Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

l mi V i I----\ > f f fe Efl TI iíl XLV. évfolyam, 275. szám 1989. november 20. Hétfő Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Iff mindenki ismer mindenkit... 25 éves i szikszói Szepsi Csőmkor Márton Gimnázium Régi diákjait, tanárait .hív­ta, s várta a hét végén vissza a szikszói Szepsi Csóróból' Már.ton Gimnázi­um. Talán a töb:b száz éves hazali alma materek között eltörpül ennek az iskolának 25 éves jubileuma, azonban jelentőségét vitatni nem szabad. Bár lehetséges, ha rideg o'kitaitáspólitiikai szem­pontból tekintjük a gimná­zium megalapítását, csupán Pénteken, a Miskolci Akadémiai Bizottság szék­hazában tartották meg az idén már az ötödik alka­lommal megrendezett bor­sodi bűnmegelőzési hó­nap záió rendezvényét. Dr. Kató József rendőr ezredes, megyei főkapitány előadásában a gazdasági bűneselelkményekrő 1. feIderí- téséről beszélit. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a gazdasági jellegű bűncselek­mények számarányukat te­kintve nem jelentősek, ugyanakkor az ilyen jellegű t ö rvény sé nté sek m oz g alt ák meg a legjobban Borsodban az elmúlt években a megye közvéleményét. Területün­kön szeptember végéig ösz- szesen 285 gazdasági bűn- cselekmény vált ismertté, s ebiből 215 volt a devizagaz­dálkodás megszegésével kap­csolatos törvényszegés. A főkapitány beszélt ar­ról, hogy a változó gazdasá­gi viszonyoknak megfelelő­en új szabályozást igényel a gazdasági bűncselekmé­nyeikkel kapcsolatos bünte­tőeljárások rendszere. Az eddigi szabályozás volunta­rista elképzeléseinket tük­rözte. a/, új törvényeknek meg kell annak az álapelv- nek felelniük, hogy a jogi eszközöket csak a végső esetben használják a gaz­dasági folyamatokba való be­avatkozásra. Dr. Káló .József végül részletesen kifejtette, miben v íltodl; — már a közeljö­vőben — a rendőrség gaz­azt látjuk, hogy a nagyvá­rosi (miskolci) 'középiskolák telítettségének cső k ke niese volt ezzel a cél, ám huma­nista módon gondolkodva másképp is rnegiőgaim'azhafó a lény: 1064-től végre az abaúji fiataloknak is lehe­tőségük nyitó a választásra, hogy egy távoli nagyváros .kollégistáiként töltik a per­gő hetek hétköznapjait, vagy éppen egészséges családi életet élve, kötődve a csa­ládi és községbeli hagyomá­nyokhoz, nem szakadnak ki szülőföldjük, Abaúj ölelésé­ből, maradnak. Az élső év­folyam 74 diákkal indult, s ma sem haladja meg a 300- at az iskola tanulólétszáma. Bensőséges hangulatú kis- gimnázium a mai napig a dasagii b ű n cse lékménye kik él összefüggő mun,kaja. Rámu­tatott, hogy az elmúlt idő­szakban a rendőrség lénye­gében átvette a gazdasági vezetők és a belső ellenőr­zés feladatát. Ha bűncselek­ményre utaló adat jutott a tudomásukra, akkor n rend­őrök először tájékozódtak a helyiszínen, majd ellenőriz­ték az iratokat, szakértői (Folytatás a 2. oldalon) „Szepsi", ahol az a ritka eset áll elő. hogy minden diák. s tanár ismer minden­kit e taták között. Az pe­dig már csak furcsa fintora a sorsnak, hogy az oikta'tás- poMitiilka irányelveivel mit sem törődve, mára több száz miskolci fiatal is itt kapta meg. ebben a gimná­ziumban az érettségi bizo­nyítványt. A 25 éves jubileumra azonban szombaton már az ország minden részéből ér­keztek a volt tanárok, s diá­kok, örömmel fedezve fel egymásban a régi osztálytár­sat, az egykori tanárokat. Az ünnepi alkalmsat dr. Csorba Csaba, a megyei le­véltár igazgatója méltatta a szikszói művelődési házban, felidézve Abaúj évszázadok­ra visszanyúló kultúrtörté­neti hagyományait, Szepsi Csombor Márton életútjának állomásait. Ezt követően Tóth Györgyné számolt be a 25 éves iskola sikereiről, hagyományteremtő kezde­ményezéseiről. minit például az 1071-ben itt útjára indí­tott Édes anyanyelvünk-ver- senyről, mely mára orszá­gossá terebélyesedett moz­galom. Dr. Piskóti István közgazdász, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem oktatója és Kucserák Kata­lin joghallgató az egykori diáktársak nevében köszön­tötték a gimnáziumot, s pe­dagógusait. majd az iskola irodalmi színpada és ének­kara adta elő ötletes ás lát­ványos műsorát, Szepsi Csombor Márton életútjának A találkozó résztvevői Magas rangú személyi­ségekből álló nyugatné­met delegáció tartózko­dik Borsodban. A kül­döttség - amelynek tag­jai között van az Európai Régiószövetség, az Euró­pa Parlament, a Bundes­tag és a nyugatnémet Al­kotmánybíróság több kép­viselője, Kürti László, re­formátus püspök, ország­gyűlési képviselő vendég­szeretetét élvezi. A nyu­gatnémet delegációt teg­nap, vasárnap hivatalá­ban fogadta » Szabó György, a megyei tanács elnöke. A találkozón részt vett Kürti László, reformá­tus püspök és Kiss Dezső, a borsodi képviselőcsoport vezetője. Elsőként Szabó György tá­jékoztatta a küldöttséget a megye helyzetéről. Többek között elmondta, hogy Bor­sod a meglevő infrastruktú­rát tekintve a megyék rang­sorában a tizenhetedik he­lyet foglalja el. Van hát bőven tennivaló a közleke­dés, a távközlés fejlesztése, s az egészségügyi ellátás.te­rületén, hogy csak néhány példát említsünk. Halaszt­hatatlan feladat az oktatás fejlesztése. színvonalának erőteljes fokozása is. Ezzel ka p c sola liba n megemlít ette: a megyei tanács messzeme­nően támogatja a reformá­tus püspök abbéli kezdemé­nyezését, hogy a nagynevű sárospataki gimnázium le­hetőleg már belátható időn belül a református egyház keretében működjön. Mind­(Folytatás a 2. oldalon) (Képössieáilitár. a 3. oldalon) Fotó: Fojtán László ezt azzal i.s összefüggésbe hozta, hogy jó úton halad az egyházaik és az állam kapcsolatának, együttműkö­désének szélesítése. A nyugatnémet vendégek nagy érdeklődést tanúsítot­tak a magyar, ezen belül is elsősorban megyénk gazda­ságának állapota iránt. A delegáció egyik tagja, aki égjük kidolgozója volt az Európa Tanács és hazánk között 1988-toian létrejött ke­retszerződésnek, arról be­szélt, hogy ideje lenne ezt a keretszerződést a mai helyzethez igazodó tarta­lommal megtölteni. Ez alatt mindenekelőtt a vállalkozó- készség fokozását, sa tőkebe­fektetést értette. A vendé­gek többször is rákérdeztek az idegenforgalom fejlődését elő­segítendő kastélyrekonstruk- ció:k külföldi segítséggel tör­ténő megivatósításánaik lehe­tőségére, feltételére. Ügy tűnik, az NSZK-ban fantá­ziát látnak a Borsodban le­vő negyvenkilenc kastély megfelelő hasznosításában. A nyugatnémet vendégek m'a, hétfőn délelőtt Sáros­patak nevezetességeivel, köz­te a Rákóczli-várral és a vá­ros Oktatási intézményeivel ismerkednék. L. L. Kürti László református püspök (középen) a nyugatnémet ven­dégek társaságában Előkészületek a népszavazásra A szabaddemokraták ered­ményes aláírást gyűjtő ak­ciója nyomán rendelte el az Országgyűlés népszavazás kiírását november 26-i'a négy kérdés — közte a köztársasági elnökválasztás időpontja meghatározásának — eldöntésére. A népszava­zást minden településen a helyi tanácsok szervezik és a ma már megválasztott és esküt is tett munkacsopor­tok, választási bizottságok bonyolítják. Pénteken délelőtt. Veres- né dr. Jakab Zsuzsanna, a megyei tanács vb-titkára tájékoztatta a megye taná­csainak vb-tit'kárait a nép­szavazással kapcsolatos fel­adataikról. A testületek lé­nyegében már felkészültek az 1990. január 7-én és 14- én esetleg sorra kerülő el­nökválasztás két fordulója lebonyolítására is. (Termé­szetesen a népszavazás eredményétől függően kerül­het erre sor.) Mint a megyei vb-titkár elmondta, a megyében ösz- szesen 910 szavazókört ala­kítanak ki. A választói név­jegyzékek elkészültek, eze­ket a tanácsokon kifüggesz­tették. Megérkeztek a szük­séges nyomtatványok (sza­vazólapok) is. A választási elnökség úgy döntött, hogy a választási szervekbe (a szavazatszámláló bizottsá­gokba) a szavazást kérő. il­letve támogató pártok — SZDSZ. FIDESZ. SZDP — megbízottakat delegál hal­nak. Ez a jogosítványuk csak november 26-ra szól. A megyei választási bizott­ságba küldtek is megbízot­tat. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents