Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1989. szeptember 1., péntek Ed Mérleget a nyugdíjasnak! Miért emelte árait a Patyolat? Több olvasónk panasszal fordult hozzánk: úgy érzik, megká­rosítja őket a Patyolat azzal, hogy az úgynevezett kilós mosa­tásnál félkilós - és nem kisebb - súly- és árhatárokat használ. Egy kiló ruha 24 forintba kerül. Két garnitúra ágynemű (körül­belül 2 kiló 60 deka) esetén kerekítenek, a szabály szerint föl­felé, tehát három kilogrammot fizet az ügyfél. Ez 72 forint. Ha • íz dekagrammonként számolnának, 62,40-be kerülne. A kü­lönbség kis híján tíz forint! Megkerestük dr. Veszpré- ke, s ráadásul — mivel a-**“ r r I urán ...talán az idei nyáron az uiolsón. Ma ugyanis már szeptem­bert írunk, s hétfőtől kezdődik az iskola. Laczó József felvétele Amit a cukorbetegségről tudni kell mi Gézát, a megyei Patyo­lat Vállalat igazgatóját. Va­jon hogyan látja ő a prob­lémát? — Országosan elterjedt gyakorlat, sőt szabály “a l'él kilogrammos súlymegbaláro- zás. Az - ügyiéinek sem volt ez gond mindaddig, míg ol­csóbban dolgoztunk. Szol­gáltatásaink árát nem jó- szántunkból növeltük száz százalékkal, rákény szeri tet­tek minket az általános ár­emelkedések. Ráadásul lí)H7. január 1-től az állam meg­vonta a lakossági mosatás 75 százalékos dotációját. Nem volt más megoldás, minit az áremelés. A közüle­ti mosatás nyereségét így is elviszi a lakossági mosatás vesztesége. A hiányt nem­csak az áremeléssel igye­keztünk pótolhi. Bevételünk növelése volt a cél a hasz­nált ruhák, a kötőfonal és az új, de a boltinál olcsóbb fehérnemű árusításával. Közben tárgyalunk. Ha ta­lálnánk olyan üzletet, ami évi 3—4 millió nyereséget hozna, már csökkenteni tud­nánk az árakat. Ezután pe­dig a megnövekedett igény miatt gépeink kihasználtsá­ga is jobb lenne, energiafo­gyasztásuk ugyanis három műszakban gazdaságos, s most csak egy-másfél mű­szakban használhatjuk. Sa­játos módon hátrány az is. hogy 1082-ben új telepre költöztünk. Itt sokkal na­gyobb az amortizáció érté­Ülést tartott a héten Sajó- szentpéter tanácsa. A tanács elfogadta a vb. előterjeszté­se nyomán azt a javaslatot, mely szerint a pedagógusok bérfejlesztéséhez (az orszá­Sajó régi árterére épült — süllyed az épület, repedez­nek a falak. — Önök végül is szolgál­tatást nyújtanak. Mit tesz­nek azért, hogy visszasze­rezzék ügyfeleiket? — A Patyolat szolgáltatá­sait nagyon sokan „kivált­ják” az automata .mosógép­pel, több Iközület pedig sa­ját mosodát nyitott. Az egyetlen hatásos csábítás csak áraink csökkentése le­hetne. Erre azonban jelen­leg nem vagyunk képesek, sőt örülünk, ha a szeptem­beri mosószer-áremelés után tartani tudjuk eddigi ár­szintűnket. Egyelőre plusz szolgáltatások után kuta­tunk. A nyugdíjasok hely­zetén - kedvezmény biztosítá­sával tudnánk könnyíteni. Itt arra gondolok, hogy len­ne egy súlyhatár (például havonta öt-lhat kilogramm), amire hatvan évtől tíz-, het­ventől húsz-, nyolcvantól harmincszázalékos kedvez­ményt adnánk. — Nem akarjuk elvitatni a nyugdíjasok kedvezmény- jogosultságát, ide ezzel még nem tennének semmit azért a rétegért, amelyből a leg­több ügyfelet veszítették. — Ne higgye senki, hogy a Patyolat a kerekítés es megoldással jogtalan jöve­delemre tesz szert! Gépeink ugyanannyi mosószert és energiát igényelnek 118 és fél, s 120 kilogramm esetén gos 10,2 százalék, és a me­gyei 4 százalék mellett) he­lyi keretből fi százalékkal hozzájárul. A lakossági tájékoztatás is napirendi pont volt. A té­kánként szabályozni. De ha ügyfeleink érdekében vállal­nánk is ezt a megoldást, akikor több tízezer forintra lenne szükségünk. Van ugyanis olyan üzletünk, ahol nem tudnak tíz dekagram­mot mérni. Egy megfelelő mérleg 15—17 ezer forintba kerül, s ráadásul kapni sem lehet. Míg belső (főleg pénzügyi) gondjaink nem rendeződnek, addig sajnos nem tudunk ilyen részprob­lémákkal foglalkozni. Egyet­len .megoldást Iátok. Aki'ki­lós mosatásiba adja az ágy­neműit, mérje le otthon, s te­gyen hozzá esetleg mégegy- egy törlőt, hogy egész vagy fél kiló legyen a súlya. Ek­kor nem érezheti magát be­csapva, hiszen pont határ­nál lesz, s nem kell kerekí­teni. * Hiába ért véget beszélge­tésünk, újabb és újabb kér­désék fogalmazódnak meg. Hogyan telepíthettek egy nagy teljesítményű gépsort a már csökkenő kereslet tu­datában? — Nem tudták, milyen alapozás kell az adott terepen, hogy ne süly- lyedjen meg az épület? Va­jon mindezért ki a felelős? Vagy:' a nyugdíjasnak nem nagy kiadás egy mérleg megvétele? Fürdőszobamér- leget nem vehet, mert nem pontos és ,nem is .mutat tíz dekagrammot. A hitelesít­hető konyhai mérleg pedig — ha van .is otthon — nagy súlyt nem tud mérni. Per­sze .megoldás itt is van, több részletben kell lemérni az ágyneműt. A fölös súlyként szereplő lepedő vagy törlő pedig otthon marad piszko­san, majd a következő al­kalommal kimosatjuk... ma megvitatása után elfo­gadták egy helyi lap meg­teremtésének ötletét. Az új­ság az elképzelések szerint elsősorban helyi érdekű köz­életi témákkal foglalkozna s itt közölnék a tanácsülé­sek rövidített anyagát is. A havi megjelenésre tervezett lap sorsáról véglegesen az anyagi vonatkozások felmé­rése után döntenek. Javas­lat hangzott el, hogy a lap beindításáig a tanácsülések jegyzőkönyveit a könyvtár­ban helyezzék el a minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében. A diabetes civilizációs be­tegség. Ennek alapja az anyagi jólét és a hibás ét­kezési szokások. A kutatá­sok igazolták, hogy a cu­korbetegek száma mindig lecsökken, ha az emberek­nek nincs elegendő élelmük. Ma mintegy 4—5 százaléka a lakosságnak cukorbeteg, ami Magyarországon kb. 400—500 ezer embert jelent, akiknek egy része még rejtett beteg. „Cukorbeteg csak az lehet, aki sok cukrot eszik”. Ez a vélemény sajnálatos tévhit. Sokkal valószínűbben hang­zana, ha azt mondanánk, hogy „Cukorbeteg lehet, 'aki sokat eszik, mindenekelőtt túlzsíros ételeket”. A 45 éves Szabó Péterné nagyon elcsodálkozott, ami­kor körzeti orvosa a cukor- betegség diagnózist közölte vele, mert mint mondta, szinte soha sem fogyaszt sok édességet, kávéját is cu­kor nélkül issza. Pedig va­lós orvosának megállapítása, amit a laboratóriumi vizs­gálat is alátámaszt. Szabóné meglehetősen kövér testal­katú. és saját elmondása szerint szereti a zsíros éte­leket. Lakosságunkból min­den harmadik felnőtt túlkö- vér, finomabban kifejezve túlsúlyos. A cukorbetegségre való hajlam ezenkívül még nagyobb, ha örökletesen is van erre kilátás. A dióbetes mellitus, a cu­korbetegség orvosi megneve­zése insulinhiányon alapszik. Az insulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amely szabályozza a vérben lévő cukorszintet. Ha a vérbe túl kevés insulin kerül, a vér- cukorszint veszélyesen meg­nő, ami a cukorbetegség ál­lapotának jelensége. Az insulinhiány mértéke és a beteg kora alapján a következő cukorbeteg-típu­sokat különböztetjük meg: 1. típusú diabetesnek ré­gebben a fiatalkori cukor- betegséget . nevezték, mert legtöbben már gyermekkor­ban kényszerültek insulin pótlására. 2. típusú diabetesnek a felnőttkori cukorbetegséget jelölik, mert ez a 40 éves életkor előtt ritkán lép fel. Ezt a diabetest elsősorban lefogyasztással, diétával és tabletták adásával kezelik, de a későbbiek során insu­lin adására is sor kerülhet. Cukorbetegségben bárki megbetegedhet, akinek has­nyálmirigye baleset, műtét következtében megsérül, vagy vírusos megbetegedést szenved, s így túl kevés, vagy egyáltalán semmi in- sulint sem termel. Ez általá­ban ritka eset. Általában örökletes hajlam a feltétele annak, hogy valaki az em­lített károsodások nélkül is cukorbeteggé váljon. A kül­ső befolyások közül a hibás táplálkozás és ennek kö­vetkeztében bekövetkező el­hízás okozza azt, hogy a meglévő örökletes hajlam cukorbetegséggé fejlődjön. Az insulintermelés ilyenkor csökken. Az életfontosságú insulin nélkül pedig a cu­kor-anyagcsere nem műkö­dik. Hogy valaki családilag veszélyeztetett-e, megállapít­ható könnyen, hi szén tudnia kell, hogy a szülők, vagy a nagyszülők között volt-e cu­korbeteg valaki. Ha a szü­lők. vagy nagyszülők között volt cukorbeteg, a hajlam fennállhat, s ilyen esetben fokozott gondot kell fordí­tani az elhízás elkerülésére, és a napi étkezésben a cuk­ros. zsíros ételek fogyasztá­sának lecsökkentésére. Ajánlatos lenne, ha a tü­dőszűrő-vizsgálatok bevált rendszeréhez hasonlóan 35 éven felüli lakosságunk vér- cukorvizsgálatra kerülhetne minden 2—3. évben. Akinek szüleinél, nagyszüleinél volt cukorbeteg, akkor esetleg évente történő szűréssel. Figyelni kell egyébként a következő jelenségekre: megnövekedett vizeletürítés, megerősödött szomjúságér­zet, nagyobb fertőzési haj­lam, látászavarok. Ha eze­ket a jeleket huzamos időn át észleli valaki, jelentkez­zen kezelőorvosánál. Sokan használnak külön­böző gyártmányú vizeletcu- kor-vizsgálati papírokat cu­korállapotuk ellenőrzésére Ezek a vizsgálati papírok a rejtett diabetes korai felis­merésére nem alkalmasak. Ezek csak a vizeletben ki­választódó cukor jelzésére felelnek meg, amikor is a vércukorszint mái- a 170— 180-as értéken felüli meny­nyi sdge már a vizeletben is jelentkezik. A cukorbetegség korai fel­ismerése nagyon fontos, mert annak elmulasztása, vagy elhanyagolása súlyos következményekkel jár. Ezek a cukorbetegség ké­sőbbi károsodásai, pl. súlyos érelmeszesedés, látászava­rok. vesekárosodás stta. Mi­nél korábban fedezik fel. és kezelik tehát a cukorbeteg­séget, annál inkább elkerül­hetőek a későbbi károsodá­sok, de legalább is jelentő­sen késleltethetők. A cukorbeteg legfontosabb magatartásbeli szabályai: — Tilos mindenfajta cu­kortartalmú étel, ital (alko- holtartalmúaké is) fogyasz­tása. Csak megfelelő meny- nyiségben szabad fogyaszta­ni keményítőtartalmú étele­ket, mert ezek is cukorrá alakulnak a szervezetben — Kerülni kell a rend- szertelen étkezést. A tartal­mas reggeli után ajánlatos gyakrabban, egyenlő időkö­zökben, de keveset enni. — Az insulint reggel min­dig az étkezés előtt kell be­adni. A normál insulint kb. 15 perccel, az elhúzódó ha­tásút mintegy 30 perccel ko­rábban. — Akik insulint kapnak, azoknál előállhat egy úgy­nevezett hipoglikémiás, vé­szesen alacsony vércukor­szint, ami életveszélyes kó­mát, eszméletlenségi állapo­tot okozhat. Ennek kivédé­sére a cukorbeteg mindig tartson magánál néhány kockacukrot, amit el kell (egyet) fogyasztania, amikor a hipoglikémia jeleit észleli. Ezek az előjelek: melegség­érzet, verejtékezés, gyenge­ség-érzet. — A normál testsúly fö­lött jelentkező túlsúlyt mi­előbb le kell adni, nem éhe­zéssel, hanem okos, szak­szerű diétával. — Nem szabad depresszió­ba esni, mert a cukorbeteg életereje, munkateljesítmé­nye éppolyan, mint az egészséges emberé, ha élet­vitele ésszerű. — A tétlenséget kerülni kell. A mozgás, a fizikai munka nagyon fontos. A fizikai munka lecsökkenthe- ti az insulinigényt. a moz­gás javítja az anyagcserét, a vérkeringést, és a szívmű­ködést, elősegíti a testsúly normalizálódását. Dr. Nádler Viktor Megyei Köjál Javaslatok Érthető és szimpatikus a Miskolci Ifjúsági Szövetség­nek ama törekvése, hogy lé­téről jelzéseket adjon, jelen legyen a közéletben. Még­hozzá a reform szellemében, hiszen a korábbi ifjúsági szövetség munkájához ké­pest — enyhén szólva —. van mit változtatni, lehetsé­ges a továbblépés. Nemrégiben kaptuk kéz­hez a Miskolci Városi Tanács működésével kapcsolatos ja­vaslataikat. Milyen változta­tásokat vélnek helyesnek a fiatalok a tanács munkájá­ban? Például: „A tanács munkája legyen nyitottabb, a városban lakók előre ér­tesüljenek a testület mun­kájáról, közérthető, döntés­előkészítő információk alap­ján mondhassanak véle­ményt az érdeklődő állam­polgárok.” A nyitottság kér­dése bizony már eléggé régi keletű, és igazából még ma sem megoldott. Több tanács­elnök mái1 azt is elhatároz­ta. hogy az ülésekre meghív minden érdeklődőt, foglalja­nak helyet a karzaton, hall­gassák a beszámolót, á fel szólalásokat, tapsoljanak, füttyögjenek, ahol éppen úgy tetszik. Dehát mindeh­hez kellene például egy kar­zat. Egy olyan, terem, ahol elférnének az érdeklődők Mondjuk több ezren. De mivel ilyen terem sincs, meg kai'zat sincs, ezért van kitalálva a tanácstagi rend­szer. Ezért bízzuk meg több százan, több ezren az álta­lunk arra alkalmatosnak vélt embert, hogy mint ta­nácstag legyen jelen, nyil­vánítson véleményt a ne­vünkben, és tájékoztasson is bennünket a történtekről, de akár előzetesen is a na­pirendekről, hiszen az írá­sos anyagot megkapja. Eh­hez van kitalálva a tanács­tagi beszámoló, vagy lehetne fogadóóra, nap is. Csak: el kellene mennünk ezekre a beszámolókra, fogadónapok­ra. Dehát. ugye ... A fiatalok másik javasla­ta: „A tanács testületé vizs­gálja meg, és folyamatosan térjen rá a munkaidő utáni ülésekre, (délutánonként, il­letve hét végén).” Hadd álljon itt a tapasz­taltakból valamicske, mivel e sorok írója is részt vett már délutáni tanácsülésen. (Persze, ez sem munkaidőn túli, hiszen sokan délután mennek melóba.) Több vá­ros, község ugyanis már évek óta délután tartja eze­ket a rendezvényeket. A ta­pasztalat pedig: álmosság. Csend, béke és nyugalom. Néhányan műszakból érkez­tek, szundiztak és arra is csúnyán néztek, aki fel akart szólalni. Igyekeztek haza. Érthetően. Hét végén hová igyekezne a nép? Ta­nácsülésre? Inkább a kis­kertbe, a második műszak­ra, a kisegítő gazdaságba, jobbik esetben vízpartra, he­gyekbe. sörözőbe. Ez is ért­hető. Másrészt pedig: a tanács­ülés munka! Felkészülést, odafigyelést kívánó, felelős­ségteljes munka! Megérdem­li a délelőttöt, a még fá­radtságtól mentes, friss, né­hány órát! Más: „Fontosabb napiren­deket a tanács két forduló­ban .(egymást követő ülése­in) tárgyalja, hogy a válasz­tópolgárok a módosító ja­vaslatokat is véleményez­zék.” Ennek a javaslatnak a megvalósításán érdemes lenne gondolkodni. Van benne valami ... Még egy javaslat: ......... a helyi lapok kapjanak bő­vebb betekintést, összefogla­lót a tanács munkájáról. A Miskolc Megyei Városi Ta­nács adjon ki az Ország- gyűlési Tudósításokhoz ha­sonló informáló lapot.” Sa­ját lapunkra vonatkoztatva — de nyilván a többinél is így van — közölhetjük hogy a tanács(ok) munkájá­ról mindent megkapunk, amit kérünk. Azt is, amit nem kérünk. Csak győzzük feldolgozni, értékelni, nyo­mon követni. Ha ez mégsem tűnik ki eléggé a lapból akkor ez nyilván a mi hi­bánk, meg a nyolc oldal terjedelemé. Ennyi fér. Az arányokra is ügyelve, mely arányokat pedig időnként óhatatlanul úgyis felborít­juk. Az Országgyűlési Tu­dósításokhoz hasonlatos lap terve viszont kedvünkre va­ló! Vevők lennénk rá! Egy apró feltétellel: ha az ott dolgozó hírlapíró, mondjuk, több évtizedes tapasztalattal bíró egyén, legalább annyi fizetést kapna, mint nemrég a városi KISZ 18—20 év körüli munkatársa. (priska) is, nem lehet, miiindezt de- Csörnök Mariann Sajószentpéteren is Plusz a pedagógusoknak Helyi lap?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents