Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
1989. november 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ki képviseli a munkásokat? Erre a kérdésre olyan egyszerűnek tűnik a válasz. Hát ki, ha nem maguk a munkások. Pedig a válasz egyáltalán nem ilyen egyszerű és magától értetődő. A munkásérdekek politikai képviselete egy demokratikus politikai rendszerben minden olyan politikai pártnak elemi érdeke és egyben kötelessége is, amelyik egyáltalán komolyan vehető, amely párt tényleg néppárt, tehát a legszélesebb társadalmi érdektörckvések és mozgások kifejezője akar lenni. Amelyik párt tehát sikeresen akar szerepelni a választásokon. Az. úgynevezett osztály- és rétegpártok ideje végképpen elmúlt Európában. Még az egykori MSZMP is, már a hatvanas évek derekától kezdve, nagyon hangsúlyozottan igyekezett elhitetni magáról, hogy „össznépi” párt, hogy nemcsak a munkások pártja, hanem az egész dolgozó magyar társadalom pártja kíván lenni. Nem árt emlékeztetni erre ma azokat, akik most a párt nevének megváltoztatása ürügyén arról beszélnek, hogy egyetlen M-betű kimaradása a párt munkásjellegének feladását jelenti. ä Mail l-telli, avagy Ili képviselje a mnkasnlial? Minden nemzetiközi tapasztalat azt bizonyítja, hogy azok a politikai pártok, amelyek egyetlen, vagy néhány részérdek, társadalmi csoport törekvéseinek politikai képviseletét vállalják fel, ezzel mintegy leszűkített- támogatói bázisuk „gettójába” zárva magúikat, sohasem kerülhetnek még a hatalom közelébe sem. Minden pártnak, amelyik sikeresen alkar szerepelni a választásokon. szükségképpen néppárttá kell lennie-, azaz támogatói bázisát a lehető legszélesebb társadalmi csoportban kell kiépítenie. Amikor a munkások képviseletéről beszélünk, akkor jogosult azt a kérdést is feltenni: Ki a munkás? Mi a munkás? A m-unkás szó, ugyanúgy, mint az, hogy értelmiségi, vagy alkalmazott, valójában egy nagyon általános gyűjtőfogalom csupán. A munkásság, éppenúgv, mint bármely más nagy társadalmi csoport, egy nagyon sokeredetű, sokszínű, so'kér- dékű. és különféle világnézetű munkásrétegek és egyének együttese. Munkásokról szólni úgy általában majdnem ugyanolyan értelmetlenség, mint mondjuk, általában értelmiségiekről vagy alkalmazottakról beszélni. Vannak magasan kvalifikált, nagyon dinamikus és iskolázott munkások, és vannak majdnem analfabéta munkások; vannak olyan munkások, akik jól keresnek, és prosperáló, korszerű üzemekben dolgoznak, és vannak, akiik most éppen felszámolás előtt álló üzemeik akalmazottai. Vannak közöttük, akik otthon,, falujukban jól menő kisgazdaságokat üzemeltetnék, és vannak, aikilk kizárólag szerény fizetésükből kénytelenek megélni. A munkásság azonban nemcsak a belső tagozódása szerint összetett társadalmi réteg vagy osztály, de éppen ezért érdekei szerint is az. Aihogytan nincs a valóságban úey általában munkás, éppen úgy nem létezik egy valamilyen általános munfcásérdek sem. És ez nemcsak azt jelenti, hogy a ■különböző életihelyzetű, foglalkozású. életikorú st'b. műnkásrétegek érdekei olykor igen jelentősen különböznék egymástól, de más okok folytán sem beszélhetünk ilyen elvont „mun- kásérdékről". A munkásság érdekei, ugyanúgy, mint n társadalom bármelyük más cso- nortijának érdekei a különböző munkásrétegek szerint, 'különböző minőségben fo- gpilmazódnlak meg. és ez-=k más és más fajta érdekképviseleteket igényelnek. A munkásoknak, mint munkavállalóknak, az érdekeit nem a pártok, nem a politika fejezi ki elsősorban, hanem az érdekképviseletek, a szakszervezetek, a munkástanácsok és egyebek. De a munkásoknak, mint valamely település lakosainak vannak várospolgári vagy községi lakosi minőségükben keletkezett érdekei is. Ezeket a munkásérdekeket szintén nem elsősorban a pártok, vagy a szakszervezetek, hanem a lakóhelyi önkormányzat, a lakossági társulások. a lakóterületi közösségek képesek leginkább felvállalni. A különböző szinteken és különböző élethelyzetekben keletkezett munkásérdekek azután valamilyen módon kívánják a maguk politikai képviseletét. Ez természetes. És azt is természetesnek kell tartanunk, bogy a munkásság maga keresse meg azokat a politikai erőket, amelyek az ő munkavállalói, várospolgári, vagy egyéb minőségében létrejövő érdekeit a leghatékonyabban tudják érvényesíteni. De a munkásságnak tudnia kell, hogy bármilyen minőségében létrejövő érdekei csak részérdekek. Ezeket a részérdekeket; nem lehet más társadalmi csoportok, rétegek, vagy osztályok részérdekei elébe helyezni. Az azonban elvárható, hogy a munkások részérdekei a hatalomban részarányos képviselethez jussanak. Ezt pedig csak a politikai pártok, és nem egyetlen nárt képes biztosítani. Mégpedig azért beszélünk itt pártokról és nem egyetlen munkáspártról, mert a munkások között ugyanúgy különböző világnézetű, politikai elveket és eszményeket valló emberek vannak, mint az értelmiség, vagy akármilyen más társadalmi csoporthoz tartozó emberek között. A politikai pártoknak most, azt kell kivívni, hogy segítsék, minden módon támogassák és ösztönözzék a munkásság különböző érdekeit képviselő kollektív képződmények, szerveződések, érdekképviseletek változatos és kiterjedt hálózatának kiépülését. És az ily módon megszerveződött munkástársadalom azután majd meg fogja találni a maga számára azokat a politikai erőket, akik munkavállalói, várospolgári és egyéb minőségükben keletkezett gondjaik megoldásában tényleg odaadással és szeretettel segítették őket. Tóth Pál Vegyes vállalatot alapítottak Őzdon Vegyes vállalati szerződést írtak alá Ózdon, az NSZK-beli Feralpi Manfred Forberich Gmbh és az Ózdi Kohászati Üzemek képviselői. Az új kft. — amely 20 embert foglalkoztat — alaptőkéje 35 millió forint, s e jelentékeny összeget felefele arányban adta össze a két cég. A vállalat — amelynek létrehozása szervesen kapcsolódik az ÓKÜ foglalkoztatáspolitikai koncepciójához, valamint a termékek továbbfejlesztését célzó tervekhez — az ÓKÜ alapanyagából építési hegesztett betonacél hálókat és melegen hengerelt betonacél tekercseket állít majd elő. (Folytatás az 1. oldalról) Ha az elmúlt két hét emelkedő tendenciájára figyelünk. akkor bizakodhatunk, ugyanis a számok relatív értékűek, a legfontosabb most az, hogy elindult valami ! Szerveződőben vagyunk! — minden emberért meg kal.1 tudnunk küzdeni, harcolni! Ne teljünk el vele. de adjon önbizalmat többek között az is, hogy két hét alatt 58 fő újonnan belépőnk van, s ez több, mint amennyien 1989-ben — egész éviben — beléptek az MSZMPJbe. A beszámolót követő vitában — ahol többék között a platformok képviselői fejtették ki nézeteiket — felszólalt Nyers Rezső, az MSZP elnöke is: — Üdvözlöm ennek a tanácskozásnak a résztvevőit, üdvözlöm a ham kább a társadalmi kérdések felé. Ilyen akció most a köztársasági elnökséggel kapcsolatos első népszavazás. Erre mozgósítanunk kell minden MSZP-tagszervezetet és mindenkit, aki abban hisz, és abban bízik, hogj ez a nép érett arra, hogy megválassza a maga köztársasági elnökét. S a gazdasági kérdések felé kell fordulnunk! Az embereket ez mindennél jobban érdekli. Az élelmiszer- gazdaságért különösképp síkra kell szánnunk. Mindenkinél jobban és erősebben. Azt. hogy Magyarország ma gazdaságilag — így mondják Nyugaton — sokkal jobban áll, mint Lengyelország, az elsősorban azért van, mert itt volt agrárpolitika. De ez az agrárpolitika és élelmiszer-ellátás most kimerítetA vitában felszólalt Nyers Rezső, az MSZP elnöke is. gulatát. Kicsendül belőle: akarása egy új párt megteremtésének, akarása annak, ■hogy Magyarországon a baloldal a mi részvételünkkel, ha egyelőre nem is az egység felé, de az öszefogás felé fejlődjön. Ami pártunk alakulását illeti: nehezen indult, de most már a kezdeti lendületét felvette. Magyarországon ma 30—35 ezer között van az átjelentkezett, vagy újonnan belépett párttagoknak a száma. Rá kellett jönnünk, a politikai bizonytalanság, a kongresszus okozta bizonytalanság mellett szervezési hibák is közrejátszottak abban, hogy lassan indult a párt újjászervezése. Az önszerveződés elve nagyon helyes elv, és amit lehet önszerveződéssel oldjunk meg, kiderült azonban, hogy ilyen időszakokban, amikor a párt újraigazodásának az időszakában vagyunk, csupán ön- szerveződésre nem alapozhatunk. Ezért igenis rásegítő szervezésekre van szükség. Ilyen rásegítő szervezési fórum — véleményem szerint — ez a tanácskozás is. — Nem leszünk akkora tömegpárt, mint voltunk. Minden arra .mutat, hogy a ■korábbi pártba szerveződött lakosság egy része nem akar semmiféle pártban részt venni a jövőben. Ez a realitás, ezt. tudomásul kell venni. ezt nem szabad vereségként megélni. Tanulnunk kell az MSZMP hibáiból, de számon kell tartanunk az MSZMP-nek a sztálinizmustól elforduló hosszú — sajnos lassú — menetelését, de ez is egy érték, ezért nem kell szégyellenünk korábbi MSZMP-múltunkat. Nem leszünk akkora párt, de minden esélyünk megvan arra — ma is — a lassú átszer- veződés után, hogy a legnagyobb pártja legyünk ennek az országnak. Mozgalmunkban természetesen benne van ex a lehetőség és a mostani tanácskozás hangulatából is merítem, hogy az év végére százezer taggal rendelkező párt. leszünk, és akkor mi leszünk a legnagyobbak. Most egy olyan időszak után, amikor elkerülhetetlenül befelé fordultunk — a kongresszusra is ez volt a jellemző, önmagunkkal akartunk tisztáiba jönni — most kifelé kell fokozatosan fordulni, mindinte a lehetőségeit, ezt újra táplálni kell az agrárolló elleni fellépéssel, a szövetkezeti termelést segítő agrár- politikával, és az élelmiszer- ellátást segítő kormányzati politikával. — Mi a szakszervezeteket természetes stratégiai szövetségesünknek tekintjük — emelte ki -az MSZP elnöke. — Ezt az álláspontunkat ■kialakítottuk a kongresszus előtt, nyilvánosságra hoztuk a .kongresszus után. Ebben a politikai csatazajban ezek a megnyilatkozásaink egy kicsit a figyelmen kívül maradtak, erősítenünk kell ezeket. Igenis stratégiai szövetségesei vagyunk, szak- szervezetek nélkül nem lehet eredményes gazdaság- politikát folytatni. — Szimbólumainkról is szeretnék valamit mondani. Nagyon helyes és pozitív az •a fordulat, amit mi teszünk mostanában a nemzeti problémák felismerése, és elismerése felé. Hogy mi igazán a nemzet szolgálatában álló párt legyünk, nemzeti jellegünket hangsúlyozzuk. Drága, mindennél drágább nekünk a Himnusz és a Szózat. De becses nekünk az Internacionálé is, és a vörös zászló is. Én Dániában jártam, szociáldemokrata pártnál a héten, a vörös zászlót tette ki ez a párt. Az In- ternacionálé, a Szocialista Internacionálé kongresszusán jártam, s az Internacio- nálét elénekelték. így őrizzük szimbólumainkat! Nincs okunk arra, hogy szégyenkezzünk, nincs okunk arra, hogy bűntudatunk legyen. Itt hivatkoztak a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt mostani kongresszusára. Kérem a kongresszus megnyitóján felállt egy öregember, régi barátom, csepeli munkás, ő kapta az első szót. Azt mondta: ne veszekedjünk annyit egymással, mert nagy a veszekedés a .szociáldemokrata mozgalmon belül (nagyobb, mint nálunk) ne veszekedjünk egymással, törekedjünk egységre. Ez volt az első szava. A második szava az volt: köszönetét mondok Gorbacsov- nák azért, amit tesz, nélküle mi nem lehetnénk itt. Nagy igazság ez. És én azt mondom, a reformkommunisták nélkül, amit a reformkommunista mozgalom csinált Magyarországon 1953tól egészen 1989-ig, nem lennének, a többi pártok sem. Nemcsak Gorbacsov nélkül, hanem enélkül sem. Kérem, én azt mondom, minden MSZP-tagnak — ezt merem mondani minden becsületes dolgozó MSZMP - tagnaK is — kiegyenesíteni a hátunkat, felemelni a tejünket. Nekünk jövőnk van Magyarországon! A vitát követően került sor az MSZP ügyvezető testületének megválasztására, ugyanis — mint azt a platformok és tagozatok képviselői megállapították — a párt jelenlegi helyzetét figyelembe véve szükséges a határozott irányítói, koordinálói tevékenység. A résztvevők elfogadták a zártlistás szavazást, s elfogadták a platformok által beterjesztett listát. Ennek alapján az MSZP megyei 16 tagú ügyvezető testületének tagjai a következők lettek: Dusza Árpád Miskolc. Juhász István Sátoraljaújhely, Koscsó Lajos Leninváros, Nagy György Miskolc, Nagy Lajos Sajóbábony. Nyeste János Mezőkövesd. Korin- thusz Katalin Miskolc, dr. Pankucsi Márta Miskolc. Panyik József Szikszó, Sal- lai Árpád Kazincbarcika, Simaházi György Encs, Szabó Pál Edelény, dr. Szemere Endre Ózd, Tóth Lajos Miskolc, Vargáné Kerékgyártó Ildikó Miskolc, dr. Vida József Miskolc. Az ügyvezető testület az értekezlet ideje alatt megtartotta első ülését és elnökének Vargáné Kerékgyártó Ildikót, az MSZP munkás- tagozatának megyei vezetőjét választotta. Az MSZP első megyei értekezletén ■megválasztották a megyei pártiroda függetlenített titkárát, vezetőjét is. Erre a feladatra Tóth Lajos kapott megbízatást. A megyei értekezlet résztvevői ezt követően az alábbi nyilatkozatot fogadták el. II Magyar Szocialista Párt első, Borsod-übaúj-Zempléi! megyei értekezletének nyilatkozata Köszönetét mondunk azoknak az MSZMP-tagoknak, akik a mozgalom reformjához, újjászületéséhez hozzájárultak, de meggyőződésük, belső értékrendjük, érzelmi kötődésük alapján a további szervezett részvételt vállalni nem tudják. A párt legfőbb feladatának tekinti a tagok toborzását, az alapszervezetek létrehozását. A párt szervezése és közösségeinek létrehozása minden párttag joga és kötelessége. Az alapszervezetek 1989. november 10-ig alakuljanak meg, vezetőségüket és küldötteiket válasszák meg a helyi és regionális pártszerveződések létrehozására. Az alapszervezetek állal közvetlenül választott küldöttek részvételével 1989. december 20-ig hívjuk össze a megyei pártértekezletet. A megyei ■ értekezlet kiáll a haladó baloldal egysége, politikai szövetsége mellett, elutasítja a megosztottságot, és a baloldali erők szét forgácsolására irányuló minden törekvést. Egyetértünk és támogatjuk, hogy az MSZP tagsága és szimpatizánsai vegyenek részt: az 1989. november 26-i népszavazáson, szavazataikkal támogassák, hogy köztársasági elnököt a nép válasszon. Forduljunk külön felhívással megyénk lakosságához: hogyan válaszoljon a népszavazáson feltett kérdésekre. Megerősítjük Pozsgay Imre köztársasági elnökjelöltségét. A megyei értekezleten platformok és tagozatok működtek; a megyei szervezet kialakításáig ezek elsődlegesen pártszervező erőként kell, hogy tevékenykedjenek. Az MSZMP apparátusa hittel, reformelkötelezettséggel és szakmai tudással dolgozó tagjainak helye, feladata és jövője van a Magyar Szocialista Pártban. Az MSZP tagjai elutasítják az apparátus munkatársaival szemben megnyilvánuló társadalmi és politikai diszkriminációt. A megválasztott társadalmi ügyvezető testület a párt szervezése mellett a legrövidebb időn belül foglaljon állást a megye lakosságát közvetlenül érintő kérdésekben. Fogalmazza meg véleményét a gazdaságról, a tulajdonról, a szakszervezetről, az ifjúságról és a nyugdíjasokról.
