Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

XLV. évfolyam, 301. szám 1989. december 20. Szerda Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Taktaharkány nagyközség Az elismeréssel nő a felelősség „Taktaharkány község Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szerencs városkörnyék terü­letén, Szerencs várostól 12 kilométerre, Mis­kolc várostól 25 kilométer távolságra észak­keletre, a Harangod völgyében, a Takta fo­lyó jobb partjától keletre terül el.” így kez­dődik a település nagyközséggé nyilvánítá­sára beadott pályázat (még később is idéz­zük), amely el is érte célját. Taktaharkány ma, 1989. december 20-án, ünnepi tanács­ülésen nagyközséggé nyilvánittatik. A gra­tuláció mellett először Fodor Józsefnek, a község református lelkészének gondolatait adjuk közre: Ez a cím nemcsak megtisztel­tetés, hanem felelősség. Tudni kell úgy élni, hogy szellemében is nagyobb legyen Tak­taharkány. Teret kell adni az értékmegőrző gondolkodásnak. A lakosoknak kell meg­őrizniük a falu hagyományait, méltóságát, s ezt a maguk korában olyan szintre emelni, hogy átörökíthessék a jövőre. Enélkül ugyan­is csonka lesz az élet. A települést bemutató írásunk a 3. olda­lon olvasható. Az Országgyűlés második napján Határozat született a jövő évi gazdaságpolitikai programról Az Országgyűlés decembe­ri ülésszakának második munkanapján Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parla­menti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szer­vekkel folytatott konzultá­ciók tapasztalatai alapján a parlamenti választások elő­rehozataláról, az Ország­gyűlés megbízatásának le­rövidítéséről szóló javaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti cso­portja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány 1944. december 21- 22-i megalakulásának év­fordulóján emlékezzenek meg e történelmi esemény­ről. Az Országgyűlés ezután tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazda­ságpolitikai programjáról, amelynek előterjesztője Ke- menes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. A gazdaság működtetése, az átalakulás teltételeinek megteremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ez­zel kapcsolatos népszerűt­len intézkedések ,sem — mondotta. A kormány — mint azt a beterjesztett program mutatja — felelős­séget kíván vállalni az át­menet biztosítására. A fizetésképtelenség miat­ti közvetlen veszély elhá­rítható, ám ahhoz fontos gazdaságracionalizálási fel­adatokat kell elvégezni. Szo­ciális oldalon nagy erőfe­szítések szükségesek egyes rétegek leszakadásának, to­vábbi pozícióromlásának megakadályozására, és az infláció hatásainak legalább részleges kivédésére. E ne­héz feladatok felvállalását az igazolja, hogy mai ismerete­ink szerint nem látszik más, könnyebb, reálisan bejárha­tó út. Ezután Kemenes Ernő adóssághelyzetünkről és a gazdaság külső finanszírozá­sának kérdéseiről szólt. 1990-ben kamatfizetési köte­lezettségünk közelíti az 1,5 milliárd dollárt, aktuális tör­lesztési kötelezettségünk to­vábbi kb. 1,9 milliárd dollárt jelent, összesen tehát körül­belül 3,4 milliárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva, durván 200 mil- liárdot jelent, ami nemzeti termelésünk mintegy 10 százaléka. Továbbra is nél­külözhetetlenek tehát a kül­(Folytatás a 2. oldalon) Románia lezárta határait 1989. december 20-án, 9 órától Végnapjait éli a Ceansescu-rezsim? ELGOTRADE a Technika Házában A gazdasági élet korszerű­sítése általános érvényű kö­vetelményként fogalmazza meg a felgyorsult változá­sokhoz alkalmazkodó hely­zetien smerési és döntési készség folyamatos meglétét, mivel az időiben aktualitását vesztett lépésekre már vagy nem kerülhet sor, vagy csak behozhatatlan hátránnyal te­hetők meg azok. Így az előttünk álló feladatok bár­melyükének megoldásánál nem nélkülözhetők az infor­matika, az elektronizáció. A számítógépes feldolgozó rendszereknek az értékesíté­si és ügyviteli, az egyes műszaki nyilvántartási terü­leteken való alkalmazása már hosszabb múltra tekint vissza. Ez az alkalmazási forma — amely a vállalati számítóközpontok bázisán működött — saját keretein belül bővült is, és elsősor­ban a hagyományos műsza­kai-gazdaságii-kereskedelmi (Folytatás a 2. oldalon) A temesvári események­ről a román központi lapok kedden sem tettek említést. A Scinteiát olvasva úgy tű­nik, mintha nem is történt volna semmi Temesvérott. • Folytatódott viszont az a központi kampány, amely hétfőn indult a Románia Liberában és a Seinteia Ti- neretuluiban: mindkét lap az első oldalon helyt adott olyan cikknek, amely fel­hívta az állampolgárok fi­gyelmét az ország törvényei­nek tiszteletben tartására. A temesvári eseményekről kevés a pontos információ, ami eljut Bukarestbe. Vál­tozatlanul olyan hírek ke­ringenék, hogy a várost to­vábbra is erős katonai és rendőri ellenőrzés alatt tart­ják, de árusítanak a boltok, nyitva vannak az éttermek és nincs fennakadás a szál­lodai forgalomban. Java­részben eltüntették a tünte­tések nyomait Is. Egyre inkább ténnyé vá­lik, hogy a szombati és va­sárnapi megmozdulásoknak áldozatai is vannak. Még a szemtanúk elbeszélései alap­ján sem lehet pontos képet alkotni azonban az áldoza­tok számáról. A rendkívüli biztonsági intézkedések továbbra is ér­vényben vannak, azok ki­terjednek az ország nagy városaira és határövezetei­re is. A román külügyminiszté­rium konzuli főosztálya dip­lomáciai képviseletek érdek­lődésére közölte, hogy Romá­nia lezárta határait, átmene­tileg szüneteltetik a beuta­zásokat. Csak diplomaták és szolgálati, tehát hivatalos ügyben utazók léphetnek be az országba. A tranzitfor­galmat engedélyezik. Az il­letékesek nem adtak felvi­lágosítást arra vonatkozóan, hogy mi tette szükségessé az intézkedéseiket, és hogy meddig marad érvényben a „határzárlat”. * Az Európai Gazdasági Kö­zösség Miniszteri Tanácsa (a külügyminiszterek testü­leté) a leghatározottabban elítélte kedden a romániai megtorlást, és megfelelő lé­péseket helyezett kilátásba. Mihály volt román király az Antenne 2 francia televí­ziós állomásnak adott nyi­latkozatában ugyancsak a leghatározottabban elítélte a megtorlást, és szabad válasz­tásokat követelt Romániá­ban. „Célom az ország fel­szabadítása. Személyem egy­általán nem fontos ebben” — mondotta, bár kijelentet­te, hogy „ha a román nép azt óhajtja, kész vagyok visszatérni hazámba és ele­get tenni alkotmányos köte­lezettségemnek. Nem vagyok rövid távra szólóan derűlá­tó, mert a titkos rendőrség mindenütt jelen van. Hosz- szú távon azonban lehetet­len a végtelenségig fenntar­tani ezt a rendszert” — vé­lekedett. * A Nyírbátori Határőrke­rület vezetőinék tájékozta­tása szerint december 18-a. hétfő dél óta mindennemű személyforgalom szünetel a kerülethez tartozó mintegy 160 kilométeres magyar—ro­mán határszakaszon. Már (Folytatás a 2. oldalon) Építészeti díj a Chinoin épületéért Igazán impozáns épületet avattak ez év el­ső felében Miskolcon, a Csanyik-völgyben, a valamikori kryptongyár helyén elkészült Chi­noin injekcióampullázó üzemet. Az épület elnyerte egy tekintélyes zsűri tetszését, és a kivitelező Észak-magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalatnak és a tervező Ipartervnek építészeti dijat adományoztak. A kitüntetést ma adják át. (Cikk az 5. oldalon.) Fotó: Balogh Imre

Next

/
Thumbnails
Contents