Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1989. szeptember 7., csütörtök Á humánus egérfogótól Cservitig Az alkotók részvénytársasága Hét évvel ezelőtt még a KISZ égiisze alatt egy olyan egyesülés jött létre, amely elsősorban a kreatív fiiata- lök ötleteit, találmányait karolta tel, és segítette őket elképzeléseik m eg va 1 ós í tá s á - ban. Szükség is volt rá abban az időben, amiikor a bürokrácia útvesztőiben, a tespedtség, a tehetetlenség „jóvoltából” sorra vesztek el a tehetségek a hasznosabbnál hasznosabb elképzeléseikkel együtt! Hazánkban a találmányok sorsa mindig bizonytalan volt, egyre-más- ra születtek a „nehéz emberek”. A KISZ ezen próbált változtatni. amikor megalakította az évtized elején az Alkotó Ifjúság Egyesülést. Hamar népszerűvé vált ez az „intézmény” nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek körében is. Azóta sok találmányit hasznosít az ország ennek köszönhetően. Igaz, kezdetben számos bolondos ötlettel is felkeresték ■íz. egyesülést. Ezek közül csak kettő: egy fiatalember olyan egércsapdái „talált lel", amely azonnal végez az állattal, ezért humánus egérfogónak nevezte el a kis szerkezetet: míg egy másik :i folyton mozgó vonatot szerette volna hazánkban bevezetni, amelyről menetközben kellene az utasoknak le-felszállni, ezzel sok energiát és időt megtakarítva. 1988-ra az egyesülés már jelentősen túllépte az eredeti elképzelések kereteit. Hét év után ez év elején részvénytársasággá alakult. Vajon miért? — ezt kérdeztem az Alkotó Rt. Miskolc Területi képviseletének vezetőjétől, Kolcza Jenőtől. — Az egyesülés, mint gazdálkodási, tevékenységi forma olyan korlátokat és kötöttségéket jelentett már, amelyet kinőttünk. Ezért élve az új szabályok kedvező változásával a cég a részvénytársaság formát választotta. “— Miben változott azóta a munkájuk, a profiljuk? — Tulajdonképpen új cégként jöttünk létre januárban. mégis nagyrészt folytatjuk az előd munkáját azokkal, akikkel korábban is együtt dolgoztunk. A legnagyobb változás viszont, hogy ezentúl kereskedelmi tevékenységgel is foglalkozunk. összességében négy üzletágban tevékenykedünk: műszaki fejlesztő, területi, kereskedelmi és gazdasági. A területi üzletágon belül hat alkotó Rt.-képviselet van az országban, ezek közül egyik a miskolci. Feladatunknak tekintjük többek között, hogy a gazdálkodó szervezetek munkáját, fejlesztéseit elősegítsük oly módon, hogy biztosítjuk hozzá a szakembereket; tanácsokat, ötleteket adunk például arra vonatkozóan, milyen új termék bevezetése hoz nagyobb nyereséget, melyik gyártása gazdaságos az adott üzemnek, gyárnak, gazdaságnak, illetve mindezek megvalósításában részfeladatokat is vállalunk. Ezen kívül továbbra is jelentős feladatnak tekintjük olyan egyéni alkotó kezdeményezések megvalósulását, amelyek társadalmi igényeket elégítenek ki, és hiányt pótolnak. — Mennyi tökével rendelkeznek? — Százötvenmillió forint az alaptőkénk, amelyet 15 részvényes adott össze. — A részvénytársaság miskolci képviselete milyen konkrét témákban lát befektetési lehetőséget, illetve üzleti hasznot? — Hazánkban is egyre terjed a természetes alapanyagú kozmetikumok használata, így ezek terjesztésében nagy fantáziát látunk. Mi karoltuk fel és tettük országosan ismertté a Cser- vit vilaminos szájvizet, amely elsősorban fogínysorvadás- ra igen kitűnő szer. Ezen kívül most éppen azon fáradozunk, hogy több új. természetes alapanyagú kenőcsöt dobjunk piacra: izom- lazítót, ártágftót, és légzéskönnyítőt azoknak, akik légúti megbetegedésben szenvednek. Másik országosan ismert témánk a miskolci pedagógus. Tolnai Gyuláné olvasási-dktaitási módszere, amelybe szintén jelentős összeget fektettünk be, annál is inkább, mert a módszer terjedése folytán előkészítés alatt van — végre hosszú idő után — a tankönyvként való megjelenése. T. L. Robotsokk Japánban Még jóformán magukhoz sem térhettek a japánok abból a sokkból, amit a rizs- gombóckészítő robotok megjelenése okozott, és máris újabb eretnekséget követtek ,el a műszaki-tudományos haladás kérlelhetetlen hívei: piacra dobták az i'kebanaké- szítő robotokat. Pedig ha valami szent a távol-keleti szigetország népe előtt, akkor az éppen a virágrendezés. Japánban ősidők óta sajátos jelentésük van a virágoknak, fáknak, cserjéknek. Egy-egy ikeba- nakészítő néhány szál virág egyetlen lehetséges helyét és szerepét keresi meg, olyan önálló világot teremtve, amelynek kialakulása a Magyarországon is jól ismert ikebanaművész, Ivaki Tosiko szerint az alkotó számára maga a csoda, az ember és a természet együttélésének a jelképe. Lehet, hogy’ holnap már ez a tétel sem lesz igaz, éppúgy, mint az az évszázadokig vallott nézet,-hogy a kézzel gyúrt rizsgombócnak •nincs párja. Ma már a gépcsinálta szusi legalább olyan ízletes és formás, mint a te- nyér-formázta. A robot által rendezett ikebanát egyelőre senki sem akarja elfogadni. Kérdés azonban, hogy az alkotásnak vannak-e olyan tartományai, amelyeket az érző japán amber meg tud őrizni a teremtő japán embertől? Gabonatermelők örömei, gondjai A megyei gabonaegyesiilei elnöksége a közelmúltban tartotta soros ülését. Az átalakulási törvény szellemében megvitatták a gabonaiorgalmazás lehetséges új irányait, az előkészületek országos és megyei tapasztalatait. Megállapították, hogy az élelmiszergazdaság fejlődésének egyik mérföldkövéhez érkezett. Történelmi lehetőség van arra', hogy a gabonatermelők magukénak tudják az élelmiszeripari vertikumot —, hangzott el az előterjesztésből. ' Az 1989. évi XIII. törvény — az úgynevezett átalakulási törvény — a sokéves termelői harc nyomására lehetővé teszi, hogy az élelmiszerágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek részvénytársasággá történő átalakulásuk esetén a Gabonatröszt közel 15 milliárd forint körüli vagyona értékének 50 százalékát visszaigényelhetik az elmúlt 5 év szállítási teljesítményének arányában, mint meghitelezett ideiglenes részvényt. A Gabonatröszt 1989. december 31-i megszüntetése és a gabonaipari vállalatok önállóvá válása felveti, hogy azok alakuljanak termelői érdekeltségű részvénytársaságokká. Elméletileg ugyan más társasággá, például korlátolt felelősségű társasággá is alakulhatnak, ez esetben azonban a termelők — pénzügyi eszközök hiányában — nem tudnának a kft.-ben lényeges nagyságrendű üzletrészt szerezni. E társasági forma választása esetén a termelők elesnének az 50 százalékos vagyonhoz jutástól, és csak néhány tőkeerős szövetkezet kerülhetne ebbe a körbe. Márpedig a termelőknek és a gabonaipari vállalatnak is az az érdeke, hogy kikerüljenek az államigazgatási Irányítás alól, s feloldják az alapanyag-termelés, -feldolgozás és -kereskedelem érdekellentéteit: Ennek természetes útja a vagyoni érdekeltségen alapuló részvénytársasági forma létrehozása lenne. A GMV igazgatója arról tájékoztatta a‘ jelenlévőket, hogy a kenyérgabona betakarítása, az értékesítésre szánt mennyiség felvásárlása ez évben is zavartalanul megtörtént. Az elmúlt évi rekordterméshez képest — a kedvezőtlenebb időjárás következtében — közel 100 ezer tonnával kevesebb termett a megyében, így az értékesítésre felkínált mennyiség is kevesebb a tervezettnél. A terméskiesés a megyében mintegy 400 milliós árbevétel-kiesést eredményezett a mezőgazdasági nagyüzemek számára, s ez legszembetűnőbb a putnoki térségben. A felvásárolt készletek sütőipari értéke, nedvessikér-tartalma, hektolitersúlya megfelelő alapot biztosít ez évben is a jó minőségű liszt és kenyér előállítására a jövő évi aratásig. Á termelői kör rosszallóan fogadja a kenyérgabona 1990 évtől várható minősítési és árrendszerének megváltoztatását. Ez annyiból áll, hogy az „étkezési búza” kategóriáját kél részre — malmi I. és malmi II-re bontották, s mindkettőre szigorú bel- tartalmi értéket, (nedvessikér-tartalom, sütőipari érték) írtak elő — várhatóan kis mértékű búzafelvásárlási ár emelése mellel!. A várható minőségi követelmények alapján a megyében 1989. évben felvásárolt étkezési búzának mintegy 16 százaléka felelne meg az étkezésibúza-szabvány követelményének, s jelentős tételt kellene átminősíteni takarmánybúzává, ami irreális követelmény, ezért ennek bevezetése ellen tiltakoznak a megye gabonatermelő gazdaságai is. Dr. Szarka Gábor, az egyesület titkára Küldöttek — Arcok — Vélemények Küldöttek — ARCOK — Vélemények ' A vasútnál várakoznak Major Károly, a MÁV szerencsi üzemfőnükségének pártbizottsági titkára. öt alapszervezet csaknem száz tagját képviseli majd az MSZMP megyei értekezletén, illetve országos kongresszusán. — Mi a véleménye a megyei pártértekezlet időpontjának megválasztásáról? — Ez az időpont nem szerencsés. Nagyon közel van a kongresszushoz. Mégis, azt hiszem, hogy egyik időpont sem lett volna különösebben jó, mert egyszerűen itt nem volt oljmn viharos igény a változtatásra, mint például Csongrád megyében. Ennek oka az lehet, hogy a megyei pártbizottság élén, az utóbbi években elég sűrűn történtek a személycserék, így nem alakulhattak ki olyan feszültséged, mint máshol. A tagság itt majd kifejtheti véleményét. Például azzal kapcsolatban, hogy meg kell szüntetni a megyei pártbizottságnak a városi párt- és alapszervezetekre ránehezedő súlyát. Az új stílusra mutat miszerint a megyei bizottság kérte, hogy jelöljük meg a számunkra legszimpatikusabb jövőbeni szervezeti felállását, s a mellékelt anyagban felsorolnak ötöt közülük. Bevallom, hogy én majd ott, az értekezleten akarok dönteni. Egyébként a változatok között az ötödik helyen szerepel egy megyei koordinációs bizottság létrehozásának lehetősége. Ez kapja a legtöbb kritikát a párt apparátustól, de például munkatársaimmal beszélgetve kiderült, nekik leginkább ez tetszik. Nekem mégsem egyértelműen ez a véleményem. Hiszen kétélű a dolog: az MSZMP egyik legfontosabb értéke — szerintem — a szilárd szervezet. Igaz, ennek jelenleg rossz a tartalma és nem is működik mindig jól, de most szétverni ezt a struktúrát és néhány hónap múlva a választásokon így indulni, az nagyobb hátrány lenne, még az MDF-hez képest is, hiszen ők már egy éve szerveződnek. — Mennyire ismeri a pártján belül működő reformköröket, s hogyan vélekedik nézeteikről? — Csupán az újságokban olvasok róluk, egy-két embert ismerek közülük Miskolcon, de őszintén szólva nem tudom, mik lehetnek az indítékaik. Szerencsen tudomásom szerint nincs reformkor, s nekem például nincs is rá különösebb igényem. Ki nem ejtem a számon, hogy reformer, vagy reformkor, mert szerintem ennek deklarálása nélkül is lehet valaki reformer. Tisztában vagyok azzal, hogy rettenetesen nagy, látványos dolgokat nem lehet elérni azzal, hogy ezt kimondjuk, s majd 180 fokkal megfordul az egész rendszer. Azt az igényemet. hogy el tudjam mondani a véleményemet, hogy meghallgassanak és reagáljanak rá, ezt a jelenlegi szervezeti keretek között is megtalálom. Az MSZMP az én személyes tapasztalatom szerint is hie- rarchizált szervezet és rendkívül rugalmatlan, mégis vállalom ezt, ennek megváltoztatására törekszem, mert látok reményt a megújulásra, és úgy hiszem, hogy valóban demokratikus párttá tud válni. — Mégis előfordulhat, hogy a feszítőerők kettészakítják a pártot. Mi erről a véleménye? — Lehet egy belső ellenzék a párton belül is, melyre oda kell figyelni, hátha, okosakat mond. Helytelennek tartom a reformkörösök azon véleményét, miszerint ha kisebbségben maradnák, kiválnak a pártból. Így nem lehet demokratikusan gondolkodni. Ha egyszer befolyásolni akarjuk a dolgok menetét — addig míg lelkiismeretünkkel összeegyeztethető —. akkor azt ellenzékként is meg kell próbáini. legfeljebb nem lesz olyan hatásunk a dolgokra, mint a hatalmon levőknek. — A programtervezet a napokban került nyilvánosságra. Hogyan fogadták itt a vasútnál, s milyen a kollégái hangulata? — A dokumentumot még nem sokan olvasták, nem volt elég idő rá. Egyébként is visszahúzódás jellemző az alapszervezeteknél, nagy a várakozás. A legtöbben nem tudnak állást foglalni, egyre inkább úgy érzik, hogy a fejük felett döntenek. — A választásokon milyen esélyt jósol az MSZMP-nek? — Ha így csináljuk, akkor nem sokat. Eleinte azt gondoltam, hogy minél előbb megtartjuk a választásokat, ez annál jobb az MSZMP számára. Am a kecskeméti és a szegedi tapasztalatok megingattak. Amelyik párt- vezető a választási küzdelem kellős közepén azt nyilatkozza, hogy megelégszik a 30 százalékos tisztes vereséggel (Szeged) természetes, hogy- ettől kevesebbet kap. Ügy kell nekiindulni, hogy meg akarjuk nyerni, nem szabad eleve feladni. Attól, ami miatt a választók bizalma megrendült, meg kell szabadulnunk. Személyektől is, bár véleményem szerint nem a kizárásukkal, hanem a funkciójukból való eltávolításukkal. Nagy a támadási felület, de mint Pozs- gay Imre is mondta, ezt lehet csökkenteni. — Mint munkahelyi párt- alapszervezet vezetőjének mi a véleménye arról az elképzelésről, miszerint az MSZMP-nek a munkahelyekről ki kellene vonulnia? — Mindig felháborodom, amikor ezt hallom. A választások előtt a jelenlegi struktúrát szétverni az a vereség teljes tudomásulvételét jelentené, amellett, hogy a szervezeti szabályzatnak ezen a részén tudomásom szerint még nem változtattak eddig. Meg kell fontolni, hogy elférünk-e 'közösen más szervezetekkel, pártokkal, a vállalatoknál. Ezt azonban nem a fejünk felett kell eldönteni. Azt el sem tudom képzelni, hogy mi történne, ha valóban kitiltanák a pártokat a munkahelyekről. Akkor szerintem a dolgozó kilép, s már nem jelenik meg az új, a lakóhelyi pártalapszerveze- teknél. Magyarországon rengeteg az ingázó. Hiábavalóság lenne azt gondolni, hogy munka után hazaérve még pártmunkát fognak végezni a dolgozók. Erre semmi reményt nem látok. Nagy Zsuzsanna Takarékszövetkezeti újdonság Gépkocsi-elfitakarékossági betét Gépkocsi-elötakarékossági betétformát vezetnek be szeptember 6-tól a takarékszövetkezetek és a Takarékszövetkezeti Bank Rt. Azoknak az ügyfeleknek, akik a takarékszövetkezeti kirendeltségeken vagy a bank fiókjaiban rendelik meg a gépkocsit — s fizetik be a 40 százalékos előleget —. a vételár többi — tehát a 40 százalékon felüli — részének gyűjtéséhez ajánlják a kedvező kamatozású betétformát. A kamata az elhelyezéstől számított egy éven belül 12 százalék, ha viszont a pénz egy éven túl „várakozik" a takarékszövetkezetben, akkor évenként 16 százalék kamatot fizetnek érte, a II 1989. számú betéti törvény alapján. A vételár — előleg után továbbra is — egy éven belüli gépkocsiátvétel esetén — 2 százalékos, ennél hosz- szabb idejű várakozás esetén pedig évi 6 százalékos kamat jár. A takarékszövetkezetek ezen felül — reklámköltségeik terhére — különböző juttatásokat adnak ügyfeleiknek. Van, ahol a gépkocsi alvázvédelmének költségét, másutt a casco biztosítás 2—6 havi díját fizetik ki számunkra. Több takarékszövetkezetben tombolán juthatnak nagyobb értékű nyereményhez az új gépkocsi-tulajdonosok. A Takarékszövetkezeti Banknál azt is elmondották, hogy az új takarékossági lehetőséggel nemcsak azok élhetnek, akik ezután fizetnek be gépkocsira, hanem a korábbi befizetők is. A takarékszövetkezetek és a nemrég alakult bank fiókjaiban a tavalyinál is több, jelenleg összesen 5 milliárd forint értékű gépkocsivételárelőleget kezelnek betétként. (MTI)
