Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

£7 A Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem négymilliárd fo­rintos költséggel új üzemet építenek, ahol a poliuretán- termékek egyik fontos alapanyagát, a metilén difenil diizocianátot - MDI - gyártják majd. A létesítmény épí­tése befejezéséhez közeledik, rövidesen megkezdik a gyár­tási rendszer „élesztősét” és még <u idén elkezdik a pró­bagyártást is. (MTI-fotó) Pozspy lire Torontóba érkezeti Pozsgay Imre allammmiszi tér, aki az évszázad legna­gyobb szabású angliai ma­gyar fesztiváljának fővérinó- k ekén! veti részt a négy­hetes kulturális esemény- sorozat megnyitásán, szom­baton Londonból Torontóba repült, ahol otl élő magya­rok meghívásának lesz ele­gei. Négynapos londoni láto­gatása során a magyar poli­tikusi fogadta Margaret Thatcher brit kormányfő. Pozsgay Imre első külföldi látogatója volt Douglas Hurd külügyminiszternek, a brit diplomácia csütörtökön ki­nevezett új vezetőjének. Ta­lálkozott a nemrégiben Ma­gyarországon járt Tom King védelmi miniszterrel és szá­mos más vezető politikus­sal, -közéleti és kulturális személyiséggel. Az államminiszter a Ki­rályi Külügyi Intézetben, majd a londoni magyar nagyikövetségen tartott saj­tóértekezletén, illetve szá­mos tv-állomásnak és na­pilapnak adott nyilatkozat­ban válaszol! a magyaror­szági demokratikus átalaku­lás folyamataira vonatkozó­an feltett kérdésekre. Pozsgay Imre kanadai lá­togatása során találkozik vezető politikusokká’!, majd Washingtonba utazik, ahol fogadja őt George Bush, az Egyesült Államok elnöke. (Folytatás a 2. oldalon) Zászlót bontott a Népi Demokratikus Platform Az MSZP Népi Demokra­tikus Platformjának és mun. kástagozatának megyei kép­viselői szombat délelőttre a miskolci Rónai Sándor Mű­velődési Ház nagytermébe hívták Borsod-Atarij-Zemp- lén lakóit, hogy nagygyűlés és vitafórum keretében is­mertethessék a pártszenvic- ződés jelen helyzetéi, a platformok szellemi irányza­tait. A csekély érdeklődés miatt a nagyterem. helyett a művelődési ház klubterme adotl otthoni a rendezvény­nek, mely kétórás időtarta­ma alatt összesen 41-en vet­tek részt. Elsőként Katona Béla, az MSZP elnökségi tagja tar­tott előadást a pártszerv-e- zödésröl, s azon véleményé­nek adott hangot, miszerint az MSZP szervezésének ne­hézségei a jogelőd MSZMP válságáig nyúlnak vissza. Tagadhatatlan tény ugyan­is, hogy az MSZMP nem működött igazi pártként. Inkább olyan tömegszerve­zet volt — s ez tudatosult Katona Béla: Egy százezres tagságú MSZP az erős balol­dal záloga tagjaiban is —, amely jócs­kán feltöltödöítt karrieris­tákkal, szerencselov-agokkal. A hangadók soikszor elnyom­ták a jószándékú, tisztiaszí- vű embereket, s a politizá­lásuk sem igazi politizálás volt, mert nem a politika szellemi értékesítése jelen­tette a célt, hanem a vissza­jelzés nélküli elárasztás. S bár az MSZMP a tömegek­hez szólt, de nam a töme­gek megnyerése céljából. Jóllehet a változtatás igé­nye már évekkel ezelőtt megfogalmazódott az embe­rekben, e változtatás folya­mata csak az elmúlt évben és az idén gyorsult fel. Most már a jogutód párt az MSZP programja ,nem fo­galmazza meg a proletárdik­tatúra igényét, az egypárt- rendszer egyedüli létjogo­sultságát. Nem mondja ki, hogy az állami tulajdon a legmagasabb foka a tulaj­donnak, s ezáltal a legjobb. Az internacionalizmust sem arról az oldalról közelíti meg, miszerint az nem más, mint a kommunista tartok szolidáris • jóviszonya egy­mással, hanem azt mondja: az a hasonlóan gondolkodó szolidáris jóviiszonvát jelen­ti. Törvényszerűnek hiszi, (Folytatás a 2. oldalon) Ha beválik, modell lehet a kísérlet A TSZKER berettyóújfalui műanyag-feldolgozó üzemében 800 000 dolláros költséggel olyan új gépsort vásároltak, amely lehetővé teszi 80, 160 és 300 milliméter átmérőjű dréncsö­vek gyártását. A 300 millinr\£tei átmérőjű dréncső mezőgazdasági meliorációs gyüjtőcsö- ként és kommunális szennyvízcsatorna-csőként egyaránt felhasználható. Az új berende­zésen a csövekből - mérettől függően - óránként 80 és 600 méter között tudnak gyár­tani. ’ • • 0 ' * Csenyéte. A baktakéki közös tanácshoz tartozó hét község egyike. Düledező, el­hagyott házak, bezárt isko­la, egymásnak feszülő embe­ri indulatok, talán egymást gyilkolni is kész 257 ember, akik közül 67 nem cigány. Minden bizonnyal, ez utóbbi adat motiválta leginkább a megyénk cigányságának fel- emelkedését is zászlajára tű­ző Raul Wallenberg Társa­ságot, hogy legújabb akció­ja színteréül ezt a falut, a „világ végén” levő Csenyc- tét válassza. Társul hívván Kiút a cigánysorsból? Putnoki téglabemutató Kazincbarcikán maguk mellé a megyei és a helyi tanácsot, a Független Kisgazdapártot, a Phralipe Cigány Szervezetet, annak Csenyétén a napokban meg­alakult egységét, a Magyar Televíziót, a sajtót... Soha egyszerre ennyi idegen nem járt itt, nem kérdezősködött, jegyzetelt, filmezett, fotózod házról házra járva, mint 1989. október 28-án, sötéte­déskor, amikor a rendkívüli falugyűlésre gyülekezett a falu apraja és nagyja .,. Mi történt Csenyétén ezen a napon, ebben a két és fél órában ? Az elhibázott agrárpolitika, majd a körzetesítés tette tönkre a falut, okozta az el­vándorlást — érvel vitain­dítójában Soltész István, a közös tanács elnöke. Ezek a legfőbb okai a megüresedett házaknak, amelyek jó részéi a két cigánytelepen élők vá­sárolták meg, kedvezménye­sen. Igaz, a legutóbbi, idén februári falugyűlésen el­hangzott sok-sok panasz kö­zül jó néhányat orvosoltak, de ez csak csepp a tenger­nyi gondban... S hogy konkrétan mik ezek a gon­dok? Elsőként Kovács Lász­ló, fekete ünneplőbe öltö­zött cigány —, mint később kiderült, a helyi cigányszer­vezet titkára —, sorolja tár­sai és a falu nevében is a panaszhalmazt. Miért nem lehet megolda­ni a közlekedést? Hat órákat kell várni Encsen, Baktaké- ken, a délután és este már nem is közlekedő buszra, nem csoda, hogy a kocsmá­ban kötnek ki a cigányok. Miért csak a falu egy része kapott vezetékes ivóvizet, sokan pedig a fúrott kútból isznak moslékot (be is mu­tatnak társai egy üveg za­varos, sárgás színű folyadé­kot). Miért nem ad munkát a téesz, miért csinál más szerződést a magyarral és másat a cigánnyal? Miért kell innen Baktakékre járni iskolába a gyerekeknek? (Folytatás a 2. oldalon) Cigányok és magyarok együtt a rendkívüli falugyűlésen (Nyikes Attila felvétele) Szombaton és vasárnap — salgótarjáni és egri fűtés- technikai berendezéseket : gyártó cégek mellett — ki­állítást rendezett az Észak­magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat a put­noki gyár termékeiből, Ka­zincbarcikán, a helyi mű- ; velődési központban. — A célunk az — mon­dotta a helyszínen Máté Gyula, a vállalat kereske­delmi és termelési igazgató helyettes —, hogy a 'kazinc­barcikaiakkal megismertes­sük a putnoki gyár korszerű építőanyagait, tégláit, ame­lyek ma a legjobb ilyen termékek közé sorolhatók az országban. Egyébként a HB. termókcsaládról van szó. amelyek közül a HB—38-as kézi falazóblokknak, vagy a 12 cm-es, függőleges ürsga- lésű válaszfaltéglának min­den igényi kielégítő, külön­leges tulajdonságai vannak, s máris igen népszerűek. — Persze nem annyira — mondja Susány.i László, a Putnoki téglaüzem igazga­tója —, hogy ne lenne szük­ség további népszerűsítésé­re. Arról nem is beszélve., hogy ha igény van rá, a termelést is tudjuk fokozni. Évente ma már 35 millió darab kisméretű téglát, i mellette mintegy 14—15 mii­hó kisméretű téglának meg­felelő, korszerű, a legújabb hőtechnológiai előírásokkal készülő íalaeóanyagot gyár­tunk Pu'tnokon. Ezek kör­nyezetbarát anyagú építő­anyagok, semmiféle káros 4n.yagol nem bocsátanak ki magukból utólag sem ... A kiállítás egyben lehető­séget adott a helybelieknek kedvezményes vásárlásra és előjegyzésre is. Az érdeklő­dőkkel Márkusz Dezső-né, értékesítési csoportvezető foglalkozott. — Egy ilyen kiállításnak .nem az eladás a tulajdon­képpeni fő célja — mond­ta —, noha vevők is akad­tak. A legfőbb azonban, hogy felvilágosítsuk az építtetőket, kivitelezőket ha­gyományos és korszerű ter­mékeinkről. —ny—s—

Next

/
Thumbnails
Contents