Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

1990. január 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Itt a beton, hol a beton? A TÖRTÉNET Tavaly szeptemberben az alig pár hónapja alakult Építőipari és Gépkarbantar­tó Kisszövetkezet megbízást kapott a Tüzép csemperak­tárának uljzatbetonozási munkáira. Mivel az épület­ben nagy teherrel közleked­nék majd a targoncák, a megbízó B—'200-as kaivicsbe - tonból kérte a munkát. A kivitelező kisszövetkezet a BVM miskolci gyárától rendelte a kész anyagot. A bedolgozás közben kifogás merült fel a beton minősé­ge miatt, ezért, a megren­delő leállíttatta a munkát, a kivitelező pedig szakértői véleményt kért az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet miskolci kirendeltségétől. A minőségi vizsgálat 'megálla­pította, hogy az elkészült aljzatbeton felülete több he­lyen maliik, porladozik, szi­lárdsága nem felel meg a B—200-ás minőségnek, annál jóval gyengébb (kb. 60-as). Az anyagot nem jól dolgoz­ták be, a friss betonban nagy a víztartalom, valószí­nűleg a dolgozók felvizezték az anyagot. A kisszövetkezet kártérí­tési igényt nyújtott be a BVM-nek azzal az indokkal, hogy tőlük kapták a rossz minőségű anyagot, munka­társad? nem hibáztathatok, mert nem vizezték a betont. A munkát elvesztették, anya­gi és erkölcsi kár érte őket. A kért kártérítés összege 70 ezer forint. A BVM anyag- és szállítási költséget volt hajlandó kifizetni, de csak 10 ezer forintot. Hallgassuk az érintetteket! A SZAKVÉLEMÉNYEZÖ (EMI) Az ÉMI miskolci kiren­deltségének vezetője, Sze- pesszentgyörgyi Oszkár: — A mi feladatunk az el­készült aljzatbeton minőségi vizsgálata volt, a szakértői véleményt Birkás Sándor ké­szítette el. Egyértelműen ki­tűnik belőle, hogy a vizsgált beton jóval gyengébb minő­ségű, mint amilyennek len­nie kellene, az is bizonyos, hogy tömörítési problémákat is felfedezhettünk, és jelen­tős volt a friss beton víz­tartalma. — Megállapítható-e, hogy a kisszövetkezet dolgozói vizezték fel az anyagot? — Nem állítható minden kétséget kizáróan, előfordul­hatott, hogy valóban a BVM- től került ki az a rossz mi­nőségű beton. Tény az, hogy a tömörítés sem volt meg­felelő. Birkás Sándor, a szakvé­lemény készítője: — Ä kisszövetkezet építés- vezetője nem volt jelen a minőségvizsgálaton, csak azt megelőzően jártunk kint együtt a munkaterületen. A vizsgálat időpontjáról nem értesítettük őt. Ismét Szepesszentgyörgyi Oszkár veszi át a szót: — Valóban hiba volt a részünkről, hogy a vizsgála­tot kérő kisszövetkezetet nem értesítettük. Így eshe­tett meg, hogy a kivitelező által kért roncsolásmentes vizsgálat helyett (1500 fo­rintba került volna) roncso­lásos vizsgálatot végeztünk. (Kb. 20 ezer forint.) A kis­szövetkezet nem volt haj­landó kifizetni ezt a maga­sabb összeget, ezért a vizs­gálat díját elengedtük. A HELYSZÍNEN Az egész csemperaktar alapterülete 250 négyzetmé­ter, ennek a felét betonoz­ták le. Az ominózus aljzat egy női csizma sarkától is porlik, máliliU, homokszerü, tele pórusokkal, kézzel is el­törhető. Targoncák, állvá­nyok okozta terhelésre töké­letesen alkalmatlan. Ügy tűnik, ez a beton nem B— 200-as . . . A BETONT KÉSZÍTŐ VÁLLALAT Nagy Árpád, a BVM mis­kolci igazgatója: — Betonunk ellen minősé­gi kifogás eddig nem érke­zett. Hogy miért fizettük ki a kisszövetkezetnek a kö­zel 10 ezer forintnyi anyag- és szállítási költséget? Ez nem összeg a BVM-nek. Egyetlen hiányosságot fedez­tünk fel ennek az ügynek a kapcsán. Mégpedig azt, hogy nem rögzítettük írás­ban a kisszövetkezet kérését, amelyben finomabb adalék­anyagot kért a szokásosnál. Így nem bizonyítható, hogy az ő kérésükre készítettünk ilyen 'betont. Nevetségesnek tartom a kártérítési igényü­ket is. Aki rossz munkát végzett, vállalja érte a fele­lősséget, ne másokban keres­se a hibát!.. . A TÜZÉP VÁLLALAT Pásztor Ildikó, műszaki ellenőr: — Megrendelésünkben B—200-as kavicsbetonból kértük az aljzatbeton elké­szítését, mert nagy terhelést kell kibírnia, hosszú távon. Megrendelésünk a beton szemszerkezetére nem tért ki, csak arra, hogy B—200- as legyen. A betonozáskor többször jeleztem a kivite­lezőnek, hogy az anyag tö­mörítése nem megfelelő, és ha továbbra sem dolgoznak elfogadhatóan, leállítom a munkát, de ők a felszólítás ellenére is ugyanúgy dolgoz­tak tovább. — Tapasztalta-e, hogy a kisszövetkezet dolgozói fel­vizezték az anyagot? — Nem. Amint a kocsiról lekerült a beton, azonnal bedolgozták. Víz nem volt a közelben, sem emberük, sem idejük nem volt a vizezésre. — Szállításkor megálla­pítható volt az anyag minő­sége? — Jelen voltam az anyag érkezésekor. Földnedves be­tont hozott a szállító, ráné­zésre nehéz megállapítani a minőségét. Annyit láttam, hogy valami furcsa ezen a betonon, de transzportbeton­ról lévén szó, nem gyana­kodtam. Igazán gyanússá akkor vált, amikor utókezel­ték a felületét és az szivacs módjára itta be a vizet. — Felbontják-e a szerző­dést a kisszövetkezettel? — Nem. De csak akkor fizetünk, ha feltörik a be­tont, a törmeléket elszállít­ják és új aljzatot készítenek. Véleményem szerint, az épí­tésvezetőnek látnia kellett volna, hogy valami nincs rendben az anyaggal, vissza- küldhette volna azonnali reklamációval a BVM-nek. A SZÁLLÍTÓ A betont Batári István magánfuvarozó szállította. Indulatos lesz, amikor fel­merül a gyanú, esetleg nem oda vitte a BViM-ből kiho­zott anyagot, ahová megren­delték. — Szállító- éj fuvarlevél­lel tudom bizonyítani, mi­kor jöttem ki a BVM-ből és mikor értem oda a munka- területre. Néhány perc volt az egész, mivel a távolság kb. 500 méter. Sok idő kel­lett volna ahhoz, hogy el­vigyem más helyre a jó mi­nőségű anyagot, azt ott le­pakolják, felrakjanak he­lyette egy másikat. Ezzel kockára tettem volna a mun­kámat és a becsületemet né­hány forintért. Nem éri meg. A KIVITELEZŐ Soós Vincéné, az Építő­ipari és Gépkarbantartó Kis­szövetkezet építésvezetője: — A BVM állításával szemben, én nem kértem finomabb adalékanyagokat a szokásosnál. Amikor megér­kezett a beton, eszembe sem jutott kételkedni abban, hogy a nagyhírű BVM nem azt az anyagot küldi ki, amit kértem. Akkor vált gyanús­sá, amikor az utókezelésnél azt láttuk, hogy úgy issza be a vizet, mint a szivacs! Mi kértük a szakértői vizsgá­latot, amire még meg se hív­tak. A szakvélemény szerint a friss betonban nagy volt a víztartalom. Mi nem vizez­tük fel, az biztos! Ugyan mi érdekünk fűződött volna hozzá? Rendes munkát akartunk végezni! Minőségi kifogás merült fel a tömö­rítés ellen is. Mutasson ne­kem csak egy olyan embert, aki homokból és vízből, mi­nimális cementmennyiséggel B—200-as minőségű betont tud döngölni! Ha a cement, mint kötőanyag kevés ben­ne, a homokot döngölhetem akármivel, abból nem lesz beton! Sivák Ernő elnök: — Szerintünk emberi mu­lasztás történt a BViM-ben, s csak azért nem volt élet- és balesetveszélyes, mert az anyag aljzatbetonba került, nem teherhordó szerkezetbe. Ha ilyen minőségű betonból terasz, vagy erkély készül, a zsalu kivétele után lesza­kad, mondanom sem kell, milyen következményei le­hetnek! — A betont vegyileg ele- meztetjük. Közelebb kerü­lünk a megoldáshoz, ha az eredmény a kezünkben van. Vállaljuk esetünkkel a nyil­vánosságot akkor is, ha a beruházó vállalatok bizalma megrendül bennünk, esetleg hosszú ideig nem kapunk megbízásokat. Aczél Éva Halastavak rekonstrukciója Most, hogy jelentős mér­tékben emelkedett a sertés- és a mar,halhús ára, a koráb­binál is nagyobb -keletje lesz a halhúsnak. Bár a halel-lá- tásit megyeriken kívül lévő halgazdaságokból is segítik, jelentős szerepet játszik eb­ben például a Tokaji Ha­lászati Szövetkezet is. Miinél jobban megfeleljen ennék a feladatának, már a korábbi években növelte halastavai­nak számát, ezzel együtt te­rületét. A Tisza mellett ezekből kifogott, illetve ott tenyésztett pontyokkal tudta kielégíteni a keresletet. Jelenleg mintegy 50 hek­tárnyi területet foglal el a kezelésében lévő 5 halastó, amelyet a Tisza vizével táplálnak. Ez a magyarázata, hogy az itt tartott pontyok „folyami ízűek”. Az idők fo­lyamán igényibe vett „elöre­gedett” tórendszer most fel­újításra kerül. Mintegy 8,5 millió forintos állami támo­gatással újítják meg a tava­kat. A folyamatos ellátást figyelembe véve, egyszerre 2 tó felújítására kerül sor. A további 3 tóban továbbra is pontyökat tartanak, zömmel 3 éves, piacképes halakat, amelyékkel az ellátást folya­matossá teszik. Ugyancsak felújításra ke­rülnek a Harsány község határában lévő halastavak is. Az üzemen kívüli tavak felújítását szükségessé teszi, hogy egyre gyarapodik a horgászok száma. — akik­nek horgászó víz is kell. A felújítás teljes anyagi fede­zetét még meg kell keresni, de a Bükkalja Dél-borsodi Vízgazdálkodási Társulat sa­ját fenntartási keretéből már megkezdte az egyik tó fel­újítási munkálatait. Remény van a folytatásra is. Szögiben már metszenek A jó gazda már januárban készül a szü­retre. A múlt hét végén metszették a szólót Hegyalján. Bodrogszegiben, a bekecsi Hegy­alja Tsz bérelt tábláin csattogott az olló. Sütött a nap, hó csők o laposabb részeken maradt, az emberek nem fáztak . . . Ám a helybeliek úgy tartják, hogy a januári eny­heség csak átmeneti, s kutya még nem ette meg a telet. Balogh Imre felv. Miskolcon is megalakult a csoportjuk Zöld pártosok találkoztak Döbbenetes diaképekkel ismerkedhettek meg az el­múlt héten a miskolci Tech­nika Hazáiban a Zöld Párt alakuló, miskolci csoportjá­nak tagjai, illetve az érdek­lődők. A dr. Gyulai Iván ál­tal összeválogatott előadás­ban információkat szerez­hettek a Sajó-szennyezés té- nyeiről, megrémülhettek a báfoo.nyi foszgén szállítása­kor tapasztalható könnyel­műségekről és sok, más ré­giónkat veszélyeztető kör­nyezetszennyezésről. A megismerés azonban kevés, cselekedni kell. Ez a felismerés vezeti országszer­te a Zöld Párt csoportjainak megalakulását csakúgy, mint a miskolciét. A csütörtöki találkozón talán csalódtak néhányan, hogy nem kész programmal várták a szer­vezők a gyűlést, de mint el­hangzott, ez egy folyamatos munka eredménye kell hogy legyen, amit közösen kíván kialakítani a helyi csoport. Attól ugyanis — a fentiek bizonyítják —, nem kell fél­nünk, hogy nem lesz mit tartalmaznia e programnak, hiszen köztudott, hogy tér­ségünk környezetszennyezése és környezeti állapota az egyik legkritikusabb az or­szágban. Több mint százan vettek részt e találkozón, ahol meg­választották a helyi ügyvi­vőket is. így dr. Förster Gyula, Ignácz Erzsébet, Tóth Andrea, valamint Tom­pa András töltik be ezt a funkciót. Megválasztották az országgyűlési képviselővá­lasztásokon induló jelöltjei­ket is, ám erről e héten, a keddi sajtótájékoztatót kö­vetően tudhat meg többet a szélesebb körű nyilvánosság. M-iskolcnak mind a négy körzetében indulnak a Zöld Párt képviselői, arra szá­mítva, hogy céljaik az egyén, a társadalom minden rétegét érintik, s pártok fölött álló érdekeket szolgálnak. Érde­kessége volt még az alakuló ülésnek, hogy az érdeklő­dők, a párttagok, gyerme­keiket is elhozhatták a ren­dezvényre, ugyanis a szer­vezők természeti ismereteket gyarapító programokkal gon­doskodtak foglalkoztatásuk­ról. Apáink és gyermekeink... N em közönségsikerre számító divat és nem is valamiféle gesztusértékű ma­gatartás az oka, hogy napjainkban egyre több szó esik az Öregekről és a fiata­lokról, mint a társadalom legnehezebb hely­zetben levő tagjairól. Nem retorikai fogás, hanem a való élet parancsa, Hogy a köz­életi megnyilatkozásokban, hivatalos állás- foglalásokban és baráti beszélgetésekben egyaránt szó esik a nyugdíjasokról is, meg a pályakezdő ifjakról is. Vállukon hordott évtizedek terheitől megroppant szüléink fil­léres gondokkal küszködnek, és valljuk meg őszintén, sokezres nagyságrendben máról holnapra élnek, segítő kezeket keresve. Mon­dom ezt egyfelől a szomorú tényeket tük­röző statisztikai adatokra hagyatkozva, más­felől pedig a szerkesztőséghez érkező leve­lek és telefonhívások szivet szorító tartalmá­nak ismeretében. Tudom, legtöbbünket nehéz helyzetbe hoz az a válságos gazdasági hely­zet, melynek kialakulásában jószerivel sta­tisztaszerepünk is alig volt, de a legjobban a kisnyugdíjasokat és az életet most kezdő fiatalokat sújtja. Magam részéről ezért nem tudok azono­sulni azokkal, akik szónoki fogásnak, netán politikai boszorkánykonyha föztjének tekintik a segíteni akarás kitapinthatóan őszinte megnyilvánulásait. A nyugdíjasoknál időzve, bizonyíték erre a szakszervezetek megannyi jóakoratú kezdeményezése, vagy, hogy a közelmúlt napokra hivatkozzam, a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének nemrég tartott nyugdíjas fóruma. A szerve­zet egyik vezetője a közlésre szánt állásfog­lalás-tervezetet azzal tette az asztalomra, hogy kissé kemény szöveg. Amikor elolvas­tam, majd pedig kollégám, aki a rádió kép­viseletében részt vett a fórumon, beszámolt a rendezvény szellemiségéről, úgy éreztem, nem a szöveg kemény, Hanem a helyzet, a létminimumot követni nem tudó apáink helyzete embertelenül kemény. Ezért sem le­het belenyugodni abba, hogy egy élet mun­kájaként megszerzett jog, amit mi nyugdíj­nak nevezünk, hovatovább egyfajta szociál­politikai juttatás, netán a kiszolgáltatottság forintokban kifejezett jelképe legyen. Az öregek segítése társadalmi feladat - cseng fülembe az oly sokszor, és oly ügye­sen elhelyezett, szlogen színvonalára degra­dált mondat. Azt hiszem, az általánosságok­ból múlhatatlanul szükséges a konkrét ten­nivalókhoz közelíteni, mert a jelenlegi ala­csony nyugdijak - ahogy az MDF állásfog­lalása is kimondja, az életkörülmények rosz- szabbodása miatt már-már a kiszolgáltatott­ság érzését hordozzák. Márpedig egy em­berarcú társadalom ezt nem tudja elviselni - mégoly nehéz gazdasági helyzetben sem, mint amilyenbe mi kerültünk. Ezért az annyi­ra jogos kérések ne tűnjenek követelések­nek. N ehéz szólni érzésektől mentesen a kis­nyugdíjasokról és a pályakezdőkről, mert voltaképpen azokra gondolunk, akik legközelebb állnok hozzánk: szüléinkre és gyermekeinkre. A szülőknek pedig a tisz­teleten és a megbecsülésen kívül ugyanúgy kijár a biztonságos, emberhez méltó élet - mint az otthonteremtés, a családalapítás és a pályakezdés terheit hordozó gyermekeink­nek. Azt hiszem, a tegnap értékeinek átmen­tése a mai cselekedetek pillérjein a holnap­ba — valahol itt kezdődik. Pauiovits Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents