Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

1989. december 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Dz Észak-Magyarország megkérdezte: Milyen a sikere a miskolci honismereti túráknak? A kérdésre Nagy Peter. a Hazafias Népfront Miskolc Városi Szövetségének elnöke válaszol: — Októberben indítottuk az első túrákat, s azóta még két alkalommal jártuk Mis­kolcot. Hogy a kezdeménye­zés nem volt hiábavaló, azt bizonyítja, csaknem kétszá­zan jöttek el eddig alsó ta - gozatos. középiskolás diakok és szülők. Akad, aki vasár­nap reggel kocsival hozza el gyermekét a múzeum elé. érkeznek cserkészek, s elő­fordul, hogy egy iskola hon­ismereti szakköre is eljön a túrára. Ez utóbbi példa el­lenére — s ezt az összetett társaság is bizonyítja, — nem kényszerből, nem ..ki- vezénylésre" tartanak ve­lünk a diákok. — Az eddigiekben merre jártak Miskolcon, s hová látogatnák még el? — A miskolci ősemberről, Miskolc vizeiről, főutcájáról tudhattak meg az eddigiek­ben többel az érdeklődök, sőt. legutóbb egy ingyenes színházlátogatásra is meg­hívtuk őket. A .jövőben még két alkalommal szeretnénk találkozni velük, amikor is a miskolci görögökről, a di­ósgyőri koronauradalom tör­ténetéről, a város temetői­ről, egyházairól, szőlőiről, pincéiről szeretnének mesél­ni a szervezők. így például Gyulai Eva. a HNF honis­meret i körének vezetője. Ráadásként pedig egy fakul latív. városon kívüli buszos túrára —. ahogy az eddigi­ek során is előfordult, az ATI jutányosán biztosítja számunkra a buszt — invi táljuk majd a sorozat részt­vevőit. — Mikorra várható a kö­vetkező séta? — A karácsonyi ünnepek re való tekintettel, csak ja­nuárban találkozunk, s hogy pontosan mikor, azt az új­ságból tudhatják majd meg az érdeklődők. N. Zs. Az első, mindenki számára elfogadható ja­vaslat helyszíne. Már föl is festették, de a rendőrség nem engedélyezte: túl keskeny len­ne a haladó sáv. Hamarosan archív fotó lesz? A taxik a Kos­suth téren. Jeles napok „Az olyan napot, melyhez évszázadók óta állandósult hiedelem vagy szokás fűződik, jeles napnak nevezik.” December eleje közismert jeles napjainak Borbála, Miklós napjának fényében már jó ideje halványan pis­lákol, s mellettük szerényen búvik meg Ambrus névün­nepe. Nyilván több oka is van ennek. Egyrészt e nap­hoz kevés népszokás fűző­dik, másrészt pedig e nevet manapság kevés gyermek­nek adják szüleik. Például 1967-ben mindössze csak 19 újszülött kapta Magyaror­szágon az Ambrus nevet. Pedig igen szép tartalmat hordoz ez a görög eredetű név. „Halhatatlant” jelent, s azonos eredetű a régi görög istenek halhatatlanságot adó eledelével, az ambróziával. Ezt megerősítendő, jó négy­száz esztendővel ezelőtt Ilos- vai Selymes Péter verses névfejtőjében ezeket írja e névnap kapcsán: Mondják mennyben az is­tenek ambróziát esznek, Mely szó görög nyelven hal­hatatlanságot jegyez; . Te is Ambrúzs az mennyei ambró­ziát kérjed, Hogy meg ne halj, de az örök életet ve­ti essed. December 7-én, Ambrus napján a méhészek és a mé- zeskalácsosok ünnepük vé­dőszentjüket. Ez a védőszent Szent Ambrus, Milánó egy­kori püspöke, akiről az a legenda járja, hogy csecse­mőkorában, midőn bölcsője kint ringott házuk udvarán, egyszer csak egy méhraj zúgta körül, s rátelepedett a bölcsőjére. A méhek telje­sen ellepték a gyermeket, még a nyitott szájába is be­másztak. Ám a gyermeket nem érte haj, a Debreczeni kódex szerint „mely méhök ösztön felkelvén róla oly nagy magasan felemelködé- nek az égben, hogy alig fog­hatja vala meg az emböri szöm. Itt látván az ő atyja és megijedvén rajta, monda feleségének: ez gyermök nagy embör lészön jöven­dőben.” Legendájának e mozzana­táért később a már hírne­vessé vált Ambrust rajzó méhek;kel és kaptárral áb­rázolták, s az őt védőszent­jüknek választó méhészek, mézeskalácsosolc névünne­pén misével és áldással tisz­telegnek emlékének. Szent Ambrus 339-ben Tri- erben született, ahol atyja Gallia praetori prefektúrá- jának vezetője volt. Apja halála után anyja vele, s két testvérével Rómába költö­zött. Ambrus irodalmi és jo­gi tanulmányokat végzett, s a római birodalom tisztvise­lői karában kapott helyet. Mindössze 30 éves, amikor Milánó prefektusa, tehát kormányzója lett. 374-ben, amikor meghalt Milánó ariánus (eretnek) püspöke Ambrus, a kor­mányzó is személyesen je­lent meg a templomban, az új püspök választásának ce­remóniáján, nehogy viszály támadjon az arianusok és a katolikusok között. S ott a választógyűléseken egyszer- csak felkiáltott egy gyerek: „Ambrus a püspök!" A je­lenlévők csodák-csodájára mindnyájan egyetértettek e „választással”. Ambrus ugyan tiltakozott, hogy még nem is keresz­tény, de a nép nem változ­tatta meg akaratát, s végül is a kormányzó meghajolt a sokaság kívánsága előtt. Előbb megkeresztel kedett. majd 8 nappal utána, 374. december 7-én püspökké szentelték. Ambrust — kihez számta­lan legenda fűződik — az egyháztörténelem, mint ki­váló szónokot és tanítót tart nyilván, s mint olyan püs­pököt, aki biztosította egy­háza függetlenségét, a római birodalom államhatalmával szemben. 397. április 4-én, nagy­szombat hajnalán hunyta le örökre szemét. A leírások szerint püspöki templomá­ban ravatalozták fel, s éj­szaka holtteste jelenlétében keresztelték meg a katechu- meneket. Sokan közülük csillagot láttak ragyogni a ravatala fölött. Másoknak viszont úgy tűnt, Ambrus püspöki székében ül, s ál­dást szór népére. (hajdú i.) Francia filmklub a Rónaiban Az algériai háború után egy katonaorvos megismer­kedik egy légionáriussal, akitől később nem tud meg­dor Művelődési Központban működő francia filmklubba. Ezen az estén Jean Her­mann Adieu, l'ami! című filmjét vetítik. Az i986-ban készült film főszereplői: Alain Delon, Charles Bron­son és Brigitte Fossey. Tanács kontra taxi Végül is kinek az érdeke? Saloraljaujhely csöndes le­vegőjét. egy ideje kisebb­fajta vihar kavarja fel. A lakosok nem sokat érezhet­nek ebből, pedig a vihar az ő érdekükben keletkezett, legalábbis a vitatkozó felek, a helyi tanács és a taxisok szerint. A város tanácsa el akarja költöztetni az állomást a megszokott központból, a Kossuth térről, mert a tíz kocsiállás már kevés, bal­esetveszélyes lett a régi hely. A taxisok pedig ahelyett, hogy örülnének a két új ál­lomásnak, amelyekkel meg­duplázódik a helyek száma, elégedetlenkednek. Nem akarnak költözni. Taxis szemszögből ugyanis nem megfelelő a tanácsi döntés. Érveiket most kár lenne részletezni, a várost is kel­lene ismerni a megértésük­höz. Ami viszont igen lé­nyeges : ezek észérvek, józan ésszel mérlegelve a másik fél szempontjából is elfo­gadhatóak, megszívlelendők. A tanács azonban nem szívlel, nem fontolgat. A he­lyet kijelölte, s már csak arról hajlandó beszélgetni (vitatkozni nem, ugyanis „ez az egész nem vita kér­dése, hanem hatósági do­log"), hogy miért nem fo­gadja el a taxisok javasla­tait. Az erre vonatkozó ér­veik nekik is megszívlelen­dők és elfogadhatók, s mi­vel a taxisok nem tehetnek mást, el is fogadják. És még azt is megjegyzik, hogy ta­lán jó lenne, ha olyan he­lyet keresne a tanács, ami nekik is jó, s nem kénysze­rítené rájuk a terveit. Lett volna egy utca, amely mind­két félnek megfelel, de ott a rendőrség nem engedé­lyezte az állomást. Mond­hatnánk, hogy patthelyzet, de nem mondhatjuk, mert a tanácsnál a hatalom. Ha megjön a harmadik illeté­kes szerv beleegyezése, a taxisok költöznek, ha tet­szik, ha nem. Addig is mo­rognak magukban, mert hangosan elmondott szavaik süket fülekre találtak. Ráadásul maradt egy meg­válaszolatlanul felvetett ja­vaslatuk: A városmag reha­bilitációja során a város ve­zetése szép lassan ki akarja tiltani a járműforgalmat a Kossuth térről. Még e terv megvalósítása előtt a mos­tani szabad parkolás helyett fizető parkolót vezetne be. A főút környékén viszont sok kihasználatlan parkoló van. Ha a fizető parkoló he­lyét megkapná a taxi, min­denki jól járna. Még a tanács is, mert. nem kellene besze­rezni az órákat. A főutca környékére igyekvőknek is jó lenne, mert forintjaikat nem az állásra költenék, a közeli parkolók ugyanis díj­mentesek. s még gyalogolni sem kellene 30—100 méternél többet. A taxisofőrökről és utasaikról nem is beszélve. Az állomás több kocsihely- lyel, tehát már balesetve­szély nélkül, bent marad­hatna a belvárosban, közel az üzletekhez, jót belátható hedyen. Hogy miért nem le­het ebből a tervből semmi? Mert a tanácsnak az alap­állása a következő: a taxi­soknak el kell hagyniuk a belvárost, mondván igaz, hogy most ez a megszokott helyük, de nem volt ez min­dig így. Különben sem rög­zíti semmilyen jogszabály, hogy a város központjában kell lenni a taxiállomásnak, sőt még azt sem, hogy kö­telező a létrehozása. Ez igaz. De ha már van, nem mellékes, hogy hol. Bár Sátoraljaújhely nem nagyváros, biztosan lehetne olyan utcát találni, mely mindkét félnek megfelel. csömök—fojtán Te is felelős vagy az egészségedért! Egyetlen hónap alatt nem változtathatjuk meg az em­bereket. Nem szoktathatjuk le őket a dohányzásról, az alkoholról, nem változtat­hatjuk meg helytelen élet­módjukat. Valamilyen szem­léletbeli változást azonban elindíthatunk. Az egészség- védelmi hónapnak éppen ez a célja: felhívni a figyelmet a veszélyekre, megadni a le­hetőséget az új, az egészsé­135-13 Tigór acélradiól tömlő nélküli köpeny 1580 Ft helyett 1260 Ft 145-13 Tralyál tömlő nélküli köpeny 1890 Ft helyett 1510 Ft 155-13 Sana acélradiól tömlő nélküli köpeny 2610 Ft helyett 2090 Ft 165-13 Tigór SR tömlő nélküli köpeny 1910 Ft helyett 1530 Ft 165-13 Tralyál acélradiól tömlő nélküli köpeny 2400 Ft helyett 1920 Ft 175/70-13 Tigór acélradiól tömlő nélküli köpeny 2770 Ft helyett 2220 Ft Amíg a készlet tart KAPHATÓK: a TAURUS-márkaboltban, Miskolc, Zsolcai kapu 7. sz. alatt Telefon: 18-697 A Cserehát Erdőgazdálkodó és 'Fafeldolgozó Közös Vállalat (Encs, Ipartelep) versenytárgyalást hirdet a krasznokvajdai fűrészüzemének SZERZŐDÉSES EGYSÉGKÉNT TÖRTÉNŐ ÜZEMELTETÉSÉRE A versenytárgyalás részvételi dija: 50 000 Ft. Pályázat beküldési határideje: 1989. december 18. Versenytárgyalás időpontja: 1989. december 21. délelőtt 10 óra. Helye: CSEFA Közös Vállalat, Encs. Ipartelep Részletes felvilágosítást az Encs 79-es telefonszámon, vagy személyesen Horváth Lajosné ad. gesebb élet elkezdéséhez. Hogy hányán élnek e lehe­tőséggel, nem tudhatjuk, de bizonyára kevesebben a kel­leténél. Bár a kiadott programban nem szerepelnek, mégis alapkövei a hónapos rendez­vénysorozatnak az iskolai egészségvédelmi napok, hi­szen a gyermekeknél kell kezdeni a nevelést. Az álta­lános iskolákban nincs is különösebb gond. A kisisko­lások kedvencei Makk Mar­ci és Manci, rájuk alapoz­hatják a programokat. A középiskolákban — sokéves tapasztalat — szomorúbb a kép. A fiatalokat már ne­hezebb megnyerni, rávezet­ni az egészségvédelem, a megelőzés, a higiénia fontos­ságára, és sokan fel sem vállaljak e feladatot. Általá­ban a szakmai képzés elsőd­legességére. a tanulók elfog­laltságára hivatkoznak. Fo­gat mosni, zuhanyozni min­denki tud, ha valaki még­sem, azt nem ők fogják megtanítani. A többire meg ott. a biológiaóra. Szerencsére azért vannak olyan középiskolák, ahol nem ez az uralkodó szemlé­let. Egyik ilyen a miskolci avasi gimnázium. Egv-két ötletet bárki lophatna tő­lük. Egészségüket ők nem­csak kampányjelleggel tart­ják szem előtt. Az év ele­jén meghirdetett „nikotin- mentes osztály" pályázatra kilenc osztályuk nevezett be. de valószínűleg az iskola is pályázni fog. A mostani egészségvédelmi hónapba pedig a fogászat legújabb eredményeitől kezdve egé­szen a 'tinikozmetikáig sok minden belefér. Így a re­formkonyha bemutatása, vagy egy jógamester megis­merése is. S mivel fiatalok­ról van szó, igen fontos a játék, a vidámság. Ennek jegyében idén már másodíz­ben rendezték meg a „Légy szép és örülj!" elnevezésű ve­télkedőt. A „totón” napjaink egészségügyi szempontból legégetőbb problémáira kér­deztek rá: a cigarettára, az alkoholra, az AIDS-re, de a cél az általános egészség- kultúra terjesztése és a ne­velés. Ez utóbbit szolgálta például a vetélkedőt záró „történelmi felvonulás”, mely különböző korok hi­giénés szokásait mutatta be jelmezekkel és sok-sok öt­lettel. Hogy a szervezők munká­ja nem volt hiábavaló, azt mi sem mutatja jobban, hogy minden osztály kiállított egy háromfős csapatot e vetél­kedőre. Ha ők fel tudták kelteni az érdeklődést — és bizonyára van még jó pár középiskola, amelynek ha­sonló törekvéséről beszámol­hatnánk —, akkor talán sen­kinek nem lenne szabad föladni a harcot. Minden is­kolában fel kell ismernie a tanulónak, addig míg nem késő, hogy ő valóban fele­lős életéért, egészségéért, s el jön ma jd a? idó, mikor mai- gyermekére is vigyáznia kell. —k —n szabadulni. A történet foly­tatását megtudhatják, ha december 8-án este elmen­nek a miskolci Rónai San-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents