Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-21 / 302. szám
ÉSZAK XLV. évfolyam, 302. sióm 1989. december 21. Csütörtök Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Akinek sikerült, és akinek nem Sztrájk a v Béremelést követelnek a mozdonyvezetők Hiába jelzett zöldet a szemafor, a vonat az istennek sem volt hajlandó elindulni. Nem? hiszen a vezér úr sztrájkolt. Sokadmagával. Azért, hogy kiharcolja azt, ami végezetül sikerült a pedagógusoknak - igaz, ök csak figyelmeztettek és nem sztrájkoltak 30 százalék alapbér- és 10 százalék müszakpótlék-emelést. Dühös volt a bejáró munkás tegnap reggel öt és hat óra között. Hogyne lett volna dühös, mert hogy a szerelvények veszteglése miatt elkésett munkahelyéről, az egyszerű utazó pedig elkésett onnan, .ahová nagyon sürgősen szeretett volna el-, jutni. Dühösek voltak az emberek, de egyben — sokan közülük — megértőek is: jogosnak, igen jogosnak tartják a mozdonyvezetők b é tlkö vetélését. Sasi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vontatási főnöke mondja: — A mozdonyvezetők átlag havi bruttó bére 14176 forint. És ezért havonta és átlagosan 202 órát kell >a ve- zérállásban tölteniük, a törvényesen előírt 182-vel szemben. Egyébiránt az alapbér havonta 8600 forint, erre jön a műszakpótlék és a túlóra. Summa summárum: édeskevés. Ma és most, főleg, ha azt is figyelembe vesz- szüfc, a mozdonyvezetőkre emberek százainak élete van bízva, vagy ha tehervonatot vezetnek, több száz millió forint értékű áru van gépük mögé kapcsolva. És túlóráznak. Mennék akkor is, amikor más pihen. Tegnap, kora reggel azonban egy órára megállt az élet a vaspályákon. A miskolci vasútigazgatóság területén hatvannyolc vonat vesztegelt öt és hat óra között. Emiatt a diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe negyedezer ember nem érkezett be időre. Kalóczkai Istvánná, személyzeti és szociális igazgató: Elfogadták az új lakáskoncepciót Megkezdődött a vita a jövő évi költségvetésről Az utasok vártak, dühösek voltak, de sokan közülük megértették a sztrájk igazi okát még egy lapáttal, megvárták, míg a váltás megérkezik. A késést betudjuk a munkaidőbe, mindenkinek elszámoljuk azt a cirka kél órát. Effektiv kára a vállalatnak tulajdonképpen az a 250—300 túlóra, amit majd kifizetünk az éjszakásaknak. Ettől természetesen sókkal jelentékenyebb az a népgazdasági kár. amelyet a mozdonyvezetők sztrájkja jelent. Becslésék szerint néhányszor tízmilliérd forint. Tessék mondani: nem lett volna olcsóbb a kormányzat részéről, ha igent mond? Hasonlóan. mint tette azt a pedagógusok esetében ... Igaz, lehet, ez a precedens láncreakciót indított volna el. . . fcgyébiránt ezzel 'a munkabeszüntetéssel a mozdonyvezetők felhívták a figyelmet magukra. Ennyit legalább elértek . . . Félő, hogy egy újabb sztrájk még nagyobb kárt okoz. És még valami: valamikor, nem is oly régen, vezérnek lenni a vasutasok táborában nagy rang volt. Volt. (Hlésy) Vezérállásban. Havonta több mint kétszáz óra, bruttó 14 000 forintért. — Általában egy, másfél órét késtek a bejárók. Egyébként, a termelésben ez a sztrájk nem okozott fennakadást, kiesést. A folyamatos műszakban, <a melegüzemeikben dolgozók az éjszakás műszak után rátettek Lélegzet-visszafojtva és döbbenettel figyeljük a romániai fejleményeket — fogalmazta meg a szerdai ülésnap elején Németh Miklós miniszterelnök. Eat a döbbenetét a jelképes gesztusok erejével, s konkrét tettekkel egyaránt kifejezte a parlament, illetve a kormány : gyászlotoogót tűztek az épület homlokzatára, a képviselők néma felállással emlékeztek a legyifLkoltatora, s miként az ülésteremben a külügyminiszter elmondta, a budapesti román nagykövetnek a magyar kormány határozott tiltakozását fejezte ki az erriberi jogók súlyos megsértése, a tüntetők elleni embertélen fellépés miatt, követelve Tőkés László azonnali szabadon bocsátását. A képviselőknek ezután a lakáskoncepció sorsáról kellett határozniuk. Az építési és közlekedési bizottság által a vita nyomán kidolgozott újabb kompromisszumos javaslat azonban immár valamennyi fél számára elfogadhatónak bizonyult; a jóváhagyott intézkedésekkel jelentősen emelik a lakbéreket és a lakásépítési, illetve -vásárlási kölcsönter- heket, de kisebb mértékben terhelve ezzel a lakosságot, mint ahogyan azt az eredeti javaslat előirányozta. \ munkanap nagyobbik részét a jövő évi költségvetés megvitatása töltötte ki. A pénzügyminiszter előterjesztésében nyíltan szólt arról, hogy a rendkívül szigorú, a mély gazdasági válság következményei t érvényesitő költségvetés összeállításakor a Nemzetközi Valutaalap támasztotta követelmények szigorításában volt a kormány, ám nemcsak a nélkülözhetetlen további hitelek miatt van szükség a súlyos intézkedésekre, hanem mert csak ez az út vezethet ki a válságból. A szerteágazó vita felszólalói — ahogyan válható is volt — elősorolták mindazokat a területeket. ahová több pénz kellene. Jellemzőeknek tekinthetők a helyi önkormányzatok gazdálkodási lehetőségei miatt aggódó, az állami támogatásóktól nagyrészt megfosztani kívánt agrárszektor ellehetetlenülését feszegető, és az oktatás, a művelődés, a kultúra anyagi alapjait, féltő vélemények. A fő cél azonban most az — hangzott el —, hogy a keserves terheket jelentő jövő évi költségvetéssel megakadályozható legyen a gazdasági összeomlás, amivel a már kivívott alkotmányos rendszer- váltás is veszélybe kerülne. A mai vitában megyénk képviselői közül felszólaló Vodila Barna és Fehérné Eke Katalin hangoztatta: a kemény vitákban született krízis-költségvetést lehet ugyan bírálni, bevételi és kiadási tételeit növelni vagy csökkenteni, de a niincsből nem lehet adni. Arra is figyel meztetett, hogy az üzemekben és a hivatalokban nem a munkáslétszám leépítésével arányosan csökken az adminisztratív létszám. Még mindig sokmilliós károkat okoz a korrupció, s a közvélemény egyes visszaélések vizsgálatáról tájékoztatást vár. Véleménye szerint kedvező társadalmi fogadtatásra találna a többmilliós értékű ingatlanókat, lakásokat, villákat, üdülőket adóztató rendszer bevezetése. A képviselő felvetette: vonzóbbá tehetnék a bírói és az ügyészi pályát, ha jogszabály-módosítással lehetővé válna, hogy ők is szolgálati lakást kaphassanak. Hangsúlyozta, hogy a köz- igazgatási bíróság létrehozó- .sával az igazságügyi dolgozók szerepe és felelőssége még jelentősebbé válik, terhelésüket azonban nem lehet tovább növelni, anyagi megbecsülésüket viszont még a költségvetés szerény lehetőségeivel is javítani szükséges. Fehérné Eke Katalin beszámolt arról, miként történt. a társadalmi szervezetek számára jövőre folyósítandó költségvetési támogatás elosztása. Elmondotta, hogy a döntés meghozatalába bekapcsolódott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által létrehozott ad hoc bizottság. Mivel igen rövid idő állt rendelkezésre, ezént a bizottság nem vállalkozott arra. hogy részletes, szervezetekre lebontott döntést hozzon. A helyzet egyébként az, hogy amíg a pártoknál a támogatások elosztása normatív alapon történik, a társadalmi szervezetéknél (Folytatás a 2. oldalon) Ülés — tárgyalás — ülés Ukrán vendég a Gazdasági Kamaránál A Magyar Gazdasági Kamara Szovjet Tagozata és az MGK Észak-magyarországi Területi Bizottsága közös szervezésében tegnap Miskolcra látogatott Vaszil Ktiinformatika és elektronizáció Állandó kiállítás a Technika Házában A technika vívmányait nem nélkülözheti egy magára valamit is adó üzem. (Cikk a 2. oldalon) Fotó: F. L. II diósgyőri knhószat alapította Külföldi érdekeltségű kft. a hengerműben A Diósgyőri Kohászati Részvénytársaság (a Lenin Kohászati Müvek jogutódja) a hengerelt készárugyártás területén dolgozó egységeinek részvételével - elsősorban fejlesztési források biztosításának elősegítése, illetve a termékszerkezet-váltás céljából - külföldi részvételű vegyes vállalatot alapított. A Hengermű Kft.-re elkeresztelt cég alapitó okiratát tegnap írták alá Diósgyőrött, dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes és Ottó Schlekt, az NSZK gazdasági miniszterhelyettesé jelenlétében. A kft. alaptőkéje több mint 800 millió forint, amelynek 70 százalékát a diósgyőri kohászat jegyzi, míg 30 százalékát az NSZK-beli MAD Beteiligungsgesellschaft m. b. H. Január 15-ig a társaságba belép a Primary cég is 2 millió nyugatnémet márkával. Egyébként a diósgyőriek tőkéjüket apportként vitték be a vállalkozásba, inig a külföldi tőkerészt részben fejlesztési forrásként, részben a működés biztosításához használják fel. A kft. hengerelt acéltermékeket gyárt és forgalmaz majd, és jövőre mintegy 65 millió dollár értékben kivan exportálni. tyarev, az SZSZK Ukrán Külkereskedelmi Minisztériumának főmegbízottja. Borsod megyei látogatása során megbeszéléséket folytatott az észak-magyarorszá- gi régió, valamint az ukrán vállalatközi kapcsolatokban érintett vállalati vezetőkkel a továbbfejlesztési lehetőségekről. Bihall Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara Észak- magyarországi Bizottságának titkára e tanácskozásról elmondta, az ez év májusi, kijevi árubemutatón részt vett hetven cégből már csak azokat hívták meg a tegnapi tárgyalásra, akik még remélhetik. hogy konkrét üzlet jöhet létre az ukrán partnerekkel. Így a kohászatot az LKM, a vegyipart a BVK, a kereskedelmet a Vasvill, az építőipart az ÉÁÉV képviselte, de meghívták az IQP-t, a külkereskedőket, a „borászokat”, a „húsosokat” is. — A Szovjetunióban minden köztársaságnak van egy külkereskedelmi megbízottja — mondja Bihall Tamás. — Azt várjuk, hogy e kül- keres ajánl valami árut a mi termékeink ellentételezésére. így ásványi anyagokat, nyersanyagot, fát, gépkocsit, (Folytatás a 2. oldalon) írnak, jegyzetelnek - az üzletkötés reményében Fotó: Fojtán iMfiiry
