Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

1990. január 13., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15

sport

Kispályás labdarúgó teremtornát rendez a Kazincbarcika!! Városi Tanács V. B. művelődési, ifjúsági és sportosztálya, valamint labdarúgó-szövetsége. Az eseményre ezúttal 14. alkalommal kerül sor, a találkozókat az Irinyi János Vegyipari Szalkmuníkáskópző tornacsarnokában bonyolítják

... rendez Kazincbarcikán a Borsodi Építők Volán SC. A viadal iránt élénk az érdeklődés. a magyarokon ki- vül osztrákok is indulnak. A báróikat versenyre vasárnap délután kerül sor, a kezdési időpont 5 óra. A legnevesebb sportolók: Adorján, Hajdú, Tihanyi, Bódi. Petrikovics.

le. A játéknapok: január 13 —14., 21., 28. A döntőkre és a helyosztóikra február 3-án és 4-én kerül sor. A mérkőzéseiket reggel 8 órakor kezdik, s a napi program 17 óra tájban ér véget. Az idei küzdelmekre egyébként 34 együttes nevezett, a csatározások két. kategóriában folynak majd.

Nincs hó Bánkúton

Tábla a kirakatban

Percenként csörög a telefon a bánkúti turistaházban, s minden érdeklődő a hóviszonyok iránt kíváncsiskodik. Tegnap felhívta rovatunkat Tavassy Viktor, aki a helyszínről a következő információval szolgált:

— Sajnálatos, de szemernyi hó sem esett, így síelésről, szánkózásról szó sem lehet. Miután igen sokan csörögnek ránk, elmondom:

megállapodtunk a miskolci 1 busz-irodával, hogy a Széchenyi utca 3. sz. alatti kirakatban hétfőtől egy táblát helyezünk el, amely fontos információkat tartalmaz. Mindennap közöljük ia hó vastagságát, ,a hőmérsékletet, s azt, hogy lehet-e síelni. Kérem, hogy kísérjék figyelemmel ,ott ugyanis egészen friss tájékoztatást kaphatnak.

Bjeloglazov az USA ban folytatja

Minden idők egyik legeredményesebb birkózója, a szabadfogásban két olimpiai bajnoki, továbbá hat világbajnoki aranyérmet szerzett szovjet Szergej Bjeloglazov a tengerentúlon, az Egyesült Államokban folytatja. Immáron azonban nem a szőnyegen, hanem „szőnyegsarokban” tesz meg mindent, hiszen aktív pályafutását befejezte, és a Pennsylvania Egyetem meghívására szakvezetőként vállal munkát az egykori szuperklasszis sportember. Bjeloglazov várhatóan március közepén kezdheti el a munkát az egyetemistákkal.

Sport és gazdaság

A szakszövetségek egyelőre talpon vannak

Sport es goidasag. Manapság úgy beszélünk róluk, mint az elválaszthatatlan ikrekről. Az előbbi nem létezhet az utóbbi nélkül. Megindult a harc a vállalatokért, a szponzorokért, az állami pénzekért, előtérbe kerültek a vállalkozások, szóval a racionális gazdálkodás már kevés, anyagi eszközökhöz kell jutni - bármilyen áron. Elsőként a szakszövetségek háza tájon néztünk szét. Arra voltunk kiváncsiak, hogy özekben a fojtogató hónapokban, években képesek-e talpon maradni. A téma körüljárásában segítségünkre volt Cxapák László, o Borsod Megyei Sportszövetségi és Rendezvényiroda vezetője, Pesti György, a megyei labdarugó-szövetség elnöke és Nagy Béla, a megyei röplabdaszövetség elnöke.

— Először azt tisztázzuk, hogy .teljes mértékben ön- állóak-e az alulról építkező, demokratikus úton megválasztott szakszövetségek?

Cz. L. — Szakmailag igen! Munkájukba, tevékenységükbe nem szól bele sem a megyei tanács illetékes osztályvezetője, sem a munkatársak. Ugyanezt

mondhatom intézményünkről, a SPORI-ról is. Nem dirigálnak a megyei testületeknek az országos szakszövetségek sem. Ez a dolog egyik része. Gazdasági, pénzügyi szempontokat figyelembe véve már nem mondhatom, hogy teljesen önállóak, mert több szállal kötődnek irodánkhoz. Mivel a testületek nem működtetnek külön pénzügyi apparátust, mi kezeljük anyagi eszközeiket, azaz a pénzüket és biztosítjuk számukra a terohnikai feltételeket is.

— Mennyi a SPORl éves költségvetése?

Cz. L. — 1989-ben 25 millió állt rendelkezésünkre. Ebből 19-et a sportegyesületek támogatására költöttünk.

— Hogyan és milyen módon segítik a szakszövetségek napi zavartalan munkavégzését?

Cz. L.: — Elöljáróban

annyit, hogy a labdarúgószövetség kivételével valamennyi testület pénzének 90 százaléka tőlünk származik. Biztosítjuk a versenyek rendezésének anyagi fedezetét, továbbá helységeket bocsátunk az aktívák rendelkezésére. A szakszövetségek nem fizetnek az elhelyezésért, a fűtésért, a világításért, a takarításért, álljuk telefon- és postaköltségeiket

is. Az állam nem vonulhat ki a magyar sport támogatásából, és ez a támogatás konkrétan a felsoroltakban is megtestesül.

— Hallhatnánk egy-két számadatot? Mennyibe kerül egy szövetség évente?

Cz. L.: — Ezt forintra kimutatni lehetetlen dolog, a felelet mégis egyszerű. A borsodi sportági szakszövetségek technikai-dologi költségei 2 millióra rúgnak egy esztendőben. Havi postaköltségünk tavaly 8 ezer forint .volt, de hogy mennyi lesz az idén ? ... Emelkedett a telefon, a távirat, a levélszállítás díja, meg mindené.

— A szakszövetségek idejében elkészítik éves tervüket. Mit tesznek akkor, ha mondjuk húsz versenyt terveznek be, de csak tízre van fedezet?

Cz. L.: — Tárgyalóasztalhoz ülünk. És megmondjuk: szerezzetek pénzt, mert ha nem, kénytelenek vagyunk elővenni a piros ceruzát és húzunk, rövidítünk. Más megoldás nem létezik.

— Elvárható-e a társadalmi munkában tevékenykedő szövetségi vezetőktől a pénzszerzés?

Cz. L.: — Kimondom:

igen! A mostani választások alkalmával általában olyan emberek után néztek a szövetségek, akik képesek a pénzcsinálásra.

— Akkor álljon fel a székéből a vezető, aki például nyugdíjas?

P. G.v.: — Hát igen, mögöttem nem áll tehetős cég, bank, gyáróriás, nincsenek mindentudó titkárnőim, szolgálati autóim. De 53 esztendeje tevékenykedem a magyar labdarúgásban, széles körű ismeretséggel, kapcsolatrendszerrel büszkélkedhetek! Ez pedig igenis kamatozik, anyagi és erkölcsi oldalról egyaránt.

— Ha kimondjuk, ha nem: önt azért szemelték ki a röplabdások vezérének, hogy apait-anyait bedobjon!

N. B.: — Tagadhatatlan, ez volt. az alapgondolat. De, aki azt hiszi, hogy az Építők Szakszervezetének megyei titkára annyit ad, amennyit akar, nagyon téved. Direkt- úton egyetlen fillért sem utalhatok át a testületnek. Megítélésem szerint döntőek a személyes kapcsolatok, mert ne szépítsük: a szponzori csatornákon csak ebben az esetben lehet „közlekedni”. Hogyan juthat pénzhez a röplabdaszövetség? Például úgy. hogy rangosabb rendezvényeire műsorfüzetet ad ki, cégeket reklámoz, együttműködési szerződéseket köt és így tovább. A jövő a vállalkozásoké, a vállalkozóké !

— Térjünk vissza a labdarúgáshoz. Mennyit szed össze a futballszövetség?

P. Gy.: — A testületet a megye focitársadalma választotta, vagyis szövetségünk az egyesületekre, a körzeti, városi szövetségekre épül. Aki elfogadja az alapszabályunkat, tagjaink sorába léphet. Bevételi forrásunk jelentős részét a nevezési és a tagsági dijak képezik. Számokban kifejezve, megyei II. osztály: nevezési díj 3 ezer — tagsági díj 200 forint. Megyei I. osztály: 5 ezer — 500. Az NB III-as csapatokat működtető klubok 10, az NB II-eseket üzemeltetők pedig 20 ezer forint tagsági díjat fizetnek. A körzeti szövetségek „beugrója”

mindössze 200 forint és ez jelentéktelennek mondható. (Mivel mi is tagjai vagyunk a Magyar Labdarúgó-szövetségnek, ezért fizetünk, igaz csupán jelképes összeget, ezer forintot.) Az említettek 300 ezret hoznak a „konyhára”. Bevételhez jutunk a műsorfüzetből, a SPORI-n keresztül és egyéb úton is, összesen 653 ezer forint a költségvetésünk. Ma minden forint számít, ezért megtakarított pénzünk a SPORl

egyetértésével a pénzintézeteknél kamatozik.

— Mi történik akkor, ha valamelyik egyesület, vagy körzeti szövetség nem tudja, vagy nem akarja kifizetni a tagsági díjat?

P. Gy.: — Alikor annak a klubnak a csapata nem vehet részt az általunk üzemeltetett bajnokságban ... Mert a „nem fizetés” a kilépéssel egyenértékű.

— Hasonló a gyakorlat a röplabdaszövetségben is?

N. B.: — A labdárúgó-'szö- vetség fél esztendővel hamarabb alakult újjá, így érthetően előttünk jár. Mivel a mi szövetségünk felépítése hasonló, nyilvánvaló. hogy nálunk is lesz nevezési és tagsági díj.

— Az eddigiekből kitűnik: a megyei sportági szakszövetségek létét jelenleg nem fenyegeti veszély!

Cz. L.: — így igaz. A hangsúlyt a jelenlegre kell helyezni. Amíg az állam a tanácsi csatornán keresztül biztosítja a működésükhöz nélkülözhetetlen feltételeket. Ha ez nem így lenne, talán valamennyi szövetség működésképtelenné válna.

— Hogyan ellenőrzik a szövetségek pénzgazdálkodását?

Cz. L.: — A szabályzókat, a törvényeket a testületeknek is be kell tartaniuk. Mi — szükség esetén — erre rászorítjuk őket. Vagyis — végletekben gondolkodva — nem engednénk, hogy a mondjuk 100 ezres költség- vetést reprezentációra költsék.

P. Gy.: — Mi bizonyos érdekvédelmi funkciót is betöltünk, azaz nem engedjük, hogy egy klub, egy szakosztály jogtalanul károsodjon. Konkrétan: egy bajnoki méi’kőzésre nem mehet külön-külön gépkocsival a játékvezető és a két partjelző. Azért mondom, mert előfordult. És intézkedtünk, melynek vége a visszafizetés, visszatérítés lesz.

— Elhangzott: gazdálkodjanak a szövetségek, keressenek szponzort, egészítsék ki az államtól kapott pénzeszközeiket. Ezt „követeli” a SPORl. De élen jár-e az intézmény?

Cz. L.: — Mú is vállalkozunk. hogy csökkentsük a költségeinket. Ennek következtében pedig több pénzt „pumpálhatunk” a szakszövetségekbe. Sportboltot nyitottunk és lehet, hogy irodai szobáinkat is hasznosítani fogjuk.

Kolodzey Tamás

Ü|

*

amikor simogat a levegő”

'

ÚJSÁGHÍR: A sportszövetségek rangsora alapján elkészített Év sportolója választáson szép miskolci siker született. A vitorlázó sárkányrepülök mezőnyében Menkö János érdemelte ki a megtisztelő címet.

Átlagos termet, enyhén tüskés haj, csontos arc. Élénk, figyelő tekintet. Igaz, odafent magas fokú összpontosítás szükségeltetik.

— Mivel szolgált rá az elsőségre?

— Szaporán gyűjtögettem a minősítési pontokat. Harmadik lettem a hazai bajnokságban, nem okoztam csalódást a Mátra Kupán, s jó néhány egyéb eseményen is az élbolyban végeztem. Vezettem a ranglistát, ám arra nem gondoltam, hogy engem választanak.

— Mivel jár ez az elsőség? Változik a megítélése? Esetleg másképpen néznek önre?

— Elképzelhető, hogy így van, de különösebbet nem tapasztaltam. Az életemben szemernyi változást sem okoz. Annak, hogy idáig eljutottam, természetesen előzményei vannak. A mi sportágunkban képtelenség egyik napról a másikra a szürkeségből az élre repülni. Engem is ismertek, figyelték az eredményeimet, s én is pontosan tudtam, kikre kell megkülönböztetett módon ügyelni.

— Hogyan fogadta a hirt ?

— Rendkívüli mértékben meglepett, hiszen álmomban sem reméltem ezt a kitüntetést.

— Milyen „sárkányos" múltra tekinthet vissza?

— A vitorlázórepüléssel kötöttem először barátságot, de ez rövid életűnek bizonyult. 1974-ben kóstoltam bele, ám akkor nem váltam elég kitartó, s elmaradtam a foglalkozásokról. Csak 1982-ben adódott lehetőség újra a magasba emelkedésre, azóta viszont tartós a szerelem.

— Ügy tudom, a repülés régóta foglalkoztatta. Miért éppen ez ragadta meg?

— A hetvenes években olvastam arról, hogy az Egyesült Államokban hódít a sárkányrepülés. Később képeket is közölt a Magyar Ifjúság. Aztán Budapesten, a Műszaki Egyetemen megjelentek az első hazai fecskék, s amikor találkoztam, egy korábbi iskolatársammal, eldőlt a sorsom. S hogy mi fogott meg benne? Nos, alighanem ez áll legközelebb a természetes repüléshez. Fenséges, csodálatos érzés,

Menkö János vitorlázó sárkányrepülésben lett az elmúlt év legjobbja.

amikor fent a magasban érzem az arcomon a levegő simogatását. s közel a földhöz, de mégis elszakadva attól — kilométereket teszek meg.

— Hogyan érintené, ha holnaptól eltiltanák a repüléstől?

— Nagyon rosszul esne. Igencsak zokon venném, mert űr keletkezne az életemben.

— Milyen népszerűségnek örvend hazánkban jelenleg a sárkányrepülés?

— A kezdetek után jött egy igen meredek, gyors ívű felfutás, ám a tendencia mindössze három-négy éven át tartott. Pillanatnyilag ötven szakosztályban körülbelül 2000-en repülnek.

— ön a miskolci sárká- nyosok szakosztályvezetője, de repül is. a jelek, s az eredmények szerint nem akárhogyan. Hogyan fér össze a kettő, lehet-e egyáltalán egyeztetni az eltérő tevékenységeket?

— A szakosztályvezetői tisztet társadalmi munkában töltöm be. Az elfoglaltság plusz időt jelent, mert akad tennivaló jócskán Meg lehet oldani, ám korántsem egyszerű a feladat. Be vannak osztva a napjaim.

— Mit. csinál egy sárkányrepülő télen?

— Mindig akad elfoglaltság. Tokajban van három induló starthelyünk, azt mi tartjuk karban. Egyre nagyobb gondot fordítunk a gazdasági tevékenységre is. pénzt kell keresnünk, mert a gazda, az MHSZ erejéből a támogatásra nem futja. Munkákat vállalunk, ebből 'teremtjük elő a forintokat.

— Milyenek a feltételei a sárkányrepülésnek Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, s van-e érdeklődés, biztosított-e az utánpótlás?

— A közepes nagyságú szakosztályok sorába tartozunk. Harminc repülőt tartunk nyilván, feltételeink megfelelőek, a technikai eszközök adottak. A kezdők részére hamarosan indítunk egy tanfolyamot, ahol elméleti képzésben részesülnek, áprilistól pedig következhet a gyakorlati oktatás. A haladókról sem feledkezünk meg, s a fizikális mutatókra is ügyelünk. A fiataloktól kitartást és akaratot igényel a munka, ám megéri, mert később páratlan élményekkel gazdagodhatnak.

— Mi az alapvető különbség a sárkányrepülés két ága között?

— A vitorlázó (gyalog) lábról indul és lábra érkezik, súlyáthelyezéssel irányítja „madarát”. A háromkerekű gondolára szerelt segédmotoros sárkány képes sík terepről rajtolni. A fejlődés egyik fokát jelzi, hogy itt. Miskolcon újítottunk: a motoros „masina'' emeli, vontatja a magasba a vitorlázógépet.

— Lehet esős időben is repülni?

— Elképzelhető, de nem ajánlatos. Előfordult, hogv

nagyon megáztunk, ráadásul a 60 kilométer órás haladás közben igencsak szúrja az ember arcát az eső.

— Milyen magasság érhető el maximálisan?

— A csúcsot mindig a felhőalap jelenti, addig emelkedhetünk. Ez 1000 és 2500 méter között változik. A felhők közé nem ajánlatos merészkedni, mert ott a repülő elveszíti az érzékét. Egy jugoszláviai versenyen történt, hogy a felhőben kefctéroppant egy gép.

— Veszélyes sportágnak tartja a sárkányrepülést?

— Ha betartják az előírásokat, egyáltalán nem az. Csak 100 százalékos állapotban lehet felszállni. 8 óra alvás és 12 órás absztinencia kötelező.

— Ismeri már az idei programját?

— Nagyjából igen. Nemzetközi szintre akarjuk hozni az Avas Kupát (lengyel, német és finn résztvevőket várunk): rajtolok a Mátra Kupán: sor kerül a nemzeti bajnokságra: szeretnék bekerülni a jugoszláviai EB-n induló magyar csapatba.

— Gondolom, az év sportolójára számit a szakvezetés . . .

— A tavalyi esztendő lörténései elmúltak, emlékké szelídülnek. Üjra bizonyítani kell. különben elfelejtenek. De ez az élet rendje . . . Doros László

Szaporán gyűjtötte a pontokat

Teremtorna