Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. november 11., szombat Patinás belvárosi házban kapott helyet Feledy Gyula állandó kiállítása. A szép belső udvar érdekes művészeti rendezvények színhelye lehet a jövőben. Filmek Franciaországból Dz Alliance Francaise Miskolcon iw lesz kép, kéz, Feledy Gyula állandó kiállításáról Miskolc egyik legszebb részén — a Deák téren és környékén — valóságos kul- túrcentrum alakult ki az évek során. Nemrégiben pe­dig megnyílt itt Feledy Gyu­la állandó kiállítása is. En­nek helyzetéről, jövőjéről a Miskolci Galéria igazgatójá­val, Dusza Arpádnéval be­szélgettünk. — Mennyi látogatója volt a képtárnak a megnyitás óta? — A kiállítás eddig kb. 2200 látogatót fogadott. Hangsúlyoznom kell azon­ban, hogy ennyit csak hat hónap alatt, mert egy ideig zárva volt. 1988. december közepén nyílt meg a ház, a művész hatvanadik születés­napján, de építési hibák mi­att rövidesen be kellett zár­ni. A nyár elején nyitottuk meg újra. — Feledy Gyula ma is élő, aktívan alkotó művész. Mi­ért pont rá esett a válasz­tás, amikor megszületett az állandó kiállítás gondolata'! — Ez a helyi döntés egy folyamat részeként illeszke­dik bele abba a képbe, ami már máshol megvalósult. Például Szentendrén Kovács Margit, Győrben Borsos Mik­lós, vagy Pécsett Martin Ferenc állandó kiállításával. Ezeknek a házaknak a cél­ja, hogy egy élő mester, aki az illető városban él és dol­gozik, művészetének teljes­ségével leljen otthonra és ez­által nag-obb befogadásra. Feledy Gyula, a Miskolcon élő, közel ötven képzőmű­vész közül az egyik legje­lentősebb egyéniség. Több évtizedes pályafutása egyér­telműen Miskolchoz kapcsol­ja, s ma már nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi képzőművészeti élet fontos személyisége is. — Létrejöhet-e még a vá­rosban hasonló jellegű ház, és ha igen, fennáll-e a ve­szélye e létesítmények eset­leges elszürkülésének? — Egy új háznak bele kell épülnie a köztudatba. Nem szeretnénk azt, hogyha egy­szer megcsináltuk a későb­biekben változatlanul hagy­juk a meglevő tárlatot. Egy kicsit mindig frissíteni, vál­toztatni kell a kiállítás anyagát. De szeretnénk egy olyan házat is létrehozni, ami a miskolci alkotóművé­szek közös háza lenne. Olyan képtárra gondoltunk, melyben a ma itt élő alko­tók, és századunkban Mis­kolcon dolgozó jelentős mű­vészegyéniségek munkáit gyűjtenénk össze. Amelyből bárki megtudhatja, hogy milyen volt és milyen ma, Miskolc képzőművészete. Terveink szerint a későbbi­ekben — ahogy az anyagiak rpegengedik — szaporodná­nak ezek az állandó egyéni kiállítások is. Ilyen lenne Szalay Lajos háza, aki Mis­kolcról indult és világhírű lett. A mai Rákóczi-ház má­sodik emeletét szántuk erre a célra. — Milyen változások vár­hatók a Feledy-kiállítás éle­tében? — Természetesen megpró­báljuk a kiállítás anyagát a művész újabb műveivel fo­lyamatosan felfrissíteni. De más elképzeléseink is van­nak, amivel a ház életét mozgalmasabbá tehetjük. Ezekről csak annyit: jövő nyártól az udvaron tartott irodalmi estek, kamarakon­certek is színesítenék a vá­ros kulturális életét. Így a képtárat azok is meglátogat­nák, akik nemcsak a festé­szet iránt érdeklődnek. Fekete István Az idén a világ minden táján megemlékeztek a nagy francia forradalom kétszáza- dik évfordulójáról. Így Ma­gyarországon is számtalan ünnepi műsor, könyv, kiállí. tás született az évforduló tiszteletére. A miskolci ren­dezvények sorából kiemelke­dett a Rónai Sándor Műve­lődési Központ színpadán be. mutatkozó Louis Richard Színház Tisztelgés és test­vériség című előadása. A sze­replők fából faragott mario­nettfigurák voltak, segítsé­gükkel elevenedett meg az 1789-es esztendő Franciaor­szága. A látványos előadás elénk varázsolta azokat az eseményeket, melyek a ki­rály halálához, és a köztár­saság kikiáltásához vezettek, A színházi előadás, de A francia forradalom képek­ben című kiállítás rendezői között is olvashattuk az Al­liance Francaise nevét. — Az Alliance Francaise, ez a kormánytól független szövetség 1883-ban jött lét­re Franciaországban — kez­di a történetet Erik Le blond, a szervezet Miskolcon élő képviselője. — A világ kü­lönböző pontjain, 1400 helyen működnek csoportjaink. A szervezet feladata a francia nyelv és kultúra terjesztése. Természetesen ez nem erő­szakos módon történik, ha­nem ahol ezt igénylik, meg­keressük a kulturális csere­kapcsolat lehetőségeit. Buda­pesten már 1885-ben volt az Alliance Francaise-nek kép­viselete, tehát az elsők kö­zött jelentkeztek a magyarok. A TIT és az Alliance Fran­caise megállapodása nyomán 1987 őszétől működik a mis­kolci szervezet. De ebben a városban már korábban is voltak hagyományai a fran­cia kultúrának. Talán kevesen tudják, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetemen már tíz évvel ez­előtt is volt francia lek­tor, igaz, ez a tisztség 1987- ben megszűnt. De több, mint hat éve működik Miskolcon a Francia klub, a tagok ha­vonta találkoznak olyan prog­ramokon, ahol bővíthetik országismeretüket, mélyíthe­tik nyelvtudásukat. Az Alli­ance Francaise miskolci kép­viseletének megalakulása óta a Francia klub rendezvényei is színesebbek, változatosab. bak lettek. Az Alliance Fran- cais-nek egyelőre nincs állan­dó helye Miskolcon, a nyelv­órákat a város gimnáziumai­ban és az egyetemen tart­ják. Pedig szükség lenne egy helyiségre, ezzel is erősödne a szervezet, és ezzel együtt a francia kultúra jelenléte Miskolcon. A francia—magyar kultu­rális kapcsolat a jövőben újabb színnel, a francia film­művészet remekeinek bemu­tatásával gazdagodik. A Ró­nai Sándor Művelődési Köz. pont ad otthont a november 15-én megnyíló klubmozi­nak- Az első bemutató ígé­retes: húsz évvel ezelőtt ez. zel a filmmel lett egy csa­pásra híres filmszínész Mar-' lene Jobert és Charles Bron­son. Az esőutas (La passa- ger de la pluie) 1989-ben a francia mozik legsikeresebb bemutatója volt. A történet vérfagyasztó: Mellie egyedül várja pilóta férje visszatéré­sét, amikor egy ismeretlen férfi meglepi és megerősza­kolja. A bűn nem marad büntetés nélkül: a hölgy megöli támadóját. Persze ez­zel nem ér véget az izgal­mak sorozata, s mert a lát­szat néha csal, kiderül, hogy hősünk egy különös manipu­lációba csöppent... A meg­oldás nem sokáig várat ma­gára, november 15-én este 6 órakor a Francia filmklub első vetítésén megoldódik a rejtély. Az új klubmoziban olyan filmeket láthatunk, melyeket eddig még nem mutattak be Magyarországon. Mivel a ve­títendő filmek nem szinkro­nizáltak, a francia nyelv is­merőinek jó lehetőség a be­szélt nyelv megismerésére, akik pedig nem beszélnek franciául, kedvet kaphatnak a nyelvtanuláshoz. (fg) ... mindig, mindenütt. Ugye, ismerős a párbeszéd:- Leszállsz? — Nem, én lelépek. És ha marad ideje az utaz­gató nyelvzseninek, rövidke előadást is hallhatunk arról, hogy a szálláshoz szárny kell, ő pedig nem madár. Legutóbb egy komoly nyak- kendös, levezetö-elnökös kon­ferencián hallottam kifakadni az egyik népben-nemzetben - sőt, a nyelvében élő nem­zetben — gondolkodó részt­vevőt. A sajtó nyelvének ká­ros hatásáról, erről az ifjú­ságot megrontó mételyről beszélt. Majd egy frappáns példával alá is támasztotta igazát: „Olvasom az újság­ban, hogy megnyílt X. Y. ki­állítása. Pedig nem a festőt, vagy a szobrászt állítják ki megtekintésre.” Bizony, bizony! Nagyot vál­tozott a világ. Örkény István néhány évvel ezelőtt még egy­perces novellát irt az átszálló­jegyről, és senki nem igazí­totta ki, hogy az Atlépőjegy cím helyesebb lett volna. Én pedig törhetem a fejem, bár ez sem pontos kifejezés, inkább gondolkodom azon (nem jó, mert nem rajta gon­dolkodom, hanem róla). Tehát gondolkodhatott! arról, ho­gyan írjam meg (pontosab­ban le), ha valahol megnyit­nak egy kiállítást. Még sze­rencse, hogy nem vette ész­re a felszólaló, hogy a ki­állítás szó is rossz, hiszen csak az áll, aminek lába van. így jó lesz a „megnyílt az X. Y. kiállítása" helyett: meg lehet nézni X. Y. falba vert szögekre akasztott képeit? (Bocsáss meg, Kazinczy!) (filip) Tóth Pál: Luther Márton és az ínkvizítorok... Néhány szó a csúsztatásról Politikai szóhasználatunkban a tisztes­ségfelen, manipulativ (fogalomalkotás szi­nonimájaként vált általánossá az a nyelvi lelemény, amit csúsztatásnak nevezünk. Mint minden igazán nagy népszerűségre vergődött fogalomnak vagy kifejezésnek, a „csúsztatás” szónak 'is nagyon sokféle ér­telmezése létezik, és ahogyan az már lenni szokott, úgy alkalmazzuk ezt a 'kifejezést, hogy talán nem lis igen tudjuk, pontosan mit is jelent valójában. Azt persze érez­zük, hogy ;ez valami nagyon tisztességtelen dolgot takar, és többnyire annaík is tuda­tában vagyunk, hogy a csúsztatások a ma­gyar 'belpolitika küzdelmeiben nagyon ko­moly funkciót teljesítenek. Mit jelent tehát az a kifejezés, hogy csúsztatás? Legalább három idolgot. 'Először is csúsztatásnak nevezzük azt, amikor két, látszólag teljesen összeillő, egymáshoz lo­gikusan illeszkedő, .vagy egymással ok-oko­zati viszonyban lévő állítást, kijelentést „csúsztatunk” egymás mellé. Miközben a csúsztatok tudják, hogy kihagytak egy vagy több, a Iklét állítás, ívagy az dk és az oko­zat közé illeszkedő mozzanatot. Természe­tesen éppen azokról a közbeeső állítások­ról feledkeznek meg a csúsztatok, amelytől az egyébként 'annyira .világos és egyértel­mű következtetés azonnal értelmetlenné, megtévesztő és ham'is ikön/etkeztetéssé, 'tehát hazug állítássá silányul. Ilyen típusú csúsz­tatásoknak egyik gyöngyszeme az a .ma­napság széleskörűen forgalmazott szöveg, miszerint azzal, hogy az MSZMP nevéből kihullott az M betű, az új párt, az 'MSZP nem .képviseli többé a munkásokat. Nem a munkások pártja többé, a munkások tehát párt .nélkül maradtak. Azt azonban már nem teszik hozzá .ehhez a nagyon logikus­nak tetsző szöveghez e csúsztatás kiagya­lói, hogy pl. a nagyipari munkásságnak megfelelő politikai (képviseletet teremteni valamennyi pártnak érdeke és kötelessé­ge is. A csúsztatásnak egy másik formája, ami­kor valakik által valahol elmondott szöve­geket mások úgy ismételnek meg, hogy az eredetileg használt kifejezések helyett más. az eredetihez látszólag igen közöl álló fo­galmákat, szavakat, kifejezéseket „csúsz­tatnak” be az eredeti szövegrészletbe. Vagy az eredetii szövegrészletet szövegösszefüg­géseiből kiemelve, bizonyos, az eredeti ér­telmezés szempontjából lényeges kifejezé­sek elhagyásával hoznák létre új, manipu­lativ szövegtartalmafcat. Erre .alighanem a legszebb .példa Orbán Viktor emlékezetes zalaegerszegi 'beszéde. 'Itt az ismert Fíidesz- vezető azt mondta, hogy „a kommunistá­kat az agyagba (kell döngölni a választá­sokon”. Ez utóbbi szót azonban a (kommen­tárok elfelejtették idézni, ami lehetővé tet­te, hogy e szó helyébe csúsztassák azt az állítást, miszerint Orbán Viktor a 'kommu­nisták kiirtására szólított fel. Végül a csúsztatásoknak egy további faj­tája az, amikor egy valahol elhangzott szö­veget látszólag nagyon korrekt módon, de teljesen önkényesen kezdenek el magya­rázni, miit lsem törődve azza.1, hogy az ere­deti .szöveg megalkotói iaz adott szövegrész­lethez milyen következtetéseiket kapcsoltak. Az ilyen típusú .csúsztatásokra a legszebb példáikkal az MSZÍMP .(MSZP) kongresszu­sán elhangzott határozatok tudatos félreér­telmezései szolgálnak. * Nemrégen hangzott el: mi lett volna, ha Luther Márton nem tudott .volna kezet fogni a „.megtérő” katolikusokkal? 'Ez a (ki­jelentés ma arra vonatkozik, hogy az MSZP-nek valamilyen módon az egykori MSZMP tagjaival kellene megegyezésre jutnia elsősorban. Itt, ezen a ponton .azon­ban már legalább kétféle folytatása, értel­mezése van az imént citált kijelentésnek. Az egyik értelmezés szerint Luther nem tehetett mást, csak azt, .hogy az új egyház tagjait kizárólag a katolikusok közül tobo­rozta, hiszen a XVI. század elején min­denki katolikus volt. .Magyarországon 1989- ben azonban nem volt mindenki MSZ1MP- tag, ami egy nagyon lényeges különbség a Luther-korabeli viszonyokhoz képest. Továbbá, Luther Márton csak a „megtérő”, tehát a protestáns hiílitételelket maradékta­lanul elfogadó katolikusokat fogadta be egyházába. Aikük a .befogadás utá.n már nem katolikusok voltak, hanem lutheránusok. Nem tudunk továbbá arról sem, hogy Lu­ther mondjuk az inkvizítorokra bízta volna egyháza szervezését. A Luther Mártonra való hivatkozás ibe- hát önmagában véve is a csúsztatásoknak egy remekműve: ,aat sugallja, hogy min­denkinek helye van az MSZP-lben, még az i.nkvlzítoroknak is, feltéve, ha megtérnek. De vajon elképzelhető-e az, hogy fanatikus inkvizítorokból, egyik napról a .másikra, •fanatikus prédikátorok lesznek? A .fentiek­ben idézett 'kijelentésnek egy .másik értel­mezése az előbbiekkel .szemben viszont azt mondja, hogy Luther nem küldheti mág­lyára a vele vitázó reformátorokat. Ami valami olyasmit jelent, hogy az MSZP-nek soraiba kell fogadni azokat is, akik alap­jaiban 'kérdőjelezik meg az új párt .legiti­mitását, a kongresszus illetékességét és a párt új arculatát. Ennek a Luther Márton­nal példálózó csúsztatásnak azért támadt ekkora népszerűsége a politikai baloldalon, azért válhatott a csúsztatás reprezentatív példájává, és azért forgalmázódi'k mosta­nában ilyen sűrűn, mert a magyar belpoli­tika egyik legaktuálisabb problémája kö­rül szerveződött. Ez .pedig úgy szól: ha az MSZP szocialista párt a szó valódi euró­pai értelmében, akikor ennek a pártnak .le­hetnek-e kommunista tagjai? Vagy ez egy olyan szocialista pánt lesz, amelyen a „szo­cialista” jelző csak álarc, és nem valódi arc, és .tagságának jelentős része .nem szo­cialistákból, hanem a régi reflexekkel és mentalitással szakítani nem tudó kommu­nistákból áll majd. * A politika világa köztudottan nem a köznapi értelemben vett erkölcs és 'igaz­mondás klasszikus terepe. Az, hogy egy politikai rendszer erkölcse és igazmondása miilyen, döntően alttól függ, hogy az adott politikai rendszer milyen eszközöket: tart elfogadhatónak és milyen módszereket tűr meg különböző politikai célok realizálása végett. Most még olyan a helyzet, hogy a csúsztatások az ellenfelek tudatosan meg­tervezett és szervezett lejáratását szolgál­ják, a .számító megtévesztés eszközének számít, extrém szituációk általánossá transzformálását szolgálja, a szavak piacán a bóvlinak és a leegyszerűsítő primitív de­magógiának a hordozója lett. Amivel vég­ső soron a szélsőségességek és előítéletes­ségek sokféleségét .tartósítja, és a .nem po­litizáló embereik százezreinek tudatos fél­retájékoztatását végzi .el. Még egy kicsit odébb van, amikor csúsz­tatások helyett valódi politikai vitáknak lehetünk majd szemlélői, vagy aktív köz­reműködői. C.sia'k remélni lehet: -egy ki tel­jesülő nyilvánosság és garanciákkal körül­bástyázott demokratikus politikai közélet politikai morálja élőbb vagy utóbb 'kiik­tatja a politikai harc eszköztárából ezt a csúnya szót ás még csúnyább eszközt — sok minden .egyéb mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents