Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-24 / 252. szám

1989. október 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 megbékélés jegyében Hegemlékezések megyeszerte (Folytatás a 2. oldalról) Ezután hangsúlyozta, a magyar nemzet fölött ne atyáskodjon egy köztársasá­gi elnök, hanem csakis a független és szabad válasz­tásokon megválasztott Par­lament döntsön a nép sor­sáról. A szabad demokra­ták a békés rendszerváltás hívei, s vallják: döntsön a nép! A felvonulás második •helyszínén rendezett ünnep­séget 17 óra 10 perckor ki­sebb közjáték zavarta meg. Ekkor a pártszékház épüle­tén kigyulladt a vörös csil­lag, amelyet többen fütty­szóval nyugtáztak. Néhá­nyon atitól tartottak, hogy a felvonulók elveszítik nyu­galmukat, ám végül is egy­kettőre lecsillapodtak a ke­délyek. A tömeg rendezetten vonult a következő hely­színre, a Hősök terére. Érintették a város központi terét, a Szemere és a Ka­zinczy, valamint a Széche­nyi út kereszteződését. Jel­lemző. 'hogy a villamosköz­lekedés csupán negyedórára szünetelt. kereszténydemokraták nevé­ben Bakos Batu, majd az MDF Országos Elnökségé­nek nevében dr. Furman Imre szólt az ünneplő tö­meghez a gyertyák fényé­ben. * Hegyalja két történelmi városában, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is meg­emlékeztek e jeles napról. Zemplén székhelyén a Pia­rista templom előtt már vasárnap este gyertya- és fáklyafényes ünnepséget tar­tottak az ellenzéki szerve­zetek. Itt. a Magyar De­mokrata Fórum helyi veze­tőségének tagja mondott ün­nepi beszédet. Tegnap este a római katolikus nagy­templomban ökumenikus is­tentiszteletet tartottak, ahol megemlékeztek a 33 évvel ezelőtti napokról, a mártí­rokról. Sárospatakon együtt kö­szöntötte a nemzeti megbé­kélés napját a városi ta­nács, a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum helyi “szervezete, valamint a nyugdíjasklub és a város­védő és városszépítő egye­sület. Közös felhívásukra a v^ros méltón emlékezett meg a népfelkelésről és forradalomról. A művelő­dési ház előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd Horváth Sándor szín­művész, az MDF tagja em­lékezett beszédében 1!)5(5 ok­tóberére. Özdon a Liszt Ferenc Művelődési Központ szín­háztermében tartottak ünne­pi megemlékezést tegnap délután 5 órakor. A ma­gyar demokratikus ellenzék Ózdon működő pártjai és szervezetei, valamint a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága hívta a város pol­gárait a rendezvényre, ahol az ünnepi műsor keretén belül Szakács Albert, a Ma­gyar Demokrata Fórum óz­di szervezetének tagja be­szélt október 23-a jelentősé­géről, történelmi tanulsá­gairól. A kazincbarcikai ellenzéki pártok plakátokon hívták találkozóra a város lakóit „az 1956-os forradalom és szabadságharc első szabad ünnepén”. Az Egressy Béni Művelődési Központ adott helyet a rendezvénynek, ahol a történelmi esemény kapcsán emlékeztek. Felvonulás és ünnepség Budapesten * A menet ezt követően a Hősök terére vonult. Itt először a Független Kisgaz­da és Polgári Párt nevében Rábai Zsolt szólt az ünnep­lőkhöz. Ezután dr. Mizsei Béla, az 1956-os események utáni terror egyik életíben- maradottja kért szót. A Szolnokról érkezett kisgaz­dapárti szánok ecsetelte, mit akarnák a kisgazdák, mi „rejlik” jelszavuk: ..Bort, búzát, békességet!” — mögött, s több miskolci élményét is felelevenítette. Ugyanitt szóltak a miskol­ciakhoz a Magyarországi Szooiáldemökmata Párt mis­kolci csoportjának „barátsá­got” hirdető képviselői is. . „S az ünneplő tömeg végül eljutott a Petőfi térre, a nagy költő szobra elé. Itt a (Folytatás a 2. oldalról) Krassó György közgazdász hangsúlyozta: 33 év eltelté­vel ez a nemzet ma is vál­tozást akar, és síkraszáll .a szabadságért, a független­ségért. .A szónok végezetül kijelentette, hogy a jelenle­gi országépítést, „az új honfoglalást” csak 1956 esz­méire lehet alapozni. Witner Mária — aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, majd éveket töltött börtönben — leszögezte: ok­tóber 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom vala­mennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb ma­gyar jövőben, s nem ők te­Ősz a temetőben hetnek róla, hogy ez nem valósult meg. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkásta­nács elnöke beszédében a Parlament előtt egybe- gyűlt fiatalokhoz intézve szavait, a következőket 'mondta: „A magyar jövő ■bennetek van, nem a nyu­gati és a keleti segítség­ben.” Végezetül leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tarta­lommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszüle­tik egy szabad Magyaror­szág. A Kossuth téri megemlé­kezés végén két, immár do­kumentumértékű írás hang­zott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványa, illetve Kosa Pálnak, az Újpesti Forra­dalmi Bizottság vezetőjének kivégzése előtt a siralom­házban papírra vetett bú­csúlevele. Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult. Akkor és most Az a 33 ,évvel ezelőtti októberi jeles nap keddre esett. Akkor, azon m napon Borsod-Abaúj-Zemplén né­pe visszautasította Gerö beszédét. mondván ..az egész egyetlen mellébe­szélés volt”. Akkor, vezér­cikk jelent meg ia lapban. a ..Szabadság ,lángja” cím­mel. A szerző többek kö­zött ezt vetette papírra: „Az olvadás, a rügyfaka- clás megindult. Azon kell lennünk, hogy egészséges hajtások fakadjanak törek­véseink nyomán. Előttünk egy nemzet sorsa áll forró szívvel, s :higgadt fejjel kell fáradoznunk boldogí- lásán, bajaink gyógyítá­sán . . . Nagy munkát -vál­laltunk magunkra, népün ­ket kell kiemelni mély süllyedéséből.” Mennyire igaz >szavak ma is! Akkor, azon a na­pon ködösebb, párásabb. hűvösebb idő volt, mint tegnap. Akkor, azon a na­pon Nagy Imre a követ­kezőket mondotta: .........« további és az ,eddiginél sokkal határozottabb de­mokratizálás útjáról nem hagyjuk letéríteni magun­kat .. Most sem, semmikor! Akkor, azon a napon vé­res összetűzés volt a Ma­gyar Rádió székháza előtt: akkor. Gerö Ernő fasisz­táknak nevezte a felvo­nulókat. ..Itt, Miskolcon csend van, a város alszik — írja korabeli lapunk. — Semmit sem tud a pesti eseményekről. Alszanak az emberek, s nem. is sejtik, hogy Pesten torkolattüzek villannak az éjszakában és ártatlanul diákvér festi pirosra az utcák kövezetét. Kezdetét vette a forrada­lom, a szabadságharc.” Most, 33 évvel később Miskolcon nem alszanak az emberek, torkolattüzek helyett fáklyák lobbantak, a követelések hangosak, igazak voltak. — Emlékez­tünk. A forradalom, a. sza­badságharc. a nemzeti megbékélés folytatódik. Fegyver nélkül. Higgadt fejjel a nemzet boldogítá- sán. bajaink gyógyításán kell fáradoznunk. Vala­mennyiünknek, valameny- nylünkért...! Szerveződik a Magyar Szocialista Párt Nyékládházán A nagyközségi pártbizottság 1989. október 19-i ülésén feloszlatta magát. A volt testület MSZP-tagságot vállaló személyei kifejezték készségüket a pártszervező munka segítségére. Létrehozták az MSZP ideiglenes helyi szervező­Lovakkal simára tiport... évtizedeken át bozótba vesző ... 301-es parcella . . . Hosszú az út a rákoskeresztúri köztemető bejáratától az ’56-os forradalmárok sírhantjáig. Ám könnyen meg lehet ta­lálni, hiszen ma táblák mutatják az utat. A parcella szélénél nemzeti színeinkkel futtatott gyertyá­kat. árul egy fiatalember. Az üzlet persze üzlet.-.. Ezeken az október végi napokon sokan zarándokolnak ki ide. Nemcsak családtagok... Így, itt talán könnyebben „bé­kévé oldja az emlékezés'’ az akkor történteket. A közös, s a személyes tragédiákat egyaránt. Rákoskeresztúr. 1939. október 21. (dk) bizottságát. A szervezőbizottság felhívja a volt MSZMP tagjait, minden baloldali érzelmű állampolgárt, hogy csat­lakozzanak, lépjenek be az új pártba. Cselekedjünk, tegyünk többet a holnapért! A helyben lakók, illetve itt dolgozók október 3I-ig mindennap 8'—16 óra között a pártházban jelezhetik csatlakozási szándéku­kat. Cím: 3433., Nyékládháza, Kossuth út 62. Telefon: 41-318. Szervezőbizottság Lettország eredményesen mutatkozott be Több üzletre szándéknyilatkozatot Írtak alá Lettország bemutatkozik címmel .nyitottak kiállítást október 11-én a Nehézipari Műszaki Egyetemen, azzal a céllal, hogy bemutassák a lett termékeket, s konkrét üzleteket kössenek a magyar vállalatokkal a kölcsönös szállításra, a technológiáik, a tudományos és műszaki ku­tatások eredményeinek cse­réjére. A múlt hét végén zárult bemutató eredmé­nyeiről tegnap tájékoztatta az újságírókat Voldemar Ozols, a kiállítás igazgatója, aki többször is kifejezte elégedettségét a miskolci munkával kapcsolatban. A lett ipar szinte teljes termékskáláját felvonultató kiállításra körülbelül ezren voltak kíváncsiak. A helyi és országos jelentőségű vál­lalatok sorával folytattak tárgyalásokat,- több üzletre szándéknyilatkozatot írtak alá. Nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi vállalatok képviselői -is jelentkeztek, közöttük két NSZK-beli társaság, valamint egy oszt­rák—amerikai cég szakem­berei. A kiállításon bemutatott videocard berendezést, ame­lyet a szívgyógyászaiban hasznosíthatnak, kipróbálás­ra már elszállították a Bor­sod Megyei Kórház egyik belgyógyászatára. Az Inter­latria cég pedig számos üz­leti ajánlattal térhetett -vissza Lettországba. A konkrét üzleti megállapodá­sok aláírására a közeljövő­ben várhatóan Budapesten kerül sor. — Hasonló kiállításokat az elmúlt években más szo­cialista országokban is ren­deztünk — mondotta az igazgató. — Miskolci ta­pasztalataink a legkedve­zőbbek, hiszen itt nemcsak udvarias érdeklődésben volt részünk, hanem úgy talál­juk, hogy komoly szándék­kal kerestek meg bennün­ket, s az üzleti kapcsolatok mindkét fél számára kedve­zően kiszélesedhetnek. Eh­hez természetesen hozzá tar­tozik, hogy mi sem proto­kolláris látogatásra érkez­tünk. A Szovjetunióban el­fogadták a gazdasági önál­lóságról szóló törvényt, s Lettország igyekszik mi­előbb bekapcsolódni a nem­zetközi kereskedelembe, munkamegosztásba. A kiállítást, amelyet a Szakszervezetek Borsod Me­gyei Tanácsának, illetve a Nehézipari Műszaki Egye­tem közreműködésével ren­deztek meg, november ele­jén Budapesten is bemutat­ják. <u. j.) Választói értekezlet a fviedosznal Markánsabb érdekképviseletet! Megyénkben a foglalkoztatottak száma évek óta csökken. Ezen belül például a mezőgazdaságban dolgozók létszáma négy év alatt mintegy egynegyedével megapadt. Miután az elhelyezkedési nehéz­ségek egyre mélyebbek az agrárágazatban is; s mert egyre aggasz­tóbb jelenség a munkahely-felszámolásból adódó munkanélküliség, így az elmúlt évek csendes hallgatása után, most radikális válto­zást, megújulást várnak el a dolgozók a Medosztól. Többek kö­zött e gondolatok kaptak hangot szombaton a TAG Borkombinát tarcali tanácstermében, ahol a Mezőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezete tartotta megyei választói értekezletét. Az ér.tékezleten elsőiként Kádár Sándor, megyei ti tikár tartotta meg beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról. Elhangzott, bár a Medosz megyei tevékenysége a ha­gyományos értelemben évről évre javuló színvonalat mu­tat, mégis a romló gazdasá­gi életben — a mikoris nő a szakszervezettel szembeni el­várás — egyre nehezebben tud a dolgozók igényének eredm ényesen megtel e Ini. A mező- és erdőgazdaság jövedelemviszonyaira jellem­ző. hogy 1988. december 31- sn — amikor a létminimum országos átlaga 3260 forint vo'llt. s az egy főre eső át­lagkereset nettó 7015 forin­tot tett ki — Borsod-Abaúj- Zempléntoen e szektorban 5707 forintot keresltek az em­berek. Keresetben tőlük csak a kereskedelem és a könnyűipar maradt el. A szakszervezettől ilyenformán erős érdekvédelmet várnak el a dolgozók. Sok ugyan- akikor a türelmetlenség az egyik oldalon, és sok a ne­hezedő gazdasági ráhatás a másikon. A következmény, hegy csökken a szervezett dolgozók száma. Legerőtel­jesebb a visszaesés az álla­mi gazdaságokban. Igaz, hogv ennek ellenére nőtt a tagdíjbevételek értéke, ám ez az emelkedés nem tar­tott. nem tarthatott, lépést az éves infláció mértékével. (Ilyenkor érződik a kilépé­sek hátránya, valamint vi-sz- szalköszön a szervezett dol­gozó relatív jövedelemcsök­kenése.) S bár mind több pénzt költ a megyei Medosz például különféle segélyek kifizetésére, szembe kell néz­nie a realitással, azaz a szűkülő pénztárcával. Az értekezleten részt ve­vők leginkább arra keres­tek választ, hogy mit is vár­nak el a jövőben a Me­dosztól. milyen igényekkel tekintenek a közelgő szak- szervezeti kongresszus elé. A vitában kért szót Czirmai Tibor, a Medosz megbízott főtitkára. Elsősorban a hoz­zá intézett kérdésekre felelt, de hozzászólásában kitért arra is, hogy milyen szak- szervezeti törvények várha­tók az elkövetkezendőkben, valamint véleménye szerint miként lehet a szakszerve­zeti munkát hatékonyabbá tenni. így például azzal, hogy a szervezett tagok egy­más iránt és választott kép­viselőik iránt fokozott bi­zalmat tanúsítanak, hogy a mozgalmat ne gyengítse bel­ső széthúzás, ellenkezőleg, a tagok összetartozása erősítse azlt. Végezetül tisztségviselők választására került sor. A Medosz megyebizottsági tit­kára ismét Kádár Sándor lett. (balogh a.)

Next

/
Thumbnails
Contents