Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

1989. november 20., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ■ Borsod-abaúj-Zemplén megye 1989. l-llí. negyedévének Inkli statisztikai jellemzői A megye statisztikailag megfigyelt szer­vezeteinek 1989. 1—III. négyctíévi termelé­se összességében és termelőáganként is csökkent. A magánkisipar bővülése és a különféle ú,j szervezetek számának növe­kedése arra utal, hogy ebben az évközben meg nem figyelt körben nőtt a termelés, és minden valószínűség szerint mérsékelte az általunk kimutatható visszaesést. A rendelkezésre álló adatok szerint a megye iparának III. negyedévi termelése az egy évvel korábbinál közel 8 százalék­kal kisebb volt, ennek következtében az I—III. negyedévi teljesítmény 95,7 száza­léka a tavaly ilyenkorinak. Csak a vegy­ipar 9 havi termelése haladta meg a bázis- időszakit. azonban kizárólag a II. negyed­évi felfutásnak köszönhetően. A többi ága­zat 3.1—10,5 százalékkal kisebb volume­nű terméket állít elő a tavaly ilyenkori­nál. A megyei iparban érdemi szerkezeti változást csak egyes termékek gyártásának részben központi döntés, részben piaci okok miatti csökkentése jelent. A külön­böző vállalkozási formák a megfigyelt kör­ben is megjelentek, de egyrészt még szór­ványosak, másrészt hatásuk a termelés szerkezetére, a kínálat növekedésére még csak ezután várható. A megyei székhelyű ipari szervezetek saját termékeik értékesítéséből 130 milliárd forint árbevételre tettek szert, folyó áron számolva, majdnem egyötödével többre az egy évvel korábbinál. A növekedés döntően az ár­emelések következménye, az értékesített termékek volu­mene alig több, mint tavaly ilyenkor. Az export meny- nyiségben nem változott, ár­bevétele azonban 3/10-ével meghaladta a bázisidőszakit. A belföldi árbevétel növeke­désének mértéke ennek fele. Az exportban folyamatosan emelkedik a nem rubel el­számolású kivitel aránya, ez évben 84 százalékot ért el, s összege közel másfélszere­se az előző év I—III. ne­gyedévinek. Az építőipari kivitelezők­nek szeptember 30-ig az év­re előirányzott építési-szere­lési munkák közel egészére sikerült szerződést kötniük. Vállalt kötelezettségüknek (il százalékát teljesítették, ami folyó áron 2,5 milliárd forint értékű munkát jelent változatlan áron 8 százalék­kal kevesebb a bázisidősza­kinál. A negyedév végén ki­vitelezés alatt álló építmé­nyek összértéke is kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az évben a tavalyinál 6,5 százalékkal kisebb vetéste­rületről 435 400 tonna kalá­szos gabonát takarítottak be a megve gazdaságai, amely 4 5-e a tavalyinak. A kis volumenű rozs kivételével az egyes növényféleségek ter­mésátlaga 6—18 százalékkal csökkent. Az ország kalászos- gabona-termelésének a me­gye 1988-ban 6,4 százalékát, az idén 5,3 százalékát adta. A szeptember 30-i állat- állomány minden állatfajból kisebb a kél évvel korábbi­nál. Tavaly ilyenkorról csak a nagyüzemi állomány is­mert, ebben a körben a szarvasmarhák száma 4,6 százalékkal, a sertéseké 12,6 százalékkal fogyott, egy év alatt, az anyaállomány stag­nált. Ez év június 30-i ál­lapothoz képest a mezőgazda- sági nagyüzemekben a~ szarvasmarhák száma 5 szá­zalékkal, a juhoké majdnem 1/5-ével csökkent, a sertése­ke alig változott. Az állat­tartó gazdaságok száma is fogy, tavaly óta a nagyüze­mekben 1 — 1 szarvasmarha- és sertéstenyésztő ágazat és t juhászat szűnt meg. A kis­üzemekben több mint ezer­rel csökkent, a szarvasmar­hatartók száma, a sertéstar­tóké erősen ingadozott, mi­közben az anyakocákkal rendelkezőké gyarapodott. Az állományfogyás következté­ben a kilenchavi vágóállat- eladás 28 700 tonnát tett ki, 9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos idő­szakában. A vágómarha-érté­kesítés tnhb a tavalyinál, de a vagor'-riese 18 ; lókkal, a vágóbaromfié 7 százalék­kal, a vágójuké közel 4 10- ével kevesebb. A megyei beruházók az év eltelt kilenc hónapjában 8,7 milliárd forintot fizettek ki fejlesztésekre, folyó áron 37 százalékkal többet, mint egv évvel ezelőtt. A beruhá­zások a vállalati körre kon­centrálódtak, és a ráfordítás nagyobbik felét gépbeszerzé­sekre fordították. Az év so­rán befejezett beruházások értéke közel 5,8 milliárd fo­rint. Az év 1—III. negyedévé­ben a megyében 187G új la­kás készült el, csaknem 1 3- dal több, mint tavaly ilyen­kor. A lakások 46 százaléka épült városokban, ezen be­lül főleg Miskolcon és Le- ninvárosban. A bázishoz ké­pest, mind a városokban, mind a magánerőből épült lakások aránya nőtt, az ál­lami lakások aránya mind­össze 4 százalék. Az anyagi ágakban évköz­ben megfigyelt szervezetek­nél tovább csökken a fog­lalkoztatás, mégpedig vala­mennyi népgazdasági ágban. Leginkább az építőipar (7,8 százalékkal), a mezőgazda­ság és erdőgazdálkodás (6,5 százalékkal), és a nem jelen­tős súlyt képviselő úgyneve­zett egyéb anyagi tevékeny­séget végzők (10,4 százalék­kal) létszáma fogyott. Az iparban szám szerint és ará­nyát tekintve is mérséklő­dött a foglalkoztatottak szá­mának csökkenése, sőt, a vegyiparban nőtt a létszám. A munkanélküliek száma lassú ütemben, de állandóan emelkedik, szeptember vé­gén több, mint 3000 főt tar­tottak nyilván. Számuk két és félszerese az egy évvel korábbinak, az előző negyed­évinél 10 százalékkal több. Közülük 864 fő részesült munkanélküli-segélyben, 99 fő egyéb ellátásban, s köz­hasznú tevékenységből 1000— 1100 fő élt. Äz iskolákból kikerülőkről nincs megbíz­ható kép, szeptember végé­ig 123-an fordultak segítsé­gért a munkaügyi szolgálta­tó irodákhoz, fele arányban szellemi munkát kerestek. Újrakezdési kölcsönt a beve­zetéstől, október végéig a megyénkben 915 fő kapott; ez évben a tanács 41 válla­lat 638 foglalkoztatottjának engedélyezte korengedmé­nyes nyugdíjazását. A lakosság főbb központi forrásokból 39,7 milliárd fo­rint pénzbevételhez jutott, ami 23 százalékkal magasabb az előző év I—III. negyed­évinél. A munka- (tagsági) viszonnyal összefüggő nettó bevételek 22 százalékkal — ezen belül az adózó jövede­lemrészek 20 százalékkal — emelkedtek. Az anyagi ágakban foglal­koztatottak havi bruttó át­lagkeresete 9558 forint, a nettó összeg 7440 forint. Az előbbi 19,5 százalékkal, az utóbbi 17,5 százalékkal haladta meg a bázisidősza- kit. Az iparban és a vízgaz­dálkodásban ennél magasab­bik az átlagkeresetek, a ke reskedelemben és a mező­gazdaság és erdőgazdálko­dásban viszont alig érik el az anyagi ágak átlagának 8,10-ét. A növekedés üteme az év során lassult, emellett a fizikai és szellemi foglal­kozásúak keresete közti kü­lönbség egyre nagyobb. A kis- és magánvállalko­zások termelési ráfordításo­kat is tartalmazó kilenchavi bruttó bevételei 1,7-szeresére, a nyugdíjak összege 17,5 szá­zalékkal, a társadalombizto­sítási kifizetések 22 százalék­kal, a szociális támogatások 5-szörösére emelkedtek. A lakossági takarékbeté­tek állománya — négy bank adatai szerint — szeptember 30-án 14,7 milliárd forint, az OTP-nél és a takarékszövet­kezeteknél nyilvántartott hi­telállománya pedig 21,1 mil­liárd forint volt. A betétek az egy évvel korábbihoz ké­pest alig több mint egy, a hitelek majdnem 11 száza­lékkal nőttek. A megyébe látogató tu­risták száma a tavalyi I—III. negyedévit alig haladta meg. az itt töltött vendégéjszaká­ik száma 5 százalékkal csök­kent. A vendégforgalom stagnálását a belföldi turis­ták számának 17 százalékos visszaesése okozta, a kül­földről érkezők száma je­lentősen emelkedett. A megyében táppénzes ál­lományban levők aránya az I—III. negyedév napi átlagá­ban majdnem elérte a 8 szá­zalékot, a tavaly ilyenkori­nál is magasabb, s összesen 6,1 millió táppénzen töltött napot okozott. Egy táppén­zen levő dolgozóra 1,44 meg­betegedés és 21,1 segélyezett nap jutott. A tanév elején általános iskolákba beirt tanulók szá­ma 7 százalékkal, 7000 fővel kevesebb a tavalyinál. E tényből is adódóan az okta­tás feltételei javultak. A kö­zépfokú oktatásban viszont megnövekedtek a gondok. Az átmeneti demográfiai hul­lámhoz képest az iskolák be­fogadó kapacitása kevés, az előző évinél 1700-zal több felvételét kérő tanuló elhe­lyezését a tanév kezdéséig sem mennyiségben, sem a kívánt iskolatípus szerint nem sikerült maradéktalanul megoldani. A tanév elején 12 700 első évfolyamot isko­láztak be, 47 százalékát kö­zépiskolákba, 53 százalékát szakmunkásképzőkbe, illetve szakiskolákba. Ezen felül két osztályt Miskolcon a Dolgo­zók Gimnáziumában helyez­tek el. Az összes évfolyam tanév eleji létszáma a kö­zépiskolákban 20 100, a szak­munkásképzőkben 15 800 fő, 1500-zal, illetve 1200-zal több a tavalyinál. A tantermek és a pedagógusok száma nem nőtt ennek megfelelően. Központi Statisztikai Hivatal Borsod-A.-Z. Megyei Igazgatósága Ügy tűnik, vége a „nagy többség" kö­zömbösségének, lassan magunk mögött hagyjuk a semmi iránt nem érdeklődés időszakát, megtanuljuk a különböző pár­tok nevét, ismerkedünk programjaikkal, sőt arra is hajlandó már az átlagember, hogy ezekről véleményt mondjon, vitatkoz­zon. Erre lehet következtetni olyan jelcn­A nyilvános vitát — meg­írtuk — a szabaddemokraták kezdeményezték, ők hívták ki a másik két ellenfelet, hogy azok védjék meg álláspont­jukat a november 26-i nép­szavazást illetően. Számomra ez fordítva lett volna he­lyénvalóbb, hiszen erre a népszavazásra azért kerül sor, mert a szabaddemokra­ták és szövetségeseik, több mint kétszázezer aláírást gyűjtve, kikövetelték a par­lamenttől. (A sors iróniája, hogy miközben Miskolcon dr. Matyi Lászlóék azt bizony­gatták, mennyire helyes do­log több mint kétszáz millió forintot, s vagy még ki tud­ja, mennyit költeni erre, s az ezt esetleg követő, de még mindig nem elnököt vá­lasztó népszavazásra, az eg­ri szabaddemokraták és az egri Fidesz gyűjtést indított a szegényekért...) .Nos, ne­kem inkább az tetszett vol­na, ha nem az SZDSZ a ki­hívó, ám az végül is sem­mit nem számított, hiszen nem kevésszer kellett védő­állásba vonulniuk dr. Tóth Pálék és Káli Sándorék elől. Mint ahogyan ez az országos fórumokon is tapasztalható:- korábbi ellenzéki szövetsé­gesei egy részével sem tud­ja ma már elhitetni az SZDSZ, hogy erre a népsza­vazásra óhatatlanul szükség van, sőt, amint az ugyancsak köztudott, egy sor ellenzéki párt bojkottra szólította fel tagságát. Ami nem csoda, hiszen a szavazók négy kér­dés közül három olyanra sza­vaznak, ami időközben meg­oldódott, amelyek ügyében az Országgyűlés, az ország leg­főbb döntési fóruma törvé­nyeket alkotott, s ezek a tör­vények mindenkire nézve kötelező érvényűek, még a szabaddemokratákra is. En­nek ellenkezőjét állítani nem veszélytelen dolog, s minden bizonnyal, nem véletlenül elsőként ezzel indokolták tá­volmaradásukat az MDF- esek és a többi „bojkettos” párt. Egyben komolyan szemlélve az ország elszegé- nyesedési folyamatát is, új­ra és újra felemlítve a nép­szavazásra, az esetleges to­vábbi fordulókra szánt száz­milliókat is. S aligha fér kétség ahhoz, hogy a két­százezer, a szabaddemokra­ták javaslatát aláírásával támogató magyar állampol­gár korántsem mindegyike, ismerte fel, hogy itt — aho­gyan azt dr. Tóth Pál, a di­ósgyőri vitában mondta — a ségekböl, mint volt például a múlt csütör­tök esti diósgyőri szópárbaj, amikor is késő este legalább százötven „néző” kísérte fi­gyelemmel az SZDSZ, az MSZP és a HNF vitáját a jövő vasárnapi népszavazásról, s kapcsolódott be, olykor nem is kis szen­vedéllyel maga is a vitába. négy kérdés együtt egyfajta árukapcsolást jelentett. Maradjunk azonban a vá­lasztási szavazólapminta el­ső kérdésénél. Jómagam ak­kor is elképzelhetetlennek tartom, hogy a szavazók százezrei komolyra vennék, miszerint utólag is dönthet­nek az utolsó, már törvény­erőre emelt három kérdés ügyében, ha az SZDSZ azt állítja is: a jelenlegi parla­ment nem legitim, tehát a három elfogadott törvény- erejű rendelet megkérdője­lezhető — amint azt dr. Ma­tyi Lászlóék is emlegették a vitában. Mert igaziból csak­is az első kérdés ma már a döntő. Nevezetesen az, hogy mikor és hogyan válasszunk köztársasági elnököt? A di­ósgyőri szópárbaj egy jelen­tős részét is ennek taglalása tette ki. Dr. Matyi Lászlóék újra kifejtették pártjuk állás­pontját, miszerint a mostani parlament nem legitim. Csak a majd tavasszal újonnan megválasztott képviselők jo­ga lehet, hogy a köztársasá­gi elnököt megválasszák. Mondják ezt egyebek mel­lett azért is, mert szerintük az elnökjelöltek számára nem biztosított az esély- egyenlőség, szerintük Pozs- gay Imre abszolút előnyöket élvez elnökjelölt társaival szemben. S ha január 7-én az ország őt választaná meg köztársasági elnöknek, az a régi pártállam hatalomát­mentési akciója lenne. Ezért szavaznak négy igennel. Velük szemben dr. Tóth Pálék azt boncolgatták, mi­ért szavaznak 1 nemmel és 3 igennel. Utóbbit fentebb ■"■ár ismertettük: mindhárom iigvben döntés, törvény szü­letet*. Ami a köztársasági elnöki intézményt illeti, az M.czn szerint az ország je­lenlegi helvzetében. az át­menet időszakában a társa­dalom működéséhez elenged­hetetlenül szükséges a sta­bilitás, amit ma csak egy, a nártokon felül álló köztár­sasági elnök biztosíthat. A most legfontosabbnak ítélt méltóság betöltésére minél hamarabb szükség van, hi­szen csak ez óvhatja meg az országot attól, hogy akár­milyen erő kizárólagos ura­lomra törjön. Ennek a sze­mélynek bírnia kell az egész ország, vaev legalábbis a nam’ többség bizalmát. Ezt n nén népszavazáson nyilvá­níthatta ki. amelyre most először, de egyben utoljára Korszerű út édüI... ... Miskolcon a Buta tét és a Petőfi tét körött, illetve a Srentpéteri kapu irányába. Fotó: Fojtán László — hiszen a továbbiakban a köztársasági elnök megvá­lasztása majd az új parla­ment feladata lesz — bizto­sít lehetőséget a módosított alkotmány. Az ország lakos­sága eléggé érett és felnőtt ahhoz, hogy ebben dönteni tudjon. A magyar nép alkalmas­ságát, hogy képes-e felelős­séggel dönteni a köztársasá­gi elnök személyéről, senki nem kérdőjelezheti meg — jelentette ki a fiNF-et kép­viselő ,Nagy Péter, a diós­győri szópárbajban. Ha fel­tesszük a kérdést, ki a legi­tim ma Magyarországon, s erre azt válaszoljuk, hogy az ország és tízmillió lakosa legitim, ezt a választ egyet­len pártnak sincs joga meg­kérdőjelezni. A legitim nép most először kapott alkalmat arra, hogy január 7-én bi­zonyítsa: felelősen tud dönte­ni sorsbefolyásoló kérdések­ben. Különben is — tette hozzá —, hogyan gondolják az SZDSZ-esek és szövetsé­geseik azt, hogy ha ez a nép nem alkalmas a köztársasági elnök személyének kiválasz­tására, az új képviselők meg­választására ugyanez a nép már alkalmas lesz?! November 26-án szava­zunk. Igenekkel és nemek­kel, vagy távolmaradással. Dr. Matyi Lászlóék arra, hogy ne január 7-én válasz- szón köztársasági elnököt az ország, hanem ez a jog az új parlamentet illesse meg. Dr. Tóth Pálék és Káli Sán- dorék arra, hogy január 7-én a magyar nép döntsön a köztársasági elnök személyé­ről, hogy minden magyar ál­lampolgár szabadon választ­hasson, ki legyen a Magyar Köztársaság elnöke január 7-e után. Az MDF-esek és még egy sor párt most nem nyilvánít véleményt, bojkot­tálja a szavazást, de január 7-én ők is ott akarnak lenni az elnökválasztó népszavazá­son, hogy saját jelöltjüket támogassák szavazataikkal. S dönteniük kell november 26-án és január 7-én azok­nak is akik ma még egyetlen párthoz, egyetlen szervezet­hez sem tartoznak — s a többséget ők jelentik. Akik azonban már egyre kevésbé közömbösek, akik már haj­landók késő este is elmenni egv-egy olyan érdekes és iz­galmas politikai vitát végig­hallgatni. mint amilyet csü­törtökön este rendeztek. íuvikesi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents