Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

XLVI. évfolyam, 3. szám 1990, január 4. Csütörtök Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Romániai segélyszállítmányok Nem veszélyeztetik a belső ellátást Á Kereskedelmi Minisztérium felmérése A belső árualapok pontos ismeretéhez a Kereskedelmi Minisztérium szükségesnek tartja, hogy mielőbb regiszt­rálják, mennyi és milyen áru került, illetve kerül ki az or­szágból Romániába. Ezért december 29-én arra kérték a vállalatokat, a pártokat és szervezeteket, hogy a minisz­térium ügyeletén, január 2-áig közöljék szállítmányaik összetételét, értékét. Munkásgyülés a Borsodi Vegyi Kombinátban Korszerűsödtek a tulajdonviszonyo — A gazdaság szabályozá­Bár az összesítés még nem történt meg, a jelentések meglehetősen hiányosak, a tapasztalatok alapján mégis úgy tűnik, hogy a romániai segélyszállítmányok nem ve­szélyeztetik a belső ellátást — válaszolta Szórádi Sán­dor, a Kereskedelmi Minisz­térium főcsoportfőnöke az MTI kérdésére. Elmondotta, hogy az eddigi szállítmá­nyok jó része a múlt évi külkereskedelmi kötések alapján indult útnak, így például 310 tonna vágott ba­romfi, valamint 400 ezer ru­bel értékű gyógyszer. Egyéb alapvető élelmiszerek — liszt, cukor, húskonzerv, ház­tartási vegyiáru, mosópor, szappan, fogkrém — szintén szerepeltek a múlt évi meg­állapodások árulistáján. (Is­meretes, hogy karácsonykor A szovjet—amerikai egyez­ményben foglaltakkal szigo­rú összhangban zajlik a két ország közép-hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakétáinak megsemmisítése — jelentette ki Vlagyimir Medvegyev vezérőrnagy,- a szovjet védelmi minisztéri­um hétfői közleményét kom­mentálva. A hétfői szovjet lapokban megjelent adatok szerint a Mint köztudott, a Magyar Köztársaság ideiglenes el­nöke az országgyűlési kép­viselői választásokat 1990. március 25. napjára (vasár­nap) tűzte ki. A Borsod- Abaúj-iZenapién Megyei Ta­nács testületé tegnapi rend­kívüli ülésén a választások­kal kapcsolatos elsődleges tennivalókban döntött, ami- kőris — hatáskörével élve — megválasztotta a megye területén kialákított egyéni országgyűlési képviselői vá­lasztókerületek választási bizottságainak titkárait, il­letve tagjait. A napirend bevezetése­ként Szabó György, a me­gyei tanács eluoke — az új­esztendei jókívánságok mel­lett — a testületi tagok fe­lelősségére apellált, hiszen ezzel a döntéssel már tu­lajdonképpen kezdetét veszi a választási kampány. Ugyanakkor hangsúlyozta a helyi közigazgatásban dol­gozók felelősségét, az ön­feloldották a romániai ex­portkorlátozást.) A napokban útnak induló szállítmányokat az ez évi egész éves — igaz, sok eset­ben még konkrétan meg nem kötött — kereskedelmi szerződések terhére küldik a vállalatok. Előrehoznak több olyan tételt, amelyekre Ro­mániának a talpra álláshoz feltétlenül szüksége van. Szó van arról például, hogy az egész évre lekötött 4 millió rubel értékű gyógyszert a lehetőségekhez képest még az első negyedévben szállít­ják, s ugyancsak útnak in­dítanak 1,3 millió rubel ér­tékű gyermektápszert. Már megkezdődtek a tárgyalások arról is, hogy a magyar vál­lalatok sertéshúst, húské­szítményeket és további ba­romfiszállítmányokat expor­szovjet rakéták 81,1 száza­lékát semmisítették meg az első másfél évben, míg az amerikai rakétáknak csak 53,3 százalékát. A TASZSZ hírügynökségnek nyilatkoz­va Medvegyev elmondta: a százalékos arányban mutat­kormányzat kiszélesítését. A március 25-én sorra kerülő választások a megye terüle­tén 13 egyéni országgyűlési választókerületben zajlanak majd, ezékhez átlagosan 60 ezer választópolgár tartozik, míg a területi pártlistán to­vábbi tizenegy mandátum szerezhető meg. Erről, vala­mint a választókerületek te­rületi beosztásáról Veresné dr. Jakab Zsuzsanna, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára adott tá­jékoztatást. (Megjegyezzük: a most kialakított tizenhá­rom egyéni választókerület székhelyét, valamint a hoz­zájuk tartozó településeket illetően végleges döntést a Minisztertanács hoz, ezt a listát tehát a döntést köve­tően hozzák nyilvánosságra.) Új vonása a soron követke­ző választásoknak, hogy a pártokkal való egyeztetés már korábban megkezdődött, (Folytatás a 2. oldalon) tálnak, ám ez attól függ, hogy az árban sikerül-e megállapodni. Mindezek a szállítmányok a külkereske­delmi forgalom részét képe­zik, az ezen felüli küldemé­nyek segélyként indulnak útnak a vállalatoktól, pár­toktól, szervezetektől, illetve a lakosságtól Romániába. Ez utóbbiak értékét, összetéte­lét ma még nem tudják, azt sem, hogy a lakosság saját tartalékaiból — a korábban felvásárolt élelmiszerkészle­tekből — mennyit szánt Ro­mánia megsegítésére. Az ösz- szesitésen most dolgoznak. A romániai fogadókészség javítása érdekében diszpé­cserszolgálatot szerveztek a szomszédos országban. A bu­karesti magyar kereskedel­mi kirendeltség, valamint a Román Külkereskedelmi Mi­nisztérium egy-egy munka­társa vállalkozott arra, hpgy koordinálja a romániai igé­nyeket és segít a fogadás, az áruk szétosztásának meg­szervezésében. a magyar ke­reskedelmi árualapokból (Folytatás a 2. oldalon) kozó különbség abból adó­dik, hogy a Szovjetuniónak 1846 KHR—HHR típusú ra­kétájából az első másfél év­ben arányosan többet kel­lett megsemmisítenie, mint az Egyesült Államoknak a maga 846 ilyen eszközéből. A KHR—HHR szerződés teljesítéséről szólva Medve­gyev bizakodásának adott hangot: 1991 közepéig, a há­rom évre szóló megállapo­dás lejártáig megsemmisítik a két fél arzenáljában lévp összes ilyen típusú harcesz­közt. sára az elmúlt esztendőben is az a korábbi gyakorint volt. jellemző, hogy az elvo­nások mértéke nem csök­kent — mondta dr. Tolnai Laj os. eil n ök - vezérigazgató azon a munkásgyűlésen, amelyet tegnap, szerdán dél­után tartottak a Borsodi Vegyi Kombinát egyik üzemcsarnokában. A múlt. évet értékelve az elnök-ve­zérigazgató hangsúlyozta, hogy a vállalat ismét sike­res esztendőt zárt; bizonyít­ja mindezt az 1989-ben él­ért 18 milliárd forint árbe­vétel. a 2 milliárd forintot meghaladó nyereség, és a több, mint 100 millió dollár tőkés export. A siker össze­tevői iközött említette a már meghonosodott, újfajta veze­tési stílust, gondolkodást. A sikeres gazdasági év lehető­vé tette, hogy a vállalat ve­zetése teljesíthette a kollek­tívának tett év eleji ígére­tét a bérek átlagosnál ma­gasabb mértékű növelésére. Az év elején megvalósítón 16 százalékos bérfejlesztés­sel, a különböze jutalmak­kal. inozgóbérrei együtt vál­lalati szinten 23 százaléknak megfelelő keresetnövekedést biztosított a BVK a kombi­nát dolgozóinak. A szónak beszélt a tulaj­donviszonyok korszerűsítését célzó vállalati intézkedések­ről. Ennek egyik megnyilvá­nulási formája, hogy a BVK a tulajdonviszonyok erősítése, valamint az érde­keltségi rendszer továbbfej­lesztése érdekében ingyenes vagyonjegyet adott a dolgo­zók tulajdonába, amelynek mértékét a vállalatnál eltöl­tött munkaviszony határozta meg. Ennek során több. mint nyolcszázmillió forint névértékű vagyonjegy ke­rült a dolgozók birtokába. A vezérigazgató szerint ez .az intézkedés is tovább erő­sítette a dolgozókban a tu­lajdonosa tudatot, a jövőben vélhetően méginkább magu­kénak érzik a kollektívák a vállalatot, fokozottabban részt vesznek a kombinát előtt álló feladatok megol­dásában. — A kombinát működésében tavaly új mozgásformák jelentek meg — hallottuk a vezérigazgató tájékoztatójából. Élve a tár­sasági törvény adta lehető­ségekkel. megkezdődött egy folyamat, amely egy válla­latcsoport (kiteljesedésének körvonalaiban öltött testet, így például megalakult a Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt., a szekszárdi Gemenc- plast Részvénytársaság és 1989. augusztus elsejével a (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—román határszakasz Nortnalizálódik a helyzet A magyar—román határ- szakaszon kedden megszün­tették a megerősített szolgá­latot. Ezt Zubek János al­ezredes, a BM Határőrség csoportfőnök-helyettese, szó­vivő közölte az MTI mun­katársának kérdésére. El­mondta, hogy a napokban 38 román állampolgár jött át a „zöld határon”, közülük kilencet — saját kérésükre — visszaengedtek, huszon­kilencen pedig tartózkodási engedélyt kaptak. Szólt arról is, hogy de­cember 29. és január 2. kö­zött 22 753-an lépték át a magyar—román határt, kö­zülük 11 063-an utaztak ki, és 11 690-en érkeztek. Útle­vél nélkül, tartózkodási en­gedéllyel 227-en utaztak Ro­mániába, s 'közülük öten jöttek vissza. A szóvivő hangsúlyozta: soha nem ta­pasztalt együttműködés ala­kult ki a magyar és a ro­mán határőrök között, szin­te várakozás nélkül lehet közlekedni ezen a határsza­kaszon. Elmondta azt is, hogy az említett időszakban 1950 segélyszállítmányt In­dítottak el, ezek közül 1057-et személygépkocsival, 747-et teherautóval, vala­mint 146-ot vasúton. (MTI) Önállóan Tanács születik. Ma Királ- don, Nekézsenyben, Szögli­geten, Tiszadorogmán szüle­tik meg a közigazgatás he­lyi legfőbb fóruma, az ön­álló tanács. Pontosabban: újjászületik. Hiszen annak idején minden községünkben megalakultak a tanácsok, tet­ték is dolgukat, miként te­hették, de egy idő eltelté­vel, kiknek hatáskörük volt hozzá, úgy vélték: nem kell mindenütt a helyi tanács, elég lesz kevesebb is, ha összevonjuk több község közigazgatását, még jobban is megy minden. Körzetesítés. Jó szándék vezette, kétség­kívül jó szándék az akkori elgondolás kidolgozóit, meg­valósítóit, úgy vélték, na­gyobb erők összpontosulnak majd egy-egy kisebb köz­pontban - anyaközségben - és a nagyobb erőkkel sike­resebben lehetséges a társ­község gyarapítása is. Ko­rábban: csatoitközségé. Saj­nos, ez a „csatolt" kifejezés jelezte leginkább a lényeget. Az alárendeltséget. Mert bármiként forgatjuk, nehéz lenne elhitetni a ma már társközségeknek titulált fal­vak lakóival, hogy ők igenis egyenrangúak minden vonat­kozásban a „központtal” és a nagyobb „testvér" ugyan­úgy szivén viseli a sorsukat, mint a sajátját. Elevenednek, élednek hát mostanában a „csatoltak”, a „társak”, ön­állóságot követelnek, újfent megszerezni kívánják a füg­getlenségüket, melyben ma­guk dönthetnek a maguk sorsáról akkor is, ha ehhez a döntéshez mégoly kevéske is az anyagi. A megyei képviselőcsoport legutóbbi ülésén is szóba került ez a jelenség. Megyei tanácsi hivatalnok mondta, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén- ben legalább 350-400 millió forint kellene ahhoz, hogy minden faluban legyen meg az önálló tanács tárgyi fel­tétele. Sok pénz bizony ez! Csak hát ugye valamikor, a kör­zetesítés előtt mindenütt működtek a tanácsok. Tár­gyi és személyi feltételekkel egyetemben. De aztán meg­szűntek a tanácsok. A tée­szek is körzetesitettek. Az is­kolák is. A kisebb községek­ből szó szerint kivonult az értelmiség, kivonult a gaz­daság, a hivatal, a közigaz­gatás. Szép lassan pedig ki­vonult belőlük majd minden lakó is. Beköltözve a járási székhelyekre, a városokba, egészségtelenül felduzzasztva ezeket a településeket, túl­terhelve az amúgy is sze­gényes infrastruktúrát. Abban az időben kezdtek az újsá­gok - dicsekvés nélkül mondhatjuk: az Észak-Ma- gyarország e témában min­den más lapot évekkel meg­előzve - írni oz elhaló fal­vakról ... Azt a kárt persze nehéz lenne felmérni, hogy vajon ez az elhalás mennyi kárt okozott. És mennyi pénz kellene most, meg a jövőben a „gazdaságilag el­maradott térségek”-nelf ne­vezett, elszegényedett terü­letek megmozgatásához. Mindenesetre: a kis közsé­gek tanácsai ismét megszü­letőben ... Rakétamegsemmisítés Rendkívüli ülést tartott a megyei tanács Megkezditek a választási elkészíteti! Megyénkben 13 országgyűlési egyéni választókerület lesz

Next

/
Thumbnails
Contents