Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

1989. október 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Hozzászólás cikkünkhöz Kocsmáról és kiábrándultságról Mczőcsát csendes című, szeptember 23-án megjelent ri­portunkra reagált iPestovies János mezőcsáti olvasónk. 'Le- veléböl idézünk: „ ... presszóból, kocsmából, italboltból egy- ?yel sem lett kevesebb, .annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó többsége szívesen lemondana eme vendéglátóipa­ri »műintézmények« egyik-másikáról — újabb kereskedelmi és szolgáltató egységek javára. Am az átész a vendéglátó­helyek által produkált bevételre, nyereségre, haszonra hi­vatkozva kocsma-ügyben hajthatatlan. Kocsma itt nem szűnt |meg, csak átalakult!" A nagyközségben élők hangulatáról a következőket írja: „Én nap mint nap átélem, tapasztalom a csáti hangulatot, közérzetet, meg kell mondanom, ez az állapot rettenetesen nyomasztó. Érzékelem az emberék csüggedtségét, kiábrán­dultságát, bizonytalanságát, apátiáját. A cikk ezeket csu­pán jelzésszerűen érinti. .Mindezek ellenére nem tartom re­ménytelennek, hogy Mezőcsát belátható időn belül kimász- szon abból a gödörből, amelybe a település egykori veze­tőinek hibái és az utóbbi évek életveszélyesen romló gaz­dasági feltételei juttatták. Az emelkedés, a felzárkózás fel­hajtóereje véleményem szerint is ia várossá válás program­ja lehet, motorja pedig a kiépítendő (önkormányzat. Igaz, nem túl látványosan, de nnár elkezdődött egy önszervező­dési folyamat, egy átfogó, radikális fejlesztési koncepció megfogalmazása. Első és legfontosabb vállalkozás lesz an­nak a közéleti-politikai fórumnak a megteremtése, amely alkalmat ad, lehetőséget nyújt a település lakói számára, hogy megismerjék és jalakítsák a fejlesztési elképzeléseket, hogy folyamatosan részt vegyenek a tennivalók előkészíté­sében és a végrehajtás ellenőrzésében. Végül egy bejelentés: szeptember 18-án megalakult az MSZMP mezőcsáti reformköre, amely az előbbiekben rövi­den vázolt célok elérésére törekszik tevékenysége során.” Prí bajára! Mezőkövesd—Efler között Két hete közöltük Pos­tánkból összeállításunkba n Zelei Borbála, mezőkövesdi olvasónk levelét Kérdések a Volánhoz címmel. Bár a fel­vetéseikre az idő rövidsége miatt még választ nem .kap­tunk, de levélírónk szüksé­gesnek tartja, hogy az azóta történtekről számot adjon. Az előzményekről röviden csak annyit, bogy a Mező­kövesd—(Eger útvonalon mindennapos a zsúfoltság, az ingázók mostoha körül­mények között utaznak nap mint ,nap. Már az is jelentős ered­mény — írja levélírónk —, hogy a napokban próbajá­ratként üzemibe helyezitek egy buszt. A gyors intézke­désért; ezúton is köszönetét mondunk. E változásra sze­retném felihívni utastársaim figyelmét, mert elképzelhe­tő, hogy többen nem tud­nak róla. Mezőkövesdről te­hát reggel 5 óra 40 perc­kor; Egerből a déli órák­ban, 13 óra 55 perekor in­dul az autóbusz. Ruhagyűjtési akció Koril­inkoonilóban? Bár nem vett zsákbamacskát egy miskolci olvasónk, ele úgy érzi, vásárlási tapasztalatai szót érdemelnek. Mint elmondotta, az elmúlt hetekben kordbársony anyagot keresett a belvárosi mé- teráruboltokban. Kettőben ta­lált is, amely színben, árban megfelelt elképzelésének. Látta ugyan, hogy több helyen meg­jelölték a vég szélét, utalva az anyaghibára, de miután sehol sem tüntették fel, hogy másod­vagy harmadosztályú az áru, úgy gondolta, pénzéért hibátlan anyagot kaphat. Am az eladó közölte vele, hogy a szövetből csak folyamatosan lehet levág­ni;' nem kerülhető ki a hibás rész. Az egyik boltban még át is tekerték a teljes véget, hát­ha a túloldalról kijönne a nad- rágravaió másfél méter. A segí- tökészség megvolt ugyan, de mindhiába. Időt, fáradságot, bosszúságot tehetne megtakarítani, ha az árcédulán a portéka minőségé­re is lenne utalás — jegyzi meg olvasónk. ,S erre szembeötlőbb hely aligha lehetne, mint ax ár­jelzés; hiszen ma már a vásár­lók nagy része elsőként azt né­zi, hogy mi. mennyibe kerül. A helyi V örös'keneszt 'kez­deményez ősére községürok­ben, Bánrévén is ruhagyűj­tés! atkdió indult. Jelentős mennyiségű ruhanemű, láb­beli gyűlt; össze, melyek szét­osztásával a rászoruló — elsősorban többgyermekes — családok gondjain igye­kezték enyhíteni. Sokan és Spisák Tábor, Míslkolc, Rácz Ádám utcai olvasónk személyesen járt szerkesztő­ségünkben, s elpanaszolta, hogy utcájukban, a 46. sz. alatti bériház egyik földszin­ti lakója — a szabályokkal gyökeres ellentétben — a lépcsőház előterében tartja kutyáját. A nagy növésű, agresszív állatot nem iköti meg. A veszélyes jószág évek óta rettegésben tartja a 'környéken élőket, a gyer­mekek félve indulnak az is­kolába. de a föl nőttek is tar­szívesen adakoztak e nemes célra, így jócsfoán maradt a ruhafélékből, amelyeket az ózdi Vöröskeresztnek küld­tek el a bánréveiek, további hasznosításra. Murányi Tibor Bánréve tónak a támadástól. A Rácz Ádám utca lakón egyszer már bejelentést tettek a ta­nácson. A kutyát akikor el­vitték, de egy év múlva visszahozták. Most ismét ott tartanaik, ahonnan korábban elindultak. Olvasónk kérdése: vajon meddig tarthat rettegésben egy felelőtlen kutyatulajdo­nos egy egész utcát? Nincs rá mód, hogy az ebet a sza­bályok szerint tartsák, vagy véglegesen eltüntessék ailép- csőbázi előtérből? Kutyavacok a lépcsőházban Valóban nincs kiút? Miskolc belvárosában, egy panel lakóte­lepen élünk. Az anyagi javak „hajszolása” révén tulajdonképpen az egyetlen' szórako­zási lehetőséget a televízió ilyen-olyan szín­vonalú adása jeleníti számunkra, no meg a hozzá kapcsolódó egyéb technikai lehetősé­gek. Nemrégiben, adás nézése közben ké­szülékünk önállósította magát azzal, hogy kikapcsolt. Türelmetlenül vártuk a fejle­ményeket. Néhány perc után ismét működ­ni kezdett, komoly hangzavarok kíséreté­ben, így kénytelenek .voltunk kikapcsolni. Ekkor még nem gondoltam semmire, de a video bekapcsolása után nyilvánvalóvá vált, hogy az áramszolgáltató rendszerben tör­tént valami. Kihívattam egy szakembert, s közlése szerint áramingadozás okozta a hi­bát. Nem kis költségembe került a tévé megjavíttatása, s hátra van még a video, főbb javítási díjért. Naivan arra gondoltam, hogy miután hosszabb ideje rendelkezünk lakásbiztosí­tással, némiképp enyhíthetem ezúton káro- mat. A Szemere utcai biztosító kifejezetten csinos előadója, egy csodálatos mosoly kí­séretében értésemre adta, hogy ilyen kárra nem vonatkozik a biztosítás, sőt, másra sem, amire véleményem szerint kéne. E le­hangoló jelenet után megkérdeztem, hogy szerinte kihez fordulhatnék panaszommal; mert végül is, mint áramfogyasztó lakó, úgy érzem, vétlen vagyok a két nagyérté­kű műszaki cikk meghibásodásában. Sem­milyen itanácsot nem tudott adni. Ezután felkerestem a Hungária Biztosítót, ahol a vállalatok kötik a biztosításukat, hátha sze­repel a kötvényfeltételek között valami er­re való utalás. Itt megint csak azt közölték velem, hogy a vállalati biztosítás sem ren­delkezik ilyen kárról, ők sem tehetnek semmit. A kör tehát bezárult. Pénz egy szál sem, s egyelőre kiutat sem látok. Tényleg nincs olyan szerv, intézmény, fórum, ahol pana­szunkat orvosolnák? Nagy Sándor Miskolc, Vándor S. u. 11. 8'2. Augusztus 31-i számunkban közöltük Mirczik- né Sziknai Edit miskolci olvasónk levelét, Járha­tatlan a Branyiszkó utca címmel. A napokban újabb levelet kaptunk a leírtakkal kapcsolatban, ezúttal Vedrődy Jánostól, akinek sorait fotóval is illusztráljuk. Debreceni lakosként, s mint nyugdíjasként csu­pán a nyarakat töltöm Miskolctapolcán, a Bra­nyiszkó utcai hétvégi házamban. Az utca lakói­nak túlnyomó többsége viszont állandóan itt él, s mindannyian — köztük jómagam is — kiemelt üdülőhelyi díjat fizetnek. Ám ezzel együtt nem jár a kiemelt üdülőhelyhez mél­tó környezet. Az utca oly­annyira hepehupás, gidres- gödrös, hogy állandó bal­esetveszélynek vannak ki­téve mind a járókelők, mind a járművön közlekedők. Két éve az utcában középnyo­mású gázvezetéket építet­tek. Azelőtt járható volt az út, mert a tulajdonosok szinte évente idehordattak néhány teherautónyi kőzú­zalékot. A vezeték munka­árkának betöltése után a laza földet egy-egy nagyobb Gyakran tapasztatjuk, hogy erkölcsi értékeink erősen kopnaik, hogy nem „divat” a becsületesség, az önzetlen­ség és jó néhány olyan em­beri tulajdonság, amely ré­vén szorosabbá válhatnának az emberek közötti kapcso­latok. Éppen ezért lepődünk meg, ha elidegenedett, ro­hanó és hajszolt életünkben mégis találkozunk olyan emberrel, akinek a becsüle­te és önbecsülése többet ér, minit az a tízezer forint, amit elveszített táskámban megtalált. A nyék'ládházi Parti presz- szó tulajdonosa és családja — nem azért, .mert nincse­nek ráutalva ennyi pénzre, bainem mert jóérzésű embe­rek — még mielőtt remény­telennek .tűnő keresésbe kezdtem volna, megkerestek ■telefonon, hogy pillanatig se idegeskedjék elveszített tás­kám miatt. A szívembe zár­tam őkét, és nemcsak a visszaszolgáltatott táska mi­atti bála érzése tölt el, ha rájuk gondolok, hanem vég­telen tisztelet, ami azoknak jár, akik tudnak a másik fejével gondolkodni, szívé­vel is érezni. Bizonyára nem én egyedül élvezhet­tem már emberszeretetüket. esőzés mind mélyebbre és mélyebbre mosta, s mos­tanra már mintegy 30—40 Ügy érzem, nem hagyhatom szó nélkül örömünket, elége­dettségünket, amelyet az encsi Városi Művelődési Központnak köszönhetünk. Az intézmény számos egyéb programja', teen­dője mellett ránk, nyugdíjasok­ra is gondol. Klubkeretben biz­hanem mindazok, akik hoz­zájuk betérve az üdítő mel­lé még valami nem min­dennapi pluszt is kapnak. Kovács Gyuláné Leríinváros centiméteres árok képző­dött. Előbb-utóbb olyan mérvűek lesznek a mélye­dések, hogy fennáll a gáz­vezetékek rongálódásának a veszélye is. Ennek az esé­lyét az is fokozza, hogy gya­korta járnak erre nagy ra­kományt — építőanyagokat — szállító teherautók. Egy föld alatti gázszivárgás kö­vetkezményeit aligha kéll ecsetelnem. Megjegyezni kívánom, hogy például a Pákozd ut­cával párhuzamos utca, amely távolabb van a Bra­nyiszkó utcánál, vagy a még messzebb eső Szatmári utca és a vele párhuzamos utcák kiépítése .már évekkel ez­előtt megtörtént. Vajon mi­ért mostohább e téren a Branyiszkó utca? tositják számunkra a különféle szórakozási lehetőségeket. A nők szombatomként, a férfiak vasárnaponként vesznek részt ezeken. Itt mindenki találhat kedvére való elfoglaltságot. A nők szívesebben varrnak, köt­nek, hímeznek, televíziót és vi­deót néznek, a. férfiak inkább a kártya, a sakk, a biliárd mel­lett döntenek. A heti találkozó­kon kívül minden évben nagy élményt jeiamt számunkra, hogy fürdőzéssel egybekötött kirándu­láson is részt vehetünk. Vol­tunk már Bogácson. Mezőköves­den. Hajdúszoboszlón, sóstón. A felmerülő költségeket — ebéd. fürdöbelépő — a művelődési központ fedezi. Végezetül külön, név szerint is szólnék Kiss Jó­zsefről, aki rendszeres kísé­rőnk, s mindent elkövet, hogy valamennyien jól érezzük ma­gunkat. Gáspár Pál Encs D. B.-né, Ernőd: Információit csak megerősíthetjük. Va- lóban létezik olyan tanfolyam, ahol térítésmentesen szak­képesítést lehet szerezni. Ezeket a munkaviszonyban nem állok részére a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda szervezi. A lehetőségekről a következő számunkban bővebben írunk, * Tóth János, Miskolc: Jogi kérdéseire szívesen válaszo­lunk, ha megírja pontos címét. * 8. István, Miskolc: Belföldön üzletszerű reklám- és hir­detési, valamint ezzel kapcsolatos ügynöki tevékenységet jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gaz­dasági társaságok és magánkereskedők is folytathatnak. Összeállította: Bodnár Ildikó Az encsi miaskii Ismét a Branyiszkó utcáról Nem mindennapi eset.

Next

/
Thumbnails
Contents