Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-09 / 292. szám
XLV. évfolyam, 292. szám 1989. doeombor 9. Szombat Ára: 5,30 Ft POLITIKAI NAPILAP A virágok titka; szakértelemmel és szeretettel 0 A keményre fordult december eleji télben Matyóföld jeles településén, Tardon, az év másik három évszakához lényegesen jobban, szorosabban kapcsolódó tevékenységnek, a kertészkedésnek művelőit, szakértőit kerestük meg, azt tudakolván: mit is csinál télen, a tardi kertbarát? Riportunk a 7. oldalon.- Hát akkor a békés, boldog ünnepekre! Ma országos véradó-tanácskozás Á mozgalom nemzeti ügy A véradó mozgalom időszerű kérdéseiről tartanak ma munkaértekezletet Lillafüreden az ország valamennyi megyéjéből érkező szakemberek és véradók. A tanácskozás céljáról, feladatairól a Magyar Vöröskereszt Borsod-Aba- új-Zemplén megyei szervezetének új titkárát, Mucsi Józsefet kérdeztük, akit több jelölt közül, egyhangúlag választott meg a megyei vezetőség, s aki december 1-jével állt a mozgalom helyi szervezetének élére. — Országos tendencia és jelenség a véradók és a vérvételek számának csökkenése, ugyanakkor, amikor a magyar nép egészsége fokozatosan romlik, következésképpen fokozott vérigény jelentkezik. A nép egészségügye nemzeti ügy, tehát a véradó mozgalomnak is nemzeti ügynek kell lennie, s a tendenciát megállító’ megoldási módoknak prioritást kell kapniuk. Véleményem szerint két kulcskérdést kell a tanácskozásnak tárgyalni a véradók érdekében: munkajogi és erkölcsi vonatkozásban kell előremutató lehetőségeket feltárni. Ennek figyelembevételével a munka- értekezlet egyik célja a véradó mozgalom jelenlegi helyzetének elemzése, különös tekintettel arra, hogy melyek azok a negatív tényezők, amelyeknek visszatartó hatásuk van a vérellátásban. Többek között a mai radikális gazdaságpolitikai változássorozat érezteti kedvezőtlen hatását, de a véradás szervezésének feltételei is romlanak. Szűkös pénzeszközök állnak rendelkezésre, a megfelelő propagandára, de ellentmondásos a véradás pénzügyi és jogi szabályozásának rendje is. Az egyik alapkérdés lesz szerintem a véradás miatt kieső munkaidőre járó munkabér kifizetésének problémája (a vállalatok ellenérdekeltségére gondolok), de ugyanolyan fontos téma a véradók erkölcsi megbecsülésének helyHasonlóan az országos tendenciákhoz, megyénkben is csökkent mind a véradók, mind a vérvételek száma. Ezzel együtt azonban a tervezett vérmennyiség mind ez ideig a rendelkezésre állt. — Mi a csökkenés oka"? — Több összetevője is van ennek. Például a donorvédelmi szempontok, az etikus vérgazdálkodás, az új módzete is. Például teljesen korszerűtlen a kitüntetési rendszer. — A tanácskozás ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy a megyék képviselői kicseréljék véradó mozgalmi tapasztalataikat, s felvázolják a legsürgősebb tennivalókat. A terv szerint egy állásfoglalást készítünk, melyben elsősorban a saját berkeinkben elvégezhető feladatokat határozzuk meg, de javaslatot küldünk a kormányzatnak és az Országos Haematológiai és V^rtransz- fúziós Intézetnek is. Törekvéseink közé tartozik, hogy lehetőségeink szerint támogassuk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium véradó mozgalmi elképzeléseit. Mindezeket a véradók érdekeinek képviseletében kívánjuk megfogalmazni. szerek alkalmazása, mint például a plazmaíerezises eljárás. Ez, a legkíméletesebb módszer, hosszabb időt vesz igénybe, hiszen a levett vért azonnal elkülönítik. Az egészségügy csak a plazmát használja fel, a vörösvérsej- teket pedig visszakapja a (Folytatás a 2. oldalon)Megyei helyzetkép Gyermekek gyógyhelye legyen a csanyiki iskola Negyvenezres létszám — Itt is lemaradtunk Üdülnének és gyógyulnának Napjaink egyik sarkalatos kérdésében, a pártvagyon hasznosításának mikéntjében gyakorta szerepel a miskolci csanyiki Ságvári Endre Politikai Képzési Központ cs Kollégium sorsa. Hogyan, miként lenne érdemes ezt a szép, egészséges, jó levegőjű környezetben lévő, megfelelően felszerelt létesítményt a köz céljaira legjobban hasznosítani? A korábban a KISZ kezelésében lévő objektum hasznosítására dr. Velkey László, gyermekgyógyász szakfőorvos, országgyűlési képviselő, valamint az Észak-magyarországi Demokratikus Ifjúsági Szövetség tervezetet dölgozott ki. Eszerint a csanyiki objektum egész évben működő iskolaszanatórium lenne, melyben krónikus beteg gyermekek is gyógyulnának, levegőváltozással, betegségüknek megfélelő, a Gyermekegészségügyi Központ által irányított, komplex rehabilitációs lehetőségek biztosításával, ráadásul iskolai veszteség nélkül. Jelenleg ezeket a betegeket a Gyermekegészségügyi Központ nemcsak nyilvántartja, hanem más rendelőkkel együttműködve szervezetten gondoskodik 40 330 gyermekről. Számukra nem szükséges ugyan a kórházi ápolás, de legtöbbjüknek az ambuláns bejáró kezelés feltételei sem biztosítottak. A Csa- nyikban mód lenne — tanulmányaik folytatása mellett — 1—3 hónapos orvosi rehabilitáció egyidejű biztosítására. A krónikus beteg gyermekek számára mintegy tíz éve kéthetes nyári táborozást rendeznek a Gyermekegészségügyi Központ orvosainak, nővéreinek közreműködésével. Ezeken a táborokon évente csupán 100—150 gyermek vehet részt Füzérradványon. A krónikus légúti beteg gyermekek számára ugyancsak tíz éve a szénbányászat jósvafői barlangjában biztosítanak egy-, kéthetes üdülési, kezelési lehetőséget. Az eredmények biztatóak, jók. Hasonló gyógyhatás várható a lillafüredi István- barlangtól is, ahová a Csa- nyikból ugyancsak szép számú túra szervezhető. Európa számos országában működik iskolaszanatórium, ahová nem csupán az eddig ismertetettek, hanem például a nem krónikus betegségben szenvedők, akik viszont valami betegség miatt legyengültek, erősítésre szorulnak, elmehetnek. Rendes iskolai oktatást kapnak és a szükséges szanatóriumi ellátást. Mi sajnos ebben is elmaradtunk. A lehetőség viszont, a csanyiki, egykori KISZ-is- kola jól megépített objektumaival adott. A fenti javaslat életképesnek, nagyon is- célszerűnek tűnik. Egy egyesület egy éve I | B■ rr■ Hegyalja jovoje nem lehet a szegénység Hosszú vajúdás után született meg a hegyaljai szőlősgazdák összefogásának gyermekeként a Tokaj-hegyaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesülete. Ennek ,a hosszú kihordási időnek nyilván az is oka volt, hogy az alapötlettel előálló borkombinát a térségben bizony nem mindig örvendett tekintélynek és elismerésnek. Mert szó se róla. a kombinát — jóllehet áttételesen az itt élők érdekeit szolgálta — napi munkája során gyakorta ütközésibe került monopolhelyzete okán a szőlősgazdákkal. Miként mondani szokás, sok víz lefolyt a Tiszán addig, amíg a termelők és feldolgozók eljutottak odáig, hogy megbékéljenek; hogy túljussanak egymás kiszolgáltatottságán, és kihasználásán. A szívós akaratot — igaz, hosszú viiták közepette — végül is siker .koronázta. Létrejött az az egyesület, mely érdekegyeztető munkáján túl, sok olyan apró lépést tett már meg, mely a Hegyalján élők előrehaladását szolgálja. Milyen lépések voltak ezek? Nos, a tegnap, Tokajban megtartott elnöki beszámoló részletesen ismertette azokat az eseményeket, amelyeket az elmúlt tíz hónap az egyesület életébe hozott. A Tokaj-hegyaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesülete eszerint szakmai előadások tartáséval segítette a szünetelés síi'kereit. s a meghirdetett borverseny pedig arról adott tanúbizonyságot, hogy nemcsak évszázadokon át, de napjainkban is öröklődik a borászok között családról családra a tokaji érlelésének titka, mégpedig nem hiába. A szőkébb értelemben vett szakmai munkán túl az egyesület bekapcsolódott a különféle helyi öntevékeny körök munkájába, azon közös célból, hogy ne tovább szegényedjen. ellenkezőleg, újra értékére találhassák és emeltessék Hegyalja. S ezen keresztül újra igaz értékén kezeljék az itt élő embereket, szorgos munkájukat, s e munka eredménvét. a sző- lészlkedést és a borászkodást. x Aláírások megyénkből Tőkés Lászlóért A Hazafias Népfront megyei szervezete az alábbi felhívással fordult megyénk lakóihoz: Tiltakozunk az Erdélyben élő magyarság ellen elkövetett bűnök miatt. Románia vezetői mind az emberi jogokat, mind az ottani magyarság keresztény értelemben vett létéhez való jogát naponta megsértik. Erdélyben ma az egyetlen hely, ahol a magyar szó még hivatalosan is engedélyezett, az egyház. Az igehirdetés és az imádság szava még magyar. Erdélyben a pap nemcsak imádkozni tanít, hanem magyarnak maradni is. Tiltakozunk Tőkés László, temesvári református lelkipásztor meghurcoiása miatt. Az ö helytállása egyben az erdélyi magyarság kálváriája is. Felszólítunk mindenkit, aláírásával csatlakozzon hozzánk, így juttassuk kifejezésre tiltakozásunkat az erdélyi magyarság üldöztetése ellen és Tőkés László mellett emelve fel szavunkat. Ezt a felhívást megyénk lakói közül mintegy tízezer ember irta alá. A listát a népfront eljuttatta a budapesti romániai nagykövetségre.- ...............,.íiiw». > niív .’fSuAáiftlI MB ír, ’ '^'^3P3R8P9i* tLadüJai--.—• ..u- -v*«-
