Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

1989. november 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Az Országház építője Az elmúlt évszázadokban sok kitűnő magyar építőmű vesz hagyta ránk kézjegyét. Alkotásaik meghatározzak ■ árosaink, településeink épí­tészeti arculatát. De talán mindannyi közül kiemelke­dik a lül) éve, 1 KIS!)-bon szü­leiéit Steindl Imre, aki me­részen a Duna partjára va­rázsolta nemzeti szimbólum­má lett Országházunkat. Természetesen hosszú út vezetett a Parlament meg­születéséig. Rengeteget ta­nult, dolgozott, kereste a leg­jobb megoldásokat a koráb­ban tervezett épületein, amíg a magyar historizáló építészetnek, Ybl Miklós és Schulek Frigyes mellett leg­kiválóbb képviselőjévé vált. A pesti Műegyetem elvég­zéssé után előbb két, majd hat esztendőn át a bécsi Akadémián tanult, ahol több, a korban meghatározó jelentőségű építész tanítványa volt. A 19. század második fe­lében a historizáló építészet dívott, azaz régebbi korok építészeti stílusait eleveni- 1 ették fel, r, ültették át az akkori jelenbe, az akkori kor igényei szerint, tgy emelkedtek Európa-szerte a neoromán, neogót, neorene- szánsz stb. épületek. Steindl is ezt az iskolát járta, en­nek a szellemében alkotott. Kezdetben a reneszánszot kedvelte, s ilyen stílusban építette föl Debrecenben az azóta lebontott Bika Szállót, és a szerencsére még ma is álló, s a közelmúltban, ere­deti pompájában helyreállí­tott, úgynevezett új pesti Városházát 1870—72. között. A nagyszerű palota a Váci utca 62—04. szám alatt áll, s a Fővárosi Tanácsé, ott tartja üléseit. Milyen kár, Az Üj Misszió novemberi száma Az egyházi iskolákért Az 1948-as esztendő, a „fordulat éve” nemcsak a politikai pártok, hanem az egyházak életében is jelentős változást hozott. A '48-as Boldogasszony-éve óriási tö­megeket mozgatott meg. Az ország legtöbb városában Mária-napokat, kongresszu­sokat rendeztek. Ezek leg­többjén Mindszenty bíboros mondott szentbeszédet. De az esztendő a Mária-ünnep- ségek mellett az egyházi is­kolákért folytatott küzdelem ideje is volt. A Miskolcon megjelenő katolikus folyóirat az Üj Misszió, novemberi számá­ban P. Szántó Konrád idé­zi fel az iskolák államosítá­sának előzményeit. Az egy­ház alapvető jogának és kö­telességének tekintette, hogy az evangéliumi elveket az iskolákban is hirdesse. De a hatalom erőszakossága ellen a magyar püspöki kar nem tehetett mást, mint körleve­lekben tiltakozott. A Magyar Dolgozók Pártjának állás- foglalása után a megfélem­lítés, az egyházellenes pro­pagandahadjárat tovább fo­kozódott. A Pócspetriben történt június 3-i eset is jó ürügyül szolgált a hatalom­nak. „A templomi ájtatos- ság után tömeg vette körül a megjelent karhatalmat, az államosításról érdeklődtek. Ekkor az egyik, fegyverével hadonászó rendőrnek elsült a puskája, és viselőjét ha­lálosan megsebesítette. A szerencsétlen esetből a ha­talom monstre pert kreált, melynek fő célja -a vallásos parasztság megfélemlítésén kívül az államosítási tör­vényjavaslat gyors megsza- vaztatása volt.” A június 16-i parlamenti döntés után 4885 iskolát vettek el az egyházaktól, ebből 3148 a katolikus egyházé volt. S most, mintha egy újabb „fordulat évéhez” érkeztünk volna. Az idei országos tan­évnyitó értekezlet helyszíne az újra megnyílt Budapesti Evangélikus Gimnázium, az 1952. évi megszűnése előtti, patinás Fasori Gimnázium volt. „Mi az egyházakban — sem múltjukban, sem jele­nükben — nem az úgyneve­zett szocializmus-ateizmus ellenes ideológia hordozóit látjuk — mondta Glatz Fe­renc tanévnyitó beszédében —, hanem azt a közösség- megtartó intézményt, amely népeinket évszázadokkal ez­előtt először tanította olva- sásra-írásra, cs a közösség­szervező értelmiség nevelé­sének kereteit adta, a kö­zösségi együttélés alapnor­máinak kialakítója és bizto­sítója volt." Közel fél évszá­zad kellett a felismeréshez: ..az égvén szabadságának fel­tétele a másik véleményének szabadsága, és mindegyi­künk szabadságának alapja az intézményesített türelem. A tolerancia.’’ (filip) Hírei; feji a miskolci temetőkben Minap a halottak napján vi­rágkoszorúval, gyertyafénnyel emlékeztünk azokra, akik el­távoztak ia l'öldi világból. Mi most írásunkkal azok emlé­ke előtt fis) rójuk le a ke­gyeletünket. akik ia |korábbi századokban hunytak el. A miskolci sírkertekben, temetőkben tvaló séta meg­éri fa !fáradságot annak, aki kíváncsi rá, lkik nőttek ki valaha a miskolci talajból, és kik tértek ide vissza, örök nyugovóra. Régmúlt idők sok-solc híres alakja pihen a temetőkben. Mióta Jókai Mór u múlt században „A tengerszemű hölgy” című regényében ol­dalakat írt az avasi teme­tő tréfás feliratú sírköveiről — a isírkert minden iroda­lomszerető előtt országosan ismertté vált. A templomtól és a haranglábtól délre, az Avas meredek északi lejtő­je és ia templom közötti padkán a város egyik 1leg­régibb temetője alakult ki. A legrégibb meglevő sírkö­vei 'a XVII. lés ia XVIII. századból való koporsó ala­kú kövek, amelyekből már mindössze nyolc-tiz porlad. A többi sírkő főleg a múlt századból való. Az egyik legrégibb épen maradt kő 1831-ből való, az ugyanazon év május 1-jén elhunyt Adolf Joost-é, aki a sírfel­irat szerint a miskolci cuk­rászipar megalapítója volt. De az avasi templomban találhatunk régebbi Isirem- lékeket is. A templom egyik sírboltja felett latin nyelven írt epitáfium hirdeti, hogy ott nyugszik Miskolczy Amb­rus, a diósgyőri vár várna­gyának ,1588-ban elhalt kis­fia, Miskolczy István és az 1589-ben elhunyt felesége, Illavay Katalin. A temp­lom északi oldalán, a külső falon is van egy szintén a XVI. századból való címeres sírfelirat, amely miskolci Bakos Balázs vitéz katona emlékét őrzi. Itt van elte­metve Dőry András, Mis­kolc egykori főbírája (1735), négyesi Szepessy János, volt alispán, 11. (Rákóczi >Ferenc országos postamestere (1746) és négyesi Szepessy Péter vitéz katona (1773). Az ősi avasi templom előtt óriási márvány obeliszk hirdeti, hogy <alatta 1nyug­szik a nemzet háláját kiér­demelt Palóczy László, Bor­sod vármegye egykori hír­neves alispánja és országgyű­lési követe, az 1861-es or­szággyűlés korclnöke. aki­nek io ,temetésére kiilönvo- nat hozta le io fővárosból az országgyűlés két házának tagjait. A templom északi homlokzata előtti sírok egyi­kében nyugszik Szemere Bertalan, az 1849-es minisz­terelnök. Az országnak tett szolgálatain kívül Miskolc városáért is sokat áldozott. Többek között az utcák egy részét ö köveztette ki, és az állandó köszínház építésére is nagyobb összeget ajánlott fel A Lalabár család kriptá­jában tan eltemetve Lata­bár Endre (meghalt: 1873- ban), <aki az ,újjáépült mis­kolci színház igazgatója volt. A Hunyadi utcai evangé­likus templom nyugati kül­ső falán két epitáfium van, melynek egyike a rajta le­vő latin nyelvű felirat sze­rint az 1810-ben elhunyt radványi Radvánszky Fe­renc porait jelzi, A hétéves porosz háborút, mint kapi­tány harcolta végig, majd a tízéves francia—osztrák há­borúban Borsod ;vármegye nemzeti seregének alezrede­se volt. A híres katona ne­véhez fűződik az említett evangélikus templom, építése is. A Minorita-templom sir- boltjában nyugszik Kelemen Didák, a miskolci minorita rendház alapítója, neves költő. A népkerttel szemben le­vő Kálvária kápolnában pi­hen Máriássy Gábor, római katolikus püspök. A Mindszenti római kato­likus temetőben nyugszik Munkácsy Mihály festő édesanyja. Lieb Mihály és édesanyja, Rock Cecília to­vábbá Jókainé, Laborfalvy Róza édesatyja, Benke Jó­zsef leányiskolái tanító, aki egyébként hires színművész is volt. Itt fekszik még Er- dödy Jolán kedvelt drámai színésznő, Darnó Oszkár, n kiváló író és újságíró, tb- vábbá Bársony János, aki­nek a város közönsége állí­tott: síremléket. A Mindszenti evcngélikus temetőben nyugszik Csengey Gusztáv, a „Fogoly lengyel’’ költője, a Petőfi Társaság tagja, Dolleschal Gabor hí­res orvos. Latkóczy Lajos neves festőművész és Zelen- ka Pál püspök. A Szent Anna római kato- likus temetőben pihen Déry lstvánnné Széppataki Róza, a hírneves színésznő, kinek a nemzeti kegyelet állított ha­talmas fehér márvány obe- liszket. A tetemvári református Deszka-temetőben van elte­metve Kókai Kun Bertalan püspök, aki hatvan évig volt miskolci lelkész és 44 évig a tiszáninneni egyházkerü­let püspöke. Itt nyugszik Bató István, a híres és gaz­dag búzakereskedö, akinek legendás híréről még ma is beszélnek a miskolciak. Itt nyugszanak még Tüdős István, Révész Kálmán, Farkas István püspökök, to­vábbá László Sándor és Székely László költők. A tetemvári hősök teme­tőjében magából a volt 10. honvéd gyalogezred katonái­ból több. mint kétezren nyugszanak. Az 1848-as szabadságharc­ban résztvett hö$ honvédek egy része az avasi, másik része a mindszenti temető­ben nyugszaknak. A felsorolás korántsem teljes, a miskolci szépen gondozott temetőkben nagyon sok művészi kivitelű krip­ta, sírkő és érdekes sírfel­irat van. A kegyelet és az emlékezés az, ami most ke­zünkbe adta a tollat, hogy végigvezessük az érdeklődőt a miskolci kriptákban és sí­rokban megpihenök gazdag névsorában, hogy a szűk utcában, ütött- kopott házak között szorong, és a nagy nyilvánosság leg­feljebb a televízióból ismer­heti üléstermét. Csaknem evvel egy időben icrvezte és építette Buda­pesten, a Múzeum körút 6— 8. szám alatt álló Természet- tudományi kar épületét. Az iparművészet csaknem min­den területét átfogó stílusa az épületek kerámiás díszí­tésében. a városháza lép­csőházának vaskonstrukció­jában is megnyilvánul. Szíve szerint azonban — egyik bé­csi tanárának hatása alatt — leginkább a gótikához von­zódott, amelynek egyik ki­tűnő példája a budapesti Rózsák terén álló Szent Er­zsébet-templom. Ahhoz, hogy e történeti stílusokban teljes otthonos­sággal mozogjon, sok más munkán át vezetett az út. Stílusérzékének tökéletesedé­sét számtalan műemlék res­taurálása és helyreállítása szolgálta. Ö hozta helyre a vajdahunyadi várat, a mária- falvi, az iglói, a bártfai és a budapesti belvárosi temp­lomot, valamint, a kassai székesegyházat. Az Országháznak, mint Steindl Imre főművének, a Becs melletti Fünfhaus temploma és a berlini Reich­stag pályázatára készült, és dicséretben részesült terve szolgált előzményül. Az Or­szágházra kiírt nemzetközi pályázaton Steindl pályamű­ve — mint a nemzeti múl­tat kifejező öntudat leg­megfelelőbb építészeti meg­jelenítése — nyerte el 1883- ban az első díjat. A követ­kező évben kapta meg a megbízást az akkor már az ifjú építésznemzedéket a műegyetemi katedráról neve­lő, ünnepelt és sikeres Steindl. Élete végéig dolgo­zott az Országházon, amely­nek főlépcsőházában elhe­lyezték Stróbl Alajos által mintázott mellszobrát, és ve­le szemközt, egy emléktáb­lát, amelyet 1904-ben emelt az 1902. augusztus 31-én el­hunyt nagy építész tiszte­letére az Épitészegylet. Cs. K. Molnár István Horváth Gyula: * Puha párnakexedre vágyok ebben az otthontalan időben, látod? térdig járnak a gyerekek az árvaságban, és nem lesi édesanyjuk május, nem lesz édesapjuk december, láthatod, partok nélküli óceánbánat vagyok, és évek óta tájdalombúvárok keresnek bennem egy megfulladt Erikaszerelmet, meg egy hétéves kislányt, Krisztina, sebemet kötözd át gyolcsszeretettel, kórházsorsom utolsó reménye, éjszakám tiszta ágya, életem Krisztina-virágszála, nézz rám, látod? könnyekkel tüggönyözte el szemét az en Hazám. 1989. október 20. Miskolc Zsüror Feledy Gyűlő rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents