Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1989. szeptember 16., szombat II Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-flbaúj-Zemplén Megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) szerepet kapott. Lényegesen megváltozott a döntéselőké­szítés nyilvánossága, a szé­les körű előkészítő konzul­tációk. az újságban megje­lent előterjesztések és a szó­vivői rendszer bevezetése révén. A feladatkörök és mód­szerek továbbfejlesztésénél azt tartottuk szem előtt, hogy ’Stratégiai célunk a te­lepülések gazdasági, közigaz­gatási és politikai egyenjo­gúsítása. Ezért arra töre­kedtünk, hogy a politizálás fő színterei egyre inkább a településeken és az önálló intézményeknél működő pártszervek és alapszerveze­tek legyenek. A községek politikai egyenjogúsítása ér­dekében javasoltuk a „két­szintű” szervezeti működés­re való áttérést. Ebben a struktúrában a megyei párt- bizottság tevékenységét egy­re inkább a pártszervekkel és -szervezetekkel együtt­működve fejtette ki. A ha­tározatokkal való irányítás helyett elsősorban a tájé­koztató, a szolgáltató szerep kialakítására törekedtünk. A „kétszintű” kapcsolattar­tás megítélése pártszerveze­teinkben ma is ellentmon­dásos. Ennek oka egyrészt az. hogy többen a hagyo­mányosan kialakult város-, városkörnyéki kapcsolat megszakításaként értelmez­ték a változást. Másrészt a megyénket jellemző nagy távolságokat, a gyenge hírközlési infra­struktúrát és — néhány he­lyen — a személyi feltéte­lek hiányát jelölték meg. Ügy véljük, a rendszer új minőséget hordoz, a kapcso­latokat gazdagítja és új együttműködési lehetősége­ket nyújt. A megnövekedett önállóság azonban kezdeti nehézségekkel jár. A „két­szintű” szerveződés megyei tapasztalatainak értékelésé­re a kongresszust követően az érintettekkel együttmű­ködve vissza kell térnünk. A pártbizottság által tár­gyalt kérdések többsége gazdasági, gazdaságpolitikai jellegű, illetve a párt életé­vel kapcsolatos, mert a me­gyei sajátosságok is elsősor­ban ilyen jellegű kérdések megválaszolását követelték. A megyei testületi munka hiányossága, hogy a pártbi­zottság gondolkodásában és gyakorlatában a társadalom- politikai kérdések önállóan nem, vagy alig jelentek meg. A -megyei pártbizottság több mint 100 határozatá­ból 14-et hagyott érvényben, illetve a legutóbbi időszak­ban 5 olyan döntést hozott (delegálás, községi, üzemi pártszervek létrehozása, Karcsa, Tokaj, regionális program), amely a pártszer­vezeteknek „felülről” ad feladatot. A pártmunka társadalma­sítását, a demokratikus kép­viseletet és ellenőrzést szol­gálta a munkabizottságok, a munkaközösségek funkció­jának és összetételének megváltozása, valamint a gyakoribb konzultáció a te­rületi pártszervek titkárai­val. Az apparátus szervezetét és működési rendjét egy­szerűsítettük. Megszüntet­tük az államigazgatást má­soló munkamegosztást és az osztályrendszer-t. Átszervez­tük az oktatási igazgatósá­got. Jelentősen csökkentet­tük az apparátus létszámát. A változás még nem jelen­tette a szakszerűség, a mi­nőségi munka feltételeinek automatikus javulását. A pártélet demokratizáló­dása, a tagság belső igé­nye és a vezető testületek felkérése egyaránt szerepet játszott abban, hogy gyako­ribbá váltak a pártviták. A vezetés változó munkamód­szere a korábbinál jobban igényelte a tagsági vélemé­nyeket. Ugyanakkor kriti­kát kapott a pártviták gya­koriságában és időrendi üte­mezésében esetenként ta­pasztalható átgondolatlan­ság. A politikai pluralizmus, a többpártrendszer kialakulá­sa új követelményeket tá­maszt az ideológiai munká­val és a propagandistákkal szemben. E munka során szembe kell néznünk a kö­zelmúlt történelmével és a kialakult valósággal. Mind­ennek meghatározó eszköze a visszatérés az autentikus marxizmushoz. Pártoktatásd és káderkép­zési tevékenységünk eddigi gyakorlatával szakítanunk kellett, hiszen az egy ko­rábbi pártpolitika igazolásá­ra szolgált. Módosult politi­kai képzési tevékenységünk, új tartalommal formálódik agitációs és propaganda­munkánk. A korábbi töme­ges, iskolás típusú képzés folyamatosan csökkent, a politizáló jelleg vált egyre meghatározóbbá. Kialakult és megerősödött megyénkben a politikai közvélemény-kutatás. A me­gyei vezetés mind több kér­désben igényli a párttagság és a pártonkívüliek vélemé­nyének megismerését, tudo­mányos összegzését. A köz- véleménykutató-csoport a megyei vizsgálatok mellett a központi kutatásokba is bekapcsolódott. Az állami, társadalmi, ér­dekképviseleti szervek és az új politikai, szerveződések gyakoribb megjelenésével, a független lapok és városi újságok szaporodásával szé­lesedett a politiká nyilvá­nossága. A tömegkommuni­kációt egyre erősebb ver­seny jellemzi, ami új és nagyobb követelményeket támaszt áz MSZMP megyei lapja — az Észak-Magyar- ország — tartalmával és stí­lusával szemben is. E kö­vetelményeknek — elsősor­ban a jelenlegi személyi, anyagi és technikai felté­telek miatt — csak részben tud megfelelni. A párttagság ugyanakkor elégedetlen a tájékoztatási, az agitációs és propaganda- tevékenységünkkel. Eszkö­zeinket, módszereinket el­avultnak. nehézkesnek, sze­gényesnek ítélik meg. Meg­fogalmazzák, hogy az MSZMP-nek nincsenek jó szónokai. Kifogásolják, hogy nem érvelünk határozottan és nyíltan a rendszert tá­madó, a szocializmus alap­jait kikezdő nézetekkel és törekvésekkel szemben. Az MSZMP tagjainak jelentős része nem tudja, vagy nem meri — sokan pedig nem akarják —, vállalni a nyílt, az éles politikai harcot, mi­közben más politikai tömö­rülések a politikai és az ideológiai küzdelem szinte teljes eszköztárát alkalmaz­zák ellenünk. Az országos pártértekezlet óta pártunk létszáma csök­kent. Kevés fiatal kéri fel­vételét, számottevően meg­szaporodtak a kilépések és a törlések. Egyesek politi­kánkkal nem értenek egyet, sokan nem fizetnek tagdí­jat. A csökkenő tagdíjbevéte­lek mellett, a pártgazdálko­dást nehezíti az új adórend­szer, a társadalombiztosítási járulék felemelése és a fo­lyamatos áremelés. A romló gazdasági helyzet és az eb­ből fakadó politikai feszült­ségek miatt a tagdíj körüli viták felerősödtek. Az MSZMP-nek jelenleg 352 ingatlanja, vagy ingat­lanrésze van megyénkben. Vagyonunk bruttó értéke 385 M Ft, amelyhez az év­tizedek során állami eszkö­zökből 200 M Ft-tal járul­tak hozzá. Ingatlanjaink fel­újítására 1960-tól 130 M Ft- ot fordítottunk. Ezek az in­gatlanok különböző színvo­nalon a települések többsé­gében biztosítják a szerve­zeti élet alapvető feltéte­leit. Felméréseink szerint, mintegy 120 M Ft az az érték, amellyel az elmúlt harminc évben a Központi Bizottság hozzájárult a párt megyei működéséhez. Ugyan­akkor 130 M Ft-ot tesz ki az az összeg, amelyet ugyan­ebbe a központi költségve­tésbe befizettünk. Létesít­ményeink között luxusüdü­lő. villa, vadászház nincs. Az MSZMP vagyonának jövőjével kapcsolatban azt kell szem előtt tartanunk, hogy biztosítsuk szervezete­ink működési feltételeit, kü­lönösen a lakóterületeiken. A nélkülözhető létesít- ' menyei nket — az állami támogatás mértékéig — az önkormányzatok rendelkezé­sére bocsátjuk. Ennék alap­ján kezdtünk tárgyalásokat a megyei tanáccsal a volt ok­tatási Igazgatóság felújítás alatt álló épületének átadá­sáról. A politikai centru­mokként működtethető léte­sítményeket nem idegenít- heitjülk él. A pártfegyelmi eljárások száma jelentősen, közel 30 százalékkal csökkent. Ebben szerepet játszik laz, hogy a régi szervezeti szabályzat már nem, az új még nem érvényesíthető. Az adott helyzetben a párttagokkal való személyes törődés, a párt és az egymás Iránti szolidaritás ils gyengült. 1989 év elején kimondta megszűnését az MSZMP if­júsági szervezete, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. Működési zavaraiban, majd felbomlásában a párt hibás ifjúságpolitikája is sze­repet játszott. Megmutatko­zott ez a „mindenes” szerep­kör erőltetésében, majd az ifjúsági szervezet magára ha­gyásában. A megyei pártbi­zottság és á megyében mű­ködő pártszervek többsége is felelős az ifjúság problé­mái, gondjai iránti érzéket­lenségért. A .létrejött új me­gyei szövetség, taz ÉDISZ biztató kísérleteket tesz az alulról építkező, demokra­tikus működési rend megva­lósítására, a politikai arcu­lat kialakításéra, az ifjúsági érdekek felszínre hozatalára és képviseletére. Célunk, hogy a stratégiai szövetsé­get a magunk részéről ki­alakítsuk, megerősítsük, tag­ságukat politikánkkal ma­gunk melllé állítsuk. Az MSZMP megújulási fo­lyamatában jelentősen mó­dosultak a társadalmi kap­csolatok elvei és módszerei. Az elmúlt évtizedek gyakor­latában a társadalmi-politi­kai szervezetek és mozgal­mak többnyire az MSZMP normái szerint dolgoztak. Az alakuló többpártrendszer keretei között az eddigi együttműködési forma élet- képtelenné vált, annak új lehetőségeit és kereteit a különböző társadalmi és po­litikai szerveződésékkel együtt szükséges kialakítani. Tiszteletben tartjuk a szakszervezeti mozgalom ön­állóságát, megújulási törek­véseit, szövetségeseinkoék tekintjük és támogatjuk őket.' Pártszerveink — .a kezdeti idegenkedést és tanácstalan­ságot leküzdve — korrekt kapcsolatokra törekszenek a megy éb en új j á s zer ve ző d ö 11, illetve újonnan megalakult pártokkal, politikai szervezé- teikikel és mozgalmakkal. Párbeszéd ez idáig többnyi­re a városokban alakult ki. A tárgyalásokon a párt va­gyona, a helyi nyilvánosság és más aktuális kérdések szerepéitek, ezek lezárása nem történt meg. A megyei pártbizottság és az ellenzé­ki pártok között ia kezdeti ismerkedésen túl vagyunk. Az MSZMP megyei bizottsá­ga tárgyalócsoportot hozott létre, készen áll á tárgya­lásokra és a kapcsolatok ki­építésére. A népihatalom működése, a jogállam megteremtése, az államszervezet működési és szervezeti korszerűsítése az állam és polgárai viszonyá­nak új alapokra helyezése révén módosul. A demokra­tikus választások útján lét­rehozott -népképviseleti tes­tületek válnak a hatalom tényleges gyakorlóivá. A .so­ron következő választásokra a plurális -társadalmi és többpártrendszerű politikai berendezkedés Viszonyai -kö­zött, verse,nyhelyze-tben kell felkészülni, s ezt a közeljö­vő legfontosabb -feladatának tekintjük. A választási küz­delemben potenciális szövet­ségeseinknek tekintjük a szakszervezeti mozgalmat, á szövetkezeteket, ia hazafias népfrontot, a demokratikus ifjúsági szervezeteket és a nemzetiségi szövetségeket. II Borsod-Abaiij-Zeinplénmegyei pártérlekezlet java» az MSZMP megújulásának elveire, fö iramaira (tervezet) B párt megújulásáért Az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei tagjai a formálódó programnyilatko­zat és az alapszabály szel­lemében olyan politikai párt kialakítására törekszenek, amelynek célja a demokrati­kus szocializmus megvalósí­tása. Ez csakis egy refor­mokat kezdeményező, mo­dellváltásra képes, demok­ratikusan szerveződő, szo­cialista néppárt lehet. Ahhoz, hogy pártunk a siker reményében állhasson a társadalmi, a gazdasági modernizáció élére, fontos­nak tartjuk: — történelmi múltunk objektív értékelését, tanul­ságainak levonását és hasz­nosítását, értékeinek válla­lását, a torzulásoktól való egyértelmű elhatárolódást; — az emberek számára közérthető, elfogadható jö­vőkép megfogalmazását; — reális, megvalósítható elképzelések kidolgozását a gazdasági válság megállítá­sára; — a párt szellemi, szer­vezeti megújulását, új tagok politikai szerepvállalását. Vállaljuk az MSZMP fennállása óta eltelt idő­szakból a megújulás számá­ra hasznos eredményeket és értékeket, valamint a fele­lősséget saját döntéseinkért és azok következményeiért. Szakítunk az antidemok­ratikus munkamódszerrel, munkastílussal, de elutasít­juk az összes gondért kizá­rólag az MSZMP-t felelőssé tevő, bűntudatot sugalló, ön­bizalmat gyengítő vádasko­dásokat. A pártmozgalom közép­pontjába az állampolgárt, az embert, a párttagot állítjuk. Pártunk a jövőben olyan politikai pártként kíván működni, amelyben a mar­xizmus máig ható elméleti alapelvei mellett a fő ösz- szetartó erő -a politikai .prog­ram, s a párt társadalmi befolyását a demokratikus választások eredményei hi­telesítik. A párt tevékenységében az egyetemes emberi érté­kek az irányadók. Ilyennek tartjuk: — a humanizmust; — a létbiztonságot; — a társadalmi, politikai egyenrangúságot, igazságos­ságot; — a valós teljesítmények­nek megfelelő érvényesülés lehetőségét; — az egyének és közös­ségek szabadságának tiszte­letben tartását; — a demokráciát az em­berek közötti kapcsolatok­ban; — a lelkiismereti szabad­ságot; — a nemzeti és nemzet­közi hagyományok és érté­kek ápolását; — a nyitottságot, a szoli­daritást és a toleranciát; — az emberi környezet és az egyes ember fizikai és lelki egészségének megőrzé­sét. Mindezeket a marxizmus elvei alapján akarjuk érvé­nyesíteni. A párt bázisát alapvetően a bérből és fizetésből, a sa­ját munkájukból élők jelen­tik. Megyénkben kiváltkép­pen fontos kötelességünk fi­gyelemmel lenni a történel­mi tradíciókra, a munkás- hagyományokra. Sorainkban mindazokra számítunk, akik értékrendünket, a progra­mot, az alapszabályt, vala­mint céljainkat elfogadják és megvalósításukért készek mozgalmunkban dolgozni. Mozgalmunk jövőbeni mű­ködésének alapja a demok­ratizmus, struktúrája a párt­tagok önálló szerveződésén alapszik, amely egyúttal al­kalmas az önkormányzati, a népképviseleti szervek mun­kájának politikai befolyáso­lására. Ehhez leépítjük te­vékenységünk bürokratikus és centrális vonásait, erő­sítjük az elkötelezettségből fakadó szolidaritást és együttműködést. A pártmunka — ahol a törvény másképp nem sza­bályozza — a munkahelye­ken és a lákóterületeken egyaránt folyjék, a lakóte­rületekre való fokozatos súlypontáthelyezéssel. A tag­ság belső tagoltságának ki­fejezésére tagozatok mű­ködését ajánljuk (munkás-, agrár-, értelmiségi, ifjúsági stb.). A megye pántmozgalmá- nak legfelsőbb fóruma a me­gyei pártértekezlet legyen. Jogosítványait az új alap­szabályban kell meghatároz­ni. A megyei pártszervező- dés felépítésére külön do­kumentumban teszünk ja­vaslatot. A politikai versenyhelyze­tet elfogadva a megyében is küzdünk a politikai ha­talomban váló maradásért. Készülünk a választásokra. Programunk és saját jelölt­jeink révén a lehető .legtöbb képviselői hely megszerzé­sére törekszünk. Érdekünk a választások demokratikus előkészítése és lebonyolítá­sa. Az így kialakuló válasz­tási eredményt tudomásul vesszük. Szorgalmazzuk a pályáza­ti rendszer útján történő vezetői kiválasztódásit. Meg­határozzuk azoknak .a nem pártvezetői funkcióknak a körét, ahol a párt kezdemé­nyez, személyi javaslatokat tesz és jelölteiket állít. Ezek a jelölitek élvezzék a tagság támogatását. A párttagok­kal, különösképpen a veze­tőikkel szembeni alapvető követelmény az erkölcsi tisztaság. Napjainkban az MSZMP-n kívüli más .pártok, mozgal­maik, tömörülések is működ­nék a megyében. Készen ál­lunk a velük való együtt­működésre, a nyilvános vi­tákra, vállaljuk a politikai küzdelmet, a .tisztességes versenyt. Nemcsak ellenfél­nek, Ihanem lehetséges szö­vetségesnek is 'tekintjük őket. A békés átmenet elő­segítésére kezdeményezzük a megyében működő politi­kai pártok állandó, konzul­tatív testületének felállítá­sát a választásokig. Fontosnak tartjuk a tö­megkommunikáció helyi in­tézményeinek továbbfejlesz­téséit, a rádió- és a televí­zióadások bővítését, további lapok alapítását. Változat­lan feladatunk a pártlapdk működési feltételeinek, az újságírók anyagi és erkölcsi megbecsülésének javítása. Szükségünk van egy hiteles, jó színvonalú, elkötelezett megyei pártlapra! A megye pártszervei, -szervezetei gazdaságilag le­gyenek önállóak (önellátó­ak), 'tagdíj- és egyéb bevéte­leikből biztosítsák a működés feltételeit. Ennék érdekében újra kell szabályozni .a tag­díjak mértékét és felhaszná­lását. A megyei pártszerv a működéséhez szükséges anyagi eszközöket önálló gazdálkodással teremtse elő. Ehhez tagdíjból származó be­vételt lehetőleg ne vegyen igénybe. II társadalom és a gazdaság megújulásáért A gazdaság, a politika, a szellemi, a kulturális és az erkölcsi ‘élet területén egy­aránt olyan alapvető válto­zásokat támogatunk, ame­lyek lényege a társadalom demokratizálása, új, ember- központú értékek szerinti újjászervezése. Csiak ezáltal kerülhet ;ki térségünk a vál­ságból, csak így biztosítható az Itt élő embereik számára a tisztességes munka és megélhetés, az állampolgári méltóság és a biztató jövő. Törekvéseink rövid távon a gazdásági és kulturális hely­zet iramlásámák megállítására, majd hosszú távon egy meg­alapozott gazdasági növeke­dés elindítására, ennek ered­ményeképpen .pedig az élet- színvonal emelésére és az életminőség javítására irá­nyulnák. A megyében kialakult vál­sághelyzet megoldása két­irányú, központi és helyi erőfeszítéseikkel, konkrét kezdeményezésekkel lehet eredményes. Országos szinten sürgős, megoldásra váró kérdésnek tekintjük: (ezek .képviseletét kongresszusi küldötteink fi­gyelmébe ajánljuk) (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents