Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-10 / 267. szám

1989. november 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Hercegi címerben - sósperec Akupunktúrával a dohányzás ellen Aki nem lép egyszerre ... avagy „mérlegállásban" az Ismeretlen Katona Sírjánál szol­gálatot teljesítő, állandó diszőrséget adó, szabadságharcos egyenruhás katonák Athénban. Hogyan segíti a Tiszáninneni Református Egyház az erdélyi menekülteket? Aki mostanában Sárospatakon járva, végigsétál a Rákóczi-vár árkádos földszinti folyosóján, az ott látható elbarnult köem- lékek között egy egészen fris­sen faragott körcmeket talál: n pataki vár egykori birtokosá­nak, a Bretzenheim családnak hatalmas méretű hercegi címe­rét. Ez azonban csak afféle ..fakszimile”, azaz hasonmás példánya a jó másfél évszázad­dal ezelőtt készített eredetinek. Hogyan kerültek Sárospatakra, a Rákóczink kőcsipkés várába és uradalmának birtoklásába az idegen arisztokraták? Amikor nil tavaszán a ..nagymajlényi •síkon letörött a zászló”, vagyis elbukott a Habsburg-ellenes ma­gyar szabadságharc, a hatalmas Rákóczi-birtokok. amelyek 21 erdélyi és felvidéki vármegyé­ben 466 falu és város határában terültek el, ezt a roppant: nags1 vagyont a bécsi udvar elkonfis- kálta. s a császárhü idegen és magyar labanc arisztokraták ke­zére juttatta. A fejedelmi palo­tákkal ékes pataki várat és a hozzá tartozó szántóföldekéi, erdőket, szőlőket a Trautsohn család kapta meg. majd a csa­lád kihaltával rövid kincstári kezelés után 1808-ban I. Ferenc császár Bretzenheim Károly Ágost római szent birodalmi hercegnek adományozta. Ct idö- " sebb fia. Ferdinánd követle. akinek 1855-ben bekövetkezell 1',alóla után öccse, Alfonz örö­költe a pataki várat és birto­kokat. A Trautsohn család feje: Já­nos Leopold Donát arany,gyan- jas vitéz és föudvarmester voll, erre utal a címerében látható ezüst lópatkó. Sohasem laktak Patakon, a birtokot jószágkor­mányzóra bízták, s csupán a lakópalota homlokzatára kitű­zött lópatkó ..jelképezte” a Traulsohnokat Sárospatakon. Bretzenheimék természetesen ezt levétették, és az általuk emelt nyugati épületszárny falára a saját kőcímerüket, rakatták fel. A Trautsohn-cimer nem maradt fenn. a Bretzenheimékét az utá­nuk követkc?:ő birtokosok: Win­dischgrützék távolították cl. s ma a Rákóczi Múzeum kőtára őrzi. A elmert Bretzenheim Ferdi­nánd készíttette az 1830-as évek­ben, s bár alaposan megviselte az idő. azért még az eredetin is kivehetők — a másodpéldá­nyokon természetesen teljesen tisztán — a család rangjának kőbe vésett jelei. A gyöngyök­kel ékes hercegi koronából két­oldalt kibomló palást összefog­ja a nagyobb és a benne levő kisebb címerpajzsot. A nagyob­bat két struccmadár tartja lá­bával, a kisebbet felemelt láb­bal két oroszlán őrzi. A kisebb pajzs mezejét egy sósperec töl­ti ki, emlékeztetve arra, hogy a család ősei századokkal koráb­ban pékmesterek voltak, s ök szállították a perecet a császári udvarnak. A család ősi fészke, egy Bret­zenheim nevű település az NSZK-ban van. Ennek a kisvá­rosnak a neve is őrzi a később hercegi rangra emelt család haj­dani foglalkozását, hiszen a né­met Brezel szó perecet jelent. Sárospatak és Bretzenheim vá­roska néhány év óla barátsági kapcsolatot létesített, s egy-egy küldöttség már ellátogatott egy­más városába. A patakiak Rá­kos Pcter restaurátorral két példányban elkészíttették a „sós- pereces" Bretzenheim-címer má­solatát. Az. egyiket odaajándé­kozták a nyugatnémet kisvá­rosnak, a másik jelenleg a pa­taki vár földszinti folyosóján tekinthető meg. Amikor a Rá- kóczi-várban évek óta folyó nagyarányú restaurálás befeje­ződik, a „fakszimile" kőcímer Ismét visszakerül régi helyére, a Bretzenheim-palota homlokza­tára. Az eredetit — a vár restaurá­lása során előkerült más, év­századok viharait átélt ékes kövekkel együtt — a kőtár őrzi az utókor számára. Crizni kell, amennyire lehet, mert az idő vasfoga mindent, ami múlandó: embert, állatot, növényt, még a sziklákat, köveket is porrá tud­ja morzsolni. Hegyi József Rozmár Ferenc nagy elha­tározással jött szerkesztősé­günkbe. Olvasott róla, hogy különleges eljárással segí­tik az embereket leszokni a dohányzásról, de nem tudja: hol van ez a rendelő, az intézmény. Nálunk dr. Adorján Imre főorvosnak, a közel 5 ezer főt számláló Dohányzás El­len Küzdők Társasága titká­rának címét kapta meg ol­vasónk. Kiderült, jól isme­rik egymást. Rozmár a di­ósgyőri kohászat nagyko- vácsműhelyében dolgozott, s Adorján doktor pedig s gyár üzemi főorvosa volt. A két emberrel, a beteg­gel, s a jeles társaság titká­rával a MÁV Miskolci Ren­delőintézetében találkozunk. Rozmár Ferenc éppen az utolsó, a negyedik kezelésre jött. — Hány cigarettát szív? — kérdezi dr. Mezei Ferenc, miközben kis csipesszel ki­szedi páciense füleiből a parányi, sűrűn tekercseli rugóra hasonlító tűket. — Egyet se! — hangzik ■az elégedett válasz. Az LKM egykori dolgozója több mint fél évszázada szokott a do­hányzásra. Aki a katonásko­dást, a háború kegyetlen hatásait ismeri, az jól tud­ja, hogy a cigaretta néha jobban kell, mint az étel. A gyárban ? Cigarettázással vezette le az idegességet. — Éreztem, hogy árt. Sű­rű látogatóm volt a hörg­hurut. Különösen éjszaka, a köhögési rohamok nagyon megkínoztak. Három hete nem dohányzom, s azóta az éjszakáim nyugodtak, jól ér­zem magam. — Mennyit szívsz? — Kevesebbet. Tíz alatt. — Nikotinéhség? — Még van. — A pattogó párbeszéd dr. Mezei, s a .MÁV-rende- lőintézet egyik egészségügyi dolgozója között hangzik. Az utóbbi nevét titokban akarja tartani, annyit árul el, hogy az asszisztensnő ja­vaslatára kezdte meg a kúrát. Halász Miklós, 26 éves mozdonyvezető, most jön a harmadik kezelésre. — Tizenegy évvel ezelőtt, ipari tanuló koromban szok­tam rá. Sikknek tűnt. Meg­szokássá vált. Naponta már két dobozzal is elszívtam. — Miért akar leszokni? — Érzem, hogy árt. Ful­laszt. Anyagi oka is van. Most építkezik. Kell minden fo­rint. A bagózás pedig havi 1000—1200 forintot vitt, vagy vinne el. Az ered­mény? Napi 4—6 cigaretta. Már ezután, vagy a negye­dik kezelés után megszaba­dul a bagózástól. — Doktor úr! Reményte­len eset vagyak! — eresz­kedik a kezelőszékbe Sallai- né Dudás Ilona. — Füleim­ből a tűk egy része kipo­tyogott, a többit én szedtem ki. — Ö, én végtelenül sokat, naponta százat is. Aztán jött a következménye: az infarktus. Ez megriasztotta. Szedte a Tabexet, amelyet a kör­zeti orvos írt fel. Három ihónapig kibírta dohányzás nélkül. Kezdte újra. Bízik benne, hogy a tűszúrásos és a gyógyszeres kezelés, no és a lelki ráhatás segíti a do­hányzásról való leszokásban. Itt az akupuntetúrás keze­lést ez év július 1-jén kezd­ték rheg. Ebben a MÁV-nak kétszeres érdeme van. A te­rületi egészségügyi központ (helyiséget adott. A kezelés — csak a tűk árát kell fi­zetni — anyagi kiadással jár, de a MÁV a vasutasok­nak — sikeres kúra esetén — a költséget megtéríti. A kezelést végző dr. Mezei Fe­renc. beosztását tekintve, körzeti orvos az avasi lakó­negyedben. Hivatásérzetből minden szerdán, délután 3— 4 óra között foglalkozik a dohányzásról leszokni aka­rókkal. Ö maga hangsúlyoz­za: — Ez nem csodaszer. Az akupunktúrái kezelés össze­függésben van az élettan­nal; kihat az anyagcserére, csökkenti a nikotinigényt, -szükségletet. Emellé na­gyon is szükséges a dohá­nyos nagyfokú elhatározá­sa, komoly, kemény akarata. Mit tükröz a munka? Voltak, akiknek elhatározá­sából csak az első kezelésig jutott erő. 25 százaléka tel­jesen, 57 százaléka részlege­sen abbahagyta a dohány­zást. Ö ettől jóval nagyobb, 60—70 százalékos eredményt akar elérni. A lehetőségek szű-kek. A gyógyításhoz szükséges há­rom tényező közül legköny- nyebben beszerezhető a gyógyszer, a Tabex. Még nincs pszichológus, így az orvos és asszisztense pótolja a pszichoterápiás, a lélekta­ni kezelést is. A fő gondot a tűk beszerzése okozza. Egy-egy kezeléshez négy, egy kúrához 16 tűre van szükség. Költséges. Ötven NSZK-gyártmányú tű ára 80 márka. Ezt az orvos maga, vagy a társaság tagjai szer­zik be külföldi útjaik során. A dohányzás ártalmairól sok cikket olvashatunk a lapokban, bőven hallunk előadást a rádióban, a tévé­ben. Közismert, hogy ez okozza az állandó köhécse- léssel járó krónikus bronchi- tiszt, a keringési rendszer­ben! zavarokat, következ­ménye az infarktus, a tü­dőrák és sorolhatnánk to­vább. A dohányzás ellen küzdőket bántja, hogy a fel­sőbb egészségügyi szerveze­tek minden szenvedélybeteg­séggel (kábítószer, alkohol stb.) jobban törődnek. A dohányzás, a nikotin okozta betegségekkel foglalkozók — úgy tűnik — mintha mosto­hagyerekek lennének, s így jóformán csak önmagukra támaszkodhatnak. Csorba Barnabás Az 1764-es SICULICI- DIUM, a mádéfalvi veszede­lem óta — amikor Erdélyt tízezerszám hagyták el la­kói —, nem volt még ilyen menekülési hullám, mint ma. A századelejei kincses Ame­rika, és a háborúk nyergé­be ültek közül sokan hazát cseréltek, de ilyen hullám­ban még sohasem kénysze­rültek elhagyni a magas he­gyeket fiai. Ma az Erdélyt elhagyók többsége magyar földre menekül, remélve, hogy igy megőrizheti nyel­vi és etnikai identitását. A Magyarországra mene­kültek közül főleg az illegá­lisan, a zöld határon érke­zők megsegítése vált orszá­gos gonddá. Támogatásra van szükségük, mert önerő­ből kevésre futja nekik, hi­szen a földi vagyonuk any- nyi, amennyit a testükön vi­selnek. E menekültek zöme letelepedési szándékkal ér­kezik meg, de nagyon nehéz és hosszú folyamat a „vad­regényes hegyek lakóit, a puszták népének közösségé­be” fölvenni. A beilleszke­dés ezer bajjal jár. E tény­nyel számolt a Magyarorszá­gi Református Egyház, és segítséget nyújt a Romániá­ból Magyarországra mene­kültek és áttelepültek gond­jainak orvoslására. A helyüket kereső erdé­lyi tömegek (?) eljutottak Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyébe is, ide az ország észa­ki felére, mely földrajzilag hasonlít Erdélyhez, és vég­legesen itt telepedtek le, vagy itt szeretnének megte­lepedni. Az állami hatósá­gok mellett a Tiszáninneni Református Püspökség hiva­tásának és küldetésének ele­get téve. segélykezet nyújt a menekülteknek. Segélyközpontot hozott létre a miskolci Egyházke­rületi Székházban, ahol az egyház saját juttatásai mel­lett Svájciból és Hollandiá­ból érkező szeretetcsomago- kat oszt szét. Itt az ősz. A ruhátlan menekült gondja a cipő, meleg ruha. nagykabát. Míg a tanács és munkahe­lyek lakást és állást biz­tosítanak a menekülteknek, addig az egyház meleg ru­hát ajándékoz a rászorulók­nak. Kürti László református püspök teszi ezt tiszta szív­vel és meleg, hívő lélekkel, Különös gondja van a me- ■ndkült lelkészekre, egyházi alkalmazottakra és család­jaikra. Ö maga senkit sem hív, senkit sem csábít Ma­gyarországra, de a menekült, vagy áttelepült egyházi dol­gozókon segít. Eleget tesz a bibliai parancsnak: „Pászto- roljátok a nyájat gondot vi­selvén arra, nem kényszerí­tésből, hanem örömest”. (I. Péter 5,2.) örömmel mond­hatja el sók felekezeten be­lüli, vagy kívüli, magyar és nem magyar, hogy a Tiszán­inneni Püspökség segélyét megkapta. 1988-tól 1989. októberéig több, mint hétszözhetvenen részesültek anyagi és ruha­segélyben. Petró László püs­pöki tanácsos kiutalására, Domökosné Fazekas Hajnal személyenként ezer forintot és szükség szerinti ruha- és cipőcsomagot ad át a rászo­rulóknak. Természetesen a gyermekes nagycsaládok töb­bet kapnak, mint az egyedül érkezők. Ez a gyorssegély néhány napi gond megoldá­sát jelenti, mindaddig, míg a menekültek meglelik he­lyüket,, munkába állnak, kölcsönöket és fizetést ve­hetnek fel. De az egyház ez­zel nem fejezi be segélyszol­gálatát. Nemcsak anyagi, hanem lelki támogatást is nyújt a rászorulóknak, a szülőföldjüktől és családja­iktól elszakadt erdélyieknek. A miskolci Egyházkerületi Székházban (Kossuth utca 17. sz.) minden hónap első keddjén, délután öt órakor bibliaórát tartanak, vala­mint minden hónap első va­sárnapján a miskolci belvá­rosi templomban istentisz­teletet. Ez istentiszteleteken az erdélyiek vehetnek részt, ismeretséget köthetnek egy­mással. megbeszélhetik kö­zös gondjaikat, gondjaik or­voslásának lehetőségeit... és gondolatban, imádságban és közösen reménykedve nézhetnek a végtelenségbe vesző saját jövőjük felé, va­lamint torokösszeszorulással és nosztalgiával nézhetnek visszafelé, Erdély felé. A BORSODI SZÉNBÁNYÁK KÖZPONTI ÜZEM felvételt hirdet AZ ALÁBBI FIZIKAI MUNKAKÖRÖKBEN, DÉLELŐTTÖS MŰSZAKBEOSZTÁSBAN: ♦ viUamosinotor-tekercsclő szakmunkára és betanított munkára nő és férfi dolgozóknak, ♦ esztergályos, marós, kovács és rugókovács férfi szakmunkásoknak Jelentkezési korhatár: 35 év Elérhető bruttó kereset 10—14 ezer Ft hó Évenként 72 q illclményszén és lhiségj'ulalom biztosított Miskolcról és vidékről bejáró dolgozóknak kedvezményes Volán-bérletet biztosítunk Jelentkezés: Borsodi Szénbányák Központi Üzeme, bér* és munkaerő-gazdálkodási vezetőnél, Kazincbarcika, Ipari út 26. amíg a készlet tart, 25" n-OS KEDVEZMÉNNYEL kiárusítást tartunk! VARIA tolóüveg (400x470x3 mm) 61 Ft db helyett 49 Ft db 106 Ft db helyett 85 Ft db 114 Ft db helyett 115 Ft db 118 Ft db helyett 94 Ft db 54 Ft db helyett 43 Ft db 126 Ft db helyett 101 Ft db 58 Ft db helyett 46 Ft db 39 Ft db helyett 31 Ft db 91 Ft db helyett 73 Ft db 1989. november 13-án VARIA keskeny polc (754x170x5 mm) VARIA széles polc (754x270x5 mm) Üveglap (260x559x5 mm) Üveglap (290x585x3 mm) Fürdőszobapolc (715x120x5 mm) Fürdőszobapolc (415x120x5 mm) Fürdőszobapolc (265x120x5 mm) Fiirdőszobapolc (565x120x5 nini) A PANNONGLAS IPARI RT. MISKOLCI ÜVEGGYÁRÁNAK ÉPÍTÉSZETI ÜVEGSZAKBOLTJÁBAN Cím: Miskolc, Tatár u. 5. sz. Telefon: 35-962 70 mellék Nyitva: hétfőtől péntekig, 8-tól 15 óráig — Hány cigarettát szívott? AZ UNIÖ ÁFÉSZ NYÉKLÁDHÁZI TÜZÉP-TELEPÉNEK karácsonyi meglepetése / Mindazok közül, akik november 13—december 20-ig 50 000 Ft-ig vásárolnak, egy szerencsés vevő- sorsoláson VISSZANYERHETI VÁSÁRLÁSA ÉRTÉKÉT Sorsolás: 1989. december 21-én 9.30 órakor, a Palotás étteremben (Miskolc, Kossuth u. 1. sz.) * Az Unió ÁFÉSZ nyékládházi Tüzép-telepén most: nagy választékban vásárolhat ajtókat, ablakokat és igen kedvező áron csempét, padlólapot György Horváth László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents