Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-03 / 261. szám
1989. november 3., pentek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Csín életszínvonal, növekvő bűnözés A bűnözés okainak vizsgálata során szembetűnő, hogy az okok között mennyire kiemelkedő jelentőségű a jövedelem- szint és az ezzel szorosan összefüggő életszínvonal. Az okkutatás során az is megállapítható, hogy más, a bűnözés mennyiségére és minőségére hatást kifejtő okok szoros összefüggésben állnak a jövedelmi viszonyokkal. fgy pl. a foglalkozás, iskolai végzettség, lakáskörülmények, alkoholizmus. ■ Az egyén életszínvonalának esetében nemcsak az abszolút értékek a meghatározóak, azaz, hogy az adott jövcdclemszin- len mennyire elégíthetők ki az anyagi és szellemi javak iránti szükségletek, magyarán mit és mennyit lehet az adott jövedelemből megvásárolni, hanem a kielégíiett- ségi érzést nagymértékben befolyásolja az átlagos életszínvonal és a jövedelmek szóródása. Abszolút értékben ugyanolyan jö- vcdclcmszinten az említettek viszonylatában egészen eltérő lehet a kielégítettségi érzés. i I Magyarországon a bűnözés mennyisége az 1980-as évek elejéig hosszú időn keresztül gyakorlatilag stagnált. Évenként lehettek ugyan nagyobb eltérések — akár 8—10 százalék körüliek is —, de ezek már rövid távon is kiegyenlítették egymást. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma évi 120 ezer körül állandósult. Ebben az időszakban az átlagjövedelem reálértéke minden kategóriában folyamatosan emelkedett. Ez a növekedés az 1980-as éj'ek elején megtorpant és 1982- től 1987-ig 3 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke. A családi pótlék reálértéke — ami különösen a sokgyermekes családokat érintette érzékenyen — 7 százalékkal csökkent. Az összbűnözés mennyiségi mutatói ezzel közel egyidejűleg elkezdtek meredeken emelkedni. és 1980-tól az addig megszokott 120 ezer körüliről 1987-re 188 379-re nőtt az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma. Ez az addigi stagnálással szemben rendkívül gyors, több mint 50 százalékos növekedés. A különböző bűncselekményi kategóriák esetében a bűnelkövetés okai között az alacsony jövedelemszint esetenként csak áttételesen és különböző intenzitással hat. Hatása legerősebben a személyek javai sérelmére elkövetett, jóval kevésbé — gyakorlatilag elhanyagolható mértékben — a közlekedési bűncselekmények kőidében érvényesül. Egy 1977-es felmérés sze.. rint a vagyon elleni bűn- cselekményt elkövetők 33.5 százaléka, ezen belül a személyek javait sértő bűncselekményt elkövetők 44,1 százaléka tartozott a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába, még a közlekedési bűncselekményeket elkövetők között ez az arány csak 6,4 százalék. Különösen szembetűnővé válik az életszínvonal hatá. sa az egves bűncselekményi kategóriák mennyiségi változására, ha összehasonlítjuk a leginkább érintett vagyon elleni kategória, és őzen belül a személyek javai ellen elkövetett bűn- cselekmények elkövetését és az összbűnözésen belüli arányát a lényegesen kevésbé érintett közlekedési bűncselekményekkel. 1977-ben a vagyon elleni bűncselekmények aránya 55,1 százalék, a személyek javait sértőké 35,8 százalék, a közlekedésieké pedig 16,9 százalék volt az összbűnözésen belül. 1982-re az ismertté vált bűncselekmények száma 13,5 százalékkal nőtt, míg a vagyon ellenieké 23,2 százalékkal és ezen belül a személyek javait sértőké 26,6 százalékkal. Ezzel szemben a közlekedési bűncselekmények száma 15,3 százalékkal csökkent. 1982-től 1987-ig az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 34,8 százalékkal, a vagyon ellenieké 39,1 százalékkal, a személyek javait sértőké pedig mindkét növekedési ütemet jelentékenyen meghaladva 54 százalékkal nőtt. A közlekedési bűncselekmények száma ehhez képest, szerényen, 10,5 százalékkal növekedett és mennyiségében nem haladta meg az 1977-es szintet. A vagyon elleni bűncselekmények aránya 1987-ben 61,2 százalékra nőtt, a személyek javait, sértőké már 45,5 százalék, míg a közlekedési bűncselekmények aránya 10,3 százalékra csökkent. A bűnügyi helyzet és az életszínvonal alakulását összehasonlítva megállapít, ható, hogy az életszínvonal romlása szoros összefüggésben áll a bűnözés, elsősorban a vagyon elleni bűnözés mennyiségi növekedésével. Bár lényeges mutatószám a jövedelmek szóródása, azaz, hogy egy népességhányad az összjövedelem mekkora hányadában részesül, az anyagi és szellemi igények a társadalom által elfogadott és a büntetőtörvények által nem tilalmazott módon való kielégítésének lehetősége szempontjából lényegesebb, hogy a társadalom milyen arányú népessége él a társadalmi minimum alatt. Figyelemmel a romló gazdasági helyzetre és arra. hogy ez legnegatívabban az amúgy is hátrányos helyzetű rétegeket érinti, semmilyen optimizmusra nem jogosít fel, hogy a magyar népesség egyötöde hosszú idő óta a társadalmi minimum alatt él. Különösen érzékenyen érinti ez a 3 és a 4 vagy annál több gyermeket nevelő családokat. A népesség lé- ilökszámának szinten tartása érdekében kívánatosnak propagált 3 gyermekes családmodell a társadalmi jövedelem elosztásakor igen hátul kullog, mivel ezeknek a családoknak 1987-ben 51,5 százaléka, a 4 vagy több gyermeket nevelőknek pedig 82,7 százaléka élt a társadalmi minimum alatt. Nem sokkal derűsebb a kép, ha az aktív keresős háztartásokon belül a homogén munkás és paraszt háztartásokat tekintjük. Az előbbinek 18.5 százaléka a két utóbbi 27.1 százaléka, illetve 36,4 százaléka élt 1987-ben a társadalmi minimumot jelentő 3400 Ft/fő-nél alacsonyabb havi jövedelemből. BorsodAbaúj-Zemplén megyében, mint az ország legszegényebb területén még rosz- szabb a helyzet. Itt az össznépesség 37 százalékának volt 1987-ben a társadalmi minimumnál alacsonyabb a jövedelme. Az életszínvonal további romlása esetén a bűncselekmények, különösen a vagyon elleniek mennyiségének intenzív növekedése megállíthatatlan. A bűnüldöző apparátus rendelkezésére álló eszközök és módszerek leghatékonyabb alkalmazása esetén is csak a növekedés üteme mérsékelhető, amíg a folyamatos elszegényedés demoralizáló hatása érvényesül. Hatékony bűnmegelőzés csak olyan társadalmi rendszerben valósulhat meg, amely minden polgára számára biztosítani tudja alanyi jogon. hogy igényeit legalább a társadalmi minimum szintjén kielégíthesse. Amíg a magyar társadalom egyötöde a társadalmi lét perifériáján él, mindaddig illuzórikus bármilyen kri- minálpolitikától, bűnmegelőzési koncepciótól, vagy meghirdetett társadalmi összefogástól lényegi, a jelenlegi bűnözési tendenciáké megfordító eredményeket remélni. Dr. Krnács Kornél rendőr főhadnagy A karcsai Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetősége, az 1990. évi gazdasági évre meghirdeti a termelőszövetkezet gazdálkodásában meglevő, valamint gazdaságosan folytatható tevékenységeket, A KIALAKÍTOTT vállalkozási formában PÁLYÁZATI FELTÉTEL: megfelelő rátermettség, szakmai felkészültség, szakmai gyakorlat, megfelelő emberi és munkatársi magatartás A pályázatot 1989. november 25-ig kell elbírálásra benyújtani a gazdasági tanácshoz A vállalkozási formával kapcsolatban Majoros László elnökhelyettes ad felvilágosítást Cím: Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Majoros László, Karosa, Táncsics u. 1. 3963 Telefon: 41-21-755 Telex: 62-713 Kopjafát állít az MDF A Magyar Demokrata Fórum Kazincbarcikai Szervezete holnap kopjafát állít az 1956-os forradalom és a sztálinizmus áldozatainak emlékére. A kopjafaállitás és az ehhez kapcsolódó kcgyeletes megemlékezés színhelye az Egrcssy Béni Művelődési Központ gimnázium felé cső parkja. A kopjafaállitás alkalmával, amely 10 órakor kezdődik, emlékbeszédet mond Balázsi Tibor, a Magyar Demokrata Fórum országos választmányának tagja. Ugyancsak holnap, délután fél 3-kor, az MDF városi szervezete fórumot szervez az Egrcssy Béni Művelődési Központban, amelynek dr. Furmann Imre, az MDF országos elnökségének tagja és Balázsi Tibor, az országos választmány tagja lesznek a vendégei. Az MDF Kazincbarcikai Szervezete mindenkit tisztelettel és szeretettel vár a rendezvényekre. Fotó: Laczó J. Az őszi határban Pártoktól, kormánytól függetlenül Megújul a MTESZ A megújulás jegyében készül XV. küldöttgyűlésére az egész országban százhetvenezer műszaki és agráripari értelmiségi szokembert tömörítő MTESZ. A negyven éve működő egyik legjelentősebb társadalmi szervezet életében - mondotta újságírók előtt a fővárosi MTESZ-székházban dr. Tóth János főtitkár - mór az elmúlt hetek is döntő változást hoztok. A közelmúltban feloszlatott Elnöki Tanács egyik utolsó rendelkezése ugyanis az volt, hogy megsemmisítette azt a döntést, amelynek értelmében évekkel ezelőtt o Minisztertanács irányitása alá helyezték a Műszaki és Természettudományi Egyesületeket. Ezentúl a szervezet a kormánytól és pártoktól függetlenül képűiéit majd tagságát. A kialakuló új társadalmi környezet válaszút elé állította a MTESZ-t is: vagy képes a jót megőrizve gyökeresen új módon dolgozni, vagy nem lesz képes többé betölteni feladatát. A szövetségi munkában az önkéntességet és az alulról építkezést tartják mérvadónak, kiindulópontnak. Ez testet ölt majd abban is, hogy a központi szervezetekbe közvetlenül választhatnak képviselőket az egyesületek, s ezek a választott tisztség- viselők vissza is hívhatók. Lehetővé teszik a végrehajtó szervekre történő többes jelölést, s a választás titkosságát. Az „új” MTESZ jobban akarja szolgálni az ország gazdasági kibontakozását, s javítani szeretné szolgáltató- tevékenységét. Mindezek konkrétan kidolgozva is bekerülnek a most alakuló, majd a soron következő XV. iküldöttköz- gyűlésen elfogadásra előterjesztendő programtervezetbe és új alapszabályba. Az új MTESZ-program elkészítése még tavasszal megkezdődött hét bizottságban. A program lényege, hogy megőrzi a 40 év értékeit, s erre építi fel az új törekvéseket. A programkészítők messzemenőkig figyelembe vették a harminchárom tudományos egyesület javaslatait, s így az új koncepciók már az alulról történő kezdeményezés jegyében születtek. A kamarai tagozatot, az űj alapszabályt, az új szervezeti struktúrát, az új gazdálkodási rendet előkészítő, és a többi munkabizottságban ott voltak a tudományos egyesületek képviselői is. Az elnökség ezeket a dokumentumokat már megvitatta, s most az anyagokat elküldik a megyében működő egyesületekhez véleményezésre, majd az egész komplex program ismét az elnökség elé kerül, hogy azután egy minél jobb változatot vitathasson majd meg a jövő évi küldöttközgyűlés. Az előkészítő munka egyik sarkalatos pontja a MTESZ megszűnt lapjának újraindítása. A tervek szerint még ez év végéig megalakul a szerkesztőbizottság, s az új főszerkesztőnek január végéig kell kidolgoznia a részletes lapkoncepoiót. hogy azután 1990 márciusában már esetlen meg is jelenhessen ,a MTESZ újraindított sajtóorgánuma. Az azonban már szinte most bizonyosnak látszik, hogy az első számok fő témája a MTjESZ megújulása, a megújuláson dolgozó hét bizottság munkájának bemutatása lesz. Megyénk a MTESZ egyik legjelentősebb bázisa. A budapesti megbeszélésen a több ezer borsodi MTESZ- tag nevében is kérdeztük a főtitkárt, hogy a szövetség megújulási folyamatában milyen szerepet szánnak a vidéknek? Gyökeresen javítani akarják a vidéki egyesületek és a szövetség munkáját a jövőben — mondotta dr. Tóth János. Az új szervezeti struktúrában lesz egy olyan főtitkárhelyettes, akinek feladata csak a vidékjárás, a vidékkel való foglalkozás lesz. Ez minden bizonnyal hozzásegíti majd a MTESZ-t ahhoz, hogy tökéletes egyenjogúság alakuljon ki a vidék és a főváros között. (nyikes) Szinte hihetetlen! 9 IBM-alapú, 3 munkahelyes kiépítés, ® 120 Mbyte háttértár, Teljes körű ügyviteli szoftverrendszer (50 referencia): ♦ főkönyvi könyvelési rendszer (egyszerűsített is), ♦ folyószámla-könyvelés, áfa-elszámolás, számlakészítés, ♦ bér-, munkaügyi rendszer (teljesítménybérezés is), ♦ anyag- cs fogyóeszköz-könyvelés Bevezetés, betanítás és 1 év garancia! Mindez 999 000 forintért, kedvező lízingfeltételekkel! További rendszereink: ♦ fuvarokmány-feldolgozás, szállítási információrendszer, ♦ Mezőgazdasági rendszerek-f költségtérítéses gépüzemeltetés,-f háztáji gazdálkodás, ♦ állóeszköz-gazdálkodási rendszer Munkatársait 2 hónap alatt, a helyszínen betanítjuk MicroComp Szervezési és Számítástechnikai Kft. Nyíregyháza, Széchenyi u. 16. Telefon: 06-42-15-777
