Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

1989. december 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Negyven év távlata hl MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén Nyereség csak vállalkozásban megyei iigyvezetőségének nyílt levele a nyugdíjasokhoz Ez a száraz fagy a legveszedelmesebb — így mondják az emberek, cs van is ben­ne sok igazság: Dél-Borsod, Taktaköz és a Bodrogköz emberei ugyanezt vallják. És valóban sok terület maradt szántatlan, fő­leg a kései kukoricatáblák és a répaföl­dek. A megye északi részein még inkább rossz a helyzet, hisz’ itt a táblák később szabadultak meg a terméstől. Bodrogközben hasonló a helyzet. Ki szá­mított arra, hogy napfényes, enyhe télclő- ben egyik napról a másikra mínusz tizen­öt fok lesz, és ez végképp lehetetlenné te­szi a szántást a hideg, kötött bodrogközi talajokon is, nemcsak a hegyek közé zárt fagyzugos táblákon. A Dózsa Xsz-ben — Harcsán, Karoson és Pácinban — azon­ban már korábban szántatlanságra ítélte­tett több mint ezer hektár; sőt, már ta­vasz óta nem látott sem ekét, sem más művelőeszközt, Ezt a nemrég hatályba léptetett földtörvény tette lehetővé, amely nem teszi kötelezővé a föld megművelé­sét, amennyiben az nem jövedelmező. Ezért mindenféle vállalkozásokba fogtak, hogy szövetkezetük nyereséges termelését segítsék. Majoros László elnökhelyettes a vállalkozásokról, a szövetkezet munkájá­ról a következőket mondta: — A növénytermesztés, valamint az állattenyésztés vállalkozói formában műkö­dik nálunk. Az előző három évben több, mint negyven­hatmillió forintos vesztesé­günk volt, és az új szanálá­si rendszerben a megyei ta­nács már nem vállalta, a szanáló szervezet pedig még nem vállalta a szövetkezet veszteségeinek rendezését. Komoly bizalmi válságba kerültünk, hiiszen sem a Te- szöv, sem a megyei tanács, sem a pártszervek nem ad­tak bizalmat a további mun­kához. Roppant erős nyomás nehezedett a szövetkezetre, és Cigánd, valamint Riese árnyéka vetődött a mi mun­kánkra is. Ebben a hely­zetben a szövetkezet felmér­te a lehetőségeket, és arra a következtetésre jutott, hogy csak saját magára szá­míthat, senki másra. Ta­valy szeptember és decem­ber között a vezetőség ki­alakított égy új gazdálko­dási rendszert, amely az egyéni érdekeltségen ala­pult. Ezt 1989. január else­jével vezettük be. Ennek a rendszernek a főbb célkitűzése a nyeresé­ges termelés, a likviditás ja­vítása, a pénzügyi egyen­súly helyreállítása, valamint egy olyan zárt ösztönzési rendszer kialakítása volt, mely az előző feladatokat segítette. A szervezés ho­gyan valósult meg? A ko­rábbi ágazati formát telje­sen megszüntettük. Ágazati rendszer főágazat megszűnt. Az egyes termelési szerke­zeteket leegyszerűsítettük, a termelési főágazatot meg­szüntettük, főmérnök nincs, egyszerűsödött az informá­cióáramlás, a döntési fele­lősség korlátozódott, külön választottuk az operatív és a stratégiai irányítást. A ter­melés irányítását vállalkozói formában valósítottuk meg: termelő, kereskedelmi, vál­lalkozói formákat alakítot­tunk ki. Jogilag egymásnak mellérendelt ágazatokat ala­kítottunk ki, mely vállalko­zások egymással is piaci kapcsolatban vannak — fe­lére csökkentett központi irányító apparátussal. A na­pi operatív feladatokat pe­dig a vállalkozások vezetői intézik. A szövetkezet első számú vezetői pedig a ter­melés egészének jövőjével foglalkoznak. A vezetőség mellett pedig létrehoztunk egy ötfős vállalati tanácsot, agrármérnök, gépészmér­nök, kereskedő, üzemgaz­dász, beruházó szakember részvételével. Ök felügyelik a vállalkozásokat (szerző­déskötések, vállalkozások ki­alakítása, megszüntetése stb.). Tehát, ha egy vállal­kozás helyzete az év folya­mán reménytelenné váliik, azt azonnal felszámoljuk. 'Például most gond van az extenzív növénytermesztés­sel, ezért bizonyos lépések­re kényszerülünk. Eddig ti­zenhárom vállalkozás ala­kult a szövetkezetben, csu­pán a miskolci szolgáltató ágazat ajánlatát nem fogad­tuk el. Az alaptevékenység­ben öt vállalkozás volt (nö­vénytermesztés, állattenyész­tés, gépjavítás), s több ipa­ri vállalkozást alakítottunk ki, amelyekből már kft. és részvénytársaság is alakult. A tsz dróthuzalgyártással is foglalkozik, szállításra vál­lalkozik (autóbusszal IBUSZ- utakra járnak), tehergép­kocsijaik bérben szállítanak, tmk-vállalkozást indítottak az üzemek (lakatos, hegesz­tő, forgácsolók) részére. Visszatérve a vállalkozások­ra, nagyon fontos az anyagi önelszámolás. Minden ága­zat előre közli, hogy milyen munkát, mennyiért vállal, és év végén nincs az úgy­nevezett visszaosztás, költ­ségkorrigálás. És csodák csodája: mindegyik ágazat működik. Mindegyiknek van kontrollja. Miként a külső kapcsolatoknál.. Niincs ki­re áthárítani a költséget, nem tudnak látszatnyeresé­get elérni. Az elszámolás­kor tudják: ennek és ennek a vállalkozásnak voltak ár­bevételei, költségei. Az ár­bevétel és a szűkített ön­költség különbsége a bruttó fedezet. A vállalkozás szer­ződésébe nem szól bele kí­vülálló. A vállalkozók érde­keltek abban, hogy minél kevesebb eszközzel dolgoz­zanak. Például: korábban nyolc modern kombájnjuk volt a növénytermesztésben, s az agronómusok azt mond­ták, nélkülük vége az ága­zatnak, most pedig éppen ők szorgalmazták, hogy ke­vesebb legyen. Három van jelenleg. A másik előny, hogy a pénzbevételeket — hacsak egy mód van rá — azonnal realizálja a vállal­kozó! Ha pedig vásárolni kell valamit, azt ne egy fél évvel korábban, hanem csak akkor tegyék meg, ha már szükséges. A vállalko­zói díjat minden hónapban kiszámítják. Az indulóva- gyon, a kiadások, bevételek végül is eldöntik, hogy a vállalkozás nyereséges-e! És közben a tsz finanszírozza a pénzt, ha szükséges. Ha a vállalkozói díj úgy alakul, hogy a vállalkozás nagy nyereséggel dolgozik '(bruttó fedezet + vállalkozói díj = vállalkozói nyereség), a nye­reség után úgy kezelnek minden vállalkozást, mintha ez egy önálló jogi személy lenne. A rá érvényes adó szerint számítják ki az adó­ját. És így alakul ki a vál­lalkozás tiszta eredménye. Minden vállalkozás tervet készít, így adja be a veze­tőségnek a pályázatát, s ha elfogadták, a terv szerint adózott nyereségét megálla­pítják, s ha ezt „hozza”, — megdolgozott a fizetéséért, a többi eredmény a vállalko­zásé, vezetője pedig egy- harmadát viheti haza. (Volt is olyan vállalkozó, aki fi­zetésén felül félmillió forin­tot keresett.) Az elnökhelyettes reméli, hogy az eddigi vállalkozói formák tovább tökéletesed­nek, és ezen a több éve veszteséget termelő helyen a vállalkozások nagy része még nyereségesebben termel majd. A környező, de más megyéből érdeklődő üzemek is ezt a példát akarják követni. Annak a szövetke­zetnek az új vállalkozási formáit, amelynek a nevé­vel korábban fenyegették a gyengéket, és akik mostan­ság minden kölcsön nélkül, eredményesen gazdálkodnak ezen a sokat átkozott, so­kat szidott vidéken. (Bekecsi) Az egykor volt virágpavilonok helyén, a miskolci út épül, amelyet még ebben a hónapban át­adnak. Ezzel az új úttal a Búza téri piac autóval való megközelítése, és az innen való kihaj­tás könnyebbé válik. Fotó: iaczó József Tisztelt Nyugdíjasok! Aggodalommal tölt el bennünket az idős és tartósan beteg emberek sorsának ala­kulása. Tudjuk, hogy a hazánkban kiala­kult gazdasági válság különösen súlyos ter­heket rótt eddig is az Önök vállára. Az ország gazdasági helyzetében belátható időn belül nem várható olyan javulás, amely általános életszínvonal-emelkedéshez vezethetne. A kialakuló piacgazdaságban Önök várhatóan főként, mint vásárlók és a szolgáltatásokat igénybe vevők jelennek majd meg, így rövid távon annak haszná­ból nem feltétlenül részesülnek. A Magyar Szocialista Párt programjának fontos részét képezi a nyugdíjasok politikai képviselete. Programnyilatkozatunk megfo­galmazása szerint: „Elkötelezettek vagyunk az idős emberek problémáinak megoldása, társadalmi megbecsülésük és szerepük nö­velése iránt. Halaszthatatlan feladat a nyugdíjrendszer átalakítása ... A párt ten­ni kíván a nyugdíjak reálértékének meg­őrzéséért, az idős korosztály nyugodt és ér­telmes életéért.” Teljes mértékben hibásnak tartjuk azt a szemléletet, amely szerint az idősekről és a tartósan megbetegedettekről való állami gondoskodás valamiféle jótékonysági gesz­tus lenne. Az efféle nézetek ellen határo­zottan fellépünk és hangsúlyozzuk, hogy a tisztességes megélhetést biztosító, munka­teljesítményt is kifejező összegű nyugdíj jog szerint jár, amelyért megdolgoztak, és hosszú éveken át nyugdíjjárulékot is fizet­tek a mai nyugdíjasok. Megyei programunk kialakításánál fon­tos feladatként kívánjuk megfogalmazni a következőket: — A nyugdíjat kiegészítő juttatások: pél­dául segélyek, tanácsi természetbeni támo­gatások, gyógyszerek beszerzését lehetővé tevő kiegészítő támogatás, stb. ne csak ké­relemre járjanak. Ne kelljen a nyugdíja­soknak rászorultságukat bizonyítani, az amúgy is nehéz helyzetüket további, szá­mukra olykor megalázó eljárásokkal tetéz­ni. Azt akarjuk, hogy tényleges rászorult­ságuk esetén hivatalból, kérelem nélkül kapjanak meg minden lehetséges és őket megillető anyagi és egyéb támogatást. — Kezdeményezzük, hogy a megye min­den településén készüljön naprakész ki­mutatás a nyugdíjasok helyzetéről. Ennek elkészítése legyen a közigazgatási szervek feladata, s ezentúl a tanácsok hivatalból, kérelem nélkül tegyenek meg mindent a munkában megfáradt, vagy megrokkant emberek nyugodt életének biztosításáért. — Pártunk területi irodáiban olyan ta­nácsadói irodát szeretne működtetni, ahol a nyugdíjasok, rokkantak ingyenes jogta­nácsadást, hivatali ügyeikhez segítséget kaphatnak. — Kezdeményezünk olyan társadalmi összefogást, aminek eredményeként a ma­gukra maradt idős, beteg emberek segít­séget kaphatnak, beilleszthetők a társada­lomba. — Számítunk e réteg aktivitására is, hi­szen élettapasztalatuk, bölcsességük komoly segítséget jelenthet a gyerekek nevelésé­ben, a fiatal családok segítésében. — Pártunk szervezésében is számítunk az Önök részvételére. Magyarországon a fiatalabb nemzedéknek nem volt módja arra, hogy a gyakorlatban megismerhesse a többpártrendszerben folyó politizálást. Ezért különösen nagy szükségünk van azoknak a tapasztalataira, akik már az egypártrendszer előtti időkben is politizál­tak. Kérjük mindazokat, akik készek ve­lünk megosztani a többpártrendszerben szerzett tapasztalataikat, keressék fel poli­tikai centrumainkat, hogy ott megbeszél­hessük a tapasztalatcserék módját! Várjuk az MSZEP-tagokat, a baloldali beállítottságúakat és mindazokat, akik ké­szek velünk beszélgetni a múlt emlékeiről. Az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyvezetősége Miskolc, MSZB tér 1. sz. Kötések lóbabra ■ m m Napraforgóval szeretjük a madarakat Megkezdték a termelési szerződések kötését az aprómagvak termesztésére. Mint Kawalecz Barna, a Vetőmag-ter­meltető és Értékesítő Vállalat osztály- vezetője tá jékoztatott, elsősorban a mai- évek óta termelési viszonyban lévő mintegy 80 bázisgazdaságra, téeszre és állami gazdaságra támaszkodnak. De természetesen új partnerékkel. kister­melőikkel is szívesen kötnék megálla­podást. A jövő évi előirányzat megfelel az ideinek, í'gy több, mint 20 ezer hektárt kívánnak szerződéssel termelésre le­kötni. Ebből jelentős tétel, mintegy 5000—6000 hektárnyi a borsóval bevet­hető terület. De szívesen szerződnek v'öröshere, lucerna, szarvaskerep ter­mesztésére is, mert ebből továbbra is jó értékesítési lehetőség yan. Mindezek a növények szinte az egész megye te­rületén jó eredménnyel termeszthetők. Szerződnek fűfélék termesztésére. Eb­ben eddig is jó partnerük volt például a szentistváni és a putnoki téesz, vala­mint a Szemcsi Állami Gazdaság. To­vábbra is termeltetnek mustárt, olaj­lent és lóbabot. A termelők szerződést köthetnek étkezési, valamint madár­eleségként szolgáló napraforgóra, melyet mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon értékesíteni tudnak. A nagyüzemeken kívül szerződnek egyéni termelőkkel is, például karós­bab, uborkamag, valamint tökifélék ter­mesztésére és virágmagvalkra. Újdon­ság, hogy az idén a görögdinnyemagot és a koriandert; is a .szerződéses növé­nyek listájára vették ,fel. Ez mind a háztájiban, mind pedig nagyüzemileg termeszthető. Munkanélküli-segély Több. mint hétezren vet­ték igénybe eddig a munka­nélküli-segélyt, amelynek átlagos összege meghaladta a havi 4100 forintot — álla­pítható meg a háromnegyed éves adatok alapján. Az Országos Munkaerő- piaci Központ összesítése szerint az új segélyezettek száma minden hónapban meghaladta a segélyrend­szerből kilépőkét. így a se­gélyezettek száma hónapról hónapra növekedett, szep­tember 22-én például 4065 volt. A munkanélküli-segélyben részesülők mindössze 27 szá­zaléka helyezkedett el eddig. A segélyezették 18,7 "sftá?a- * lóka egy hónapja, 18,4 szá­zaléka viszont már fél évet meghaladóan él segélyből. A huzamosabb ideje mun­kanélküli-segélyből élők 50 százaléka Borsod-Abaúj- Zemplén, illetve Szabolcs- Szatmár megyéből kerül ki. Ezeken a területeken a se­gédmunkások és a szellemi foglalkozásúak részére gya­korlatilag nincs szabad ál­lás. Magas a szakképzett munkanélküliek száma a fő­városban. illetve azokban a megyékben is, ahol egyete­mi városok, intézményköz­pontok is vannak. Legto­vább a szakképzetlenek, il­letve a felsőfokú végzettsé­gűek veszik igénybe ezt a juttatást. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents