Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

XLV. évfolyam, 245. szám 1989. október 16. Hétfő Ára: 4,30 Ft politikai napilap Tanácskozott a HNF IX. kongresszusa Elfogadták az alapszabályt Kárpátaljára énkezett szombat délelőtt Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnö­ke. Ung váron, az Ultrán Kommunista Párt Kárpát­aljai Területi Bizottságának székházéban párt- és álla­mi vezetőkkel találkozott. Az átépítés alatt az eredeti nyomvonalon csak a belváros felé közlekednek a villamosok A Marx téri átépítés mi­att azonban Diósgyőrből a Tiszaira haladó, 1-es villa­mosok az átépítés ideje alatt, ami előreláthatóan hat he­tet vesz igénybe, a Vasgyá­ron át közlekednek. Ez a forgalomátirányítás az első napokban némi bosszúságot is okozott, elsősorban azok­nál az utasoknál, akik a változást bejelentő hirdet­ményeket nem vették figye­lembe. A vállalat az 1-es menetrendjét úgy állította be, hogy az minél kevesebb időveszteséget okozzon az ezen a vonalon közlekedők­nek. A kivitelező Betonútépítő Vállalattal kötött szerződés szerint a Marx téri munká­latokat november 25-re be kell fejezni. „E népet érettnek és hívatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza” - a Márciusi Front több mint fél évszázaddal ez­előtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondo­latául a Hazafias Népfront IX., előrehozott kongresszusa, amely szombaton reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székhá­zában kezdte meg munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozáson megje­lent a kormány több tagja, az egyházak képviselői, a különböző pártok és társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselői, számos ismert közéleti személyiség, valamint a diplomáciai testület több tagja. A kongresszust Dobos László, a HNF OT ügyvezető elnökségé­nek titkára nyitotta meg. Huszár István elnök-főtit­kár fűzött szóbeli kiegészí­tést a HNF országos taná­csának a VIII. kongresszus óta végzett munkájáról ké­szült írásos beszámolóhoz. A most leköszönő elnök- főtitkár bevezetőjében rá­mutatott: akarjuk, akartuk a változást, akarjuk, hogy a mély és elhúzódó válság­ból társadalmi kataklizmák nélkül mielőbb kiemelked­jünk, létrejöjjön a demok­ratikus jogállam, amely ga­rantálja az emberi jogok érvényesülését, a nemzeti felemelkedés eshetőségét. A népfrontmozgalmafc gyakran méltatlan, megalázó szerep­re kárhoztatta az önkény, a kezdeményezéseket gyakran nemcsak elhallgatás, vissza­utasítás, hanem időnként el­marasztalás fogadta. De a mai sokszínű változás szá­mos eleme a népfrontban sarjadt. A népfront jelenéről, jövő­jéről szólva hangsúlyozta: most itt a történelmi esély arra, hogy megtisztultan, megerősödve, önálló és füg­getlen népfrontmozgalom bontakozzon ki, az emberi szabadságon nyugvó nemzeti összefogás megteremtésén munkálkodva. A mozgalom fő erejét adó 4213 helyi, területi népfront- bizottság szerepét értékelve leszögezte: az, hogy a moz­galom túljutott az összetett, külső és belső okokra visz- szavezethető válságán, min­denekelőtt azért lehetséges, mert településeink túlnyo­mó többségében bizottsága­ink új erőre kaptak. Az elnök-főtitkár beszé­dét követően Rőder Edit, az alapszabály szerkesztőbizott­ságához énkezett javaslatok­kal ismertette meg a plénu- mot, majd Kukorelli István ügyvezető elnök tartott elő­adói beszédet a népfront jövőjéről. Kukorelli István fontos­nak ítélte egy, tagjaiban szuverén nemzeti centrum kialakulását, mert — mi­ként rámutatott — egy meg­zavarodott, elbizonytalano­dott és szélsőségeiben egy­más ellen hadakozó társada­lom könnyebben manipulál­ható, s egyúttal jó táptala­ja a téveszméknek. Márpe­dig ezek a téveszmék — a nacionalizmus, a faji előíté­letek, a szociális demagógi­ák, az antikommunizmus, a szovjetellenesség — párt­programokban vagy pár.tgvű- léseken kimondva, kimon­datlanul újjászületőben van­nak. Ezekkel az eszmékkel ma Magyarországon ugyan választást lehet nyerni, de az országot lehet elveszteni — mondotta az ügyvezető elnök, majd így folytatta: (Folytatás a 2. oldalon) Bontják — a műszaki megnevezés szerinti — déli villamosvágányt a Marx té­ren, azaz azt a sínpárt, amelyen a ’villamosok a di­ósgyőri végállomásról a Ti­szai pályaudvarra szállítják az utasokat. Mint a Miskolci Közleke­dési Vállalat illetékesétől megtudtuk, ez a bontás azért szükséges, hogy kipróbálják azt a kétféle pályaépítési módot, amellyel a későbbi­ekben a Marx tér és a di­ósgyőri végállomás közötti szakaszt átépítik. Két vál­tozatban végzik el, most mintegy 60—80 méteres hosszúságban a pályaépítést. Az itt szerzett tapasztalatok alapján döntenek az alkal­mazandó módszerről. Mert a pálya átépítésére előibb- utóbb szükség lesz, különö­sen, ha az új villamoskocsi­kat forgalomba állítják. A Tiszai pályaudvar és a Marx tér között a pályaépítést már elvégezték, illetve az utolsó simításokat most vég­zik a városban áthaladó szakaszon. De ez már a közlekedést, azaz a kétvágá­nyú haladást nem gátolja. Egy pontra, a karnagyra szegeződő szemek, hatalmas­sá artikulált szájak... „a szél susog, a nád susog, a fecskepár dalolva száll, hát szóljon a dal messze föl­dön” ... a karnagy moso­lyától, s a dalok megszo­kott, ám mégis mindig új ízétől, egymás biztonságától, egyszerűen az éneklés örö­mévé oldódik a feszültség . . . „csak énekelj, mert az ének szép dolog, csak énekelj, mert az énekben szív do­bog" ... az életkort nem meghazudtolva, gyermeki bájjal szólalnak meg az is­mert és kevésbé ismert ked­ves gyermekdalok, de még a komolyabb darabokra is ez jellemző. Ha belegondolunk, bizonyára nem is tudjuk el­képzelni, hogyan szói Liszt Krisztus oratóriumának al­lein ja tétele egy gyermek­kar előadásában. Hál tudja meg a világ, hogy szépen! A visszásságokat emlegetve szoktuk feltenni a kérdést: Szűrös Mátyás Kárpátalján ez Kodály országa? Igen ez! Ezek a gyerekek, ezek a kó­rusok, . .. s persze vezetőik. Ám a szakemberek nem­csak a szépet, hanem a rosz- szat, a javítanivalót is ész­reveszik. Kazincbarcikán a hétvégén Bárdos Lajos em­lékére megrendezett II. ki­csinyek kórusa országos ta­lálkozónak is fontos, s hasz­nos eseménye volt, amikor a bemutatkozott kórusok tel­jesítményét értékelték Sző- nyi Erzsébet Erkel-díjas ze­neszerző vezetésével. El­hangzott például, hogy van­nak kórusok, ahol nagyon kulturált a hangzás, viszont feszélyezett az előadás, ahol pedig ez természetes, ott elő­fordulnak kisebb-nagyobb hibák. Az optimális termé­szetesen —, amivel szintén találkoztunk — a kettő össz­hangja. A miskolci és kazincbar­cikai kórusok mellett Buda­(Folytatás a 8. oldalon) utazott. Délután Beregszá­szon folytatódott az Ország- gyűlés elnökének programja. Itt felavatta Illyés Gyula szobrát, majd a költő emlé­kére rendezendő irodalmi esten vett részt. Az Országgyűlés elnöke megtekintette a nagydégé- nyi, a nagyberegi és a be­regszászi művészeti csopor­tok folklórbemutatóját, majd az öt éve létrehozott Illyés Gyula magyar irodalmi klu­bot köszöntő irodalmi ösz- szeállítást. A művelődési ház zsúfo­lásig telt színháztermében felolvasták Pozsgay Imre államminiszternek, a magyar kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma elnö­kének az Illyés-szobor ava­tása alkalmából a bereg­szásziakhoz intézett üzene­tét. „Nincs méltóbb alkalom arra, hogy új korszakot nyissunk a magyart ma­gyarral összefűző eleven, hol félelemből eltagadott, hol meg gondatlanul gyengülni hagyott kapcsolataink törté­netében, mint annak az Illyés Gyulának az emléke előtt tisztelegve, aki egész életét ebben a zavaros év­században a nemes gondnak, a magyar közösség ébren- tartó erősítésének szentelte" — írta Pozsgay Imre. Az államminiszter a to­vábbiakban kifejtette: „Az új kollégium, mint a magyar kormány tanácsadó testületé a trianoni diktátum óta az első olyan hivatalos állami szerv, amely nyilvánosan és kormányzati felelősséggel vállalja a magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyar nemzeti kisebb­ségek ügyének képviseletét. IFolytatás a 2. oldalon) Illyés Gyula-szobrot avattak Szűrös Mátyás tájékoztatta vendéglátóit a Magyarorszá­gon végbemenő változások­ról, majd kijelentette: Ma­gyarország érdekelt a gorba- csovi politika sikerében, bi­zalmi viszonyra törekszik a Szovjetunióval még akkor is, ha változik az ország belső élete. A nemzetiségek helyzeté­ről szólva, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy az alapvető emberi, nemzeti és nemzetiségi jo­gok kezelése ma már nem­zetközi jellegűvé vált. A nemzetek alapvető feladata­ként jelölte meg a nemzeti­ségek egyéni és kollektív jogainak a biztosítását. Ami itt történik, mondotta Szű­rös Mátyás a Kárpátalján élő magyarságra utalva, az nagy dolog, s.a Szovjetunió megújuló politikájának és a magyarok előfeszítéseimek köszönhető. A történelmet be kell vallani, s e tájon rendkívül sok történelmi emlék található. A néprajzi hagyományok, a nyelv- és a történelem ápolásához az utóbbi időben itt kedvezőb­bé váltak a feltételek, ami­nek szívből örülünk. Az Országgyűlés elnöke ezt követően megtekintette az ungvári hungarológiai központot, amelynek épüle­tét egy régi villából most alakították át. A november közepén átadásra kerülő in­tézmény a magyar kultúra fejlesztéséhez kíván segít­séget nyújtani. Szűrös Má­tyás ezután rövid látogatást tett Balia D. Károlynak, a Hatodik síp című új irodal­mi lap főszerkesztőjének la­kásán, majd Munkácsra Kulcsár Kálmán a népfront elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents