Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-10 / 267. szám
1989. november 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ma Magyarországon meg nagyon sokan nem döntötték el, hogy meilytk pártot támogassák, melyikre szavazzanak majd, avagy melyük pánibba lépjenek ibe. Az elmúlt évtizedek poLiitilkai igyiaik oldatának szükségszerű ikövetkezmenyei lkö,zé tartozik az, hogy az emiberek itöbbsége ma nem a pártok programnyilatkozatai alapján dönt, hanem a partokat megjelenítő személyek iránti rokonszenive, .bizalma alapján, illetve a pártok egyes nyilvános cselekedeteinek figyelembe vételével. Ezekre való tekintette! is nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy iaz 'MSZP már valóban nem azonos elődjével, az MSZM'P-vel. November 4. óta megyénkben sem csupán a párt programnyilatkozata és alapsziabá- ly-a különbözteti meg markánsan elődjétől. A november 4-1 megyéi MSZP-értekezle- ten jelentős s.zemélyi .változások történtek, és jelentősen más politikai törekvésekről, mentalitásról lettek bizonyságot az új párt tagjai első megyei értekezletükön, mint ■amilyenről az MSZMP utolsó magyei értekezletén annak résztvevői tetteik. November 4-ig megyénkben az MSZP élén az az úigyvezetőség állít, melynek magját .még a szeptember 23-i .p'ántértekezlet választotta meg az addigi MSZMP-vezetők közül (Dudla József, S.zűcs .Erika, Tóth Lajos, Tímár Vilmos sitb.). (Ez a testület hívta össze a november 4-ii értekezletet azzal a céllal, hogy laktívaüléslkénit működve bízzanak meg ;egy főá.lLáisú apparátusiatokból álló megyei pártlirodát az MSZP további szervezésével, az álltatok decemberre tervezeti első megyei pártértekezlatig. A múlt szombaton összegyűli félezer MSZP-.tag azonban másként döntött. Első határozatuk az volt, hogy teljes jogú megyei páotérteikezletnek minősítették magukat, kimondták, iho'gy ,az új párt első .megyei pá.rtértekezletéit tartják. A ikövetike- zőikiben óriási többséggel elvetették azt az előterjesztett ügyvezetőségi javaslatot, hogy csupán egy pántszenvező irodát hozzanak létre. Ezzel .szemben a Reformszövetség javaslatát fogadták el, amely la pártlrodárí kívül egy olyan .társadalmi megbízatásiban tevékenykedő .testület megválasztását kezdeményezte, melynek feladata a pártszervezés, a választásokra való felkészülés és egyéb fontos feladatok (például pártva- gyon, .apparátus helyzete) .megoldása. Ezt követően választották meg a lö .tagú megyei ügyvivő testületet, melyre az értekezleten résztvevő platformok közösen terjesztettek elő javaslatot. E testületbe a re- formszővetségi platform illetve a megyei reformkorok tagjai 'közül heten kerültek lie, .a népi demokratikus pllatformat, az agrár-platformot, a munlkástegozatot és az ifjúsági tagozatot iegy-ikét fő képviseli. Az ügyvezetőség tagjai a megye különböző területein élő emberek. .Az elnök, Vargáné Kerékgyártó Ildikó, a munlkástagozat vezetője. A megyei pártiroda élén álló főfoglalkozású titkárnak Tóth Lajost választották. Megtörténtek tehát megyénkben is a személyi változások, megmutatták az MSZP tagjai, ihogy az élűdpárttól markánsan különböző pántot -akarnak. Az egyik résztvevő, aki éjszakai műszakból érkezett Ózdiról, eat így fogailmaatta: ők azt tartják a legfontosabbnak, hogy az új párt működése nehogy a régihez hasonlítson, a taggyűlések nehogy olyanok legyenek, mint eddig voltak. A nagypolitikában Októberiben olyan változások történték, imiimlt azt megelőzően évtizedekig sem. Magyarország köztársaság lett, független, demdkratiikus jogállam. Megszűnt az állampártiként kizárólagos hatalmat gyakorló MSZMP, és megszületett a demokratikus elveket valló Magyar Szocialista Párt. 'Ez a párt már valóban nem az a párt. De az, hogy pontosan milyen párt lesz az MSZP, az imáig csak most rajzolódik. Ez ■ függ alttól., hölgy kik csatlakoznak hozzá, és a taigság milyenné építi, formálj-a ezt a pártot. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy óriási bizalmatlanság vesz körül miniket. Tettekkel, a .mlndanmapii életben tapasz-tialhaitó változás óikkal alkarjuk megszerezni a bizalmait. Hisszük, hogy -a mostani nehéz időikben .nagy .szükség van egy demokratikus szocialista pártra. Reméljük, közös cselekvéseinkkel ezt bizonyítani is sikerül majd. Dr. Pankucsi Márta Francia megrendelésre Puli kisautók sorozatgyártása A hódmezővásárhelyi HÓDGÉP Vállalatnál, az 50 darabos nullszéria után, francia megrendelésre, megkezdték a Puli kisautók sorozatgyártását. A 325 köbcentiméteres, 1 hengeres, olasz motorral meghajtott járműből félezrei rendelt a francia vevő. Megalakult a Gabonakereskedelmi Kit. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok, valamint a Gabonaforgalmi »és Malomipari Szolgáltató Vállalat megalapította a Gabonakereskedelmi Kft.-t. A társaság 740 millió forintos törzstőkéjéhez az alapítók változó mértékben, 15— 80 millió forinttal járultak hozzá. A társaság gabonafélék exportjával, valamint fehérjetakarmányok és a takarmányozáshoz szükséges kiegészítő anyagok importjával foglalkozik. A társaság tagjai abban állapodtak meg, bogy a gabona- exportból származó nyereségnek több mint a felét a mezőgazdasági üzemeknek juttatják. A gabonafélék exportját, illetve importját évtizedeken át egyetlen külkereskedelmi vállalat, az Agrimpex intézte. A kereskedelem liberalizációjával időközben mások is hozzájuthattak kiviteli engedélyhez. Az új társaság versenytársa lehet az addig monopolhelyzetűén lévő állami vállalatnak, és azoknak a kisebb szervezeteknek, cégeknek is amelyek jogot kapnak exportra és importra. Az elmúlt időszakban évente mintegy 100 millió dollár értékben vittünk külföldre gabonafélét, továbbá 8—10 millió dollár értékű borsót és lucernalisztet. A rubelelszámolású gabonaexport évente 80 millió rubel körül alakult. Az import 80—100 millió dollár volt, ezért elsősorban fehérjetakarmányt és rizsi vásároltunk külföldről. (MTI) Hol lyukas a szociális háló? A téma kapcsán két, viszonylag friss televíziós élményemet szeretném fölemlegetni. Nemrég Moszkvában ingyen konyhát rendeztek be az arra rászorulóknak, az elesetteknek, a kisnyugdíjasoknak. Engem elsősorban nem is a tény lepett meg, hanem az akció publikálása... Mert ugye melyik országnak válik dicsőségére, nyilvánosan deklarálni, hogy bizony-bizony szegény lakói is vannak ?! Nálunk is sokáig tabu volt erről beszélni. A SZETA illegálisan működött, s a szegénységről beszélni, arról publikálni nem lehetett. Nem is illett, hiszen az akkor virágzónak, fejlődőképesnek Ítélt szocialista társadalomban alapvetőnek tűnt, illetve tüntettetett föl a lakáshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz, a mindennapi betevőhöz való jog. Csakhogy azért a tények tényék maradtak, a hatalom hiáfoa parancsolt hallgatást. S köziben a lappangó ten- denéiá.k erősödtek. Ma már megbízható adatokkal .bírunk arról, hogy ma Magyarországon mennyien élnék a lét- és társadalmi minimum alatt, tudjuk, hogy a fiatalok és idősek életkörülményéi romlanak, s saját bőrünkön érezzük, hogy lyukas az a bizonyos szociális háló. Nemrég a televízióban esti eszmecserén vitatták meg a hazai szociálpolitika gondjait. A műsor készítői illusztrációként megszólaltatitak mostani fiatal „csöveseket.” és otthontalan időséket. De egy régi híradófelvétel jóvoltából láthattam a két világháború közötti Magyarország legendás alakját, Róbert 'bácsit is. Ö volt a .szegényeik jótevője. ö osztotta az ingyenebédet. Gyanítom, hogy Róbert bácsi látványa a 'nézőben indulatos emlékeket,keltett, de aura aligha gondolhatott bárki is, hogy ma egy Róbert bácsi-féle akció lenne a megoldás a Szociális helyzet fehér foltjainak fe- ledtetésére és eltüntetésére. Mindez annak ka.pcsán jutott eszembe, s ezért a terjedelmes bevezető, mert volt alkalmam beszélgetni a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológusával, Talyigás Katalinnal. Miskolcon járt éppen, s előadást tartott a Gyermék- és Ifjúságvédő Intézetben. Az intézet, ugyanis arra vállalkozott, hogy ’szakmailag képzett és humanitárius ismeretekből felkészült szo- c i á tp o li tiikusofckal seg í lsen javítani az átlagosnál rosz- szatob 'borsodi helyzeten. A hallgatók hatvanan vannak, s a főváros, Székszárd és Szeged -után Miskolc a negyedik helyszíne ennek a rendhagyó kurzusnak. — Véleményem -szerint a hazai szociális háló eltakar, álcáz, de nem véd. Mi erről a szociológus véleménye? — Ez a térség súlyos problémákkal küzd. Sorolhatnám a foglalkoztatási gondokat, az országos átlagnál kisebb jövedelmeket, az apró -települések élethalálharcait, az infrastruktúra fejletlenségének, illetve egyoldalú fejlesztésének anomáliáit. De ezt az itt élők jobban tudják. Azt is sejtik. hogy több pénz a szociálpolitikára aligha jut. — Tehát nem a pénz -kevés, hanem az elosztás rossz? — Ebben a szituációban nem lőhet más -teória. Az általános elvek szerint egy mégoly -jól működő gazdaságból sem következik automatikusan egy hézagmentes szociálpolitika. Hát még egy akadozó gazdaságban ... Mindezek dacára állítom, hogyha az állami automatizmusok helyébe, vagy részen a helyére -egy ember- központú. személyesebb mechanizmus lép, akkor nemcsak az életkörülmények javulása. vagy további nem romlása következik be, hanem — ,s erre eddig keveset gondoltunk — a lakosság hangulata is optimistábbá válik. — Egy jó prognózishoz okvetlenül szükséges egy valós múltelemzés ... — A szociálpolitika eddig defenzív volt. A kríziseket menedzselte, a történések után kullogott. Hiányzott a megelőzés, a prevenció. Pedig egy csomó dolgot előre félretett látni. A demográfiai hullámhegyeket és -völgyeket. 'Az ország elöregedését. A családi kötelékek lazulásával szükségképpen együttjáró gondokat... Az embereket, a legkisebb emberi közösségeket, a családokat tovább már nem lehet kizsákmányolni. Lehet, hogy elfogult vagyok, de véleményem szerint változtatni kell azon az elképzelésen, mely szerint eddig a gazdaságpolitikára épült a szociálpolitika. Fordítani .kell. Egy humánus. jó anyagi és közérzet! biztonságot adó szociálpolitikához kell hozzáren- dez-ní a gazdaságot, a gazdasági javak elosztását. Igazán nem szeretnék politizálni. de ebben a kiélezett helyzetben a pártok közötti vita ott dől el, hogy melyik tud több garanciát. ígérni az élet feltételek j »vitásában. — Egy közkeletű vélekedés szerint a szegénység nem szégyen... Nem hátrány viszont gazdagnak lenni, egy gazdag országban élni, Mivel zárná ezt a beszélgetést? — Nemcsak a hely szelleme mondatja velem, hogy Borsod, illetve annak egy része a szegény régióhoz tartozik. Az lenne a jó — s többék között ezt szolgálta ez a tanfolyam is —. hogy az itt élők a gondokat, bajokat, nélkülözéseket ne saiát kudarcként értékeljék Róbert bácsi adhat egy tál ételt. A karitatív szervezeték biztosíthatnak egy tiszta ágyat vagy némi Lelki vigaszt. De ez még kevés. F,7 még nem elég. El kell érnünk azt. hogy a kor színvonalán segítsük a rászorultakat. s ezek az emberek n° erezzenek megaláztatás*. Braokó István Vállalkozó mezőgazdaság a címe, de az elszalasztott lehetőségekről szól Lengyel Zoltán beszámolója egy kaposvári rendezvény 'kapcsán. Bi zo.ny, szem lélet vál to zás r a van szükségük a bankoknak, s a kistermelést kiszolgálni hivatott, intézményeknek ahhoz, hogy a hasonló rendezvények valóban a vállalkozók fórumává váljanak. Új lehetőség lesz a világbanki fejlesztési hitel. Mikor, milyen feltételekkel juthatnak hozzá a kistermelők a hazainál valamivel kedvezőbb kamatozású hitelekhez? Sok még a nyitott kérdés, amit azonban tudni lelhet jelen pillanatban, az kiolvasható Fehér István cikkéből. A magyartanka nemesítéséről. Varg'a Gábor cikkében számításokkal magyarázza, miért szorult háttérbe égyhazai fajtánk kor kedvelt tenyésztése. A kocséri Petőfi Termelőszövetkezet észt sertés- törzistenyészete igazi háztájiba való tenyészállatokkal látja el a kistermelőket. Termelési eredményeiket, munkájukat mutatja be a róluk készített írás. Lehet olcsóbban is csigát tenyészteni. Dir. Rácz Zoltán cikksorozatának első részéből kiderül, hogy hogyan! Ingyenes vagynnjegy a BVK-ban Mintegy 5900 munkavállaló kapta kézhez az elmúlt napokban a Borsodi Vegyi Kombinátban az ingyenes vagyonjegyről szóló igazolást. Ez arról tájékoztat, hogy a munkavállaló a vállalat vagyonából menynyit birtokol. Továbbá arról, hogy a munkaviszony alapján megállapított növelés mértéke maximum száz százalék lehet. Végül az igazolás közli a munkavállalóval a személyre szóló vagyonjegy értékét, s a vagyonjegy címleteit. A dolgozók tulajdonába adott vagyonjegy értéke 874 millió forint. A Borsodi Vegyi Kombinát a személyre szóló igazolójegy mellé tájékoztatót is csatolt, amely az ingyenes vagyonjeggyel kapcsolatos tudnivalókról, a jogosultságról, az osztalék mértékének számításáról ad hírt. Feltétlenül figyelemre méltó, hogy az osztalékra az a nyugdíjas volt BVK-s dolgozó is jogosult, aki nyugdíjba vonulását megelőzően vagyonjegyben részesült, és a nyugdíjba vonulását megelőzően legalább 10 évig megszakítás nélkül a vállalat állományában volt. A BVK-sok tehát 1990-ben nem úgynevezett év végi nyereségrészesedést. hanem osztalékot kapnak. Nem Róbert bácsi üdvözít Ez a part már valóban nem az a part A Kistermelők Lapja novemberi számából
