Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-05 / 235. szám

L XLV. évfolyam, 235. szám 1989. október 5. Csütörtök 3 Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lapja lanifiiiyivwi—r w—mw nwiwm i inni immun nw—f •sHKWvsna mm Kongresszus '89 Miről és hogyan tanácskoznak Az MSZMP holnap kezdődő kongresszusa gyökeresen kü­lönbözik a korábbi, hasonló eseményektől, ennek megfele­lően az előkészítés is új tartalmi, politikai és szervezési fel­adatokat jelentett — mondotta Domonkos László, a Szer­vezési, Technikai Bizottság titkára az MTI-Prcssnek adott nyilatkozatában. A küldöttekkel, illetve a küldöttcsoportok­kal való rendszeres dialógus révén lényegében a párttag­ság véleménye érvényesülhetett a különböző, fontos doku­mentumok — az alapszabály, a programnyilatkozat, a be­számoló és az ügyrend — kialakításában. A területi küldöttcsoportok és a platform alapján szer­veződő küldölitcsoportok szó­vivőik révén — ez az 1276 küldött egynegyedét, mintegy 300 emberi jelent —• folya­matosán részt vettek az elő­készítés munkájában. A cél az volt, hogy a kongresszus elé már döntésre előkészí­tett, alternatívákat is tartal­mazó előterjesztések kerül­jenek. A változás külsősé­gekben is mérhető: a kong­resszus nélkülöz minden olyan megjelenési tormát, amely a korábbi ' évtizedek előtt, mindössze egyetlen lei- iratot helyeznek el a terem­ben, szemben a küldöttek­kel: Demokrácia, jogállam, szocializmus. A szabad vé­leménynyilvánítás új fóru­maként, mind a földszinten, mind a karzaton, a folyosó­kon, nagyméretű hirdetőtáb­lák lesznek, melyeken bár­mely küldött, vagy küldött- csoport közzéteheti informá­cióit, véleményét. A kong­resszus oly módon törekszik eredményességre, hogy ez a legkevesebbe kerüljön —■ je­lentette ki a Szervezési, Technikai Bizottság titkára. • Tegnap délután pártak­tívát tartottak a Diósgyőri Gépgyárban. Nem csupán a gépgyári MSZMP-tagok rész­vételével, hiszen szép szám­mal képviseltették magukat a hagyományos lakóterületi pártalapszervezetek, s más vállalatok MSZMP-szerveze- tei is. Az élénk érdeklődés nem volt véletlen, hiszen a munkás és a nyugdíjas párt­tagság nem kis érdeklődést mutat napjainkban aziránt; mit képvisel, mit akar, mi­lyen megújult MSZMP-t képzel el az „összefogás az MSZMP me míj üléséért ” platform? Berecz János, a KB volt ideológiai titkára, a platform vezetője is e köré csoportosította előadásának mondanivalóját. Bevezetőül az „összefogás" szeptember 24-i rendezvé­nyéről beszélt, ahol harma­diknak szólalt fel egy szek­szárdi, a platform előtt is­meretlen fiatalember, éppen Berecz János előtt. E fiatal­ember tett az egész ország­ban tárgyalt elmarasztaló ki­jelentést a ..négyesfogatról’', vagyis Pozsgayékról, mégpe­dig oly látszatot keltve, mintha a platform nevében beszélne. Berecz János teg­nap a Digépben kijelentette: elhatárolták és elhatárolják magukat a nyilatkozattól. Nem hívei a nevek emlege­tésének, a politikusokat ítél­Pártaktíva a Digépben Mit képvisel, milyen pártot akar az „Összefogás”? gyakorlatát jellemezte. A Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban zajló eseményt munkakongresszusnak tekin­tik, s ennek megfelelően, a külsőségeknél is a takaré­kosságot tartották szem Azt. is elmondta, hogy a ren­dezvény mintegy IS millió forintjába kerül az MSZMP- nek, s ez az összeg megkö­zelítőleg a fele a korábbi Kongresszusi költségeknek. (Folytatás a 2. oldalon) Jó termés kukoricából Nyers Rezsi a Varsói Szerződésről A Varsói Szerződésben és a KGST-ben való magyar rész­vétel foka attól függ, hogy milyen irányú és mértékű belső reformok valósulnak meg e szervezetekben — mondta a Pravdának adott nyilatkozatában Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. — Ha nagyobb mértékben sikerül beépíteni nemzeti érdekeinket és törekvéseinket az együttműködés leendő rendszerébe, akkor a magyar részvétel jelentékeny lesz, ha nem, akkor együttműködésünk bizonyos mértékig formálissá válik — szögezte le a pártelnök a szovjet lap budapesti tu­dósítójának kérdéseire válaszolva. Nyers Rezső mindazon­által hangsúlyozta, hogy mind az MSZMP, mind pedig az újonnan alakuló pártok többsége elfogadja és tiszteletben tartja részvételünket a Varsói Szerződésben és a KGST- ben. Az interjút szerdán közölte az SZKP KB lapja. A Minisztertanács szerdai ülésén az Országgyűlés elé ter­jesztendő tájékoztatót hallgatott meg a társadalmi szerve­zetek vagyonáról. A kormány áttekintette a KGST-országokkal folytatandó 1991—1995. évi tervkoordináció helyzetét. A Minisztertanács előterjesztést tárgyalt meg a magyar- szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakításá­ról. A kormány személyi kérdésekről határozott. ft kukorica ez évben igen síép, leménnyel kecsegtet megyénkben. Nem ritka a 10 tonnás hektáronkénti termés. A Minisztertanács szerdai ülését ikövetően Bajnak Zsolt szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. Elmondta, hogy a kor­mány egyaránt foglalkozott ülésén a magyar—szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakításáról szóló előterjesztéssel, vala­mint a KGST-országokikal folytatandó 1991—95-ös évek­re szóló tervkoordináció helyzetével. Az előbbit Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes, az utóbbit Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke terjesz­tette a kormány elé. A kormány tagjai egyet­értettek abban, hogy a ma­gyar—iszovjet kereskedelem­ben alkalmazott elszámolást korszerűsíteni kell, hogy fo­kozatosan egységessé válja­nak a magyar vállalatok számára a szocialista és a tőkés piac jelenleg még el­térő követelményei. A kormány szerdai ülésén megvitatta a társadalmi szer­vezetek vagyonáról készített pénzügyminiszteri jelentést, amely az Országgyűlés kez­deményezése nyomán ké­szült. Személyi javaslatok is szerepeltek az ülés napi­rendjén. A miniszterelnök előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács október 31-ei hatállyal felmentette Bor­bély Sándort, a Munkásőr­ség országos parancsnokát, saját kérésére, érdemeit el­ismerve, nyugállományba vo­nulása . alkalmából. (A kor­mány a tisztség betöltéséről még nem döntött.) A Minisztertanács minisz­terhelyettessé nevezte ki Ta- bajdi Csabát, és megbízta a Minisztertanács Nemzetiségi Titkárságának vezetésével. Az ülésen szóba került ok­tóber 23. kérdése is. A kor­mány véleménye szerint ok­tóber 23-át nem nemzeti ün­neppé, hanem nemzeti em­léknappá kell nyilvánítani. Az lenne ugyanis az egész társadalom számára a leg­jobb, ha ez a nap a nemzeti megbékélés érzését erősítené. je meg és minősítse környe­zetük és a pártkongresszus. Ezután azt fejtegette hosz- szan, mellyen pártot képzel el az „összefogás”-plaftorm Ez a párt nem lehet az a bolsevik típusú MSZMP, amely már megtette a ma­gáét — mondotta. — Olyan párt kell, hogy legyen, amely síkraszáll a magyar lakosság rendszeres és megfelelő el­látásáért, vagyis a biztonsá­gos megélhetésént és a köz- biztonság megszilárdításáért. Mindkét kérdés kulcsfontos­ságú napjainkban ahhoz, hogy Európa befogadja ha­zánkat. A máról szólva, kifejtette: a válságot az MSZMP okoz­ta, s ennél fogva megoldás sem létezhet az MSZMP nél­kül. De a párttagságot a mához vezető út miatt nem lehet hibáztatni, ha vannak, akiket felelősség illet, az a pártvezetés. Az újjászülető MSZiMP nélkül a mai vál­ságból kivezető út megtalá­lása nem lehetséges — állí­totta. Ez a párt — mármint amelyet az „összefogás” platform képzel el — a dol­gozók, vagyis a munkások és agrárdolgozók balolda­li-bal közép pártja kell, hogy legyen, de ,nem szakad el az értelmiségtől sem! Fon­tos, hogy a szó legközvetle­nebb értelmében, a tagság pártja legyen, a fő kérdé­sekben a tagság döntsön. Ilyen pártok léteznek kül­földön is, a szónok példa­ként hozta fel a Német Szo­cialista Pántot és a Francia ■Szocialista Pártot. A balol- dali-balközép MSZMP re­formpárt is kell, hogy le­gyen, amely megfelel a mai követelményeknek, és ame­lyet követ a nagylétszámú, ma „csendes” párttagság. Eh­hez be kell fejeződnie az ön- marcangolásnak! Ha ilyen párt lesz az MSZMP, képes arra, hogy megnyerje a köz- társasági elnöki választást, s azután tisztes eredményt ér­jen el az általános válasz­tások során is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az MSZMP nélkül egyetlen erő, ■egyetlen párt sem számíthat sikeres kormányalakításra. (Folytatás a 2. oldalon) Interjú Németh Miklóssal a kongresszus előtt A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos tör­vények parlamenti megvita­tása és az MSZMP történel­mi döntésekre (készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, fo­lyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva. — ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban. Miért? — A kormányzati munká­ban ezek a programok, kon­zultációk semmivel sem pó­tolhatók. A • politikában gyakran beszélnek a hall­gatag többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. En­nek a többséginek a szava­zatán múlik az ország jö­vője. ezért hallatlanul fon­tos, hagy megismerjük ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy a bennük rejlő energi­ák mozgósítására képesek legyünk. — Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken? — A sok kérdéskör közül most csak két problémát emelnék ki: az önkormány­zatot és a gazdasági öveze­teket. A megbeszéléseken megerősödött bennem: az önkormányzat a magyar ember természetes igénye, és ~ a demokratikus átmene­tet is csak akkor fogadja el, ha belső autonómia igényét a mindennapi életben kiél­heti. — Az utóbbi időben ön többször hangsúlyozta, hogy a kormány a parlamentnek felelős kormányként kíván (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents