Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-03 / 261. szám
1989. november 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 FeI h i vas Nemzeti Agrár Kerekasztal létrehozására Az elmúlt fel évszázadban a magyar vidék, az ott élő parasztság, a nagy társadalmi kísérletek állandó céltáblája és szenvedő alanya volt. Régi vágyát — a föld- tulajdon megszerzéséi. — alig teljesítették, máris erőszakkal megfosztották attól. Igér- lék helyette a szövetkezést, mint. a szebb, eredményesebb jövő zálogát. Munkájához még szinte hozzá sem kezdett, az inzultusokat még el sem tudta felejteni, amikor a szövetkezetei is elvették tőle, tulajdonosi érzületét folyamatosan elapasztot- ták, életterét, a falut eltorzították. Mindezt azzal a jelszóval, hogy e változások az ő javát szolgálják. Ma ismét kísértetiesen ismétlődik a múlt! A magyar vidék, ezen belül az agrárágazat napjainkra egyre inkább a különböző politikai pártok választási csatározásainak színterévé vált. Meggyőződésünk, hogy hazánk békés úton történő demokratikus átalakulásának alapvető záloga a lakosság színvonalas, kielégítő élelmiszer-ellátása. Húsért, kenyérért sorban álló emberektől nem lehet, elvárni, hogy országunk sorskérdéseiben higgadtan gondolkozzanak, s újabb, minden bizonnyal szükséges áldozatokat vállaljanak. Társadalmunk, benne a magyar vidék, a magyar parasztság is számos sérelmet, .törvénysértést szenvedett el az elmúlt, évtizedekben. Az erőszakos padlássöprés, az adók és elvonások tömege, az agrárolló soha nem tapasztalt méretű megnyitása. mára minden tartalékától megfosztotta a mezőgazdasági termelőket, függetlenül attól, hogy melyik szektorban gazdálkodnak. Szenvedélyes viták lobbannak fel a múlt értékeléséről, jelenlegi helyzetünk megítéléséről, az agrárvilág jövőjéről. Megengedhetetlen, hogy ebben a nehéz helyzetben a retorika vegye át a főszerepet a logikus szakmai érvekkel szemben. Mutassunk példát azzal, hogy a valóság talaján állva, a reális lehetőségeket figyelembe vevő megoldásokat helyezzük előtérbe, a múlt rémképeinek felidézése, a jövő homályos felvázolása helyett. A magyar vidéknek, az agrárvilágnak, haladéktalanul megalapozott diagnózisra és jó terápiára van szüksége. A háromoldalú tárgyalásokon felmerültek olyan alapvető kérdések, mint, a tulajdonreform, ezen belül a föld kérdése, a szövetkezetek jövője. Azonban ezek kiragadott témák a sok közül. Ezenkívül még számtalan olyan kérdés van, ami tárgyalásokat és megoldásokat kíván. Javasoljuk tehát, hogy a szóban forgó kérdések, az ezekhez kapcsolódó agrártémák megtárgyalására hozzuk létre a Nemzeti Agrár Kerékasztalt, valamennyi politikai párt, szervezet, az Országgyűlés, a kormány, valamint a termelők képviselőinek részvételével. Az Agrárreformkörök Egyesülete, mint a kormányzattól, a politikai pártoktól és az érdekképviseletektől függetlenül működő mozgalom, vállalja ennek a Nemzeti Agrár Kerékasztalnak megszervezését. Bízunk abban, hogy felhívásunk eredményeként mielőbb megkezdődnek az érdemi tárgyalások, és társadalmi közmegegyezés jön létre a magyar falu és a magvar mezőgazdaság sorskérdéseiben. Nagy Tamás az Agrárreformkörök Egyesületének elnöke Szerei Tiszafádon * A Tisiokoródi Uj Elet Mgtsi gépműhelyében tii szakmunkás dolgozik. Ar itt dolgozó gépszerelők feladata, hogy a gépek „folyamatosan" üzemképes állapotban legyenek. Kicsi a műhely, így hat a fiatal szeretők a „csillag- műhelyben" újítják fel a Róba-motoit, Kazuph Attilának és Hornyok Jánosnak „Ízlik" a napfényes műhely. Foto; Laczo József •Nyugaton már a bjotojás a kelendő Fotó; Laczó J. Fokozott felelősség a környezet védelmére Hogyan óvják a természetet Mezőkövesden? Megyénk környezet- cs természetvédelmi bizottsága októberben Mezőkövesden kihelyezett ülésen vitatta meg Borsod növényvédelmi és környezetvédelmi helyzetét. Az összkép nem lehangoló, a környezetvédelem annál inkább. Sziszifuszi harc, melyben egyik oldalon a környezetet féltők küszködnek szmoggal, vízszennyezéssel, savas csőkkel, a másik oldalon az ipar szennyez Sajót. Szinvát, a mezőgazdaság szórja talajsavanyító műtrágyáit, permetezi növényvédő szereit. De nem minden üzem! Jó példa is akad, melyet feltétlenül népszerűsítenünk kell. A Matyó Termelőszövetkezet szakított a műanyag zsákkal tarkított határral, a sárba vesző, eső áztatta műtrágyaprizmák látványával. Közreadjuk módszereiket, azzal a reménnyel, hogy megszívlelendő ötleteket adhatunk a mezőgazdászoknak. A termelőszövetkezet ágazatvezetője — Balogh György — így tájékoztatta a megyei tanács környezetvédelmi bizottságának tagjait és az érdeklődőket: — A nagyüzemi intenzív növénytermesztés az utóbbi három évtizedben a termés- eredményeket megháromszorozta. Ennek alapvető feltétele volt a nagyfokú gépesítés, a műtrágyák és növényvédő szerek használata. Üzemünkben a talajerő- visszapótlás csaknem egyetlen módja a műtrágyázás. Az egy hektárra . jutó műtrágya-felhasználás az országos átlag feltett van, 1988- ban 290 kilogramm vegyes hatóanyagot használtunk fel hektáronként. Az utóbbi 1(1 —15 évben ez a mennyiség mindig az országos átlag körül alakult, 230—350 kg között. Sajnos, tény az is, hogy a műtrágya költsége 10 év alatt csaknem megduplázódott. Míg 1975-ben 100 kilogramm vegyes ha tóanyag értéke 652 forint volt. addig 1989-ben 1244 forint. Éves szinten ez a költség 1988-ban elérte a 22 millió forintot, mely 1975- ben mindössze 10 millió volt. A növényvédöszer-fel- használás is hasonlóképpen alakult. Ma sem használunk fel több növényvédő szeri, mint tíz évvel korábban. Akkor éves szinten a növény vódnszer-fel használás érteke 9 millió forint voll, az 1989. évre tervezett költség to millió forint. Ennek aránya ban viszont a termésátlagok. valamint azok értékei nem emelkedtek, tehát nehezebbek a gazdálkodás körülményei. A magyar mezőgazdaságot alapvetően két jelentős gazdasági hatás érte. Az egyik: az ipari termékek világpiac árunak változása jelentői mértékű. termelési költségnövekedést okozott. Az ipari eredetű anyagok és eszközök árának emelkedése messzemenően meghaladta a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árának növekedését. A másik: az előzőnél korántsem kisebb jelentőségű tényező az, hogy az elvonások fokozódtak, a támogatások csökkentek. Vagyis: nem történt visszaáramlás a mezőgazdaság további fejlesztéséhez, illetve szintentar- tásához. A szakember szerint a nagyüzemek ezért csökkentik a műtrágya-felhasználást. csak nélkülözhetetlen gyomirtó szereket használnak. ennek az eredménye az lett. hogy kevesebb a termés és rosszabb is. Amikor pedig több volt a felhasználás, romlott a talajélet, a talaj természetes megújulása, a talaj elsavanyodása pedig szinte megállíthatatlan. Felszaporodtak az ipari jellegű hulladékok (fáradtolaj, műanyag' zsák, gumiköpeny került a talajba), a nagyüzemek földjeinek transz- formáló képessége lecsökkeni. A Matyó Termelőszövetkezetben ezért alkalmazzák a gabonatermesztésben a művelőutas technológiát. Bizonyára sokan látják az ország- ütakról is a kelőfélben lévő búzán vagy árpán, hogy húsz-huszonkét méterenként egy pár vetetlen, vékony csík húzódik végig a táblán. Nos, ezen jár-kel a traktor vetéstől akár betakarításig — ha kell, ha úgy látják, hogy műtrágyát, vagy valamilyen növényvédő szert muszáj használni az egészséges állomány megőrzése miatt! De csakis akkor! így nincs tiprás, és akar érés előtt is végigmehet rajta a vegyszerezőgép. Ennek persze előfeltétele, hogy pontos és igen kis adag kiszórására is alkalmas műtrágyaszóró és permetezőgépeket használjanak (ez nem feltétlenül a legdrágább gépeket jelenti). Műtrágyatárolásukat pedig ajánlani lehet a megye minden mezőgazdasági üzemének: telepükön jórészt zárt tárolókban tartják a drága tápanyagot. A szármaradványokat (búza-, szalma-. kukoricaszár) nem égetik, hanem a kombájnokra szerelt zúzókkal felaprítják, szétszórják és alászántják. Vegyszeres göngyölegeiket átmossák. így tárolják, és már egy göngyölegmosó bérén-, dezést is vásárolnak a napokban, hogy minél kevesebb vegyszer maradjon a műanyag hordókban-kan- nákban (amelyekkel gyakran találkozunk a pálinka- főzés idején, melyekhez illegális úton jut hozzá a lakosság) . Itt a szigorú elszámolás ezt kiküszöböli, de azt csak keveseknek sikerül elkerülni. hogy — amíg megvédik a növényállományt a rovar- kártevőktől — ki ne irtsák a foglyot, a fácánt. A szövetkezetben a gyomirtást elsősorban a talajműveléssel végzik el, ezt a mechanikai védelmet elsősorban a többszöri tárcsa-kultivátor-kom- binátor használattal oldják meg. Nem szükségszerű tehát a mindenáron való vegyszerezés. főleg, ha figyelembe vesszük, hogy egyre több terméket csak úgy tudunk eladni a világpiacon, ha az semmiféle vegyszermaradékot nem tartalmaz. Bár itt tartanánk már a mezőgazdasági termelésben! De hát hol vagyunk még attól. hiszen a fentebb említett egyszerű módszerek alkalmazása is ritka még megyénkben. (B. Sz. L.)
