Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. október 31., kedd Folytatja munkáját az Országgyűlés Fehér—Heller s o Magyarország, 1956 Fehér Ferenc és Heller Ágnes emigrációban írt könyve kiemelkedő helyet foglal el annak az immár könyvtárnyi irodalomnak a sorában, amely 1956 történéseit. az okokat, magukat az eseményeket és a következményeket taglalja. A Magyarország, 1956 című kötet a Kossuth Kiadó révén rövidesen a hazai olvasók számára is hozzáférhető lesz. Az alábbiakban részleteket közlünk a műből. o A magyar forradalom és a szuperhatalmak (Folytatás az l. oldalról) volt. Az Állami Számvevőszék létrehozásai indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű, s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pár- dók, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági ve- tiilete. A vitában felvetett kérdésekre Puskás Sándor válaszolt, majd határozathozatal következett: a képviselők az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadták. Ezután a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a földtörvény módosítását a kormány terjessze 1990 januárjában a parlament olé. Ezután a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- javaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ehhez Kulcsai Kálmán igazságügy-minisztei szóbeli kiegészítőt fűzött. A vitában senki nem kért szót: a törvényjavaslatot a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezt követően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. A tervezethez Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. A törvény- javaslatot vita nélkül, nagytöbbséggel elfogadták a képviselők. Következő napirendi pontként az állampolgári kezdeményezésre történő népszavazásról tárgyaltak a képviselők. Kereszti Csaba ismertette a jogi, igazgatási és igazságA város 35. születésnapjára kapott 450 ezer forintot, sokféleképpen el tudták volna költeni. A lehetőségek közül valódi versenytárs mégiscsak kettő, a Béke Filmszínház új, !Í0—100 fős előadói termének kialakítása, illetve a szociális ellátás fejlesztése volt. Végül az idő sürgetése és a várospolitikai fórum résztvevőinek véleménye is ez utóbbit segítette s a tanács a berentei idősek klubja létrehozása mellett döntött. Hamarosan két új piaccal is gazdagodik Barcika. Az újkazinci városrészben, a Márka-ÁBC előtti közterületen élelmiszerpiac, a strand közelében levő régi sportpályán pedig használtcikk-piac előkészítő munkáit kezdik el. A legutóbbi tanácsülésen más, bizonyára többeknek ügyi bizottság állásfoglalását, majd Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspóntját fejtette ki. Az elnök a vitákban elhangzott módosító javaslatokat a jogi bizottságnak utalta felülvizsgálatra. Ezt követően bezárta az októberi ülésszak hétfői munkanapját, amelyen felváltva elnökölt Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné. A plénum kedden folytatja munkáját. örömet okozó döntés is született. Elfogadták például az állami lakásalap elosztásáról szóló tanácsrendelet módosítását, melynek lényege az, hogy nőtt a pénzügyi támogatás mértéke, a támogatott célok és a támogatottak köre. Igaz, a módosítás közlésében nem nagyon számíthatnak a helyi sajtóra, mivel elég rendszertelenül jelenik meg, de most kéthetente megjelenő, önálló városi lapot terveznék. Végleges formája és sorsa decemberben dől majd el. Folytatódik a város gázellátásának javítása is. A tervek szerint ez évben elkészül a gázmelegítő berendezés, mely növeli a gázfogadó állomás kapacitását. Így a kiépülő kertvárosi gázvezetékre (az elvi gázfelhasználási engedély szerint) 420 lakást kapcsolhatnak majd rá. A második világháborút követő évtizedet — a hidegháború korszakát a keleteurópai rendszerek kialakulásával, jellegével és fönnmaradásának kilátásaival kapcsolatban két, egymással látszólag szögesen ellentétes, ám szerepét tekintve úgyszólván egyenértékű koncepció uralta. Az első változat képviselői némi doktrínái' felsőbbrendűséggel (az idő tájt) ez volt az uralkodó hangvétel, kivált az amerikai sajtóban) azt állították, hogy iKelet-Európa és Ázsia valahány kommunista rendszere egész egyszerűen szovjet exporttermék, s ha a szovjet katonai jelenlét és. titkosrendőri segédlet megszűnne, ezek a rendszerek automatikusan megdőlnének. A Jugoszláviában, Kínában, Albániában és másutt bekövetkezett legkülönfélébb jellegű és érték- tartalmú változások azonban mindegyre arról tanúskodtak, hogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Ezzel párhuzamosán — jóllehet tartalmát tekintve épp ellentétes előjellel — létezett .a hidegháborúnak egy másik, éppoly jelentős, habár kevésbé hangoztatott elmélete is. Ez úgy vélte:» kommunista rendszerek belülről megdönthetetlenek. Az 1956-os magyar forradalom ‘a szovjet típusú rezsimnek belülről v-aló magdönt- be te tleinsegenek ezen elméletét egyszer s mindenkorra megcáfolta. Ebben áll a magyar forradalom legközvetlenebb hatása, amely azt valóban, túlzás nélkül világ tör tén étim i jel emtőségűvé avatja. E cáfolat jónéhány olyan fontos tanulsággal szolgált, amelyet a nyugati diplomatáknak, á kelet- európai államférfiaknak és a nyugati baloldaliaknak mindmáig nem sikerült megemészteniük — noha e tanulságok annál is fontosabbak volnának, mivel azok az imént vázolt mindkét elméletet gyakorlati funkciójukban alapvetően érintik. Hiszen mind a kettő, ha mégoly ellentétes előjellel is, a hidegháború ideológiai és gyakorlati következményeit szolgálta. E kétfajta politikai előítélet határozottan a jaltai rendszerre vezethető vissza. De vajon létezett-e •efféle „rendszer" egyáltalán? Valóban joggal nevezhetjük egy rendszer alapvetésének a „három nagy" 1945. februári találkozóját ama bizonyos krími nyaralóhelyen? A kérdés mindmáig heves történészi viták kereszttüzében áll. .. A nagyhatalmak egész egyszerűen képtelenek voltak fölismerni, hogy az egyedüli eszköz, amely elejét veheti, hogy ismét egymás torkának essenek, s ezzel egy újabb világméretű kataklizmát idézzenek elő, nem egyébb, mint az atomfegyver (amely akkor már az amerikaiak rendelkezésére állt, az angolok előrehaladott kísérleteket folytattak vele, s hamarosan az oroszoknak is sikerült előállítaniuk). Képtelenek voltak belátni, hogy valahány „bölcs" döntésük csupán akadályok .sorát támasztja majd egy szánalmas béke fönn tar.tá sárnak útjába — egy olyan békekorszakban, •amelynek az atamerőegyen- súlv közelgő beállta les/, kizárólagos biztosítéka. 1956 magyar forradalma épp ezen általános világhelyzettel szemben intézett kihívást. Jóllehet a lakosság politikailag képzetlen rétegeiben élt némi bizonytalan sejtés Jaltái illetően, ám annak teljes következménye nem vált rögtön nyilvánvalóvá a háborút követő békeszerződésekben — így abban sem, amelyet a szövetségesek 1947. februárjában Párizsiban aláírattak Magyarországgal. Ráadásul a kommunista hatalomátvétel előtt Kelet-Európábán élt egy, a nyugathoz fűződő populáris mítosz, amit csak megerősített a térség liberális pártjainak erősen megkérdőjelezhető és ellentmondásos magatartása. E két tényező együttes hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalom széles rétegeinek politikai tisztánlátása elhomályosuljon. E populáris mítosz azon a föltevésen alapult, hogy a szovjet vezetés csupán Időlegesen „járt túl a Nyugat eszén", amelynek gazdasági, katonai és technikai fölénye kétségtelen, s hogy a hatalmi egyensúly hamarosan egy, a nyugati fölényt valóságosan és megfelelőképpen tükröző arányban fog helyreállni. Ezt a fölfogást látszott igazolni Jugoszlávia 1948-as szereplése is. Hiszen ekkoriban „az utca embere” behatóbb istra- tégiaii előtanulmányok nélkül .is képes volt eljutni arra a fölismerésre, hogy Jugoszláviát legfőképpen (ha nem éppen .kizárólag) az amerikai nukleáris ernyő óvja meg a sztálini beavatkozástól. (Hadd jegyezzük meg azért, hogy a titoista vezetés elszántsága és széles tömegtámogatása csaknem ugyanilyen súllyal esett latba.) A kelet-európai liberális pártok ellentmondásossága (ha nem kimondott gyávasága) pedig abban nyilvánult meg, hogy bár hivatásos vezetőrétegük tisztában volt >a „jaltai jéghegy" rejtett dimenzióival, •mégis elhallgatta azt és úgy tett. mintha a térségben minden a parlamentáris demokrácia jálékszaibályai szerint történne. A növekvő elkeseredés ellenére a hatalmi erőki- egyenlítődés ezen populáris mítosza nem szűnt meg, sőt tovább élt a kommunisták hatalom átvételé t követő időkben is. Hadd ismételjük- újra: egyedül Magyar- ország 1956-os forradalma leplezte le és semmisítette meg végleg ezeket az illúziókat. (Folytai juk) ... sulykolta még egy évvei ezelőtt az aggteleki környezetvédelmi szeminárium egyik minisztériumi előadója a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítésével kapcsolatban. Röpködtek a milliárdoik, a turbinák, az „erők ás a művek” csak éppen az ökológia, az élővilág, az ivóvíztar- lalék fogalmait felejtette el használni a népes, ifjú szakembergárda körében. Akkoriban szakemberek hallgatták a vehemens előadást, megoszlottak a vélemények. Ma az Országgyűlés foglalkozik a, nagymarosi munkálatok vizsgálatával, immár második alkalommal. Az elmúlt év decemberében az építkezés mellett szavazott a képviselők többsége, ma még nem tudni hogyan. Dr. Vodila Barnát Borsod megyei képviselőt a Parlament folyosóján kérdeztem: — Mát vár az ülésnek a nagymarosi munkálatokat tárgyaló napirendjétől? — Az egyik legizgalmasabb kérdése ez ennek az ülésszaknak. Mint ahogyan az országban minden állampolgárt, így itt is minden képviselői foglalkoztat az építkezés sorsa. Rengeteg szakvéleményt és felhívást juttattak el hozzánk a különböző csoportod, információhiányról tehát nem beszélhetünk. Csakhogy ezek jórésze egymásnak ellentmondó, kitűnik, hogy a szakemberek sem tudnak megegyezni. A Vásárhelyi Pál Társaság például az építkezés mellett, a jelenlegi kormány ellene, a szakminiszter Maróthy László ismét mellette, a magyar- országi Zöldpárt szervezői pedig megin.l- c.sa.k ellene agitálnak. — Ezek szerint bár a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt, végzett hazai és nemzetiközi, jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása a napirend, ennek ellenére számíthatunk-e a végleges döntésre-? — Tudomásom szerint igen. — Mi lesz az Ön állásfoglalása? — Valószínűleg tartózkodni fogok a szavazástól, mint ahogyan egy ilyen értelmű felhívást az elmúlt ülésszakon már alá is írtam. Véleményem szerint ugyanis a szavazással teljes egészébeu a parlamentre ruháznák át a felelősséget, amit pedig nekünk nem lehet felvállalnunk. Az építkezés majdhogynem két állami és pártvezető megállapodásának eredménye volt, az Országgyűlés tudta nélkül. Ma már tehetetlenek vagyunk, mi nem tudjuk helyrehozni a helyrehoííhatiatlant, ez már nem döntési helyzet. V. Zs. Fiatal város az öregekért Új piacok Kazincbarcikán 0 Budapesti Vegyiművek • A CEMENTIPARI GÉPJAVÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA, Miskolc, Mésztelep u. 1. sz. ÉRTESÍTI TISZTELT RÉSZVÉNYESEIT, hogy 1989. november 30-án 10 órakor tartja évi rendes közovíílését FEL VESZ UVH lUllUUU I1UI.IJ | UltF UUl a Társaság Mezőkövesd, Zsóri-fürdői üdülőjében Mezőkövesd, Szivárvány út 1. sz„ 3400 # vegyipari szakmunkásokat, vagy A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE: ® általános iskolát végzetteket betanít 1. Alapszabály-módosítás készülékkezelői munkakörbe 2. A íelüg.velöbizoüság megválasztása, díjazásának megállapítása I KERESETI LEHETŐSÉG: folyamatos munkarendben, 3. A feliigyelőbizotlság ügyrendjének jóváhagyása 1 végzettségtől és gyakorlati időtől függően 13 000—20 000 Ft hó 4. A könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása 5. Tájékoztató a Társaság üzletmenetéről ® üzemfenntartás területére szakmunkásokat 6. Egyéb I KERESETI LEHETŐSÉG: A részvényesek szavazati jogukat személyesen, vagy meghatalmazott útján egyműszakos munkarendben, gyakorlati időtől függően: 8000—12 000 Ft hó gyakorolhatják MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK! A meghatalmazást közokirat, Jelentkezni lehel személyesen, vagy telefonon: vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani, BUDAPESTI VEGYIMŰVEK munkaügyi és bérosztály. legkésőbb a közgyűlés megkezdéséig Budapest IX., Kén u. 5. A közgyűlésen minden részvény — kivéve az elsőbbségi részvényt — Telefon: 1277-238 egy szavazatot jelent Az évszázad üzlete..
