Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
1989. december 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Észak-Magyarország interjúlánc Marias Lászlóné Gépkocsikról -.van szó. Meg urnáikról. Kis — és -nagy urnákról. A 'kicsikre azért van szükség, -hogy a szavazatsze- dök a betegekhez, az otthonról 'k'i mozdulni nem tudókhoz vigyék, hogy ők is voksolhassanak, ©zdket az urnákat is össze kell most gyűjteni, meg minden más szükségeset, mi nélkülözhetetlen a szavazáshoz, és a kocsik most már .indulhatnak a megjelölt célhoz. A népszavazás utáni nap .kora 'reggelén ütünk a miskolci tanács Városgondnokságának vezetőjénél, Marjas Lászlóné- nál, akti telefonon szól a fenti (tennivalókról annak, akinek szükséges. Ezek szeriint a népszavazás lebonyolításában is van feladatta a Városgondnokságnak, és Iki (tudja, még mi mindenben, amire nem is igen gondolunk. Azt viszont sejtjük, hogy a városhoz van köze, annak számos jelenségéhez — .Ilyen-olyan megjel'enüléséhez —, éhből eredően pedig könnyedén tesszük megjegyzéseinket, bíráló .észrevételeinket a városra, lilletve a gondnokságra. Mindebből kívánkozik az első — nem is kérdés, 'hanem megjegyzés a vezetőhöz : — ön bizonyára bátor ember, ha ezt a munkát elvállalta ... — Bátor? Nem is tudom. Amikor a pályázatra jelentkeztem, inkább arrra gondoltam, hogy érdekes, sokrétű munka. Kiváló lehetőség a magam erejének, képességének megmérettetéséhez. Ügy vélem, ezt minden ember szereti. Megmérni, felmérni mire képes, mit bír. — Ebben valóban kiváló terület egy városgondnokság, különösen, ha Miskolcon van. Valójában mi a feladata ennek a ... — Intézmény. Egyértelműen intézmény, a város tanácsának intézménye. Mint ilyennek pedig valóban sokrétű a feladata. Tömören úgy mondhatnám, hogy a város megfelelő üzemeltetésének biztosítása. Ráadásul a háttérben maradva. Nem szerénységből, hanem a munka jellegéből adódóan. — Kicsit részletesebben! — Például számon kell tartanunk az ünnepeket,, megemlékezéseket ezek tisztes előkészítéséért tesszük a magunk dolgát. A mi feladatunk az utak, parkok, játszóterek rendbentartása, a bontások engedélyezése. Szökőkutak, illemhelyek ... A közlekedés rendje, ennek változásai, a lehető legideálisabb megoldás megtalálása. Mindezt egy hegyek közé szorult városban, nem pedig alföldiben, ahol bőséges a terület. Akkor a köz- világítás, a tisztaság, a város — méghozzá ugye nem akármilyen város — külső arcának megjelenítése. Mert ez is fontos, nemcsak az egész belső szerkezet működésének biztosítása. Itt a vadaspark is. Meg az ellenőrzéseik sokasága. Útibontások befejezése, járdaépítések . . . — A fedlapok lerakása is? — Tudom, mire céloz. Tényleg 'bosszantó, de valahogy nem sikerednek ezek a fedlapok. Mármint zökkenőmentesre nem sikerednek. 'Kicsit vagy magasabbra, vagy mélyebbre kerülnek, a 'kocsik nagyokat bukkannák, a fedők .pedig csattognák. Nem vigaszul mondom, de nemrég Győrben jártunk, a gyakorta mintaként emlegetett városban és kárörvendve .tapasztaltam, bogy a fedlapok itt is hol kícsiit lentebb, 'hol feljebb vannak a kelleténél... Lehetne .persze gumigyűrűt is alájuk helyezni, dehát ugye ehhez is pénz kellene ... — Apropó pénz! Elég? Számoljon nyugodtan tízig, azután válaszoljon. — Nem kell számolnom. Legalábbis tízig nem. Ugyanis a tanács tudja, mi a Városgondnokság és eszerint igyekszik biztosítani a szükséges összeget. Tény, hogy tavaly 300 millió forinttal gazdálkodtunk, az idén pedig 450 millióval. Ez .pedig az inflálódás ellenére is szép emelés. — És az itt dolgozók bére?... Miért hallgat? — Számolóik tízig. Látja, most kell .számolnom. — Inkább mondjon egy számot. Egy átlagkeresetet. — Nem szívesen mondom ki, mert restellem: 6800 forint. Ennyi az átlagkereset nálunk. Ebből gondolhatja, hogy milyen alacsonyak is vannak. Méghozzá képzett, a munkájukat szerető, jól végző szakembereké. Sajnos elég nagy a fluktuáció, sokan itthagynak bennünket. Mégis úgy vélem, kialakult már egy jó mag. Megvannak már 'itt, akikre mindig, mindenben lehet számítani. Az is szerencse, hogy közülük, sokan szeretik is ezt a különös 'munkát. — Amiben a sikerélményt mi jelenti? — Talán az, ha nem szólnak ránk. iBmlberi gyarlóság ugye, hogy a szidás, a becsmérlés könnyedebben jön elő, mint a köszönöm, a dicséret... Mindez a mi munkánkban naponta tapasztalható, hiszen rengeteg apró feladatot kell ellátnunk, melyek nem sok pénzt, nem is sok tennivalót igényelnek, de mindenkinek feltűnnek. Ezeknek jelentős részét kifejezetten lakossági igényre, kívánságra végeztük, végeztetjük el. Következésképp: a ilalkák figyelik. És bírálják, kritizálják. Érthető is, hiszen a pénzükről, a pénzünkről van szó, az adónk felhasználásáról. Ha kérésükre elkészül például egy járda, rögtön kérdik, mennyibe kerüli. A másik kérdés, miért, ikerült annyiba? Miért nem kevesebbe1' És miért Ilyen, amilyen, miért nem amolyan? Sajátos gondunk az is, hogy az ilyen kis munkákra nehéz kivitelezőt találnunk, hiszen a vállalatok is azt szeretik, ha a „felvonulásuk” megéri, hasznot hoz. — Mint például egy jó nagy útbontás. Mert az kibontásokból most Miskolcon ugye . ■ . — Hát. ágén. Csakhogy ezeket a bontásokat is anv- nyi minden befolyásolja. Például, hogy mikor van rá pénze az adott vállalatnak. Meg létszáma. De üzemzavar-elhárítás címén bármely vállalat bármikor bonihat , . . — Hadd bontsam most én is meg egy kicsit ezt a vonulatot ... Maga fiatal, szép nő. aki nagyon is férfias munkát végez. Nyilvánvalóan szükséges hozzá erély. határozottság. Otthon, a családban hogy van ez? — Ó, otthon más! Ott segítenek a fiúk mindenben. Hárman is. Mármint a két fiiam és a férjem. A szabadidőben pedig mindahá- nyan a kirándulásokat kedveljük. Nyáron vízpartra, sátorba, télen pedig a síelést. — Végezetül: kit ajánl nekünk beszélgetésre? — Golda János építészt, az Észatoterv dolgozóját. Nekünk sokan segítenek társadalmi munkában. Hihetnék, hogy .ma már erre nincs az embereknek sem idejük, sem kedvük, .mégis jönnek, szép számmal. Ö az egyik, ezért javaslom. Priska Tibor November 23-án az edelényi Ifjúsági Házban alakuló ülést tartott a Bolyai Kör. Az ülési meghívókat Lukács László muzeológus küldte el a meghívottaknak, aki az edélényi múzeumiban egy emlékszoba kialakításán fáradozik, mely emlékszoba a „Bolyai Emlékszoba” nevet viseli majd. Nem véletlen a Bolyai Kör és emlékszoba Edelényben, hisz’ itt élnek Bolyai Farkas és fia Bolyai János leszármazottai, azaz az ükunokái Bolyai Farkasnak és dédunokái Bolyai Jánosnak. A megalakult Bolyai Kör tiszteletbeli elnökasszonyává Oláh Anna marosvásárhelyi fizikust választották, aki kérdéseimre válaszolt. — Honnan az edelényi ismeretség? _Még otthon, Vásárhelyen valaki 1987b en a postaládámba bedobott egy újságot, már nem emlékszem, hogy melyiket... Az újságban az állt, hogy Edelényben élnek a Bolyai leszármazottak. Valahogy a város neve megragadt bennem, és a nyáron, amikor Berekfürdőn nyaraltam, megismerhettem Bolyai Jánost. Majdnem hihetetlen volt, de igaz. Így tudtam meg Edelényről többet... és így tudott meg Edelény is rólam néhány dolgot. Innen az ismeretség. — Milyen a kapcsolat a Bolyaiakkal? — Könyvet írtam Bolyai Farkas kiadatlan kézirataiból: Használni Embertársaimnak címmel. E címet a kéziratok tartalmi jelentéséből állítottam össze. — Talán az előzményekről is valamit . .. — Igen. 1982. áprilisában az Appendix születésének százötvenedik évfordulójára, a marosvásárhelyi 14. számú iskola Bolyai ünnepséget rendezett. — Mi is az az Appendix? — A nem euklideszi geometria, vagy Bolyai geometria, a Bolyai János világhírű geometriai dolgozata, mely megalapozta a két Bolyai hírnevét. — És az ünnepség? — Kissé fájt nekem, a 14-es iskola fizikatanárának, hogy csak a matematikusok rendeznek nagy ügyet a Bolyai ünnepségen. Gondoltam, én is utánanézek, hogy a Bolyainknak nincs-e valami fizikához kapcsolódó feljegyzése, hogy aztán a matematikusok mellett, teljes értékkel én is felkészülhessek az ünnepélyre. Elmentem a Teleki Téka Könyvtárba, ismertem az igazgatónőt, Deé Anikót és Spiellman Mihály könyvtárszakértőt és elmondtam, hogy miiért jöttem. Feltettem nékik a kérdést: Van-e valamilyen feldolgozatlan Bolyai anyag, mely a fizikával áll összefüggésben? Természetesen volt. iígy kaptam meg a Bolyai Farkas kéziratából mintegy száz oldalt, mely a kályhák konstrukciójával foglalkozott. — Bolyai Farkas kályhás volt? — A szó szoros értelmében! Horváth Farkas budapesti főmérnök, volt Bolyai tanítvány leírja, hogy „a légfűtés elméletét keresztülvíve csak Bolyai Farkas profesz- szornál láttam”. Aktívan építette a kályhákat a tudós matematika professzor, így Marosvásárhelyen és környékén százszámra állhatták valamikor ezek a kályhák, de ma már kevés van belőlük. Ilyen kályha itt Magyarországon a budapesti Öntöde-i Múzeumban található. — A kályhán keresztül kezdődött a Bolyai kutatás? — ügy igaz, mert Bolyai Farkas kézirataiból kiderül, hogy homológus, kertész, borgazda, bororvos, betegeket elektrizáló (sokkolás), ideg- és elmegyógyász, csecsemőgyógyász, szemész, általános orvos, ke- mencés, vízeséssel foglalkozó, velocipéd építő, síszakértő volt. A könyvemben ezt a sorrendet tartottam be. E sorrendet Bolyai János, a Farkas fia írja így ‘le. mint az „apám bolondságait". — És hogy született a könyv? — Csíkszeredáiban egy író-olvasó találkozón összefutottam Domokos Gézával, a Kriterion Könyvkiadótól. Akkor jelent meg a Bolyai János vallomása című könyve. Ö biztatott és ajánlotta a Bolyai üggyel való foglalkozást. Ugyanezt ajánlotta Benkő Samu is, a legismertebb Bolyai szakértő. És ennek hatására a kutató kedvem túllépte az iskolai ünnepség határait... Miután a kézirat valódi értékeket kezdett mutatni, akkor könyvajánlatként átadtam a Krite- rionnak. Azt válaszolták, hogy érdekli őket a téma. Ezután három éve, újév napján átadtam a kéziratot Szabó H. Cvula főszerkesztőnek. — Elfogadták? — El, mert az égadta világon st politika, sem történelem nem volt benn- csak a természettudományos tények. — És miért nem jelent meg a k <yv? — Azért, mert közben M --rágra költöztem. — Ha a könyv meg sen jeli £, mégis hogyan válik valaki híres t lyp szakértővé? — (Írtak, cikkeztek rólam .1 is írtam részleteket, tanulmányokat a éziratokbói. — És itt lesz folytatás? — Igen, természetesen. Már kél éve meghívott a Budapesti Műszaki Egyetem a háromévenként megrendezendő konferenciájára. A meghívó a Magyar Természettudósok a világban értekezletre invitált. Hivatalosan áttelepedve részt vettem e konferencián, melyet Pozsgay Imre nyitott meg és az idén nyáron került rá sor. Németh Miklós, mintegy bocsánatkéréssel fordult a háromszázötven disszidenshez, akik vagy már Nobel-díjasok, vagy egy lépésre vannak a Nobel-díjtól és elnézést kért a magyar állam nevében az eltávozottaktól és kifejezte nézetét, ami szerint, ha az a sok szürkeállomány el nem távozik Magyarországról, akkor sokkal jobban menne a gazdasági élet. Én a polihisztor Bolyai Farkasról olvastam fel a dolgozatom. A polihisztort érthető, szép magyarra fordítottam, így lett az elhangzott előadásom címe: „Bolyai Farkas, a többes tudomány és a tudományos több tükrében". — Itt, Magyarországon folytatódik a kutatás? — Igen, voltam az akadémiai levéltárban. Személyesen beszéltem Berkedi Lászlóval, ő az, aki a legjobban ismeri a „Bolyai ügyet”. De sajnos annyi anyagot, mint otthon a Bolyaiaknak helyet adó Teleki Tékában, nincs módom beszerezni. A könyvem kézirata velem van. csak a kiadási várja . . . — Végül, mint egyik legtöbb Bolyai titok ismerőjétől kérhetnék egy Bolyai anekdotát? —Természetesen. Az akadémiai levéltárban három hivatalos jelentés is van: 1. Valakinek a léggömbötletét kellett megvizsgálnia Bolyai Farkasnak. 2. A marosvásár- helyi harangjavításról való jelentés, melyei az ottani kuratóriumnak nyújtott be. 3. Az önkényuralom korszakában, a forradalom bukása után a Marosvásárhelyi Kollégiummal szemben lakó osztrák tisztnek beverték az ablakait. (A kollégium ma Bolyai Farkas nevét viseli). A tiszt rettenetes bosszút forralt az JR48-ban szerepet játszó diákság ellen és az egész kollégiumot rettenetesen meg akarta büntetni. A kollégium védelmére merült fel a mentőötlet. A professzor majd megfejti, hogy honnan hatották el a követ. Ezt a professzor vállalja es 1Mii bonyolult matematikai számítási rendszer, végez el, teletűzdeli érthető és érthetetle. ábrákkal és jelentésében „Tanulmány az űhajított testekről” kifejezi, hogy a légeden Más és törvényeit nem tudhatva, a Sinusból '•h milliárd éve felröppent meteoritkövecske is "a az ablakot. Ezzel megmentette a kollégiumot a tiszt bosszújától, de az igazi jelentésében, melyei az akadémiai levéltárban őriznek, leírja, hogy nem állapítható meg. hogy a követ a kollégium udvaráról, vagy a Nagy-Közből dobták. Csak artillériai kísérletekkel lehetne bebizonyitani. Ez már túl sok lett volna a marosvásárhelyi református kollégiumnak, mely a Bolyai névvel él ma és talán a legtöbb, főleg reálszakos mérnököt, technikust ad Erdélynek. — És hogyan folytatódik majd a munka itt, Edelényben, a Bolyai Körben? — Majd programot adunk ki, de ezúton is értesítünk és meghívunk minden Bolyaihoz tartozó volt diákot, vagy a családdal kapcsolatban, vagy rokonságban álló egyéneket, hogy keressék fel jelentkezésükkel a Bolyai Kört. Tagságkórelmi leveleiket címezzék az Edelényi Ifjúsági Ház címére, mindaddig, míg a Bolyai Emlékszoba elkészül a lelkes Bolyai utódok, a tanács és a Bolyai Kör tagjainak közreműködésével. György Horváth László