Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-24 / 252. szám
XLV. évfolyam, 252. szám 1989. október 24. Kedd Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP MAGYARORSZÁG: KÖZTÁRSASÁG Méltó ünneplés a nemzeti megbékélés jegyében Az MSZP elnökségi tagja 1956-ról Emlékülés Leninvárosban A népielkelés évfordulóján, tegnap, megemlékezést tartottak a Leni'nvárosi Tanács székhazában.. A résztvevőket Hegedűs György, a városi tanács elnöke köszöntötte, .majd dr. Vass Csaba szociológus, az MSZP elnökségének tagja beszélt l!)öfi jelentőségéről. Mint mondotta, az emlékülés alkalmából nem árt emlékeztetni arra, hogy ma a legfőbb cél: a megbékélés jegyében hitet tenni a sokszínű politikai erők összefogásával a nemzet fennmaradása érdekében. Ezután arról beszélt, hogyan tudta a hatalom a nép, a proletárdiktatúra nevében eltorzítani a társadalmat, hogyan történhetett meg az a sok törvénytelenség az országban, ami végül is sárba tiporta a legelemibb emberi jogokat. Ez ellen, a diktatúra megszüntetéséért kelt fel az ország népe 1956. október 23-án. Napjainkban vita folyik arról, vajon forradalom, vagy ellenforradalom következett be 1956-ban? Magam is osztom az MSZP elnökségének véleményét, hogy Október 23-án népfelkelés tört ki a diktatúra ellen. Ehhez még azt is hozzáteszem: 1956. október 23. nem egyszerű népfelkelés volt, hanem olyan fordulat, amely véget vetett az ellenforradalmi jelleget öltött Rákosi-rendszer uralmának. Számunkra ez az utolsó esély arra, hogy békés átmenettel felzárkózzunk az európai nemzetek sorába, hogy az új köztársaság kikiáltásával végre a magyar nép saját kezébe vegye sorsának formálását — mondta az előadó. — Akadtak, akik ötvenhatot az értelmiség mozgalmának nevezték — folytatta. — Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az írók, az újságírók, általában az értelmiségiek minden erőfeszítése sem tudott volna gyökeres fordulatot előidézni a munkások aktív részvétele nélkül. Ennek egyik legékesebb bizonyítóka a munkástanácsok létrejötte, amely a munkásönigazgatás kiteljesedését jelentette. (Folytatás a 2. oldalon) Miskolci mementő Az ország tegnap 1956. október 23-ra emlékezett, egyben a Magyar Köztársaság kikiáltásának napját ünnepelte. Miskolc, a megyeszékhely is ünnepségsorozat színhelye volt.. Az ellenzéki csoportosulások és pártok demonstrációjának első színhelye a Nehézipari Műszaki Egyetem központi épületéhez vonzotta a néhány száz fiatalt. litt a Fidesz Miskolci Szervezetének vezetői szóltak a jelenlevőkhöz, kinyilvánítva: 1956 forradalmi gondolatainak és tetteinek örökösei. Félperces tisztelgéssel emlékeztek 1956 miskolci eseményeinek egyik első áldozatára, az akkor mindössze 16 éves Grómusz Ildikóra. Ezután Simonyi Zoltán, a miskolci csoport, majd Fodor Gábor, az országos választmány nevében szólt a fiatalokhoz. * A miskolci sportcsarnok előtt már több ezer főt számlált az ünneplők, a felvonulók tömege. A csarnok „mellvédjéről" először Balázsi Tibor, a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetének egyik vezetője köszön tötte a résztvevő- két. Döntő többségében fiatalok — . egyetemisták és középiskolások — továbbá a harmincas, negyvenes korosztályhoz tartozó értelmiségiek hallgatták szavait. Idősebb emberrel a felvonulók körrott kevéssel tálalkoSbattuniK. a nanguiaxoi — legalábbis én így éreztem — így érzékeltethetjük a legjobban: nyugodt, békés. (Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosz- szan tartó viharos taps köszöntötte, harsonások díszjeleket fújtak. A téren a magyar Országgyűlés felni vására több tízezren gyűlitek össze, ott voltaik az Országgyűlés tisztségviselői, és igen sok képviselő, a Minisztertanács tagjai, a pártok, az egyházak, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői, meghívást kapták a Budapestre 'akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Még zúgott a harangszó, amikor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobájának pi- ros-fehér-zöld zászlóval ékesített erkélyén, s üdvözölte a hallgatóságot. Beszédének elején köszöntötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait. Hangoztatta: az ország lakosaihoz, s mindazokhoz szól. akik szívükön viselik Magyarország sorsát, akik határainkon túl megértéssel és rokonszenvvel követik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszítéseiben. A továbbiakban így folytatta: — Most, a XX. .század vége felé 'közeledvén, a szabad demokratikus Magyar- ország megteremtésében Kossuth Hajós, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azo'k demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő — különösen az 1956- os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás — történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársa- -,ir í-rvéhvet alapjait. Újabb történelmi szakasz nyitánya ez államunk demokratikus átalakításának útján. Miközben feltárjuk és bevallják a múltat, tekintetünket határozottan a jövő felé kell fordítanunk. Eltökélt szándékunk, hogy népünk akarata szerint, amit nemsokára szabad, demokratikus választásokon nyilvánít ki, v,égigmegyünk megkezdett utunkon: a Magyar Köztársaság független, demdkrátiikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amelyben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthetnék. Az új köztársaság felelősseget érez a határainkon kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. A világ haladó és demokratikus vonulatának részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, meggyorsítani hazánk felzárkózását a fejlett országok sorába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat, hozzájárulva Európa egységesüléséhez, biztonságának megteremtéséhez, és a világ egyetemes problémáinak megoldásához. Változatlanul hazánk nemzeti érdekének tekintjük nagy szomszédunkhoz. a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztését Egyidejűleg a másik vezető vnlághatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is .ió együttműködésre törekszünk. Alapvető nemzeti ér- dékünknek tartjuk a jószomszédi viszony ápolását a környező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Duna menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. Folytatjuk a nyitás külpolitikáját: aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzetközi cserének és együttműködésnek a gazdaságban és a tudományban, a kultúrában és az emberi jogok érvényesítésében. Tisztelt Ünneplő Közönség, Honfitársaim! A hazához és a haladáshoz, a nemzeti összefogáshoz és a demokráciához, a humanizmushoz fűződő gondolatok és törékvések jegyében mindenkit következetes cselekvésre, kitartó munkára hívok fel az ország jobb jövője érdekében. Csak közös erővel emelhetjük ki az országot a mélyre süllyedésből. és teremthetjük meg a szabadság, a demokrácia és a jólét anyagi, szellemi feltételeit. Megérdemelné mái a nép. hogy végre ..jókedv és bőség" legyen a Duna— Tisza táján. Legyen hosszú életű az új Magyar Köztársaság, és boldogabb elődeinél. Végül pedig és legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a Földön, és legyen békesség az emberek között! —mondta befejezésül. Szűrös' Mátyás beszédét élénk megnyilvánulások kísérték, a jelenlevők többször is tapssal, 'éljenzéssel fejezték ki egyetértésüket az ■e 1 h a n gzo ttakka 1. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás befejezte ünnepi beszédét, majd felhangzott a Himnusz, amelyet sokan énekelték a téren egybegyűltek közül is. Az ünnepség végén Szűrös Mátyás Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében ellépett a felsorakozott díszegység előtt, köszöntvs a katonákat. A magyar meghívott vendégék üdvözlése után Szűrös Mátyás köszöntötte a diplomáciai testület misszióveze- tőif. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepsége a diszegvség díszmenetével zárult. (MTI) (Folytatás a 2. oldalon) äX£ urowHP nrw UN-Q -
