Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-16 / 298. szám

POLITIKAI NAPILAP

Ma: MSZP megyei értekezlet

A 196 alapsierveretbe szerveződött, keleken 3600 MSZP- tag küldöttei kezdik meg munkájukat Miskolcon, az MSZP székhazában ma reggel 9 órakor. A megyei ügyvivői testület az 1989. november 4-i pártértekezlet állásfoglalása alapján hivta össze a megyei értekezletet. A tervezett napirendi pontok szerint az ügyrendi kérdések megvitatásával kezdődik a munka, majd tájékoztató következik az MSZP szervezésével és működésével összefüggő megyei tapasztalatokról. Ezt követi a párt megyei struktúrájának, a szervezeti, személyi kérdéseknek a vitája. A küldöttek kézhez kapták az MSZP megyei programjának tervezetét, és a választási téziseket. Az előzetes terv szerint egyéb időszerű kérdések - a pártvagyon, a munkaszervezet - megtárgyalásával fejeződik be az egynapos értekezlet. A megyei pártértekezíetet az alapszervezetekben, a platformokban és tagozatokban - kilenc alakult eddig a megyében - sokoldalú eszmecserék előzték meg, melynek során sok helyi állásfoglalás és javaslat született.

SZMT-ülés Miskolcon

Szövetségi átalakulás elölt

Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, amelyen indulatos felszólalások hangzottak el, a tanácskozás viharos jelenetektől sem volt mentes.

Egyebek között döntöttek arról, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa - a szakszervezeti szövetség alakuló kongresszusáig - korlátozza tevékenységét, és korábbi feladatainak ellátásával a kibővített elnökséget, a koordinációs tanácsot bízza meg. Ez egy^ nyitott szervezet, ámely tevékenységébe bekapcsolódhat 'minden olyan szervezet, amely a szakszervezetek területi együttműködésében, szövetségének alakulásában is érdekelt.

Az SZMT a legfontosabb érdek véd e 1 m i fel« dalának

tartja a munkavállalók érdekvédelmét, érdekképviseletét. Ennek jegyében fogadta el felhívását, amely szerint a munkavállalók .százezrei napjainkban aggódva figyelik, hogy mindjobban felgyorsul a köztulajdont képező állami vagyon, a vállalatok, gyárak, üzemek értéken aluli eladása, „kiárusítása” a tökével rendelkező hazai, de .különösen a külföldi vállalkozók részére. A .szakszervezetek .kinyilvánítják, hogy a nemzeti vagyon egy részének tulajdonlásához az évtizedeken át értéket előállító munkavállalóknak Is az esélyegyenlőség biztosítása mellett a tulajdonhoz való hozzájutás lehetőségét is biztosítani kell. A Szakszervezetek .Megyei Tanácsa ezért — csatlakozva a SZOT-ba tömörült szakszervezetek országos gyűlésének ezirányú állás- foglalásához — felhívja a kormányzati szervek figyelmét, hogy törvényben rögzített módon biztosítsák a munkavállalók tulajdonlásához, elővásárlásához a jogot, és állami, pénzügyi kedvezményekkel .segítsék elő a részvényvásárlást. A mozgalomnak meggyőződése, s ezt a követendő fejlett piacgazdaságok is .bizonyítják, hogy a kistulajdonú munkavállalók széles körű elterjedése a gazdasági folyamatokra segítőén hatnak. Az eddigiek alapján felkérik az alapszervezeteket, hogy a dolgozók széles .körű bevonása és á teljes nyilvánosság mellett folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdálkodó szervezeteknél folyó átalakulási, .privatizálási folyamatokat. és amennyiben a vagyont bizonyítottan értéken alul kívánnák eladni, ha diszkriminációt tapasztalnak a munkavállalók tulajdonlásával szemben, vagy a privatizálás .súlyos foglalkoztatási feszültségeket okozna, határozottan lépjenek fel, és követeljék saját (Folytatás a 2. oldalon)

Tegnap delelni l tartotta kuklntlknzgvnieset a 'Fogyasztási Szövetkezetek megyéi szövetsége. A miskolci rendezvényen a küldöttek tájékoztatót hallgattak meg a fogyasztási szövetkezetek kongresszusának vitaanyagával kapcsolatos megyei véleményekről, tapasztalatokról.

Dsupin Pál Meszöv-t it kár- helyettes tájékoztatta a küldöttekéi az idei levékeny- ségröl. Restás László elnök pedig beszámolt a májusi küldöttközgyűlés óta eltelt időszakban végzett elnökségi munkáról. A megye fogyasztási szövetkezeteinek véleményét a titkár, Szu- nvogh János összesítette és értékelte. A takarékszövetkezeteket, lakásszövetkezeteket és az áf ész eket egyesítő Mészöv múltjáról az idősebb szövetkezeti tagok

élménybeszámoló-szerűen emlékeztek, azonban a pályamódosítás szükségességét nem lehetett megkerülni. A Mészöv-titkár elmondta:

— Zaklatott időket élünk, nehéz előre látni. Az valószínűsíthető, hogy Magyar- országon koalíciós kormány fog működni, melyhez a fő közlekedési út a pártok és az érdekképviseletek lehetnek, ezért mindkét szervek irányába újfajta stratégiát szükséges mielőbb kidolgozni.

Becsületes munkával .szerzett tisztességes eredményeink vannak a megyében. Az áfészek a .kereskedelmi léte« í t m én V e k .rekonstrukciójával erkölcsi hitelt, tőkét halmoztak össze, sok színvonalas ABC-áruházzal gazdagodtak: a sátoraljaújhelyi áruház után Kazincbarcikán, lEncsen már épül, Edelény- ben és Szerencsen pedig tervezés alatt van a szövetkezeti áruház építése. A leülés nagykereskedelemben érdemeink vannak. Az Ipar- fejlesztésben több zöldség- tartósító és húsüzemmel gazdagodtunk. City-grill és Kukta vendéglátórendszerek üzemelnek Borsod megye áfészeiben is. Természetesén vannak gyenge pontjaink is.

A lakásszövetkezetek a mi megyénkben az országostól is súlyosabb válsága közepette is kielégítően szolgálták tagjaik lakás-, garázs-, üdülőépítéssel, -fenntartással, 1 ak ók őr n.vezet ü k

fejlesztésével összefüggő igényeit.

(Folytatás a 2. oldalon)

Csur.ka István író, a 'Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja, a Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője volt a szónoka a tegnap esti MDF- megyegyűlésnek. A miskolci rendezvénynek a Rónai

Sándor Művelődési Központ adott otthont.

Balázsi Tibor nyitotta meg (Folytatás a 2. oldalon)

Egy régi gyár új gondjai

Mostanában meglehetősen kevés hazai vállalatnál fizetnek 13. havi fizetést. Nos, Bor- sodnádasdon, a Lemezgyárban ezt tették, ha nem is kevés töprengés után, mert igencsak sok ebben a fizetésben a rizikó. A gazdasági környezet, a jelenlegi pénzpolitika ugyanúgy szorítja a nádasdi gyárat is, mint a többi más hazai vállalatot. Terveznek, számolnak, de túl sok a bizonytalanság. És reménykednek, hogy lélegzethez jut a gazdaság, enyhül majd a rájuk nehezedő nyomás is, mert egyszerűen a talponmaradás a cél. Egy régi gyár új gondjairól beszélgettünk Szkálosi Lászlóval, a marketingiroda vezetőjével. (Cikkünk a 3. oldalon)

BEM-nyilatkszat a p!vániszap-fe!Élpzás terveire!

Mi is itt elünk!

Napok óta megdöbbentő hír kering a Sajó völgyében élők között, mely szerint a Borsodi Ércelökészito Műben, a Környezet, és Vízgazdálkodási Minisztérium engedélyével, a Borsod megyei hatóságok megkerülésével, galvániszap kísérleti égetései folynak, s ennek eredményeképpen az értékes ólom visszanyerése mellett a kritikus határérték feletti ólomstennyezést bocsát ki a vállalat.

— Iga/aik-e a vádak? — kerestük meg a kérdéssel tegnap délután Lippai Istvánt, a BEM igazgatóját:

— A hirt határozottan cáfoljuk. A BBM-ben semmilyen kísérleti égetés nem folyik, galvániszap a gyár területén nem található. A Környezet- és Vízgazdálkodási Minisztérium 1988-ban hirdetett országos pályázatot a veszélyes hulladékok 'technológiájának fejlesztésére. melyen részt vettünk, s galvániszapok érezsugorítási technológiájában történő fel. dolgozására és ártalmatlanítására benyújtott pályamű- vünk — a másoké mellett

— a KVM által díjazva lett. Ezt követően laboratóriumi kísérleteket végeztünk, mely .során beigazolódott, hogy a galvániszapból származó nehézfémek — így az ólom is

— kitűnően beágyazódnak

zsugorítványainkba e technológia során, sőt ezek utána ,viz hatására sem oldódnak ki. A közvéleményben elterjedt hiedelmekkel ellentétben, a galván iszapban j e 1 e n t ék t el e n mennyiségű ólom található. (Például:, nedvesség: 76,8, mangán:

0,87. nikkel: 0,097. kadmium. 0,143, ólom: 0,011 (!) százalék), s mint kísérletünk bizonyította, ez a kis meny- nyiség is megkötődik a zsu- goritványban.

Ez a kizárólag kiértékelő próbamérésjelleggel végzett, kísérlet a KVM engedélyével, az Észak-,magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával és közreműködésével — tehát. több mint tudomásuk volt a kísérletről! — történt meg 1988. december 14-én és 15-én — november 12-én

nem! — Ekkor 60 tonna gal- váni.szap került 500-szoros hígítással a zsugorítványba. A próbamérés kiértékelését

követően az eredményeket a KVM tudomásul vette, s 1989. június 20-án a további környezetvédelmi hatás- vizsgálatok elvégzésére az ÉKÖVIZIG-et kérte fel. Az igazgatóság ekkor ígéretet tett arra, hogy októberre kidolgoztatja, hogy milyen új. kibocsátási határértékeket szab meg vállalatunk számára, ám ez az anyag a mai napig nem érkezett meg. Ennek ellenére, 1989. no vember 29-én eljuttattuk az ÉKOVIZIG-thez elvi, techno lógiai tervünket, a galvániszap feldolgozására vonatkozóan, szakhatósági véleményezés céljából.

Ennyi lenne tehát a „gal- váni'szapos történet”, ám a sajtóban minket ért sok-sok vád közül a fentieken túl frróg néhány tisztázandó: jelenleg a BÉM-ben galvániszap nem található, így ártalmatlanítása sem történhet. A kísérlet során nem elégettük a rendszerbe bejuttatott galvániszapot, hanem a zsugoritvány kiégetése során játszódtak le olyan reakciók, ahol a galvániszap- ban lévő nehézfémek beágyazódtak a zsugorítványba; a KVM nem adott ki helyi szakhatóságok megkerülésével újabb engedélyt a kísérlet folytatására, hiszen ezt nem is kértük, s ha engedélyeznék is a galvániszap folyamatos feldolgozását, akkor sem az ország összes ilyen jellegű iszapja kerülne hozzánk, hanem körülbelül évi 10—15 ezer tonna (már csak az Iszapok más- más minősége miatt is). Igaz, hogy az ólomkibocsá- tás kimutatott eredménye a kísérlet során magasabb a megengedett határértéknél, ám erről még az ÉKÖVI.ZIG is ezt írja vizsgálati anyagában : „Feltehetően ólomban és egyéb fémekben feldúsult a levegőbe kijutott szennyeződés. A szűrőpapíron felfogott mennyiség az elemzés .során a minimális mintaigényt nem elégítette ki.” Tehát, nem bizonyított az ólomszint emelkedésének összefüggése a kísérlettel; hogy miért nem más galvániszap- feldolgozási, technológiát választottunk, annak az az oka, hogy jelenlegi technológiánk e megoldásra a legkedvezőbb, legolcsóbb. (Egyikét millió forint plusz a porleválasztó berendezés összege.)

— A BÉM dolgozói közül néhányan azt állítják, hogy rejtélyes, fedett teherautók érkeznek mostanában a gyár területére, s hogy a szabadalmat készítők magas po(Folytatás a 2. oldalon)

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, dr. Pados Imre a következő nyilatkozatot hozta nyilvánosságra: A Borsodi Éreclökészítö Mű 1988. november I2-én, valamint december 14—16. közölt végzett a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium engedélye alapján kísérleti próbazsugorítást, összesen 60 tonna galvániszap felhasználásával. A jelzetteken kívül más időpontban galvániszap-ártalmatlanításra nem került sor. Az ártalmatlanítás során igazgatóságunk a keletkező füstgázban emissziómérést végzett és megállapította, hogy az ólomkibocsátás meghaladja a megengedett értéket. Igazgatóságunkhoz a BÉM 1989. december 11-cn adta be az ártalmatlanítási technológia engedélyezéséhez szükséges dokumentációkat, amelynek szakmai véleményezése folyamatban van. A Sajó-völgy levegőjének erős szennyezettsége miatt igazgatóságunk további káros hatással járó tevékenységet nem kíván engedélyezni. Az igazgatóság, mint elsőfokú hatóság, a közeljövőben a BÉM térségében a Köjállal együttműködve, környezetvédelmi méréseket végez.

' "v. .Mw ■-». r

. . •

\

Mészöv-