Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

1989. szeptember 9. szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 (Szeptember 1—11-ig) okozza az egylet végső vál­Az egyházak a nemzet lényeges alkotóelemei Beszélgetés dr Keresztes Szil írd görög katolikus püspökkel 1849. szeptember 2-án vo­nult ki .(végleg) az orosz se­reg Miskolcról. 1878. szeptember 2-án in­dult a szomorú menet a Vá­rosmajorból (a mai tűzoltó­parancsnokság helyéről) a Kálváriára, az árvíz 277 ál­dozatával. 1944. szeptemberében (a pontos dátum ismeretlen) kelt a MÓKÁN Komité első röpirata: .......Fegyverre ma­g yar! Fel a barikádra! Ki a partizánfrontra! Be a váro­sok romjai közé, ahol szer­vezetten vesszük fel a har­cot mindaddig, amíg egyet­len német van szeretett és vérrel áztatott, drága szép hazánkban!...'' A Magyarországi Kommu­nisták Antináci Komitéjane-. vű antifasiszta szervezetet j Tóth Béla alapította Buda­pesten. az ország német meg­szállása után, s összekapcsol­ta azt a diósgyőri munkások jól fejlődő mozgalmával. 1803. szeptember 3-án avat­ják fel a Kazinczy utcai iz­raelita imaházat. 1938. szeptember 3-án ad­ták elő (nagy sikerrel) a Pe- recesi Bányamécs Önképző­kör és Dalegylet színjátszói a Gyimesi vadvirág című operettet. Apropo: a Bányamécs! Alakult Perecesen (akkor ez. istenhátamögötti bányász- faluban) 1907-ben egy kul- túregylet, hogy a nehéz,föld alatti munkát végző bányá­szok számára kulturált idő­töltést biztosítson, és hogy megteremtse a tisztviselők és munkások együttműködését. Maga a bányatelep (a pe­reces! kisvasúttal egyetem­ben) a diósgyőri vasgyár il­letménye volt; ebből is kö­vetkezett. hogy az egylet el­nöki tisztét a mindenkori i ■' üzemfőnök (öltötte be. Az egylet 5(1 taggal alakult; a dalárdát elsőként Orosz Já­nos, a színjátszókat Lauday János perecesj tanító vezette Az egylet a helyi ünnepsé­geken. táncestekhez biztosí­tott műsorokat: 1910-ben Manner Richard pereces! gyógyszerész ajándékából (94 db könyvvel) megalakult az egyleti könyvtár is. Az elnökök, díszelnükök gyakran váltották egymást de a dalárda és a színját- sz.ógárda a lelkes vezetés alatt (Orosz—Lauday) sike­resen fejlődött. 1914. június 28-ig, mikor it a perecesi tűzoltószertár fa­lón megjelent a király fel­hívása: „Népeimhez!”, s el­kezdődött az első világhábo­rú. A bányászok bevonultak az egylet elnéptelenedett, a dalárda férfikara elnémult A szervezet segélyegyletté vált, a műsorok bevételei, a gyűjtési akciók a hadiözve­gyeket, hadiárvákat segé­lyezték. 1919 márciusától az elnökök már nem „blamál- ták” magukat az egylettel, így választott elnöke Lauday János igazgató tanító lett. kinek neve végig fémjelzi az egyesületet. 1920-ban a könyvtár köré olvasókör szerveződött, s a tagok márc. ll-i közgyűlésen a Bánya­mécs Keresztény Kultúregy­let nevet vették fel. (A da­lárda új vezetője Baán Zol­tán tanító lett.) Még ez év­ben megépül a perecesi sportpálya, ennek eredmé­nyeként a PTK labdarúgó- csapata 1933-ban felső-ma­gyarországi bajnok lesz. Sok sikeres vendégszereplés után a kultúregylet másodszor is válságba kerti!. 1926-ban, az újaknai üzem bezárásával a lét feltételei bizonytalanokká váltak; sokan a vasgyárba, Ormospusztára, illetve Mú- csonytaa települnek át. A da­lárda egyházi vegyes .karként működik tovább; 1927-ben az új perecesi templom beszen- telésétől temetési szertartá­sokon találkoznak az öreg dalosok. 1931-ben‘két balese­tet szenvedett öreg bányász temetésén a vasgyári Jósze­rencse dalosaival való sike­res együttműködésük hatásá­ra Laczfalvi Ferenc üzemve­zető főmérnök elnök (aki közben, ez. évben a volt ká­vécsarnok helyiségeiben ott­hont adott az egyleti ta°o’- nak), Baán Zoltán kinevezé­sével felújította a régi dal­kört, 1932-ben negyedszáza­dos jubileumot ünnepeltek. 1933-ban zászlót is avattak, s elindult sikeres útján a most már aktív klubélettel megifjodott egyesület. 1938-ban megépült a sza­badtéri színpad, az ország második (a szegedi az első. 1933-tól), de vadregényes, er­dei környezetével páratlan létesítménye, amely fényfüg­gönyével, világító tornyával, háromszintes színpadi meg­oldásával (s a műkedvelő együttes országos sikereivel) Észak-Magyarország dicsősé­ge volt. Az előadott darabok sora fémjelzi e sikeres pá­lyaívet: Gyimesi vadvirág. Cigány szerelem. Pacsirta (38—40), Marica grófnő (41), János vitéz, A falu rossza (42), Csárdás (43). Arany- hattyú (47), Mézeskalács (48), János vitéz, Csillagtárna (49), Tavaszi hangok, Égig érő fa (50), Palotaszálló, Dankó Pis­ta (51). Csínom Palkó (52), Leányvásár, Hófehérke (54), Dankó Pista, Mágnás Miska (56) , A szabin nők elrablása (57) , Farkas a havason, Fe­hér Anna, Rogozin-ügy (58), stb. (A Rogozin-üggyel or­szágos döntőbe jutott az együttes.) 1960-ban itt tar­tották a nagy bányász kul- túrfesztivált, 1962—63—64- ben Pereces adott otthont az amatőr színjátszók találko­zójának. A 60-as években le­épül a perecesi bánya is; ez ságál. elvesztvén tápláló bá­zisát, feloszlik, tragikus űrt hagyva maga után városunk kul túréletében. 1939. szepember 3-án kelt határozatban Miskolc szín­ügyi bizottsága tiltakozik a B osztályba sorolás ellen. Ebben kifejtett állásfoglalása szerint csak akkor hajlandó elvégeztetni a színház átala­kítását. ha az „A” osztályba sorolják. 1941. szeptember 7-én tűz ütött ki a vásárcsarnok tető­zetén, melynek során a falba épített gerendázat is leégett. 1930. szeptember 7—8-án 2 napos országos orvoskong­resszust tartottak Miskolcon! a Nemzeti Színházban. 1943. szeptember 8-án a diósgyőri új ágyúgyárban (Mexikó) 1500 munkás spon­tán tüntetésen kérte az igaz­gatóságot. hogy (az olasz ka­pituláció példájára) tolmá­csolják a kormányhatóságok - nak a különbékére irányuló kívánságukat. 1939. szeptember 10-én fel­emelték a mozik helyórait. De míg az Uránia és a Cor- só (a mai Béke és Fáklya) 10—12, addig a Korona (a vá­ros mozija, a mai Kossuth) csak 4—6 filléres emelést hajthatott végre. (Ezt a Ko­rona sérelmezte, mert „az aprópénz előszedése nagy időveszteséget okoz a pénz­tárnál.”) 1881. szeptember 11-én Ru­dolf trónörökös érkezett Mis­kolcra. 1937. szeptember 11-én re­formátus egyházi búcsú-is­tentiszteletet tartottak a Deszka-templomban, (A templomot 13-án kezdik le­bontani.) 1939. szeptember 11-j új- ezt. a fajta fejlődést is biz- séggel elkezdik a miskolc­tapolcai út építését. Augusztus 27-én, vasár­nap iktatta be ünnepélyes keretek között a miskolci Búza téri görög katolikus templom új parókusát, dr. Mosolygó Marcell főesperest dr. Keresztes Szilárd hajdú­dorogi görög katolikus püs­pök. A görög katolikusok elsősorban az ország keleti megyéiben, Szabolcs-Szat- márban, Hajdú-Biharban és Borsodban élnek nagyobb számban, így az ország egyetlen görög katolikus egyházmegyéje a hajdúdoro­gi, amelynek székhelye nem itt. hanem Nyíregyházán található. Az egyházmegye mellett működik a miskolci exarchátus, szintén Keresz­tes püspök irányítása alatt. Az ünnepi szentmise előtt beszéltünk az egyházmegye életéről, a görög katolikus, egyház aktuális feladatairól dr. Keresztes Szilárddal, elő­ször arra kérve választ, mi­ért került sor személycse­rére a miskolci parókián? — Erre a kinevezésre sú­lyos egyházmegyei indokok alapján volt szükség. Dr. Bacsóka Pál főesperes volt eddig itt a parókus, aki az egyházközségnek új lendüle­tet adott. Öt ez év tavaszán általános helynöknek ne­veztem ki. Ez is indokolta azt, hogy Nyíregyházához közelebb kapjon beosztást A másik szempont volt, hogy Máriapócsra olyan em­bert akartam helyezni, aki­nek személye biztosíték ar­ra, hogy a kegyhely teoló­giai, lelkiéleti központtá vál­jon az egyházmegye életé­ben. Most különösen figyel­nünk kell erre, hiszen re­ményeink szerint ' két év múlva a pápa is ellátogat Máriapócsra. Olyan embert akartam tehát odatenni, akinek az eddigi működése ezt a fajta fejlődést is biz­tosíthatja. Ezért került Ba­csóka helynök úr Mária­pócsra. — így vált üressé a mis­kolci parókia. Ide dr. Mo­solygó Marcell, eddigi sá­toraljaújhelyi parókust ne­veztem ki, ugyancsak ő lett a főesperesi tisztségben is Bacsóka Pál utóda. -Mosoly­gó Marcell segédlelkészi évei után a nyíregyházi hittudo­mányi főiskolán dolgozott mint teológiai tanár és spi­rituális, azaz a kispapok lel­ki atyja. Onnan került Sá­toraljaújhelyre, ahol az egy­házközség nagyon szép ered­ményeket mutatott fel. Én bízom abban, hogy nagy ta­pasztalata ennek az egyház- községnek és az egész város­nak is javára válik. — Az Üj Misszió című folyóiratból tudom, hogy az új görög katolikus papok szentelésére augusztus 20-án éppen Máriapócson került sor. — Az Üj Misszió első szá­mát magam is láttam, na­gyon jól szerkesztett folyó­iratot ígér ez a vállalkozás. Az külön öröm volt, hogy már az első szómban a mi görög katolikus híreinket, is belevették. Augusztus 20-án volt Máriapócson papszente­lés, vendégünk is volt Ró­mából, a Keleti Kongregá­ció titkára, Mfroszlav Ma- rusyn érsek, akivel tizenegy új áldozópapot szenteltünk. Ez a szám lehetővé tette, hogy az egyházmegyében ne csak az üresen lévő helye­ket töltsem be, hanem a szervezésben is történjen fejlődés. Szervezőlelkészség alakul önálló szervezetként Miskolcon az avas-déli templomépítésnél, és ugyan­csak ihdul egy új szervező­lelkészség a szórványterüle­teken, Szolnokon. — Ügy tudom, hogy a gö­rög katolikus egyház nem küzd paphiánnyal, sőt talán több a hivatás, mint a há­ború előtt. — Nálunk valóban nincs paphiány — az okokat most nem érdemes egy újságcikk keretein belül elemezni —, de azért olyan helyzet sincs, hogy egy-két papot ne tud­nék még valahová elhelyez­ni. Nálunk mindig sokan voltak jelentkezők, tehát nemcsak a mostani szente­lések száma nagy, hanem fo­lyamatosan nagy volt min­dig az utánpótlás. A papsá­gunk átlagéletkora is nagyon kedvező — körülbelül 50 év —, tehát nem elöregedett. — Térjünk vissza augusz­tus 20-ára. Budapesten a Szent Jobb körmenet hatal­mas tömegeket vonzott, és több mint negyven év után először részt vett ezen az államelnök és az Ország- gyűlés elnöke is. Ezt egy­szeri gesztusnak kell érté­kelni, vagy többről van szó? — Én úgy gondolom, hogy abban a fejlődési fo­lyamatban, amelynek mos1 * tanúi vagyunk, ez egy ter­mészetes jelenség, hiszen sok egyéb jelét tapasztaljuk annak, hogy az egyházakat nem ellenőrzésre szoruló közösségeknek tekintik, ha­nem a magyar társadalom, az egész nemzet lényeges al­kotó elemeinek. Ha ez. a felismerés sokkal korábban megszületik, akkor társadal­mi fejlődésünkben sok ne­hézséget és bajt megelőzhet­tünk volna. Én szükségsze­rűnek és természetesnek tar­tom, hogy a legmagasabb rangú állami vezetők részt vesznek ilyen rendezvénye­ken. Hiszen történelmi örök­ségünk megbecsülése, Szent István, a Szent Jobb tiszte­lete nem függhet valakinek a vallásos, avagy nem vallá­sos meggyőződésétől. Ez már tavaly megmutatkozott: a Szent Jobb országjárásán ugyanilyen magas állami képviselet volt jelen min­denütt. — Augusztus 20-val kap­csolatban Nyíregyházán is volt. egy ünnepségünk. Ti­zenkilencedikén este tartot­tuk az új józsavárosi temp­lom alapkövének megszente­lését. Az eseményen részt vett a megyei és a városi tanács elnöke is. Ügy gon­dolom, hogy ez a folyamat egyre szélesebb lesz, hama­rosan eljutunk oda, hogy a helyi vezetők is ilyen egy­értelmű jóakarattal fogják kezelni az egyházakkal kap­csolatos dolgokat. — Borsodban és Miskol­con van-e hasonló kapcso­lata a megyei és városi ve­zetőkkel? — Természetesen van. A városi vezetőket régebben ismerem, a megyei tanács újonnan megválasztott elnö­ke, Szabó György úr pedig az elmúlt héten járt nálam látogatáson, és ott a beszél­getésben minden területen való jóindulatát fejezte ki. A városi tanács elnökével az avas-déli templomépítés elő­készületei kapcsán volt sok alkalmam találkozni. Itt a megyében nemcsak most, de korábban is jó viszonyban voltunk a vezetőkkel, és ennek köszönhető, hogy a nehezebb években is meg­kaptuk azokat az engedélye­ket. amelyekre szükségünk volt. — Az Elnöki Tanács augusztus 26-án kelt ren­deletében tette ismét lehető­vé a szerzetesrendek műkö­dését. A görög katolikus Bazilita rend is újrakezdi? — Az Elnöki Tanács mos­tani rendeletétől függetlenül már jóval korábban meg­kezdtem a Bazilita rend visszaállításával kapcsolatos tanácskozásokat. De az még nem világos, hogy milyen körülmények között tudnak a bazilita atyák és a bazili­ta nővérek valahol egy kö­zösséget alkotni, és műkö­désüket megkezdeni. A ke­leti egyházban a szerzetes­ségnek kiemelt szerepe van, ezért a magam és az egy­házmegyei vezetés részéről mindent el fogunk követni, hogy a szerzetesek megkezd­hessék működésüket. — A környező megyékben és Borsodban is sok cigány él. Van - valamiféle külön módszerük a cigánypaszto- ráció gyakorlatára? — A cigánypasztoráció valóban különleges feladat ezen a területen. A hajdú­dorogi egyházmegyében, Ho- dászon és Kántorjánosiban van cigány egyházközség Mindkét faluban most ké­szülnek önálló templom épí­tésére. De itt, Miskolc kör­nyékén is sok helyen foglal­kozunk a cigányokkal. A cigánypasztorációnak lénye­ges feltétele a * szeretet, és az, hogy aki velük foglal­kozik, annak teljesen el kell őket fogadni úgy, ahogy vannak. Ügy érzem, hogy papjaink közül jó néhányan megtalálták azt a szerete­tek megteremtették azt a közösséget, amely a cigány­ság szívét is megnyitja. — Püspök Ür! Itt, Mis­kolcon, az Avason új temp­lom és gimnázium épül, amelyeket a görög és római katolikusok közösen hasz­nálnak majd. Ez lesz az el­ső görög egyházi iskola? — Görög katolikus diákok eddig is jártak a működő egyházi gimnáziumokba. Az nem mondható, hogy a Miskolcon épülő iskola gö­rög iskola lesz, de több le­hetőséget biztosít, a főként ezen a vidéken élő görög katolikusok számára. A ter­vek szerint a bencések ke­zelésében lesz a gimnázium, és bár a tanulmányi tervek szintjén együtt folyt a temp­lom és a gimnázium terve­zése is, de a kettő kivitele­zésben és működésben is el­válik majd egymástól. A templom viszont közös lesz, görög és római katolikus templom: erre van már példa az országban. Ilyen nagyszabású terv, hogy egy önálló városrészben közös templomot építünk, itt va­lósul meg először. Az épít­kezés közös lesz, az anyagi terhek viselését illetően is. — Lehet-e arra számíta­ni, hogy a pápa 1991-es lá­togatása alkalmából felkere­si Máriapócsot is? ' — Egészen biztosat a pápa útjával, programjával kap­csolatban még nem lehet mondani. A meghívást elfo­gadta, s most a Katolikus Püspöki Kar feladata, hogy nagyon aprólékosan kidol­gozza és több változatban a pápa elé terjessze a progra­mot. Előreláthatólag jövőre fognak dönteni arról, hogy melyik változat valósul meg. Az előzetes tervekben termé­szetesen benne van Mária- pócs is, és reméljük, hogy ez meg is valósul. * — Köszönöm a beszélge­tést! Szatmári Lajos Kárpáti Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents