Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-15 / 297. szám

POLITIKA« NAPILAP XLV. évfolyam, 297. szám 1989. december 15. Péntek Ára: 4,30 Ft a Magyar Szocialista Párt megyei értekezletet tart december 16-án Az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei ügyvivői Tes­tületé - az 1989. november 4-i pártértekezlet állásfogla­lása alapján - 1989. december 16-ára, szombaton 9 órá­ra megyei pártértekezletet hivott össze az MSZP székhá­zába. (Miskolc, MSZB tér 1.) A tanácskozás nyilvános, szavazati joggal rendelkező résztvevői a megválasztott küldöttek: alapszervezetenként 1 fő |-a 10 fő feletti alapszervezetekböl minden 10 fő­ként további 1-1 fő [ megyei szintű platformonként, ta­gozatonként 5-5 fő. Természetesen mód van arra is, hogy a december 5-e után alakult vagy növekvő taglétszámú alapszervezetek december 15-ig teljes jogú pótküldötteket válasszanak. Ezen személyek bejelentése legkésőbb a pártértekezlet kezdetéig a mandátumvizsgáló bizottságnál történhet meg az alapszervezet titkárának rövid írásos nyi­latkozatával. A jelölést előkészítő bizottságba a küldöttek közül a párttestületek, az önálló helyi pártszervezödések (városi, községi, önálló alapszervezetek) delegáljanak tagokat. Külön kérjük azokat az elvtársakat, akik már regisztrál­tatták magukat, de még nem tagjai egyetlen alopszer- vezetnek sem, hogy: - ahol már van alapszervezet, ahhoz csatlakozzanak. Ahol még nem jött létre alapszervezet, ott - figyelembe véve az alapszabályt, mely szerint lét­rehozásához már 3 fő is elegendő, mihamarabb alakítsák meg azt. Eddig közel 300 küldött megválasztásáról értesültünk. Címükre értekezletünk dokumentumait már elküldtük. Kér­jük azokat a küldötteket, akiket időközben választanak meg, hogy a megbízatásukat hitelesítő igazolással jelen­jenek meg tanácskozásunkon. Vegyék át a dokumentu­mokat, és aktív közreműködésükkel járuljanak hozzá ér­tekezletünk eredményes munkájához. Közös célunk és érdekünk, hogy a párt valamennyi me­gyei tagját képviselje küldött e fontos tanácskozáson. Tervezett napirendi pontok: 1. Ügyrendi kérdések. 2. Tájékoztató az MSZP szervezésével és működésével összefüggő megyei tapasztalatokról. 3. A párt megyei struktúrája. 4. Szervezeti, személyi kérdések. 5. Az MSZP megyei programjának tervezete - válasz­tási tézisek. 6. Egyéb időszerű témák (pártvagyon, munkaszerve­zet ...) Az egyes témákat a tagság széles körének bevonásával munkacsoportok készítik elő. Várják valamennyi alapszer­vezet és valamennyi párttag személyes véleményét szó­ban, írásban és telefonon is. (Miskolc, MSZB tér 1. 3530. Telefon: 17-280.) Az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei ügyvivői Testületé Megvan a döntés Világkiállítás Becsben és Budapesten Párizsban tegnap véglegesen Budapestnek és Becsnek Ítél­ték az 1995. évi, „Híd a jövőbe” mottóval készülő világkiállí­tás megrendezésének jogát. A világkiállítások történetében első ízben két, egymástól több mint kétszáz kilométerre lé­vő főváros kapta a megrendezés jogát. A csütörtöki ülésre Pátizsba érkezett Glatz Ferenc mű­velődési miniszter, a világkiállítással foglalkozó kormány­bizottság vezetője, Somogyi László kormánybiztos és dr. Bielck József, a Fővárosi Tanács elnöke. Osztrák résztől Erhard Busek tudományos és kutatásiigyí miniszter, az oszt­rák kormány képviselője es - az utolso pillanatban beteg­sége miatt távolmaradásra kényszerült Helmut Zilk pol­gármester helyett - Honnes Swaboda várost tanácsnok vett részt a tanácskozáson. A magyar és az osztrák küldöttség a szavazást köve­tően közösen tartott sajtó- konferenciát. Glatz Ferenc nagy öröm­mel üdvözölte az iroda dön­tését, tréfásan megjegyezve: azon ritka alkalmak egyiké­ről van szó, amikor Auszt­ria és Magyarország közö­sen aratott győzelmet. A magyar miniszter kije­lentette: — Az 1995-ös vi­lágkiállítás egyúttal Közép- Európa kiállítása is lesz, hi­szen az ott élő népek is bemutatkozhatnak majd a világnak, hogy közelebb ke­rüljenek a nyugat-európai fejlődés folyamatához. A mi körzetünk kima­radt a komputer-korszakból, munkakultúránk balkanizá- lódott és szovjetizálódott az elmúlt negyven évben. Ezek a problémák természetesen kihatnak még a világkiállí­tás előkészítésére is. De meg akarjuk szüntetni ezt a helyzetet. Somogyi László aláhúzta, hogy Magyarország egyik A tröszt betöltötte szerepét, a tröszt mehet Részvénytársasággá alakul az ózdi kohászat • INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELEM, SZÁLLÍTÁS • NEM DÓZEROLJÁK EL A VASGYÁRAT A diósgyőri Lenin Kohástoti Müvek és a sajókeresitúri Borsodi Ercelőkéstitö Mű után részvénytársasággá alakul a Borsodi Vaskohászati Tröszt harmadik tagvállalata is, az Ózdi Kohászati üzemek, és ez egyben azt is jelenti, hogy az alig egy éve létrehozott tröszt betöltötte hivatását, és az elképzelések szerint megszűnik. Ózdon, tegnap a dolgozók képviseletében a szakszerve­zeti főbizalmik Lotr Ernő vezérigazgató előterjesztésében hallhatták: 1990 első fél évének végéig - ha minden a tervek alapján halad - befejeződik az OKÜ szervezeti át­alakítása, amely lényegében már tavaly megkezdődött. Ak­kor lett leányvállalat a számítóközpontból, az idén pedig hét kft. alakult, többek között a salakfeldolgozásra, ar al­katrészgyártásra, a turizmusra, az üdültetésre, a vendég­látásra, a térségben folyó vállalkozások előkészítésére, szervezésére. Most pedig megszűnik, illetve átalakul a ma­radék ÓKÜ. A cég jogutódja — és ez nem tévedés —: az Ipari Szolgáltató Részvénytársa­ság lesz, amelynek tulajdon­képpen alig van köze a klasszikus értelemben vett vas- és acélgyártáshoz. Mi több, ebben az rt.-ben nem is dolgoznak majd olvasztá­rok, martinászok. Alapvető feladatai közé az innovációs tevékenység, a kereskedelem, a szállítás, az energiaellátás, a vagyonkezelés tartozik. Félreértés azonban ne es­sék, nem dózerolják el a vasgyárat a város szívéből. Továbbra is itt füstölnek a kohók, csapolnak a martin- kemencékből, és nem zárják be a folyamatos öntőművet, a rúd- és dróthengerművet. Munkájukra, produktumaik­ra szükség lesz a jövőben is, csak épp nem az ÓKÜ, hanem egy új, hatvan száza­lékban külföldi érdekeltségű kohászati részvénytársaság keretében. A tervbe vett kohászati rt. félszáz millió nyugatné­met márka törzstőkével in­dulna, s e jelentékeny ösz- szegnek 40 százalékát, 20 millió márkát jegyeztetne az ÓKÜ, amely apportként ko­hóit, kemencéit, hengersora­it vinné bé a vállalkozásba. A két külföldi, NS'ZK-beli cég, a Metallgese és a Kori KG a termelés finanszírozá­sához és a fejlesztésekhez működő és banktőkét bizto­sítana. A jogutód rt. — amelynek alapításához sze­retnék megnyerni a Magyar Hitelbankot is — vagyona többek között dolgozói rész­vényekből, az apportként bevitt, átértékelt vagyonból, az ÓKÜ átalakuláskori köve­teléseinek és tartozásainak egyenlegéből, s ha a bank vallóban beszátlnia. aiőkor an­nak részvényeiből állna. A tervezett intézkedések­kel Ózdon pénzügyileg és gazdaságilag stabil, önfinan­szírozó egységek jönnének létre, és biztosítva látszana a foglalkoztatás is. Ámbátor meg kell jegyezni: a szak­képzetlen emberek — és sajnos, sok akad közülük — egyre nehezebben találnak majd munkát. És még valami: az ózdi kohászat kereken száz évig részvénytársaságként műkö­dött már, és akkor jól pros­perált. Remélik, a vállalat­nál és a városban, most sem lesz másképp .. . I. S. úttörője volt. a kelet-európai térségben bekövetkezett és folyamatban levő politikai változásoknak. Kijelentette, hogy a magyar kormány, a magyar Országgyűlés és az ország lakossága jó világki­állítást akar, és bizonyos abban, hogy képes is lesz annak megrendezésére. „Szomszédos országok va­gyunk. Természetesen van különbség a politikai, a gaz­dasági és a társadalmi rendszerben. De megvan bennünk a törekvés az együttélésre, a közeledésre” — mondotta az osztrák mi­niszter, hangoztatva egyút­tal, hogy a magyarországi, lengyelországi, csehszlovákiai és más kelet-európai válto­zások már szinte meg is va­lósítják a világkiállítás alap­eszméjét, megépítik a jövőbe vezető hidat. „Az a kérdés, hogyan ismerjük meg job­ban egymást, hogyan él­jünk, dolgozzunk együtt. Ez a témája a világkiállításnak, és ez a jövőbe vezető híd Európa jövője felé vezet” — szögezte le. Kérdésekre válaszolva, So­mogyi László közölte, hogy a világkiállítás magyar ré­szét elsősorban vállalkozói alapon, a külföldi tőke be­vonásával, üzleti módszerek­kel kívánják megszervezni. A költségvetési hozzájárulás az összköltséghez képest mi­nimális lesz, főként a kiállí­tás területének megvásárlá­sát és az alapvető helyi inf­rastruktúra megteremtését jelenti majd. A költségek azonban jóval túlmennek a világkiállítás megrendezé­sén — mondta, hozzátéve, (Folytatás a 2. oldalon) A Rakacai-tó télen. Fojtán L. felv. / n zei ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS MEGALAKULT AZ MSZP-FRAKCIO Tegnap délelőtt Szabó György elnökletével tartotta so­ron következő ülését Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Taná­csa. Igen fontos társadalmi kérdések megvitatása előtt be­mutatták a testületnek új társukat, dr. Péter Andrást, a sajószentpéteri tanácselnököt, akit nemrégiben választot­tak megyei tanácstagnak, s ezt most szentesítették az ügy­rendi bizottság jelentése alapján. Ezt követően tárgyalták a megyei tanácstagok a me­gyében élő cigánylakosság helyzetével foglalkozó jelen­tést, amelyet kiegészített a miskolci cigányság társadal­mi-demográfiai viszonyaival foglalkozó Tóth Pál-féle ta­nulmány. E napirendi pont tárgyalásán részt vettek a megyében és a megyeszék­helyen működő cigányszer­vezetek képviselői is. Szen­vedélyektől sem mentes vi­ta alakult ki dr. Tóth And­rás, az elnöki hivatal veze­tőjének szóbeli kiegészítését követően. Nem csoda, hiszen a miskolci „cigány-gettó” és a csenyétei cigánykérdés fel­vetése óta megyénkben any- nyira központi kérdéssé vált a téma, hogy az országos szervek is megkülönböztetett figyelemmel illetnek ben­nünket. Pro és kontra hang­zottak el az érvek és ellen­érvek a cigányság mellett és ellenük. A hernódnémeti— hernádkaki „Cs”-lakások éppúgy felszínre kerültek, mint a kölcsönös bizalmat­lanság, a pozitiv diszkrimi- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents