Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-08 / 291. szám
XLV. évfolyam, 291. szám > . . 1989. december 8. Péntek Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Több, mint tíz képviselő, a csoportnak majdnem a fele hiányzott a tegnapi ülésről, közülük néhányon nem tartották fontosnak távolmaradásuk okát sem közölni. Lehetséges: a hiányzók tudták, hogy az ülés témájában senki sem lehet okos, a sopánkodáson, vagy a mérgelő- désen kívül sok minden nem történhet. Hazánk jövő évi költségvetésének előkészítéséről tanácskozott ismét tegnap megyénk országgyűlési csoportja és erről a témáról valóban nehéz bármi jót mondani. Vállalni viszont mindenképpen szükséges, ha mégoly keserű is, miként a képviselők vállalták, megszavazták az eddigieket is, melyeknek eredmény(telenség)e ismert. A Borsodi Vegyi Kombinát egyik hivatali helyiségében gyűltek össze a képviselők, akiket dr. Varga Péter, a komlbinát vezérigazgató-helyettese köszöntött és tájékoztatott a gyárról. Igaz, hogy erről a gyárról — éppen nyitottsága miatt — sok mindent tudnak nemcsak a mi megyénkben, hanem távolabbi országrészekben, sőt országokban is, mégis jó érzés volt hallani az elmondottakat. Például azt, hogy a negyvenéves gyár a hatékonysági mutatókat tekintve hazánkban ma a csúcson áll, pedig 1982-ben a „padlón volt”, hajszál híján szanálták. Űgyannyira talpraállt, kibontakozott — bár akkor még a kibontakozás kifejezés nem dívott —, hogy ma már a Nyugat is mind jobban érdéklődi'k. fantáziát lát benne. Később a ' képviselőik közül többen is elmondták, hogy megyénk számos vállalatának érdemes lenne a BVK-tól tanulni a .példát, ellesni, megkérdezni a mikéntet. A jó hírék a gyárról .kapott tájékoztatóval be is fejeződtek. A decemberi Országgyűlés (18-tól 21-ig) előkészítéséhez, a költségvetés alapgondolatainak megformálásához eljöttek a Pénzügyminisztérium, a Tervhivatal illetékes munkatársai, valamint a megyei tanács megbízottai is. A témáról a képviselőknek már több iki- lónyi írásos anyaguk gyűlt össze, de a legaljábbakat még nem kaptáik meg. A központi, a tanácsi tájékoztatók természetesen ezek nélkül is elhangzottak és kevés jót ígérték. Ezeket követően több kérdés, felszólalás is elhangzott. Vodila Barna annak a félelmének adott hangot, hogy a jövő évi infláció jóval magasabb lesz, mint amit most hivatalosan prognosztizáltak. Ugyancsak ijesztő a szabadáras lehetőség, hiszen nem tudható, mennyire képes féket alkalmazni az állam. Képes-e egyáltalán? Sebe Istvánné szociálpolitikai kérdésekről, a nagycsaládosok helyzetéről, lakásügyekről, valamint ugyancsak az inflációról fejtette ki aggályait. Ladányi József az 1986-os közvélemény-kutatásból idézett. A kifejezések: borúlátás, tűrőképesség fogyása, eladósodás. nyugdíjasok rossz helyzete, elhelyezkedési gondok, stb. Elmondta, hogy ők, a képviselők akkor is megszavazták a költségvetést, mint minden évben, mert úgy vélték, segít majd a gondokon, de kiderült, hogy minden év rosszabb. Most már nem jóváhagyásról kellene beszélni, hanem egyszerűen tudomásulvételről. Mint mondotta: tudomásul vesszük a csődöt. Simon Péter azt fejtegette, hogy kényszerszülte költségvetésről van szó. Megtehetnénk, hogy megbuktatjuk a kormányt, ily módon nem lenne az országnak jövő évi költségvetése, de ennek beláthatatlan következményéi lennénék. A Világbank nem adna hitelt, az infláció megnövekedne, a munkanélküliség is, stb. (A Pénzügyminisztérium munkatársa ezzel kapcsolatosan később elmondta: ők maguk is mérték már, ml lenne a következménye a költségvetés megbuktatásának. Hasonlóak, de még súlyosabbak, mint azt az Iménti képviselő vázolta.) Nyerges Károly vitába szállt '"ép", .selő társával, mert szerinte ennél már úgysem lehet súlyosabb a helyzet. („Dehogynem!” Hallatszott többféléi is.) Nem hiszi, hogy az újabb költségvetés őszinte, (Folytatás a 2. oldalon) Sorait rendezi és kongresszusra készül az MSZMP ■MiitT JP Hl) MÉf mm S&jB m tm* Bt* *** jjj ff - ma fÄfHCMRii Karoly miskoiooi» v ' Az MSZMP XIV. kongresszusa előtt tíz nappal, tegnap Miskolcon járt Grósz Károly, s megyei aktívaértekezletet tartott a könyvtárban. Az épület nagyterme kicsinek bizonyult. Mintegy négyszázan szorongtak bent és kint, hallgatva és kérdezve az MSZMP kongresszusi előkészítő bizottságának tagját. Üj információknak és tapsnak sem volt híján a tegnapi rendezvény. Grósz Károly a következő kérdésekre építette mondandóját: 1. Merre tart az MSZMP? Mi a szerepe a megváltozott viszonyok között a kommunista pártnak? Mi az a határ, amely elválasztja a vágyakat a lehetőségektől? (Zárójelben jegyezzük meg, hogy az előadó papír nélkül beszélt, s szemüvegét, jegyzet- füzetét csak akkor vette föl, amikor a beérkezett, nagyszámú kérdésre válaszolt.) Grósz Károly rendhagyó módon kezdte mondandóját. Ez talán annak is betudható, hogy az MSZMP defenzívában van, vagy volt, a párt szétesett, szervezetlen, tagjai bizonytalanok. Más kérdés, hogy a talpraállás kínjaival küszködnek, s mértékadó becslések szerint százezernél többen vallják magukat MSZMP-tagnak ... Szóval az előadó (furcsán visszacseng a népszavazásra való felhívás) tagadással, a nem-ekkel nyitotta beszédét, illetve a nem-ekkel mondott igent, a megújuló MSZMP nem akarja, hogy a párt, a párthoz nem tartozó állami funkciókat vegyen át. Az új párt nem vállalhatja a korábbi káderpolitika gyakorlatát. (A megméretés közösség dolga legyen, nem valamely hivatalé, vagy valamely hivatalnoké.) Az új párt továbbá nem vállalhatja azt a gazdaságpolitikát, amely nehéz helyzetbe hozta az országot, amelynek (Folytatás a 2. oldalon) Hosszú, de egyáltalán nem unalmas ülést tartott tegnap a Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A négy fő napirendi pont mellett még huszonöt bejelentés ügyében is határozniuk kellett, melyek között nem kevésbé fontos kérdések is szerepeltek, mint például az átmeneti szálláshelyek, illetve a város „szemétügyének” problémái. Egységes elvek a közoktatásban Glatz Ferenc művelődési miniszter november 13-án, Sárospatakon az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén ismertette a minisztérium új oktatáspolitikai programját. Tegnap a Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén dr. Környey László, a művelődési osztály vezetője tájékoztatta a tagokat az 1985. évi I. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Az 1986 szeptemberében életbe lépett törvény a magyar közoktatás történetében először szabályozta egységes elvek alapján oktatásunk egészét, az óvodától a felsőoktatásig. Az iskolák önállóságát segítette, hogy a törvény szellemében a pedagógusok, a nevelőtestületek dolgozták ki a helyi nevelési rendszert. Az iskolák a központilag kidolgozott és felkínált alternatív programokat, tanterveket a saját feltételeikhez igazíthat- Nagyobb Önállóságot kaptak a szakmai munka- közösségek a pedagógiai munka irányításában, ellenőrzésében. Az intézményi kísérleteket, az iskolai innovációs törekvéseket, a speciális pedagógiai programok bevezetését segítette a Művelődési Minisztériumnak 1989-től a Közoktatás-fejlesztési Alap létesítésével meghirdetett országos pályázata. Miskolcon kilenc pályázat kapott támogatást. Az 1989/90-es tanévtől a művelődési miniszter lehetővé tette az idegen nyelvek szabad választását az általános és a középiskolákban. Ezzel az eddig is meglevő tanárhiány tovább fokozódott. De Miskolc egyetlen iskolájában sem működik pszichológus, kevés a logopédus, a s zabad idő-szervező, a pedagógiai asszisztens, az oktatástechnikus. A város 46 általános iskolája közül 21 váltakozó rendben tanít. Ez a tanulók több mint 50 százalékát érinti, szentben az országos hat százalékkal. Feszültségeket okoz, hogy az országos irányító szervek gyakran olyan rendeleteket, utasításokat hoznak, melyeknek gazdasági háttere nem biztosított. Az 1985. évi I. törvény végrehajtásáhozalig ... s mire nem? Tulajdonképpen erről tárgyalt második napirendi pontként a vb, illetve a 90-es tanácsi, pénzügyi szabályozásról és annak hatásairól. Hiszen az óij szabályozás sok mindenben átrendezi a városi költségvetést. Néhány példa: megszünteti az állami támogatásúk hiánypótló szerepét, a bázisfinanszírozást, az eddigi leosztóelv helyébe pedig az orientált rendszert lépteti, méghozzá aktív bevételi érdekeltséggel. Tehát új keretek között kell gazdálkodnia a tanácsnak, akár az előzőekben hozott döntéseinek felülbírálásával. Az ugyanis már jelenleg is bizonyos, hogy az 1989-es 4,9 milliárdos költségvetés, a várható húszszázalékos árigaz, eddig is fizettünk, de az élénkülő vállalkozások egyre inkább igénylik a belvárosi közterületek fel- használását. Indokolt tehát az egyébként eddig nevetségesen alacsony közterülethasználati díjak emelése, melyről a tanácstestület decemberi ülésén tanácsrendekezdtünk hozzá, hiszen szemléletbeli feltételei is csak nehezen, anyagi és egyéb feltételei pedig máig sem teremtődtek meg. Várhatóan az új oktatási törvény szákit a fenntartás állami monopóliumával, lehetőséget ad az egyházi és a magániskolák alapítására. Üj gazdasági, irányítási, elosztási gyakorlatot vezet be, Üj eleme a Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai koncepciójának a tankerületi felügyelőségek és az iskolaszékek létrehozása. és bérnövekedést követően 90-ben már nem elég. Körülbelül egymilliárddal többre lenne szükség, hogy a jelenlegi szinten működhessen a tanács. Pedig ebben az összegben még nincs benne az új és tervezett beruházások költsége. Hogy a nadrágszíj szorítására komolyan gondoltak a vb-ta- gok, bizonyítja, hogy több tanácsi intézmény neve is felmerült Egyébként a jövő évre szóló költségvetés megvitatásának ez csupán az első fordulója volt. Ugyanis a vb úgy határozott, hogy a Miskolcon működő pártok. szervezeteik, s szákemberek bevonásával kívánják egyeztetni a várhatóan 1990. március-áprilisában elfogadandó tanácsi költségvetést. let formájában hoz végleges döntést. Ugyancsak döntésre vár a Miskolc települési hulladékát megoldandó kérdés. Mint köztudott, 1992-re az úgynevezett nádasréti lerakóhely nem tud több hulladékot fogadni, éppen ezért (Folytatás a 2. oldaloni Mire futja jövőre?... II közterület-használatért fizetni kell! Az Észak-Magyarország stúdiójának hallgatói tegnap délutáni foglalkozásukat Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban tartották. A stúdiósok előbb a nagyüzem életét, fejlődését bemutató filmet tekintették meg. majd azt követően a kombinát bemutatótermében megismerkedtek azzal a gazdag termékválasztékkal, amelyet a BVK-ban készítenek, illetve a BVK-ban g vár tolt alapanyagokból állítanak elő. Ezt követően dr. Varga Péter. a kombinát személyzeti és szociális vezérigazgató- helyettese tájékoztatta az újságíró-jelölteket megyénk egyik legeredményesebben gazdálkodó nagyüzemének mindennapi munkájáról, majd pedig afféle sajtótájékoztató keretében válaszolt a hozzá intézett kérdésékre. Fotó: Balogh I. sassE
