Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. november 11., szombat Patinás belvárosi házban kapott helyet Feledy Gyula állandó kiállítása. A szép belső udvar érdekes művészeti rendezvények színhelye lehet a jövőben. Filmek Franciaországból Dz Alliance Francaise Miskolcon iw lesz kép, kéz, Feledy Gyula állandó kiállításáról Miskolc egyik legszebb részén — a Deák téren és környékén — valóságos kul- túrcentrum alakult ki az évek során. Nemrégiben pedig megnyílt itt Feledy Gyula állandó kiállítása is. Ennek helyzetéről, jövőjéről a Miskolci Galéria igazgatójával, Dusza Arpádnéval beszélgettünk. — Mennyi látogatója volt a képtárnak a megnyitás óta? — A kiállítás eddig kb. 2200 látogatót fogadott. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ennyit csak hat hónap alatt, mert egy ideig zárva volt. 1988. december közepén nyílt meg a ház, a művész hatvanadik születésnapján, de építési hibák miatt rövidesen be kellett zárni. A nyár elején nyitottuk meg újra. — Feledy Gyula ma is élő, aktívan alkotó művész. Miért pont rá esett a választás, amikor megszületett az állandó kiállítás gondolata'! — Ez a helyi döntés egy folyamat részeként illeszkedik bele abba a képbe, ami már máshol megvalósult. Például Szentendrén Kovács Margit, Győrben Borsos Miklós, vagy Pécsett Martin Ferenc állandó kiállításával. Ezeknek a házaknak a célja, hogy egy élő mester, aki az illető városban él és dolgozik, művészetének teljességével leljen otthonra és ezáltal nag-obb befogadásra. Feledy Gyula, a Miskolcon élő, közel ötven képzőművész közül az egyik legjelentősebb egyéniség. Több évtizedes pályafutása egyértelműen Miskolchoz kapcsolja, s ma már nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi képzőművészeti élet fontos személyisége is. — Létrejöhet-e még a városban hasonló jellegű ház, és ha igen, fennáll-e a veszélye e létesítmények esetleges elszürkülésének? — Egy új háznak bele kell épülnie a köztudatba. Nem szeretnénk azt, hogyha egyszer megcsináltuk a későbbiekben változatlanul hagyjuk a meglevő tárlatot. Egy kicsit mindig frissíteni, változtatni kell a kiállítás anyagát. De szeretnénk egy olyan házat is létrehozni, ami a miskolci alkotóművészek közös háza lenne. Olyan képtárra gondoltunk, melyben a ma itt élő alkotók, és századunkban Miskolcon dolgozó jelentős művészegyéniségek munkáit gyűjtenénk össze. Amelyből bárki megtudhatja, hogy milyen volt és milyen ma, Miskolc képzőművészete. Terveink szerint a későbbiekben — ahogy az anyagiak rpegengedik — szaporodnának ezek az állandó egyéni kiállítások is. Ilyen lenne Szalay Lajos háza, aki Miskolcról indult és világhírű lett. A mai Rákóczi-ház második emeletét szántuk erre a célra. — Milyen változások várhatók a Feledy-kiállítás életében? — Természetesen megpróbáljuk a kiállítás anyagát a művész újabb műveivel folyamatosan felfrissíteni. De más elképzeléseink is vannak, amivel a ház életét mozgalmasabbá tehetjük. Ezekről csak annyit: jövő nyártól az udvaron tartott irodalmi estek, kamarakoncertek is színesítenék a város kulturális életét. Így a képtárat azok is meglátogatnák, akik nemcsak a festészet iránt érdeklődnek. Fekete István Az idén a világ minden táján megemlékeztek a nagy francia forradalom kétszáza- dik évfordulójáról. Így Magyarországon is számtalan ünnepi műsor, könyv, kiállí. tás született az évforduló tiszteletére. A miskolci rendezvények sorából kiemelkedett a Rónai Sándor Művelődési Központ színpadán be. mutatkozó Louis Richard Színház Tisztelgés és testvériség című előadása. A szereplők fából faragott marionettfigurák voltak, segítségükkel elevenedett meg az 1789-es esztendő Franciaországa. A látványos előadás elénk varázsolta azokat az eseményeket, melyek a király halálához, és a köztársaság kikiáltásához vezettek, A színházi előadás, de A francia forradalom képekben című kiállítás rendezői között is olvashattuk az Alliance Francaise nevét. — Az Alliance Francaise, ez a kormánytól független szövetség 1883-ban jött létre Franciaországban — kezdi a történetet Erik Le blond, a szervezet Miskolcon élő képviselője. — A világ különböző pontjain, 1400 helyen működnek csoportjaink. A szervezet feladata a francia nyelv és kultúra terjesztése. Természetesen ez nem erőszakos módon történik, hanem ahol ezt igénylik, megkeressük a kulturális cserekapcsolat lehetőségeit. Budapesten már 1885-ben volt az Alliance Francaise-nek képviselete, tehát az elsők között jelentkeztek a magyarok. A TIT és az Alliance Francaise megállapodása nyomán 1987 őszétől működik a miskolci szervezet. De ebben a városban már korábban is voltak hagyományai a francia kultúrának. Talán kevesen tudják, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetemen már tíz évvel ezelőtt is volt francia lektor, igaz, ez a tisztség 1987- ben megszűnt. De több, mint hat éve működik Miskolcon a Francia klub, a tagok havonta találkoznak olyan programokon, ahol bővíthetik országismeretüket, mélyíthetik nyelvtudásukat. Az Alliance Francaise miskolci képviseletének megalakulása óta a Francia klub rendezvényei is színesebbek, változatosab. bak lettek. Az Alliance Fran- cais-nek egyelőre nincs állandó helye Miskolcon, a nyelvórákat a város gimnáziumaiban és az egyetemen tartják. Pedig szükség lenne egy helyiségre, ezzel is erősödne a szervezet, és ezzel együtt a francia kultúra jelenléte Miskolcon. A francia—magyar kulturális kapcsolat a jövőben újabb színnel, a francia filmművészet remekeinek bemutatásával gazdagodik. A Rónai Sándor Művelődési Köz. pont ad otthont a november 15-én megnyíló klubmozinak- Az első bemutató ígéretes: húsz évvel ezelőtt ez. zel a filmmel lett egy csapásra híres filmszínész Mar-' lene Jobert és Charles Bronson. Az esőutas (La passa- ger de la pluie) 1989-ben a francia mozik legsikeresebb bemutatója volt. A történet vérfagyasztó: Mellie egyedül várja pilóta férje visszatérését, amikor egy ismeretlen férfi meglepi és megerőszakolja. A bűn nem marad büntetés nélkül: a hölgy megöli támadóját. Persze ezzel nem ér véget az izgalmak sorozata, s mert a látszat néha csal, kiderül, hogy hősünk egy különös manipulációba csöppent... A megoldás nem sokáig várat magára, november 15-én este 6 órakor a Francia filmklub első vetítésén megoldódik a rejtély. Az új klubmoziban olyan filmeket láthatunk, melyeket eddig még nem mutattak be Magyarországon. Mivel a vetítendő filmek nem szinkronizáltak, a francia nyelv ismerőinek jó lehetőség a beszélt nyelv megismerésére, akik pedig nem beszélnek franciául, kedvet kaphatnak a nyelvtanuláshoz. (fg) ... mindig, mindenütt. Ugye, ismerős a párbeszéd:- Leszállsz? — Nem, én lelépek. És ha marad ideje az utazgató nyelvzseninek, rövidke előadást is hallhatunk arról, hogy a szálláshoz szárny kell, ő pedig nem madár. Legutóbb egy komoly nyak- kendös, levezetö-elnökös konferencián hallottam kifakadni az egyik népben-nemzetben - sőt, a nyelvében élő nemzetben — gondolkodó résztvevőt. A sajtó nyelvének káros hatásáról, erről az ifjúságot megrontó mételyről beszélt. Majd egy frappáns példával alá is támasztotta igazát: „Olvasom az újságban, hogy megnyílt X. Y. kiállítása. Pedig nem a festőt, vagy a szobrászt állítják ki megtekintésre.” Bizony, bizony! Nagyot változott a világ. Örkény István néhány évvel ezelőtt még egyperces novellát irt az átszállójegyről, és senki nem igazította ki, hogy az Atlépőjegy cím helyesebb lett volna. Én pedig törhetem a fejem, bár ez sem pontos kifejezés, inkább gondolkodom azon (nem jó, mert nem rajta gondolkodom, hanem róla). Tehát gondolkodhatott! arról, hogyan írjam meg (pontosabban le), ha valahol megnyitnak egy kiállítást. Még szerencse, hogy nem vette észre a felszólaló, hogy a kiállítás szó is rossz, hiszen csak az áll, aminek lába van. így jó lesz a „megnyílt az X. Y. kiállítása" helyett: meg lehet nézni X. Y. falba vert szögekre akasztott képeit? (Bocsáss meg, Kazinczy!) (filip) Tóth Pál: Luther Márton és az ínkvizítorok... Néhány szó a csúsztatásról Politikai szóhasználatunkban a tisztességfelen, manipulativ (fogalomalkotás szinonimájaként vált általánossá az a nyelvi lelemény, amit csúsztatásnak nevezünk. Mint minden igazán nagy népszerűségre vergődött fogalomnak vagy kifejezésnek, a „csúsztatás” szónak 'is nagyon sokféle értelmezése létezik, és ahogyan az már lenni szokott, úgy alkalmazzuk ezt a 'kifejezést, hogy talán nem lis igen tudjuk, pontosan mit is jelent valójában. Azt persze érezzük, hogy ;ez valami nagyon tisztességtelen dolgot takar, és többnyire annaík is tudatában vagyunk, hogy a csúsztatások a magyar 'belpolitika küzdelmeiben nagyon komoly funkciót teljesítenek. Mit jelent tehát az a kifejezés, hogy csúsztatás? Legalább három idolgot. 'Először is csúsztatásnak nevezzük azt, amikor két, látszólag teljesen összeillő, egymáshoz logikusan illeszkedő, .vagy egymással ok-okozati viszonyban lévő állítást, kijelentést „csúsztatunk” egymás mellé. Miközben a csúsztatok tudják, hogy kihagytak egy vagy több, a Iklét állítás, ívagy az dk és az okozat közé illeszkedő mozzanatot. Természetesen éppen azokról a közbeeső állításokról feledkeznek meg a csúsztatok, amelytől az egyébként 'annyira .világos és egyértelmű következtetés azonnal értelmetlenné, megtévesztő és ham'is ikön/etkeztetéssé, 'tehát hazug állítássá silányul. Ilyen típusú csúsztatásoknak egyik gyöngyszeme az a .manapság széleskörűen forgalmazott szöveg, miszerint azzal, hogy az MSZMP nevéből kihullott az M betű, az új párt, az 'MSZP nem .képviseli többé a munkásokat. Nem a munkások pártja többé, a munkások tehát párt .nélkül maradtak. Azt azonban már nem teszik hozzá .ehhez a nagyon logikusnak tetsző szöveghez e csúsztatás kiagyalói, hogy pl. a nagyipari munkásságnak megfelelő politikai (képviseletet teremteni valamennyi pártnak érdeke és kötelessége is. A csúsztatásnak egy másik formája, amikor valakik által valahol elmondott szövegeket mások úgy ismételnek meg, hogy az eredetileg használt kifejezések helyett más. az eredetihez látszólag igen közöl álló fogalmákat, szavakat, kifejezéseket „csúsztatnak” be az eredeti szövegrészletbe. Vagy az eredetii szövegrészletet szövegösszefüggéseiből kiemelve, bizonyos, az eredeti értelmezés szempontjából lényeges kifejezések elhagyásával hoznák létre új, manipulativ szövegtartalmafcat. Erre .alighanem a legszebb .példa Orbán Viktor emlékezetes zalaegerszegi 'beszéde. 'Itt az ismert Fíidesz- vezető azt mondta, hogy „a kommunistákat az agyagba (kell döngölni a választásokon”. Ez utóbbi szót azonban a (kommentárok elfelejtették idézni, ami lehetővé tette, hogy e szó helyébe csúsztassák azt az állítást, miszerint Orbán Viktor a 'kommunisták kiirtására szólított fel. Végül a csúsztatásoknak egy további fajtája az, amikor egy valahol elhangzott szöveget látszólag nagyon korrekt módon, de teljesen önkényesen kezdenek el magyarázni, miit lsem törődve azza.1, hogy az eredeti .szöveg megalkotói iaz adott szövegrészlethez milyen következtetéseiket kapcsoltak. Az ilyen típusú .csúsztatásokra a legszebb példáikkal az MSZÍMP .(MSZP) kongresszusán elhangzott határozatok tudatos félreértelmezései szolgálnak. * Nemrégen hangzott el: mi lett volna, ha Luther Márton nem tudott .volna kezet fogni a „.megtérő” katolikusokkal? 'Ez a (kijelentés ma arra vonatkozik, hogy az MSZP-nek valamilyen módon az egykori MSZMP tagjaival kellene megegyezésre jutnia elsősorban. Itt, ezen a ponton .azonban már legalább kétféle folytatása, értelmezése van az imént citált kijelentésnek. Az egyik értelmezés szerint Luther nem tehetett mást, csak azt, .hogy az új egyház tagjait kizárólag a katolikusok közül toborozta, hiszen a XVI. század elején mindenki katolikus volt. .Magyarországon 1989- ben azonban nem volt mindenki MSZ1MP- tag, ami egy nagyon lényeges különbség a Luther-korabeli viszonyokhoz képest. Továbbá, Luther Márton csak a „megtérő”, tehát a protestáns hiílitételelket maradéktalanul elfogadó katolikusokat fogadta be egyházába. Aikük a .befogadás utá.n már nem katolikusok voltak, hanem lutheránusok. Nem tudunk továbbá arról sem, hogy Luther mondjuk az inkvizítorokra bízta volna egyháza szervezését. A Luther Mártonra való hivatkozás ibe- hát önmagában véve is a csúsztatásoknak egy remekműve: ,aat sugallja, hogy mindenkinek helye van az MSZP-lben, még az i.nkvlzítoroknak is, feltéve, ha megtérnek. De vajon elképzelhető-e az, hogy fanatikus inkvizítorokból, egyik napról a .másikra, •fanatikus prédikátorok lesznek? A .fentiekben idézett 'kijelentésnek egy .másik értelmezése az előbbiekkel .szemben viszont azt mondja, hogy Luther nem küldheti máglyára a vele vitázó reformátorokat. Ami valami olyasmit jelent, hogy az MSZP-nek soraiba kell fogadni azokat is, akik alapjaiban 'kérdőjelezik meg az új párt .legitimitását, a kongresszus illetékességét és a párt új arculatát. Ennek a Luther Mártonnal példálózó csúsztatásnak azért támadt ekkora népszerűsége a politikai baloldalon, azért válhatott a csúsztatás reprezentatív példájává, és azért forgalmázódi'k mostanában ilyen sűrűn, mert a magyar belpolitika egyik legaktuálisabb problémája körül szerveződött. Ez .pedig úgy szól: ha az MSZP szocialista párt a szó valódi európai értelmében, akikor ennek a pártnak .lehetnek-e kommunista tagjai? Vagy ez egy olyan szocialista pánt lesz, amelyen a „szocialista” jelző csak álarc, és nem valódi arc, és .tagságának jelentős része .nem szocialistákból, hanem a régi reflexekkel és mentalitással szakítani nem tudó kommunistákból áll majd. * A politika világa köztudottan nem a köznapi értelemben vett erkölcs és 'igazmondás klasszikus terepe. Az, hogy egy politikai rendszer erkölcse és igazmondása miilyen, döntően alttól függ, hogy az adott politikai rendszer milyen eszközöket: tart elfogadhatónak és milyen módszereket tűr meg különböző politikai célok realizálása végett. Most még olyan a helyzet, hogy a csúsztatások az ellenfelek tudatosan megtervezett és szervezett lejáratását szolgálják, a .számító megtévesztés eszközének számít, extrém szituációk általánossá transzformálását szolgálja, a szavak piacán a bóvlinak és a leegyszerűsítő primitív demagógiának a hordozója lett. Amivel végső soron a szélsőségességek és előítéletességek sokféleségét .tartósítja, és a .nem politizáló embereik százezreinek tudatos félretájékoztatását végzi .el. Még egy kicsit odébb van, amikor csúsztatások helyett valódi politikai vitáknak lehetünk majd szemlélői, vagy aktív közreműködői. C.sia'k remélni lehet: -egy ki teljesülő nyilvánosság és garanciákkal körülbástyázott demokratikus politikai közélet politikai morálja élőbb vagy utóbb 'kiiktatja a politikai harc eszköztárából ezt a csúnya szót ás még csúnyább eszközt — sok minden .egyéb mellett.
