Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-16 / 298. szám

POLITIKAI NAPILAP Ma: MSZP megyei értekezlet A 196 alapsierveretbe szerveződött, keleken 3600 MSZP- tag küldöttei kezdik meg munkájukat Miskolcon, az MSZP székhazában ma reggel 9 órakor. A megyei ügyvivői tes­tület az 1989. november 4-i pártértekezlet állásfoglalása alapján hivta össze a megyei értekezletet. A tervezett na­pirendi pontok szerint az ügyrendi kérdések megvitatásá­val kezdődik a munka, majd tájékoztató következik az MSZP szervezésével és működésével összefüggő megyei ta­pasztalatokról. Ezt követi a párt megyei struktúrájának, a szervezeti, személyi kérdéseknek a vitája. A küldöttek kéz­hez kapták az MSZP megyei programjának tervezetét, és a választási téziseket. Az előzetes terv szerint egyéb idő­szerű kérdések - a pártvagyon, a munkaszervezet - meg­tárgyalásával fejeződik be az egynapos értekezlet. A me­gyei pártértekezíetet az alapszervezetekben, a platformok­ban és tagozatokban - kilenc alakult eddig a megyében - sokoldalú eszmecserék előzték meg, melynek során sok helyi állásfoglalás és javaslat született. SZMT-ülés Miskolcon Szövetségi átalakulás elölt Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, amelyen indulatos felszólalások hangzottak el, a tanácsko­zás viharos jelenetektől sem volt mentes. Egyebek között döntöttek arról, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa - a szakszervezeti szövetség alakuló kong­resszusáig - korlátozza tevékenységét, és korábbi felada­tainak ellátásával a kibővített elnökséget, a koordinációs tanácsot bízza meg. Ez egy^ nyitott szervezet, ámely tevé­kenységébe bekapcsolódhat 'minden olyan szervezet, amely a szakszervezetek területi együttműködésében, szövetségének alakulásában is érdekelt. Az SZMT a legfontosabb érdek véd e 1 m i fel« dalának tartja a munkavállalók ér­dekvédelmét, érdekképvise­letét. Ennek jegyében fogad­ta el felhívását, amely sze­rint a munkavállalók .száz­ezrei napjainkban aggódva figyelik, hogy mindjobban felgyorsul a köztulajdont képező állami vagyon, a vál­lalatok, gyárak, üzemek ér­téken aluli eladása, „kiáru­sítása” a tökével rendelke­ző hazai, de .különösen a külföldi vállalkozók részére. A .szakszervezetek .kinyilvá­nítják, hogy a nemzeti va­gyon egy részének tulajdon­lásához az évtizedeken át értéket előállító munkavál­lalóknak Is az esélyegyen­lőség biztosítása mellett a tulajdonhoz való hozzáju­tás lehetőségét is biztosítani kell. A Szakszervezetek .Me­gyei Tanácsa ezért — csat­lakozva a SZOT-ba tömörült szakszervezetek országos gyűlésének ezirányú állás- foglalásához — felhívja a kormányzati szervek figyel­mét, hogy törvényben rög­zített módon biztosítsák a munkavállalók tulajdonlásá­hoz, elővásárlásához a jogot, és állami, pénzügyi kedvez­ményekkel .segítsék elő a részvényvásárlást. A moz­galomnak meggyőződése, s ezt a követendő fejlett pi­acgazdaságok is .bizonyítják, hogy a kistulajdonú mun­kavállalók széles körű elter­jedése a gazdasági folyama­tokra segítőén hatnak. Az eddigiek alapján felkérik az alapszervezeteket, hogy a dolgozók széles .körű bevo­nása és á teljes nyilvános­ság mellett folyamatosan kísérjék figyelemmel a gaz­dálkodó szervezeteknél folyó átalakulási, .privatizálási fo­lyamatokat. és amennyiben a vagyont bizonyítottan érté­ken alul kívánnák eladni, ha diszkriminációt tapasztal­nak a munkavállalók tu­lajdonlásával szemben, vagy a privatizálás .súlyos fog­lalkoztatási feszültségeket okozna, határozottan lépje­nek fel, és követeljék saját (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap delelni l tartotta kuklntlknzgvnieset a 'Fo­gyasztási Szövetkezetek me­gyéi szövetsége. A miskol­ci rendezvényen a küldöt­tek tájékoztatót hallgattak meg a fogyasztási szövet­kezetek kongresszusának vi­taanyagával kapcsolatos me­gyei véleményekről, tapasz­talatokról. Dsupin Pál Meszöv-t it kár- helyettes tájékoztatta a kül­döttekéi az idei levékeny- ségröl. Restás László elnök pedig beszámolt a májusi küldöttközgyűlés óta eltelt időszakban végzett elnöksé­gi munkáról. A megye fo­gyasztási szövetkezeteinek véleményét a titkár, Szu- nvogh János összesítette és értékelte. A takarékszövet­kezeteket, lakásszövetkeze­teket és az áf ész eket egye­sítő Mészöv múltjáról az idősebb szövetkezeti tagok élménybeszámoló-szerűen emlékeztek, azonban a pá­lyamódosítás szükségességét nem lehetett megkerülni. A Mészöv-titkár elmondta: — Zaklatott időket élünk, nehéz előre látni. Az való­színűsíthető, hogy Magyar- országon koalíciós kormány fog működni, melyhez a fő közlekedési út a pártok és az érdekképviseletek lehet­nek, ezért mindkét szervek irányába újfajta stratégiát szükséges mielőbb kidol­gozni. Becsületes munkával .szer­zett tisztességes eredménye­ink vannak a megyében. Az áfészek a .kereskedelmi lé­te« í t m én V e k .rekonstrukció­jával erkölcsi hitelt, tőkét halmoztak össze, sok szín­vonalas ABC-áruházzal gaz­dagodtak: a sátoraljaújhelyi áruház után Kazincbarcikán, lEncsen már épül, Edelény- ben és Szerencsen pedig ter­vezés alatt van a szövetke­zeti áruház építése. A leül­és nagykereskedelemben ér­demeink vannak. Az Ipar- fejlesztésben több zöldség- tartósító és húsüzemmel gazdagodtunk. City-grill és Kukta vendéglátórendsze­rek üzemelnek Borsod me­gye áfészeiben is. Természe­tesén vannak gyenge pont­jaink is. A lakásszövetkezetek a mi megyénkben az országos­tól is súlyosabb válsága kö­zepette is kielégítően szol­gálták tagjaik lakás-, ga­rázs-, üdülőépítéssel, -fenn­tartással, 1 ak ók őr n.vezet ü k fejlesztésével összefüggő igé­nyeit. (Folytatás a 2. oldalon) Csur.ka István író, a 'Ma­gyar Demokrata Fórum or­szágos elnökségének tagja, a Magyar Fórum című heti­lap főszerkesztője volt a szó­noka a tegnap esti MDF- megyegyűlésnek. A miskol­ci rendezvénynek a Rónai Sándor Művelődési Központ adott otthont. Balázsi Tibor nyitotta meg (Folytatás a 2. oldalon) Egy régi gyár új gondjai Mostanában meglehetősen kevés hazai vál­lalatnál fizetnek 13. havi fizetést. Nos, Bor- sodnádasdon, a Lemezgyárban ezt tették, ha nem is kevés töprengés után, mert igencsak sok ebben a fizetésben a rizikó. A gazdasá­gi környezet, a jelenlegi pénzpolitika ugyan­úgy szorítja a nádasdi gyárat is, mint a töb­bi más hazai vállalatot. Terveznek, számol­nak, de túl sok a bizonytalanság. És remény­kednek, hogy lélegzethez jut a gazdaság, eny­hül majd a rájuk nehezedő nyomás is, mert egyszerűen a talponmaradás a cél. Egy ré­gi gyár új gondjairól beszélgettünk Szkálosi Lászlóval, a marketingiroda vezetőjével. (Cik­künk a 3. oldalon) BEM-nyilatkszat a p!vániszap-fe!Élpzás terveire! Mi is itt elünk! Napok óta megdöbbentő hír kering a Sajó völgyében élők között, mely szerint a Borsodi Ércelökészito Műben, a Környezet, és Vízgazdálkodási Minisztérium engedélyével, a Borsod megyei hatóságok megkerülésével, galvániszap kísérleti égetései folynak, s ennek eredményeképpen az értékes ólom visszanyerése mellett a kritikus határérték feletti ólomstennyezést bocsát ki a vállalat. — Iga/aik-e a vádak? — kerestük meg a kérdéssel tegnap délután Lippai Ist­vánt, a BEM igazgatóját: — A hirt határozottan cá­foljuk. A BBM-ben semmi­lyen kísérleti égetés nem folyik, galvániszap a gyár területén nem található. A Környezet- és Vízgazdálko­dási Minisztérium 1988-ban hirdetett országos pályáza­tot a veszélyes hulladékok 'technológiájának fejlesztésé­re. melyen részt vettünk, s galvániszapok érezsugorítási technológiájában történő fel. dolgozására és ártalmatlaní­tására benyújtott pályamű- vünk — a másoké mellett — a KVM által díjazva lett. Ezt követően laboratóriumi kísérleteket végeztünk, mely .során beigazolódott, hogy a galvániszapból származó ne­hézfémek — így az ólom is — kitűnően beágyazódnak zsugorítványainkba e tech­nológia során, sőt ezek utá­na ,viz hatására sem oldód­nak ki. A közvéleményben elterjedt hiedelmekkel el­lentétben, a galván iszapban j e 1 e n t ék t el e n mennyiségű ólom található. (Például:, nedvesség: 76,8, mangán: 0,87. nikkel: 0,097. kadmium. 0,143, ólom: 0,011 (!) szá­zalék), s mint kísérletünk bizonyította, ez a kis meny- nyiség is megkötődik a zsu- goritványban. Ez a kizárólag kiértékelő próbamérésjelleggel végzett, kísérlet a KVM engedélyé­vel, az Észak-,magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával és közreműködésével — te­hát. több mint tudomásuk volt a kísérletről! — történt meg 1988. december 14-én és 15-én — november 12-én nem! — Ekkor 60 tonna gal- váni.szap került 500-szoros hígítással a zsugorítványba. A próbamérés kiértékelését követően az eredményeket a KVM tudomásul vette, s 1989. június 20-án a továb­bi környezetvédelmi hatás- vizsgálatok elvégzésére az ÉKÖVIZIG-et kérte fel. Az igazgatóság ekkor ígéretet tett arra, hogy októberre kidolgoztatja, hogy milyen új. kibocsátási határértéke­ket szab meg vállalatunk számára, ám ez az anyag a mai napig nem érkezett meg. Ennek ellenére, 1989. no vember 29-én eljuttattuk az ÉKOVIZIG-thez elvi, techno lógiai tervünket, a galván­iszap feldolgozására vonat­kozóan, szakhatósági véle­ményezés céljából. Ennyi lenne tehát a „gal- váni'szapos történet”, ám a sajtóban minket ért sok-sok vád közül a fentieken túl frróg néhány tisztázandó: je­lenleg a BÉM-ben galván­iszap nem található, így ár­talmatlanítása sem történ­het. A kísérlet során nem elégettük a rendszerbe be­juttatott galvániszapot, ha­nem a zsugoritvány kiégeté­se során játszódtak le olyan reakciók, ahol a galvániszap- ban lévő nehézfémek be­ágyazódtak a zsugorítványba; a KVM nem adott ki helyi szakhatóságok megkerülésé­vel újabb engedélyt a kí­sérlet folytatására, hiszen ezt nem is kértük, s ha enge­délyeznék is a galvániszap folyamatos feldolgozását, akkor sem az ország összes ilyen jellegű iszapja kerül­ne hozzánk, hanem körülbe­lül évi 10—15 ezer tonna (már csak az Iszapok más- más minősége miatt is). Igaz, hogy az ólomkibocsá- tás kimutatott eredménye a kísérlet során magasabb a megengedett határértéknél, ám erről még az ÉKÖVI.ZIG is ezt írja vizsgálati anya­gában : „Feltehetően ólomban és egyéb fémekben feldú­sult a levegőbe kijutott szennyeződés. A szűrőpapí­ron felfogott mennyiség az elemzés .során a minimális mintaigényt nem elégítette ki.” Tehát, nem bizonyított az ólomszint emelkedésének összefüggése a kísérlettel; hogy miért nem más gal­vániszap- feldolgozási, techno­lógiát választottunk, annak az az oka, hogy jelenlegi technológiánk e megoldásra a legkedvezőbb, legolcsóbb. (Egyikét millió forint plusz a porleválasztó berendezés összege.) — A BÉM dolgozói közül néhányan azt állítják, hogy rejtélyes, fedett teherautók érkeznek mostanában a gyár területére, s hogy a szaba­dalmat készítők magas po­(Folytatás a 2. oldalon) Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója, dr. Pados Imre a következő nyilatkoza­tot hozta nyilvánosságra: A Borsodi Éreclökészítö Mű 1988. november I2-én, valamint december 14—16. közölt végzett a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium enge­délye alapján kísérleti próbazsugorítást, összesen 60 tonna galvániszap felhasználásával. A jelzetteken kívül más idő­pontban galvániszap-ártalmatlanításra nem került sor. Az ártalmatlanítás során igazgatóságunk a keletkező füstgáz­ban emissziómérést végzett és megállapította, hogy az ólom­kibocsátás meghaladja a megengedett értéket. Igazgatósá­gunkhoz a BÉM 1989. december 11-cn adta be az ártalmat­lanítási technológia engedélyezéséhez szükséges dokumentá­ciókat, amelynek szakmai véleményezése folyamatban van. A Sajó-völgy levegőjének erős szennyezettsége miatt igaz­gatóságunk további káros hatással járó tevékenységet nem kíván engedélyezni. Az igazgatóság, mint elsőfokú hatóság, a közeljövőben a BÉM térségében a Köjállal együttműköd­ve, környezetvédelmi méréseket végez. ' "v. .Mw ■-». r . . • \ Mészöv-

Next

/
Thumbnails
Contents