Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
ÉSZAK V. _____ ö X LV. évfolyam, 263. szám 1989. november 6. Hétfő Ára; 4,30 Ft POLITIKA! NAPILAP ■'ál ■ ár A TIFO ban A felvétel a TIFO kombinált üzemében készült. Képünkön: a központi ve- zénylöterem. Á labda visszakerült a feladóhoz Hossz o sin és avillamos sem modem Egymásnak passzolgatják a labdát az érintettek, napok óta dúl a vita arról, hogy miért is visítanak a miskolci villamosok a Pátria-üzletház, a Tanácsház tér és a Tízes honvéd utca környékén. A Miskolci Közlekedési Vállalat a gyártókat hibáztatja, mondván: a Lenin Kohászati Müvekben kopott hengersorokon hengerük a sínszálakat, a hengerészek viszont azt állítják: a villamospálya építői összecserélték a síneket. Amit a kanyarokba kellett volna beépíteni, azt az egyenes szakaszokba rakták, és fordítva. Ezért a néha idegtépőén éles, sivitó hang. A vita ez idáig a Déli Hírlap hasábjain folyt, a kivitelező, az Észak-magyar- országi Állami Építőipari Vállalat 12. számú építésvezetőségének dolgozói — a villamospályát a Dayka Gábor utcáig ők építették — viszont lapuinkat keresték meg: adjunk helyet álláspontjuk kifejtésére. — Az Észak-Magyarorszá- got Miskolcon többen olvassák, mint a Déli Hírlapot, és azt is szeretnénk, ha a megyében élők is tudnák: egyértelműen a Leniin Kohászati Művek és a rossz konstrukciójú villamos a hibás abban, hogy a közlekedést néha elviselhetetlen hang kíséri — mondja Boncsér László építésvezető arra a kérdésünkre, hogy miért választották lapunkat. — Mi építők vagyunk és nem hengerészek. Nem szóltunk ez idáig az ő munkájukba, és azt akarjuk, hogy ők se nyilvánítsanak véleményt a mi munkánkról. Méghogy összecseréltük a síneket? Kérem, nem is volt mit összecserélni! Ugyanis az LKM-től legutoljára 19114-ben. tehát öt évvel ezelőtt kaptunk 45 milliméter vályúbőségű sínt, azóta csakis 40 milliméterest rendeltünk tőlük. És ezt. saját papírjukkal, a megrendelő lapokkal tudom bizonyítani. Lakatos Iván, a hengerde főmérnöke azt nyilatkozta, hogy teljesen rendszertelenül kerültek beépítésre a (különböző vályú- bőségű sínek. Hát kérem szépen! Mi azt raktuk le, amit kaptunk az LKM-től. És hogy mit kaptunk? Többnyire selejtet. Első osztályú sínszálat alig. — Tessék mondani: akkor miért vették át, miért nem 'küldték vissza? — Erre borzasztóan egyszerű a válasz. Nem tehettük. A villamosnak mennie kell a városban. Az LKM monopolhelyzetben van az úgynevezett Phönix sínek gyártása terén', esszük, nem esszük, az ő terméküket (Folytatás a 2. oldalon) Karácsonyig kifizetik Egyszeri kiegészítés nvundíjasoknak Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye a nyugdíjban, nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátásban, családi pótlékban, gyermekgondozási segélyben részesülőknek folyósítandó egyszeri kiegészítésről. Az egyszeri kiegészítés folyósítása hivatalból történik, azt igényelni, kérni nem kell. —, Kétezer forint egyszeri nyugdíjkiegészítést kap, aki 1989. november 1-jón a következőkben felsorolt ellátások valamelyikében részesül, és az ellátás havi 6 (hat) ezer forintnál nem magasabb: öregségi nyugdíj (szolgálati nyugdíj); III. csoportbeli rokkantság alapján járó rokkantsági nyugdíj; III. csoportbeli .rokkantság alapján járó baleseti rokkantsági nyugdíj, öregségi járadék; munkaképtelenségi járadék; növelt összegű öregségi járadék; növelt összegű munkaképtelenségi járadék; özvegyi nyugdíj; özvegyi járadék; növelt összegű özvegyi járadék; árvaellátás; szülői nyugdíj; átmeneti járadék; rendszerej ;• .tereiál is járadék; hadigondozási pénzellátás; vakok személyi járadéka; vakok rendszeres szociális segélye; a nyugdíj- folyósító szerv által segély címén folyósított egyéb nyugdíjszerű ellátás; sorkatona hozzátartozóinak családi segélye .. ; Ezer forint egyszeri nyug- díjk'iegészrtést kapnak azl. pontban felsorolt ellátások valamelyikében 1989. november 1-jén részesülők, ha az ellátás havi 7 (hét) ezer forintnál nem magasabb. Kétezer forint egyszeri nyug- díj'kiegészíbést kap az I—II. csoportbeli .rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban. illetőleg rokkantsági járadékban 1989. nőve mbar 1-jén már részesülő, függetlenül az ellátás összegétől. Az előzőekben felsorolt összegeken túlmenően további kétezer forint egyszeri kiegészítést kap. aki: 1989. november 1-jén házastársi pótlékban részesül; 1989. november 1-jén házastársa után jövedelempótlékban részesül, és nyugdíja 7 (hét) ezer forintnál nem magasabb. Egyszeri nyugdíjkiegészí- tés nem jár annak, aki kizárólag baleseti' járadékban vagy kártérítési járadékiban részesül. A hatezer, illetőleg hétezer forint határösszegbe nem számít be a házastársi pótlék, a családi pótlék. a házastárs és a gyermek után járó jövedelem- pótlék, a rendszeres szociális járadékban részesülő eltartott hozzátartozójának folyósított. növelés, és a nyugdíj mellett folyósított, nem társadalombiztosítási ellátás. Az (Folytatás a. 2. oldalon) Minta talpuk megvan arra, az nrszág gyűl Megválasztották az új megyei ügyvezető testületet Az időjárás-hasonlattól nem tudok szabadulni. Talán nem is véletlen ez, hisz' most, őszidőben, a közelítő tél előtt az embert lépten-nyomon számtalan meglepetés éri, miközben tudja jól: derűre, tartósan kedvező klímára, szóval a tavaszra bizony még néhány hónapot várnia kell. Október 21-én reggel, amikor megyénkben az MSZP Reformszövetsége zászlóbontó gyűlésére igyekeztek az érdeklődők, sűrű köd borította a megyét. Azon a gyűlésen — amelynek délutáni befejezésekor, ha teljesen nem is szállt fel a köd, de háromszorosára nőtt a látótávolság —, még nem érte el a százat az érdeklődők, a programmal, a párttal azonosulók száma. Most szombaton, november 4-én már a reggeli órákban kristálytisztán sütött a nap. Nem olyan melegen, mint tavasszal, vagy nyáron, de manapság az enyhét adót, a fényt adót, a tavaszt csak sejtető napot is nagyon kell becsülni. Nos, e napfényes szombaton Miskolcon, a Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei első értekezletén megtelt a pártszékház nagyterme. Félezren voltunk, amikor Szabó Pál levezető elnök bevezető gondolatával — „a kongresszuson zászlót bontott egy modern szocialista mozgalom; s az ríj párt szervezésének fontos állomása ez a mai tanácskozás” — kezdetét vette az értekezlet. A résztvevők először is a tanácskozás napirendi pontjait fogadták el. Ennek megfelelően tájékoztatót hallgattak meg a jelenlegi politikai helyzetről, a párt szervezésének feladatairól, majd azt követően megválasztották az MSZP megyei ügyvezető testületét. A tanácskozáson részt vett, s felszólalt Nyers Rezső, az MSZP elnöke is. Az értekezlet első napirendi pontjaként tájékoztató hangzott el az MSZP megyei szervezésének tapasztalatairól. Az előadó Tóth Lajos, az MSZP megyei ügyvezető titkára ivóit. Mindenekelőtt arról szólt, hogy milyen volt a kongresszus döntéseinek fogadtatása megyénkben. Az első két hétre — mint mondotta — az érzelmi-indulati túlsúly, valamint a bénultságban megmutatkozó „sokkos” állapot volt a jellemző. Annak ellenére, hogy a kongresszus előtt a párttagság döntő többsége akarta a változást, a 'kongresszus döntései nem, vagy csak részben találkoztak az MSZMP volt tagjainak egyetértésével és főként a támogatásával. — Mi Whet ennek az oka? Én úgy látom, hogy az MSZMP-t nem a kongresszusi küldöttek szavazták le. Megtette ezt már előtte a tagság, sőt a társadalom is. Erre közismert, de nem egyetlen bizonyíték az időközi választások eredménye. 1989. október' elejére többségi egyetértés alakult ki abban, hogy: a dolgok így tovább ne menjenek, ezért alapvető változásokra van szükség. Akkor mégis az MSZMP- tagok egy jelentős része 'miért nem azonosult a kongresszusi döntésekkel? A lista hosszú, az élére hármat emelnék ki: — Ma az egyes embernek kell a döntéseit meghozni. Ez a döntés nagyon sók társunknál kínzó gyötrelemmel születik meg. Már nem lehet elvegyülni a tömegpárt arctaAz értekezleten az MSZP-szer- vezés eddigi megyei tapasztalatairól Tóth Lajos, ügyvezető titkár számolt be. Később őt választották meg a megyei pártiroda függetlenített titkárának. lan csoportjaiban. — Egy ideje attól hangos az ország, hogy a válságos helyzetért a kommunisták a felelősök, ezért ők a bűnösök. A volt MSZMP-tagok többsége ezt a már-már megbélyegzést nem tudta másként kivédeni, elhárítani, így az első adandó alkalommal leszakadt a párttól. — Többen 'megfogalmazták, hogy a kongresszus munkája belterjes volt: elsősorban a párt belső ügyeivel foglalkozott. Az ország valós gondjai, a mindennapi élet meghatározó kérdései kívül rekedték a kongresszusi palotán. Az infláció, a gazdasági válság, A megyénkben két és fél ezer, az országban több, mint 30 ezer tagja van már az MSZP- nek. a munkanélküliség és sorolhatnám. Zavar mutatkozik az MSZMP-hez való viszony megítélésében. Abban, hogy ml a különbség az MSZMP és az MSZP között? Mitől határolódunk el, és mi az, amit továbbviszünk? Elhatárolódunk: — a gazdaság direkt irányításától, a proletárdiktatúrától, az egy- páhtrendszer uralmától, a párt monolit egységétől, attól. hogy az állami tulajdon a legmagasabb rendű tulajdoni forma, — a nemzeti érdekek alárendeltségétől. — a paternalizmustól, az emberek feletti gyámkodástól, — ugyanakkor harcolunk a kiskirályok ellen: a gazdaságban, a politikában, és a pártban! — harcolunk a korrupció minden megjelenése ellen. Világosan ki kell mondanunk: mi nem a kapitalista restaurációt szorgalmazó párt vagyunk. A megyénkben folyó párt- szervezésről Tóth Lajos elmondta: az elmúlt két hét bénultságát követően indult meg a tényleges szervező munka. Rá kellett döbbennünk, hogy alapjaitól új pártot kell építenünk. Mit. mutatnak a megyei számok? Ha az elmúlt évek 50—60 ezres MSZMP-itaglét- számához hasonlítjuk a két és fél ezret, és a több, mint kétezerhez az 53 alapszervezetet, akkor zavarban lehetünk. De ezt ne tegyük. Ilyen taglétszáma az MSZP- nek nem lesz a megyében. (Folytatás a 3. oldalon) Li.iL —m ——— 1—111
