Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

1989. október 3., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Mit vár a pártkongresszustól ?

Beszélgetés Szabó Pállal, a megyei küldöttcsoport vezetőjével

Mór csak néhány nap válásit el az MSZMP kongresszusának kezdetétől. Az előkészületek finisébe érkeztünk. Erről beszélgettünk Szabó Pál, edelényi első titkárral, a megyei küldöttcsoport vezetőjével.

— Milyen funkcióra szerveződött a megyei küldöttcsoport?

— Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy a küldöttcsoport teljesen újszerűén, új fölfogásban készül a kongresszusra. Eszerint a megye küldöttei minden egyes kérdésben kifejthetik saját véleményüket, képviselhetik választóikét, és a kongresszuson formálódó-alakuló csoportokhoz,

áramlatokhoz kapcsolódva képvisélhet- nek regionális és átfogó jellegeiket is.

Ez egy rendkívül fontos rendezőelv és a kongresszuson egy .mobil, meggyőződésem szerint jó irányú, folyamatosan érlelődő álláspont kialakítását teszi lehetővé.

Visszatérve az eredeti .kérdéshez, nagyon alapos és higgadt: mérlegelés szükséges, és ez esaik a kongresszus ideje alatt nem végeziheitő el. A kongresszusi küldöttcsoportot .azért hívtuk életre, azért szervezzük a találkozókat, hogy demokratikus módon segítsük a felkészülést, az érdekeknek a feltárását, amely ebben a megyében jelen van. Azért dolgozunk, hogy ezek már a kongresszus előtt megfogalmazódjanak, valamint segítsük a tapasztalat- cserét és folyamatosan biztosítsuk a tájékoztatást. Ennek érdekében eddig három találkozót szerveztünk. Először Fejti Györggyel, utána Medgyessy Péterrel, legutoljára Pozsgay Imrével. Arról van szó konkrétan, hogy a küldötteik jól ismerjék meg az ország, a megye politikái, gazdasági helyzetéi, mi pedig továbbítsuk a kisebb közösségekben .kialakult álláspontokat, tehát a tájékoztatás kölcsönös.

• Nagyon fontos, hogy ez a munka kapcsolódjon a kongresszus előkészületeibe, ezért szoros munkakapcsolatban vagyunk a kongresszus előkészítésén dolgozó szervekkel és ennek kialakult a hálózata. Ezt segítik az úgynevezett szóvivők, illetve a kongresszus előkészítő bizottságaiba delegált küldöttek. A küldöttcsoportnál kialakult egy vita a szóvivőik feladatairól. Szerintem ugyanis elmúlt az az időszak, amikor minden kérdésben egy csoportnak egy nyelven kellett beszélnie. Ezért u szóvivő nem sajátíthatja ki a csoport véleményét, de azt jól ismerve közvetítenie kell azokat a hangulati, valamint tartalmi kérdéseket, eltéréseket, kisebbségi véleményeket is, amelyek a küldöttcsoporton belül jelen vannak. Ennek szellemében a következő bizottságokba küldtünk személyeiket: az ügyrendi bizottságba Szabó Józsefet Len invárosból és Czimbalmos Istvánt Miskolcról, a szavazatszámláló bizottságba Varga né Kerékgyártó Ildikót Diósgyőrből. A jelölő bizottságiba Seper Lászlót, a Borsodi Szénbányáktól és Soós Győzőt Sátoraljaújhelyből. A szerkesztő bizottságba Lakatos Imrét és Nagy Aladárt jelöltük, a íellebbvi- teli bizottságban dr. Hadler Ferenc dolgozik.

A jelenlegi tervek szerint négy témakörben folyik a kongresszusi munka. Az else magának a pártnak a jellege, működési elvei és az alapszabály. Ehhez és minden ilyen témakörhöz létrehoztunk egy-egy csoportot. A 'küldötteik javaslata alapján döntöttünk a vezetőjéről, és utána önkéntes vállalkozás alapján egészültek ki. Nagyon lényeges, hogy a kongresszus ne váljon döntésképtelenné, rögtön a különböző témák elővezetése után minden egyes platformtól és csoporttól az az ésszerű, hogy ne valami dagályos, áttekinthetetlen, szóvirágokkal tarkított előterjesztésekkel bombázza a kongresszust, hanem csak az alap-platformtól, tehát a küldött anyagtól eltérő. markáns véleményét indokolja és jelenítse meg.

Tegnap délután például az első, a párt jellege, működési elve és alapszabálya ‘kérdésikört vitattuk meg. A csoport vezetője Kárpáti Zoltán, miskolci pb-tiiitkár. A másik ilyen csoport a Magyarország társadalmi fejlődéséről kialakítandó állásponton dolgozik, ami takarná a demokratikus szocializmus megvalósításával összefüggő kérdéseket, a jogállamiság kiterjesztését, annak garanciáit, a tulajdonviszonyokat, az elosztási viszonyokat, ,a közösség és az egyén szabad fejlődését, valamint hazánk fejlődésének nemzetközi feltételeit. Ennek a teamnek a vezetője Szabó György, a megyei tanács elnöke. A gazdasági kibontakozás stratégiájával, a párt álláspontja az ország gazdasági helyzetéről témával foglalkozik a harmadik csoport, vezetője Tolnai Lajos, a BVK vezérigazgatója. Negyedik csoportunk a párt álláspontja az oktatás, a tudomány, a művelődés fejlesztéséről, az alkotó, szellemi munka jelentőségéről a nemzeti feladatok megvalósításában témakörrel foglalkozik. Ennek a teamnek a vezetője Nagy Aladár az egyetemről.

Nagyon jelentősnek tartjuk továbbá, a személyi kérdések eldöntését. Én azt tapasztalom, hogy joggal óriási igény van a változtatás iránt, hogy a vezetés, de mindenekelőtt a várhatóan 17—21 fős elnökség jelentős részében frissüljön meg, új arcok és olyan hiteles emberek legyenek benne, akik garanciáját jelentik a megújulásnak. Ellenben itt van a legnagyobb félelmem, mert ezeket elvben szép kimondani, de például, ha terítékre kerül, hogy a vidéki Magyarország címén hogyan lehet vidéki prominens személyiségeket is, meg fiatalokat is az elnökségben együtt látni, akkor már nagyon nehezen tudunk előre haladni. Mindenesetre tudatos munkát folytatunk, és ennek kezdeti eredményei már mutatkoznak. Ebben is, mint minden más kérdésben is igyekszünk együttműködni Észak-'Mágyairország megyéivel, ezért találkoztunk és kapcsolatban vagyunk Heves, Nógrád és Szabolcs megye küldöttcsoportja'inak vezetőivel, tagjaival. Megegyeztünk abban: keressük az északi régió hiteles személyiségeit, embereit, és amiben lehel, kölcsönösen támogatjuk egymást, és a kongresszuson a listaállításnál a mi listánkhoz közel álló platformokkal és csoportokkal keressük a szövetséget.

— Jelen volt a megyei pártértekezleten, mint kongresszusi küldött, s mint a megyei pártbizottság tagja. Milyen benyomásai voltak a pártértekez- letről?

— Én az egész megyei pártértekezlet legfőbb funkciójának a kongresszusi előkészületek támogatását tartottam. Én úgy érzem, hogy ennek csak részben tudott eleget tenni, mivel ez a pártértekezlet ténylegesen megkésett, ezt beismerte a megyei pártbizottság is, amelynek tagja voltam. Magáról a párt- értekezletről nekem az a tapasztalatom, hogy kiegyensúlyozott volt, megjelentek a különféle színek. Örömmel tapasztaltam, hogy a teremben jelen volt a pártban meglevő különféle gondolkodás, ez a gondolkodás kereste egymáshoz az utat, és a vitában is, de a döntésekben is gyakorlatilag tükörképét, mutatta ennek a megyei állapotnak, ami van. Ugyanakkor azt is érzékeltem, hogy a pártértekezleten még működtek . a régi reflexek, mintha továbbra is túlértékelnénk a többpártrendszerben az egyik pártnak, az MSZMP-nek a szerepét, mintha majdan ez lenne a valóságos centruma a hatalomnak, és nem az egyik része. Egy kicsit ennek kapcsán gazdasági, termelési, egészségügyi aktívává és tanácskozássá is vált, és ez a politikai értékét talán valamelyest csökkentette.

Ezzel együtt történt egy elmozdulás abba az irányba, hogy ez tényleg egy politikai fórummá váljon, de ennek mértéke, nagyságrendje még nem megfelelő. A pártértekezlet vége felé történő eseményektől a sajtóban, a rádióban és a közvéleményben nagyon sokféle értékítélet alakult ki. Én személy szerint azt képviselem, hogy nem volt szerencsés ebben az összeférhetetlenségi ügyben pillanatnyi hangulati alapon, gyorsan szavazni. Én a Molnár Miklós hozzászólása mellé álltam, mert 2gy kialakuló többpártrendszer legelején méginkább óvatosabbnak, higgad-' tabbnak és toleránsabbnak kell lennünk, természetesen nem adva föl azokat az elveinket, amelyek a többpártrendszerben is vezérelvek. Játékszabályoknak lenni kell. Én úgy érzem, nem is állásfoglalási döntés volt ez, hanem valamiféle intelem. Gondolom, hogy majd a második fordulóban lehetőség lesz ezt korrigálni, a küldöttek valószínű, ennek valamilyenfajta korrekciójára vissza is térnek.

Voltak, akik egyenesen, nyílt beszéddel, nem személyeskedve, de fölvetették azoknak a felelősségét, akik most például el akartak bújni a felelősség elől. Ezzel már több oldalról foglalkozott a sajtó is. Itt van például a Drótos László esete. Ha ö többes szám első személyben beszél, és elmondja, ennek részese volt, és utólag ő ezt kritikával illeti, és neki ebből megvannak a tanulságai, s ezt közreadja ezen a pártértekezleten, ebből mi tanulhatunk, és — most Szabó György szavaival élve — így ül át a másik székbe, akkor szerintem a széken marad. A demokráciát jelzi, hogy a reagálás nem maradt el, a pártértekezlet érzékeny volt a hamis hangokra.

— Személy szerint mit vár a párt- kongresszustól?

• — Én mindenképpen bízom benne, és a voksaimmal, a lehetőségeimmel azt fogom támogatni, hogy az MSZMP- nek egy olyan jogfolytonos pártja legyen, amely minden progresszív erőt tömörít, és határozottan felvállalja az előrehaladást. Konkrétan, úgy látom, hogy ez a párt ebben az összetételben alkalmatlan az új feladatok ellátására. Fontosnak tartom, hogy ennek a pártnak legyen egy centruma, mert én személy szerint sem találom és látom most ezt, ami mellé, vagy mögé fel lehet sorakoztatni az erőket. Én a centrumot nem valami tömegre építeném, azokkal értek egyet, akik politikai központra gondolnak. Arra a belső, mozgó. dinamikus részére a pártnak, amely húzó ereje az egész mozgalomnak. Ezt a pontot én, az eddigi terminológiáknál maradva, a ma centrumnak és reformnak nevezett pont között találom. Ha ez így alakul ki, akkor ehhez kell majd rendelni a személyi kérdéseket. Az új testületnek garantálnia kell, hogy aszerint a pártfelfogás szerint, és azzal a programmal dolgozik, amelyet a kongresszus előír. Én azzal egyetértek, hogy ezt a vezetést az ország sorsáért, gazdasági bajaiért nem lehet felelőssé tenni, de a párt mai állapotáért, a május óta bekövetkezett helyzetért ez a pártvezetés felel, én ezt vallom, mert mindennap ezt tapasztalom.

— Lehet, de nem törvényszerű, hogy a városi első titkárt kongresszusi küldötté választják, méghozzá rendhagyó- an demokratikus módon.

— A jelölést előkészítő bizottság pártszavazásra tett javaslatot, tehát en gém az edelényi párttagok mindegyike jelölhetett, vagy szavazhatott ellenem. Ebben a nyári szabadságolási időszakban a párttagok 84 százaléka eljött és személyesen voksolt. A szavazás külön felállított szavazókörzetekben történt nem taggyűléseken, de titkosan, urna val, ugyanúgy, mint ahogyan az országgyűlési és tanácstagi választások nál a szavazás rendjét és módját általában ismerjük. Ennek eredményeként a küldöttek döntő többsége, 97 százalékának a bizalmát élvezhetem, s a kongresszuson majd Edelény városát képviselem. Ez számomra tényleg nagy megtiszteltetés, és kellő magabiztosságot is ad arra, hogy a kongresszus küldöttei sorában egy-egy kérdésben, ha döntenek, akkor határozott legyek.

_ Vcgiil: az egyes számú reformkörnek volt egy javaslata, közvetlenül a megyei pártértekezlet napján felsorolták azokat a személyeket, akiket ők szívesen látnának az új vezetésben. Ebben Szabó Pál is szerepelt. Mi erről a véleménye?

Ú

j piac születőben

A ruhaipar

Hollandiába (is) szállít

Még időben váltottak Mezőkövesden

— Meglepett. Tudom, és ez nyilvánvaló: minden párttag javasolható bármilyen jellegű pártfunkcióra. Természetes, hogy különböző helyeken, különböző javaslatok születnek. Én annak örültem volna személy szerint leginkább, hogy abban a közösségben, ahol az én személyem és nevem felvetődik, ott a nézeteimet, a felfogásomat is megismerik, esetleg megvitatják, és ennek tükrében foglalnak állást. Én ebben a közösségben nem tudtam a véleményemet kifejteni, nem is voltam jelen a jelölésnél. Sokat hallok, olvasok róluk, de a személyes találkozás, a közvetlen benyomás, a közvetlen eszmecserék lehetnek az igazi erőpróbák és mérőpróbák. Ennek hiányában e lista összeállítását nemigen lehetett alaposan végiggondolni. A pártértekezlet második fordulójáig ez pótolható, és több szempontot is figyelembe véve a platformok,, csoportok is bizonyára hoznak majd javaslatokat a jelölő bizottság mellett.

Nagy Zoltán

Aki a mai gazdasági helyzetben csak a mának él, annak előbb-utóbb rá kell döbbennie tévedésére, ami könnyen végzetes lehet a termelő számára. Mert a piac könyörtelen. A ruhaiparban például olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, hogy a gazdálkodó szervezetek csökkenteni kénytelenek a termelést, ugyanis fokozatosan lanyhul a fizetőképes, belföldi kereslet, a Szovjet és az arab piacon pedig csak ráfizetéssel lehet kereskedni. Nem marad tehát más választás, mint új, jövedelmező üzlet után nézni. Olyan vevők után kell kutatni, akikkel hosszabb távon is lehet kereskedni. Ennek persze olyan „ára” van, hogy a termelőnek kifogástalan minőséget kell produkálni, s a megrendelt árut határidőre le kell gyártani. Ebben ugyanis nem ismernek pardont az igényes külföldi piacokon.

A Mezőkövesdi Ruhaipari Kisszövetkezetben is döntő lépésre szánta el magát a vezetés, amikor az egyik neves holland céggel vette fel az üzleti kapcsolatot. Természetesen, eddig is dolgoztak tőkés megrendelőknek, így például évek óta Nyu- gat-Németországba szállít a szövetkezet férfinadrágot, ám a mostani üzlet hosszú évekre megalapozhatja a kollektíva jövőjét.

— Milyen üzletről van konkrétan szó? — kérdeztük •Tacsó Andrást, a kisszövetkezet elnökét.

— Egy régi holland vásárlónk, a MODE 3—H nevű cég igazgatója, akinek korábban már dolgoztunk, megkeresett bennünket és közölte, hajlandó velünk újabb üzletet kötni férfizakók gyártására — újságolta az elnök. — Természetesen vázolta a feltételeket is, amelyeket úgy lehetne tömören összefoglalni, hogy a holland üzletember világszínvonalú árut vár a szövetkezettől.

— A felek végül is megegyeztek?

— Tisztában vagyunk vele. hogy a minőségi követelmények rendkívül magasak, de hát ezzel szembe kell néznünk. Pénzéért mindenki megteheti, hogy kiváló árut kér. Az üzlet végül is megköttetett, melynek értelmében havonta két-három- ezer darab férfizakót kell a szövetkezetnek legyártania.

— Sok ez. vagy kevés?

— Tekintettel arra. hogy a szalag technológiáját, a holland fél igényének megfelelően át kellett alakítani. — amelyben a holland technikusok is közreműködtek —. s macától értetődően, minden szemoontbót kifocásta- lan termék°t kell előállítani kezdetben voltak 7.0Uv"nrUr -i mennyiséinél A, keíts

vagyis kiváló minőség és a kívánt darabszám, nem mindig volt elérhető.

— S a dolgozók hogyan fogadták az új piac hírét?

— Mondanom sem kell, hogy nem repestek az örömtől, hiszen egy ilyen váltás, amely az eddiginél lényegesen magasabb követelményekkel párosul, idegesebbé teszi az embereket. Azt már csak úgy mellékesen említem, hogy az átállás nyár- időben — a szabadságolások idején, és a műhelyben uralkodó nagy hőség közepette — ment végbe. A munka lényegesen nagyobb figyelmet, pontosságot, esetenként, nagyobb erőkifejtést igényelt, amit sajnos nem lehetett honorálni a fizetési borítékokban, hiszen a szövetkezetre is vonatkoznak a bérezéssel kapcso'atos szabályozók, rendelkezések.

— Így bizonyára nem volt túlzottan népszerű a holland céggel aláírt megállapodás?

— Nem tagadom, sokan ellenszenvvel fogadták, legalábbis kezdetben a szövetkezet vezetésének döntését. De hát egy elnöknek esetenként a népszerűtlen feladatot is vállalnia kell, kiváltképpen, ha nincs más út, ha a szövetkezet talponma- radása a tét. Ilyen körülmények között. igyekeztünk szót érteni dolgozóinkkal. Elmondtuk, hogy ha egy nyugat-európai cég megkeres bennünket, és jó, hosszú távra szóló üzletet ajánl számunkra, nem szabad a lehetőséget elszalasztani. Már csak azért sem, mivel sok fiatal dolgozik nálunk, akik elvárják, hogy megélhetéshez jussanak.

— Arról még nem esett szó, vajon a holland vevő elégedett-e a szövetkezet munkájával.

— Kezdetben a vasalással gondok voltak, a varrással szemben azonban nem emelt kifogást a megrendelő. Ügy számolunk, hogy 1993 végéig megfelelő megrendeléshez jut a szövetkezetünk. A tervek szerint jövőre 35 ezer darab férfizakó gyártására nyílik lehetőség, az utána következő három esztendőben pedig évenként 40 ezer darab kerül le a szalagról.

— Az elnök kikre 'támaszkodhatott leginkább a munkában?

— Munkatársaim közül mindenekelőtt a műszakiak fáradozását emelem ki. Elsősorban ők voltak azok, akik önzetlenül, ha kellett, munkaidőn túl is dolgoztak a szalag zavartalan termelése érdekében. Mert bizony, a kezdet kezdetén a szervezés sem volt teljesen ' tökéletes, a gépek is felmondták olykor a szolgálatot. Ilyenkor pedig kettőzött erővel kellett a műhelyben helytállni.

L. L.