Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

1989. december 20., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

AKZO—TVIi Részvénytársaság alakul

Külföldi töke a festékgyártásban

A holland AKZO Coatings Intern atianiail B. V. cég neve jól cseng a fejlett tőkés országokban. A multinacionális cég, amelynek éves árbevétele megközelíti a kilenomi.lliárd dollárt, a világ számos országában üzemeltet gyáraikat, az általa foglalkoztatott dolgozók ■száma meghaladja a 70 ezret. Az AKZO öt fő ágazatban fejti lei tevékenységét, így például 'Vegyipari termékéket, műszálakat 'és po- ili.meraket állít elő, de nagy hagyománnyal rendelkezik a fesltékgyártásibain is. A Tiszai Vegyii Kombinát éppen ez utóbbi termelési profil fejlesztése érdekében döntött úgy, hogy szorgalmazza a külső források, illetve iküliföld'i tőikének a festék- gyártásiba történő bevonását. Ebben partnerre talált a neves holland cégben, amely érdeklődésit tanúsított a TVK-ban rejlő lehetőségek iránt.

Az egy évvel ezelőtt történt (kapcsolatfelvétel után gyorsan követték egymást az eseményék. Olyannyira, ihogy a múlt ihét közepén a TVK vezérigazgatója vezette szakértőcsoport Hollandiában meg Its állapodott az AKZO—TVK Részvénytársaság létrehozásáról. A delegáció, illetve az Rt. meg- 'ialakuiláisát előkészítő TViK-s Szakértőcsoport tagja volt Pálfy Sándor, a kombinát beruházási vezérigazgató- helyettese, akitől a két fél között létrejött együttműködés körülményeiről érdeklődtünk.

— Az előzményekhez tartozik, hogy az AKZO céggel -1883-tól kereskedelm i - műszaki kapcsolatot tartottunk fenn — ■ mondta többék között Pálfy Sándor. — A múlt éviben a holland partner felkeresett bennünket, hogy kooperációt létesítsen a kombináttal. Még ugyanebben az évben az AKZO szakemberei a festékgyár technikai és gazdasági adottságait tanulmányozták, mégpedig olyan elgondolásból, hogy műszaki együttműködést alakítsanak ■ki velünk. (Néhány 'hónap múltán, azaz 1989. nyarán iinten,zíiv tárgyalások kezdődtek a vegyes vállalat létesítésével ikapcsolatban. Ez év augusztusában elkészült az első koncepció a vegyes vállalati 'formáról. A hollandok nálunk, a mi szakembereink pedig az AKZO stuttgarti gyárában tanulmányozták a festékgyáraik adottságait. Amint az ilyen esetekben szokás, szándéknyilatkozatot fogalmaztunk -meg, amely mindkét fél elképzeléseit magában foglalta.

— -Ebben megfogalmaztuk, hogy hazánkban igény mutatkozik -modern és -csúcstechnológiával készült termékekre, ugyanakkor a TVK biztosítani alkarja, hogy meglévő festékipari létesítményei a -legmodernebb eljárásokhoz, know-how- hoz jussanak. A 'szándék- nyilatkozatból kitűnik, az AKZO rendelkezik a TVK áltail említett -kn-ow-how-val és érdekelt abban, hogy együttműködjön egy ismert

magyar festékgyártóval,

hogy yel-e egy olyan 'bevonatokat és műgyantákat gyár- ló v-egyes vállalatot 'hozzon létre, -amelynek célja a hazai -fogyasztók és ipari felhasználók igényeinek megfelelő kielégítése. A holland cég a jövőben a TVK rendelkezésére bocsátja a vegyes váll-ailat által végzendő üzleti tevékenységhez kapcsolódó műszaki know- how-t, imarkeiingikoncepció- ika-t, -mátikaneveket, betanítási programokat és berendezésekét.

Egyébként az AKZO fes- lékrészlegéhez 36 vállalat tartozik, amelyek negyvenöt festékgyárat működte tnek. Az összes termelés eléri a 450 ezer tonnát. A cég gyárai Hollandiában, az NSZK- ban, Franciaországban, Angliában, az USA-iban, Olaszországban, Kanadáiban, Dél- Amerikában, és Déikelet- ÁzSiálban -egyaránt megtalálhatók. Az AKZO festékrészlege a szakmán belül a világon a -negyedik helyet foglalja el.

— Nem titkolt célunk — mondta a vezérigazgató-helyettes —, hogy a TVK-ban a legmodernebb műgyantafestékgyártó kapacitás jöjjön (létre, s megfelelő háttérszolgáltatás ikialakításáv a 1 csúcstermékeket állítsunk elő.

Az AKZO—TVK Részvénytársaság, mint vegyes vállalat a tervek szerint 1990. április 1-jétől kezdi meg működését.

L. L.

Jegesedés helyett — áradás

A napok óta tartó „decemberi tavasz” egy ,24 ór-a alatt jelentős változásokat -okozott megyénkben ia folyókon. A legjelentősebb a változás a Tiszán, ahol a felső részen a folyó már teljesen jég-mentes. A korábban hullott csapadék árhullámot indított el a Tiszán, amelynek hatására a jégtáblák összetöredez- ték, s megkezdődött a zaj- lás. Egyedül Zalkod (térségében található még' mintegy 4 kilométeres szakaszon ösz- szefügigő jégtakaró. -Hasonlóiképpen „mozog a jég” Tiszaiak alatt -is.

A zajlás miatt változtatni

kellett az üzemmeneten T-i- iszaiaknél. Az áradás következtében ugyanis a folyó hozama vasárnapról hétfőre csaknem háromszorosára emelkedett, s -megközelítette a másodpercenkénti 900 köbmétert. Ezért a -duzzasztást megszüntették. Hogy a jeges ár zavartalanul levonulhasson, a középső zsiliptábla magasságát is mintegy fél méterrel csökkentették. A jegesedés helyett a folyóra most az áradás jellemző — amelynek vízhozama, szinte már megközelíti az első fokú árvízvédelem magasságát.

A Hermádon már csak

Hemádinómeti és Gib árt között található jégmező, a folyó itöbbi része jégmentes. A Sajón pedig Kazincbarcika fölött áll még 5—'8 centiméter vastagságú parti jég. A Bodrogon is jeges ár vonul le. Az áradás a szomszédos Csehszlovákiából hozza le az összetared-ezett jégtáblákat.

Az Észák-magyarországi Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a folyókon bekövetkezett hirtelen változás okozta helyzetre is felkészült, s éber figyelemmel kíséri az állapotokat, hogy a szükséges intézkedéseket időben meg tudja tenni.

Lána-turbinák

Várhatóan a Láng Gépgyár egy újabb lépést tett ai ügyben, hogy visszaszerezne azt a régi helyét az iparban, amit megszoktak tőle. Az elmúlt évek nehézségei után most sorra köti a külföldi üzleteket. Az üzem a svájci Asea Brown céggel együttműködve, 35/60 megawattos fűtő-gőzturbina gépcsoport szállítására kapott megrendelést Finnországból, amelynek szerelését a jövő évben kezdi el. jelenleg — a hazai igényeket is kielégítve - a Gagarin Hőerőmű részére 200 megawattos forgórészt újít fel. A külföldi megrendelés pedig Jugoszláviából érkezett, egy 200 megawattos gőzturbina nagy- és középnyomású forgórészének elkészítésére. (MTI Fotó)

Taktaharkány nagyközség

Hideg van. Mi-nuszos hideg, s ráadásul szitál a hódara. A köddel is szomorí- tott időben szinte kihaltak Taktaharkány utcái. A község benzinkútjánál mégis megpillantunk egy kerékpáros bácsit. Mivel biztosan nem tanikolni alkar, nem zavarhatja különösebben kérdésünk. „Hallott már róla, hogy Taktaharkány nagyközség lesz?” „Elég nagy volt az így is.” — hangzik a lakonikus válasz. Aztán, hogy nekünk is kedvünk teljen, még hozzáteszi: „Hallottam róla, de hát meg is érdemli. Meg rá is fér. Biztosan több pénzt (kapunk majd, s azt lesz is mire ‘költeni. Igaz, az uták már mindenütt jók, de van még javítanivaló.”

Mint ahogy mindenütt akad. Az viszont biztos, hogy nemcsak a tanács épületéig tart a portalanított út, hanem a település 4400 lakosa mindegyikének háza előtt az vezet el. („A vezetékes ivóvízhálózat községünkben 90 százalékos ki- építettségű. Igyekszünk a telekellátást úgy kialakítani, hogy eladáskor részlegesen közművesítettek legyenek a telkék. A villanyhálózat községünkben 100 százalékban megoldott. A közvilágítás 'korszerűsítését ez évben 100 százalékban megvalósítottuk.”)

A házakon nem látszik a község kom, szinte mindegyik a háború után épült, s alig-alig akad egy-egy rendezetlen udvarú, ápolatlan falú épület. Pedig már a XIII. században lakott terület volt, először a Várad! Rege9trum említi 1219-ben „Horkyn”-t, a Toikota Vize melletti települést.

Szatmári Gyula, a község tanácselnöke viszont nem merül el a múltban, bár számontartja azt. Oka éppen lenne a hosszabb visz- szapillantásra, hiszen nemcsak ő, de már a dédapja is itt, Harkányban született. A jelen és a jövő azonban fontosabb számára. Főleg most, hogy kívülről jövő elismerés is jelzi munkájuk eredményét.

— Ezeket az embereket leginkább a szülőföld szere- tete jellemzi. És a földé, az állatoké. Ez az a megtartó erő, ami nem engedte felhígulni a település közösségét, s aminek segítségével meg tudtuk tartani harkányi lakosnak az iparban, a környező nagyvárosókban dólgozókat is. („Két mező- gazdasági nagyüzem működik a közigazgatási területen. a taktaharkányi Petőfi Mgtsz és a Szerencsi Állami Gazdaság" jajhalmi kerülete. Mindkét mezőgazda sági egység országos átlag félett termel. A helyben foglalkoztatott munkaerő nagysága meghaladja az 1200 főt. míg az iparban foglalkoztatottaké. eljáró dolgozóké 1600 fő.") Természetesen ebben nagy szerepet játszott a jó közlekedés is. De hogy az itt lakók szeretik ezt a helyet, bizonyítja, hogy évente több mint 10 millió forintos társadalmi munkát végeznek így készült el például a temetőkerítés és a három tantermes kisegítő iskola. A tehót is az utolsók közt szüntettük meg, s ebből oldottuk meg a szennyvízszállítást és a szemétszállítást. Heti egy alkalommal, havi .33 forintért hordja saját autónk a szeméttelepre a hulladékot. Ez a telep viszont rossz helyen van, közvetlenül a falu határában, most tervezzük Taktaszadá- val közösen az újat. Egyetlen fontos elképzelésünk volt, amit még nem tudtunk megvalósítani: a komplex közművelődési intézményt. Most kritikán aluli a művelődési házunk állaga.

A szellemi központ az iskola lett. Modern épületében az 1985/86-os tanévtől már csak egy műszakban tanítanák. Mellette a kisegítő csoportok épülete áll, szemben vele a napközi, de gya- korlókertjük is van. Az alsó tagozatban a hagyományos dktatás mellett a Zsolnai- vagy a Tolnainé-féle módszert választhatják a szülők, a felsősök képzését pedig a munkatermeiken kívül a számítógépes terem és a nyelvi labor segiti. Diákjaiknak majdnem 100 százaléka továbbtanul. Nagy részük szakmunkásképzőibe megy, a gimnáziumok közül viszont a kéttannyelvű- ék igen népszerűek. A tantestületben nemcsak Boros Zoltán, az igazgató tőzsgyö- keres harkányi, és ez sokat segít: a gyermekek mögött mindig látják a családot, hatékonyabb lehet a munkájuk. Az iskola amúgy sem sziget a faluban. Tornatermük a tömegsportot is szolgálja, a nevelési értekezletüket is megnyitották a szülők előtt, s igen tevékeny részt vállaltak például a taktaharkányi egészségnevelési hét lebonyolításában. („Két körzeti orvosi, fogorvosi, anya- és csecsemővédelmi ellátással rendelkezünk. Két védőnői körzet található településünkön. A hétvégi körzeti orvosi ügyelet központja Tak taharkány - ban van, melynek tevékenysége 7 község lakosságára terjed ki. Modern gyógyszertárral rendelkezünk, amely ellátja Taktaszada, Prügy. Taktakenéz, Újharangod lakosait Taktaharkány lakosságán túl. A gyógyszertár modern, összkomfortos szolgálati lakással épült.”)

Ottjértunkkor a fogorvosnő. dr. Angi Terézia is éppen az iskolába sietett, hogy megtartsa a fogászati vetélkedőt. A gyerekek már jól ismerik, hiszen rendszeresen találkoznak vele az iskolafogászaton. De a doktornő nem élégedett.

— Miikor egy-egy osztály eljön hozzám, mindig beszélgetünk is a helyes fogápolásról. Ennék némi eredményét már látom, de a felnőttek nem törődnek a fogukkal. Sokkal több a húzás. mint a kezelés. Az idejüket sajnálják rá. A röntgen viszont nagyon hiányzik. de már ígéretet kaptam rá. hogy beszerzi a tanács. Szeretnék vele minél több fogat megmenteni. Igaz, munkám e nélkül is van elég. mert hozzám tartozik Taktaszada is.

Itt, Harkányban a fogászat majdhogynem szezonális jellegű. Az emberék inkább télen jönnek, amikor nincs mezei munka. Egyébként nem kímélik magukat. A viszonylagos jólét törhetetlen szorgalmuknak köszönhető. Juhász István, római katolikus esperes szerint néha már túl sok is ez a szorgalom. Végigdolgozzák a hétvégeiket akkor is, amikor már mindenük megvan. A túlhajtás következménye a sok leszázalékolt ember. Viszont ugyanennek a szorgalomnak és a még meglevő közösségi szemléletnek köszönhető, hogy a télepülés nagyközséggé nőtte ki magát. Az ő segítségük nélkül a templom sem nézne ki ilyen szépen, mint most. Igaz, hat évig dolgoztak rajta, de végül elkészült.

— A templom melletti helyiséget is visszakaptam ’83- ban, azóta ott tartottam a hittant. De hatalmas tálto- zást hozott, hogy már helyünk van az iskolában, bár az órarendben még nem. Hiába fárasztó a délutáni foglalkozás, ugrásszerűen megnőtt a tanítványaim száma, s köztük sok a cigánygyermek is, akikkel eddig nem tudtam foglalkozni, pedig 500 cigányila'kosa van Harkánynak.

„Településünkön 9 község közreműködésével üzemel a takarékszövetkezeti központ, mely intézi az állampolgárok pénz- és hitelügyeit. Az áfész üzemeltetésében 2 vendéglő, 3 italbolt, 3 élelmiszerüzlet és a Borsodi Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat tavaly átadott nagy ABC- áruháza elégíti ki a lakosság igényeit, ezentúl a településen 2 húsbolt, a Tü- zép-telep, gázcseretelep. benzinkút, különböző táp- és terményraktár üzemel, 1 cukrászdával rendelkezünk. Textil-, részbeni cipő-, vas- műszáki, háztartási áruház is megtalálható. A községben 1 cukrászüzem működik, melynek termékeivel 22 községet lát. el. A lakosság szolgálatában áll még a ho- zom-viszem patyolat-lera- kat, több olcsóruhaüZlet, a Gelka-lerakat, valamint 70 kisiparos, különböző szakmákban tevékenykedik.”

A munkából hazatérők tehát helyben megoldhatják mindennapos vásárlási, ügyintézési gondjaikat. De bizony. nem sok szórakozási lehetőség közül választhatnak. A mozi inkább a fiataloknak szól. az idősebbeknek a tv és az újságok maradnak. S úgy tűnik, szorgalmasan Olvasnak a harlká- nviak. Összesen 900 napilap jár a községbe. De sokan olvassák a HVG-t, néhá- nyan pedig a Hitelt és a Tallózót is megrendelték. S ha sikerül megszerezni a crossbar-vonalat, akkor valóban bekapcsolódhatnak az ország vérkeringésébe.

...Tellemző, hogy egyre több család építkezik, illetve vásárol településünkön lakást, főleg Miskolc városából." Kinyílik hát végre a Taktaiköz kapuja: Harkány.

Csörnök Marianna Fotó: Fojtán László