Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

1990. január 25.. csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A halott katona hazajött...” Tiltakozó levelet juttattak el hoziank a szerencsi Feeskes te­lep lakói, amelyet 62-.en irtok alá, ám lényegesen több családot crint mindaz, ami ellen szót emelnek. íme levelük: ... — szavalta eg.v diák azon az ünnepségen, amelyen a ta­nácselnök és a két keresztény felekezet papjai felavatták Priigy község II. világháborús áldozatainak emlékművét. Sokáig beszélni sem illett ró­luk. Azt mondták, borítsunk fátylat a múltra. De a szemek­ben ott voltak az cl nem síri könnyek, a szivekben ott ho­nolt az elfojtott fájdalom. S most, amikor már meg lehetet tenni, amikor már nem tiltot­ta senki, Frügy lakói egyszerre mozdultak meg, hogy méltó emlékművet állítsanak fiaiknak. akik néni tértek vissza többé a háborúból. Mostanáig tartotta magát az a felfogás — mondta megrázó beszédében a református lel­kész —, hogy a háború a ha­zaszeretet utolsó értelmes csele­kedete. Ez a tétel ma, az atom­fegyverek korszakában már nem igaz. Értelmét vesztette. Most ismét lehullt a lepel egy II. világháborús emlékműről, mely áldozatok nevét őrzi. Megannyi kőbe vésett fájda­lom. Pa rajos Tibor Priigy „A körülöttünk felépült létesít ménnek jóvoltából bűz- gyűrűben élünk, s ez egyre jobban megkeseríti életün­ket. Már régóta szívjuk a cukor- és csokoládégyár szenny vizülepitö tavainak es emésztőgödreinek bűzéi. Fojtó levegő áradt korábban a szomszédos Malomianya tehénistállói és sertésólai felöl. amelyeket azonban legnagyobb örömünkre a vá­rosi tanács intézkedésére megszüntetlek, illetve kite­lepítettek. Pe továbbra is bennünket boldogít a vágó­híd bűze. Ennyivel még nem zárult be a kör. Ide sorol­ható még a Riogat folyékony- mütrágya-telepe, amely ellen tudomásunk szerint a vasúti dolgozók szintén tiltakoztak. Nekünk jutott a városi kom­munális szennyvíztelep is, amelyet véleményünk sze­rint az Országos Építési Szabályzat figyelmen kívül hagyásával, az 1000 méteres telepítési távolság be nem tartásával létesítettek. Ugyancsak szabálytalanul, településünkhöz mintegy 200 méterre létesítettek egy 5 hektáros szennyvíziilepitö kí­sérleti telepet. Nem csoda, ha mindezek összhatásaként sokszor elvi­é é Ügyfeleink! Azok, akikre vonatkozik, bizonyára kézhez kapták már az 1990. évi kamatadó fizetésével kapcsolatos felhívást és nyilatkozatot. Most három, egymást követő tájékoztatónkban se­gítséget szeretnénk nyújtani a nyilatkozat kitöltéséhez. Első alkalommal azok figyelmét kérjük, akikre az 50%-os kamatadó vonatkozik. Kérjük, hogy ők az alábbi minta szerint töltsék ki a nyilatkozatot: NYILATKOZAT Az A»i|0*<y rlf szdmlaszámon nyilvántartott hiteltartozást és az adófizetési kötelezettséget elismerem.Az alap- 111.kiegészíts hitel kamatlába 3 V» , ill. — , a törlesztő részletek összege **■ 111. — , az együttes havi törlesztés 5*C W. A szerződéskötés időpontja, valamint az értesítésben foglaltak alapján az adő mértéke So H, összege. . . Ft. Kérem az adő átutalását az .......................T................számi vagy az önök által Jelen nyilatkozatnia a lapján megnyitandó átutalási betétszámláról 1990 februárjától , ,- amennyiben később áll be adófizetési kötelezettségem - .'!?*’•. I*ÍT:. .hótól havonta teljesítsék C a nem kívánt rész törlendő). Adómentességem az értesítés 3.pont . . .al­pontjai!) szerint áll fenn, ill. ugyanezen ingatlannal kapcsolatban további nyilatkozatokat tettem, hitelszámlaszámok: Kelt,. TjSó. január 2i. . ...........___________ a láírás szem.szám Az Ingatlan címe:. . HisVolc-, ?r-í-vy? g, 3&-A2............................................ A nyilatkozatot az alábbi címre kérjük küldeni: 3525.Miskolc, Széchenyi u.29. A következő minta alapján azok töltsék ki a nyilatkozati űrlapot, akik kölcsönüket 5 éven belül vették fel (vagyis, akikre nem vonatkozik a kamatadó-kötelezettség): NYILATKOZAT Az 13M1W6JJT számlaszámon nyilvántartott hiteltartozást és az adófizetési kötelezettséget elismerem.Az alap- ill.kiegészítő hitel kamatlába 4 % , ill. — , a törlesztő részletek összege 4.406*1 ill. — , az együttes havi törlesztés A szerződéskötés időpontja, valamint az értesítésben foglaltak alapján az adó mértéke — összege...............T................Ft. K érem az adó átutalását az...................T“.....................számú vagy az önök által jelen nyilatkozatom a lapján megnyitandó átutalási betétszámláról 1990 februárjától- amennyiben később áll be adófizetési kötelezettségem - ........77..........hótól havonta teljesítsék ( a nem kívánt rész törlendő). Adómentességem az értesítés 3.pont . . .al­pont ja(i) szerint áll fenn, ill. ugyanezen ingatlannal kapcsolatban további nyilatkozatokat tettem, hitelszámlaszámok: Kelt,. , a9\ö. ja.u. 23 . ■ • aláírás szem.szám Az ingatlan címe:. . . S'*. ............................................ A nyilatkozatot az alábbi címre kérjük küldeni: 3525.Miskolc, Széchenyi u.29. /telhetetlen bűz vesz körül bentiünket, azaz mintegy 300 Fecskés telepi családot, a szerencsi vasútállomás dol­gozóit. a vasúti lakótelep és a Malomtanya lakóit. Elke­seredésünkben már az el­múlt években írásban for­dultunk a megyei Köjálhoz, ti Kelet-magyarországi Víz­ügyi Tervező Vállalathoz, ti Szerencsi Városi Tanács ha­tósági osztályához, valamint tt Szerencsi Cukor- és Csn koládégyárhoz, de ennek ellenére semmi sem válto­zott. Tiltakozásunknak most c levéllel kívánunk hangot adni." Hogy az ügy kimozduljon a holtpontról, egy javaslattól szeretnénk élni. A helyi taná­csi vezetés hívjon össze egy lakossági fórumot valamennyi érintett bevonásával. A konflik­tusok feloldásának nagy való­színűséggel ez lenne a legjár­hatóbb útjo. Időbeni értesítés esetén ezen mi is szívesen részt veszünk és az ott elhang­zottakról tájékoztatást adunk. (A szerk. megj.) Mit is mondott a papayái? Most?! Döbbentünk meg. amikor egyikünk „bedobta": vicceket, tréfás történeteket. ízes adomákat kellene kérni olvasóinktól. Most?! Hökkentünk meg. Éppen most. a nagy árdrágítások idején? Munkanélküliség . . infláció, lakbe­rek . .. nyugdijak, gyermekétkeztetés, fokozódó bűnözés sa­többi. satöbbi, hát kinek van ilyenkor kedve viccelődni? Tréfálkozni? Ízes történetekei mesélgetni? De végül is ... a humor, mellyel Karinthy Frigyes szerint nem szabad tréfálni, szóval a humor végül is nagyon ko­moly valami. Bizonyos értelemben. Hiszen néhány mon­datban élesebben jellemez, többet mond el valamely jelen­ségről, emberről, bármiről, mint tenné ezt valaki egy hosz- szadalmas litániában. Jobban -szúr is, csip is. Ha valóban van éle, csattanója. akkor meg nevettet is, márpedig a ne­velés — ezer évek óta vallják — gyógyít. Erre viszont na­gyon is szükségünk van. Lenne, As anekdotáknak való. jó történetek pedig most is elö-elöfor dúlnak, kerekednek, ha valaki hallja, hozzátesz valamit, formálja, csiszolgatja, mi­ként szokás ez évszázadok, vagy évezredek óta. Persze, hogy adódnak ma is ilyen történetek, amelyeket elsősorban egy falu, egy szűkebb környezet ismer, de miért ne ismerhetne meg tágabb kör is? Igaz, nincsenek már meg a tollfosztók, a kukoricafosztók, a fonók, melyekben egy-egy mesélő ember mindig, minde­nütt szívesen hallgatott volt, Mindig, mindenütt akadt ilyen ember. Mindig, mindenütt akadtak tréfacsinálók, beugratók is, akiknek huncutságait ugyancsak sokáig beszélték, emle­gették, Fonók, fosztok nincsenek már, de azért hébe-hó­ba csak-csak összegyűlnek az emberek. Tél derekán járunk, korán sötétedik, hosszúak még az éjszakák, a földekre még nincs miért menni, mindenképpen több idő jut a beszélge­tésre. Arra kérjük Tisztelt Olvasóinkat, ne restelljék a fá­radságot: ha valaki tud egy jó történetet, viccet, hallott egy vidám esetről, írja le, küldje be szerkesztőségünkbe! Mi pedig leközöljük. (Talán még szerény honoráriumot is küldünk érte. de az igazán olyan szerény, hogy viccnek is rossz.) Hogy sok a gondunk-bajunk? Bizony nagyon sok, és félő, hogy még több is lesz. És mégis foglalatoskodjunk ilyen hiú­ságokkal. vidámkodásokkal? Igen. Foglalatoskodjunk! Ha más filozófiánk nincs is ehhez, legalább emlékezzünk rá, mit is mondott a papagáj a macska szájában ... Gubanc az idegen tárgy fogalma körül Ha valami nem egyértel­mű, az könnyen vitára ad­hat alapot. Esetünkben a polémiára a jogi nyeli' egy kifacsart mondata szolgálta­tott okot. Emiatt fordult ugyanis lapunkhoz Kohányi Pálné miskolci olvasónk, aki mint írja, nem tartozik a mindenképpen igazságot keresők közé, de most úgy érzi, az Állami Biztosítóval keletkezett vitája rászolgált a 'nyilvánosságra, ha má­sért nem, hát mások okulá­sára. Mi is történt valójá­ban ? Nagy robaj szakította fél­be október 17-én este fél nyolc tájban a Kohányi család vacsoráját. A félel­metes zajra a háziak azon­nal berohanták a szobába, de már csak a szomorú tényt konstatálhatták. A szekrénysorban elhelyezett Ciklámen típusú színes tele­vízióra rádől a felette erede­tileg elhelyezett 'könyvespolc, és a készülékben jelentős kár keletkezett. Levélírónk a biztosítási szabályzat átta­nulmányozása után, másnap bejelentette kárigényét az illetékes fiókban. Ám hiába rendelkezett családi otthon biztosítással, nem ismerték el káreseménynek a történ­teket arra hivatkozva, hogy az Ingóságbiztosítási Sza­bályzat egyetlen pontja sem azonosítható az esettel. Hát éppen itt van a kutya el­ásva! Ugyanis a szóban for­gó szabályzat III. pontjának 11. passzusa az idegen tárgy rádőlését biztosítási ese­ménynek tünteti fel. Ha be­legondolunk, ez valóban el­lentmondásos megállapítás. miután a televízió biztosí­tott vagyontárgy. Mert mit is mond az ÁB! „Idegen tárgyak rádőlése” csak ak­kor lenne biztosítási ese­mény, ha a kárt egy külső, idegen tárgy (pl.: fa, ké­mény) okozta. Ezzel szem­ben olvasónk véleménye az, hogy a televízió, vagyis a sérült készülék szempontjá­ból idegen tárgy a könyves- pólc is, amely természet­szerűleg szintén saját tulaj­donában van. Végül is CSOB-biztosításról van szó. Bizony az ilyen esetekre lehet mondani, hogy nem egyértelmű. Ha már valamit magyarázni, értelmezni kell, az legtöbbször már kétke­désre adhat okot. Miint meg­tudtuk több fórumon is, az ilyen káreseményre valóban nem fizet a biztosító. A döntőbíró szerepét mi sem vállaljuk fel. annál inkább sem, mivél úgy tűnik, jelen esetben az igazságnak két oldala van. Ilyen esetekre lőhetne alkalmazni a mél­tányosságot, amire azonban már több mint egy éve nincs lehetősége az ÁB-nak. De bizonyára lenne arra módja, hogy az ingóságbiz­tosítási szabályzat ominózus passzusát egyértelművé te­gye, miként teszi ezt más esemény taglalásakor, (lásd: tűzkár, vihar stb.) S hogy ezzel még tovább duzzadna a már így is több mint tíz oldalt kitöltő szabályzat­gyűjtemény? Meglehet. De talán mégis érdemesebb lenne e jogi csorbát kikö­szörülni. mint az ügyfelek bizalmát kockára tenni. Már ki is csordult örömmel olvastam a „Csor­dultig: telt a pohár” című írás­ban (január 12.) arról, hogy me­gyénk is támogatja az országos szakszervezeti állásfoglalást a fogyasztói árak emelésével leap csolatban. Bizonyára nem va­gyok egyedül, amikor azt ál­lítom: az a bizonyos pohár már ki is csordult. Tagja vágyóik a Pedagógusok Szakszervezetének, s miként a többi oktatásban dolgozó, én is bérből és fizetésből élek. Az alapvető élelmiszerek árának emelésére január 8-án került sor, de mi a béremelés hatá­sát majd csak márciusban érez­zük, mivel a pedagógusok a 30 százalékot, az alkalmazottak az állítólagos 19 százalékot Sátor­aljaújhelyen még nem kapták meg. Számtalan esetben szó volt már az oktatásügyi dolgo­zók, iköztük is az alkalmazottak béremeléséről, de a végrehajtás mindig várat magára. De gon­dolom, akik ebben részt vállal­nak, akiknek ez a feladatuk, azok nem élnek a létminimu­mon. s január végén nem ma­radnak családjukkal pénz nél­kül. Furcsa, hogy a számítógé­pek világában magas beosztású szakemberek nem képesek egy intézmény bérfejlesztésének idő­beni — február 3. — kiszámí­tására. S hol van ilyenkor a szakszervezet, amely a végre­hajtást sürgetné? Igaz, ezt már hiába is tenné, mert a megyei TAKEH aligha lesz képes arra, hogy a 15-e után beküldött át­sorolásokat számfejtse. Bizony egyre nehezebb azt tudomásul venni, hogy a bérfejlesztések­kel az illetékesek több mint 5 éve nem képesek időben elké­szülni. (Név és cím a szerkesztőségben) Jelzőtábla az árokban Az utóbbi időben ijesztő mér­tékben megszaporodtak a köz­lekedési balesetek. Az okok na­gyon is közismertek: a figyel­metlenség, a fegyelmezetlenség, a szabályok be nem tartása. A kisebb személyi sérülések mel­lett sajnos egyre gyakoribbak a súlyos, sőt a halálos balesetek. Nem maradnák ki a sorból a gyalogosok sem, holott a biz­tonságos közlekedés számukra biztosított a leginkább. A gya­logátkelőhelyekre ugyanis szin­te minden autós odafigyel, kü­lönösen. ha erre időben — jel­zőtáblával — figyelmeztetik. A jelzőtábla szerepét télen külö­nösen fontosnak tartom, amikor a fehér színű zebrát latyak, vagy netán hó borítja. Mosta­náig a tél az utóbbival fukar­kodott, de ez korántsem jelenti azt, hogy még nem borulhat fehér lepel városunkra, amely egy csapásra egyszínűvé vará­zsolja útjainkat. Ilyenkor nő meg igazán a „Gyalogátkelő­hely” jelzőtábla szerepe. Bizo­nyára nem véletlenül állítottak fel ilyeneket városunk több pontján, mint például a Martin­telepen, a Kisfaludy Károly ut­cában. Itt azonban van is, meg nincs is, ugyanis már hetek óta kidöntve hever az útmenti árokban. Vajon meddig? Tarcsi Lajos Miskolc Összeállította: Bodnár Ildikó Bűzben élünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents