Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-02 / 207. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

1989. szeptember 2., szombat

Élénkülő vállalkozások - fejlődő infrastruktúra

Szabó György a kormány regionális fejlesztési tervéről

Miint az lapuinkban is napvilágot látott, augusztus 24-i ülésén tárgyalta meg a kormány azt a miniszteri előterjesztést, amely az észak-magyarországi térség, s ezen belül kiemelten Borsod-Abaúj-Zemplén megye hosszú távú fejlesztési koncepcióját tartalmazta. Röviden ejtsünk szót az előzményekről. A megye helyzetéről, a megyei tanács vb munkájáról 1988 márciusában tárgyalt a kormány. Ekkor regisztrálták a problémákat és utasították az illetékes tárcákat a felzárkóztatást biztosító kormány- program megalkotására. Az Országos Tervhivatal ezután létrehozott egy tárcaközi csoportot, s megkezdődött a munka.

Ezzel párhuzamosan a megyei pártbizottság úgy döntött, hogy a megye sorsát döntően befolyásoló koncepció kidolgozása nem adható' ki „albérletbe” a főhatóságoknak. ezért szükség van egy önálló program kidolgozására. Szűcs Erika, gazdaságpolitikai titkár összehívta a megye értelmisége színe-javát, államigazgatási, érdekvédelmi pénzügyi st'b. szakembereket, és sok vitával, számos új gondolat .„kitermelésével” kidolgozták a független, komplex társadalmi-gazdasági—politikai program alapvető elgondolásait.

Ezt követően a megalakított munkacsoportok részkoncepciókat készítettek, majd társadalmi vitákon csiszolódtak az élkép - zelések, míg 1989 nyarára elkészült a hosz- szú távú koncepció. Miután a minisztériumok megismerték, ez meghatározó módon befolyásolta a kormányzati terveket. A megyei program kezdeményezője, „társa- dalmasítója” a pártbizottság volt, míg a szakmai részkoncepciók elkészítése a tanácsi szakapparátus munkáját dicséri.

Az elkészült kormányjelentéssel azonban a megye mégsem volt elégedett, ezért még a kormányülés előtt a megyei tanács elkészítette intézkedési javaslatait, amelyben felsorolták, mit tud adni a megyei tanács, és mit várnak el (és nem kérnek!) ehhez a kormánytól.

Szabó György, a megyei tanács elnöke korábban részletes tájékoztatót adott a kormányülésről, most mégis először arról beszél, mit javasolt a megye a kormánynak.

— Három csoportba foglaltuk össze a teendőket. Először azt rögzítettük, mit kell tenni a vállalkozások további ösztönzésére. Vállaltuk például, hogy december 31-ig létrehozunk egy területi pénzintézetet, amely a 'későbbiekben regionális bankként működhetne. Vállaltuk, hogy az év végéig a munkaerő-szolgáltató irodák tevékenységét kisvállalkozói tanácsadással bővítjük.

— Azt is javasoltuk, hogy megtérítjük a helyi tanácsoknak az elmaradott területeken azoknak az adóját, akik kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatnak, ha a tanácsok az adójukat elengedik. Továbbá — hogy csak néhányat említsek —. hogy kidolgozza a kistelepüléseken működő kézműves kismesterségek támogatásának rendszerét.

— Ezzel szemben kértük a kormányt, hogy a kiemelt térségekben (például Öz- do.n) a vállalkozói nyereségadó-kedvezményt három évről négy évre, és az 50, 35 és 20 százalékról 80. 60, 40 és 20 százalékra emelje. Javasoltuk, hogy Ózdon és környékén a munkaviszonyban állók is igényibe véhessék az újrakezdési kölcsönt.

— Fontos javaslatunk volt, hogy a kormány a leginkább eladósodott húsz mező- gazdasági termelőszövetkezet adósságrendezésének feltételeit az év végéig szabja meg, és a rendezéshez adjon támogatást.

— A második javaslatköribe tartozik az infrastrukturális és szellemi háttér erősítése. Itt részünkről az óvodai, általános éis középiskolai munka támogatása, a pedagógusbérek rendezése, a tervezett miskolci bölcsészegyetem felkarolása, a miskolci átképzési központ költségei egy részének átvállalása. a távközlési feltételek javítása szerepelt. A kormánytól azt kértük, hogy a tanácsi gazdálkodást jövőre esetleg sújtó restrikciós intézkedések a megyét nie érintsék, külön kiegyenlítő kasszával segítsék az infrastrukturális elmaradottság felszámolását, hogy a kormány járuljon hozzá (anyagilag is) a bölcsészkar felállításához és működtetéséhez, hogy vállaljon garanciát a kibocsátandó telefonkötvények visszafizetésére, és jelentse be Miskolc és Ernőd között (és á Miskolcot elkerülő szakasz) autópálya építésének megkezdését.

— Végül a harmadik témakör a szociális biztonság erősítését szolgálta.

— A kormány előterjesztése tizennégy oldalban szűkítette össze a legfontosabb rövid és hosszú távú feladatokat. Ezt egy olyan dokumentumnak fogadtuk el. amelyre építeni lehet a jövőben.

— A kormány hosszú távon fontosnak tartja a szellemi, kulturális színvonal, a humán infrastruktúra hálózatának fejlesztését. Növelni kell a feldolgozóipar arányát, a piacképes termékek gyártását. A veszteséges tevékenységek leépítéséről szólva. a kohászatról és a szénbányászatról tesz említést az anyag. Jelentős, hogy a mezőgazdaságban termékszerkezet-váltást javasol, és a magántermelés kibontakoztatását. Kiemelték idegenforgalmi és üdültetési adottságainkat. Fontos cél a termelői infrastruktúra (hírközlés, útépítés, vízellátás, hulladékkezelés) kiépítése.

— A kormány is állást foglalt abban, hogy az átalakításban, érintett munkaerő- állomány lét- és szociális biztonságát meg kell tartani.

— Vannak úgynevezett rövid távú feladatok is — az intézkedési terv elsősorban ezeket tartalmazza —, ezek kerültek a viták középpontjába. Mi az előbb ismertetett intézkedési javaslatainkat azért készítettük el. lrogy „kivédjük” a kormány sokszor általánosságoknál megmaradó, sokszor semmitmondó, bátortalan megfogalmazásait.

— Azt el kell mondanom — a tárgyalásokon is megfogalmaztam —, hogy véleményünk szerint mind materiális javakban, mind adottságokban, szellemi potenciálban ma sem tartozunk az ország legszegényebb vidékei közé. Ezért beszéltünk először arról, hogy mit kell tennie a megyének saját érdekében, hogy ezután legyen alapunk felsorolni, mire van szükségünk.

— Nekünk nem elég az olyan terv, amely arról szól, hogy „félül kell vizsgálni”, „át kell gondolni”, „javaslatot kell kidolgozni”. Ha egy ilyen tervet elfogadunk, utána nem reklamálhatunk. Csak két példát hadd említsek: hátrányos infrastrukturális helyzetünket és a mezőgazdaság gondjait. Ezek hosszú távú feladatok, de azért nem lehet úgy elintézni, hogy majd kell tenni valamit, hanem a tanácsnak és a kormánynak is határozott konkrét döntéseket kell hozni.

— A kormány egyes tagjai azon a címen próbáltak kitérni ez elől, hogy még nem látják a jövő évi pénzügyi lehetőségeket, hátha azok nem teszik lehetővé kéréseinket. Én pedig azt mondom, hogy a legfontosabb döntéseket nem lehet tovább halogatni, s a pénzügyeket kell majd a döntések figyelembevételével alakítani, módosítani.

— Németh Miklós miniszterelnök is elfogadta, hogy egyértelmű, konkrét megállapításokat kell tenni, minden kérdésben vagy igent, vagy nemet kell mondani. Utalt az ózdi megállapodásra, amelyet példaértékűnek nevezett, és beszélt arról, hogy az együttműködést helyezzük előtérbe. Nekünk is az a véleményünk, hogy a kormányzattal nem a konfrontációt, hanem az együttműködést kell keresni, még ha adott esetben a konfliktusok sorozatát nem is tudjuk (és nem is akarjuk) kivédeni.

— Mi az, amiben nem .tudjuk realizálni elgondolásainkat? Számunkra rendkívül fontos lett volna, hogy a regionális pénzintézet megszülessen. Hogy rendelkezzék a területfejlesztési és foglalkoztatási alapokkal. amihez jöhetett volna a tanács pénzeszköze. ami együttesen már komoly tőkét jelent. Éhben most nem tudtunk dűlőre jutni, de ezt ón nem tartom véglegesnek.

— Szeretném elmondani, hogy a közeljövőben kormány-előterjesztés készül a termelőszövetkezeték adósságrendezési problémáinak megoldására.

— Meglepő módon a legnagyobb egyetértés a kormányban a bölcsészegyetem elutasításában volt. A pénzügyminiszter, az OT elnöke, a művelődési miniszter és a miniszterelnök sem szakmailag, sem anyagilag nem tartották megalapozottnak igényünket. Azért azt hiszem, nem kell egyszer s mindenkorra levenni a témát napirendről. Vita volt a megyei átképző központ létesítéséről is.

— A kormány nem vállalta a telefonkötvények visszafizetésének garantálását, ez nem túl nagy baj, enélkül is lehet kezdeményeznünk. Fontos viszont az autópályák építésének a sorsa. Erre sem vállaltak kötelezettséget, pedig a világkiállítással kapcsolatban reméltük a kezdést, hiszen az útépítés enyhítene a térség zártságán. Mi továbbra is napirenden tartjuk, és 1990-ben erre ismét vissza lehet ténni.

— Mi az, amit én döntőnek tartok a jövő szempontjából? Az ózdi foglalkoztatási problémák megoldása modellértékű döntés, és egyetértés van abban is, hogy a megyében újabb, markánsabb vállalkozás-élénkítést kell csinálni úgy, hogy ezzel párhuzamosan lényegesen növelni kell a szociális biztonság élénkítését. A kormány elfogadta az infrastruktúra fejlesztéséhez a megkülönböztetett preferenciák alkalmazását, véleményünk szerint ennek hatása már jövőre jelentkezik. Jó, hogy a kormány még a tárgyalások előtt rendezte az ár- és belvízkárokat szenvedett mezőgazdasági üzemek sorsát.

— Mindent egybevetve, úgy vélem, hogy hasznos és eredményes volt a tárgyalás. Mi továbbra is azon leszünk, hogy sorra szülessenek meg azok a konkrét intézkedések, amelyek a szerkezetátalakítást ösztönzik, és az ebből fakadó szociális problémákat is megfelelően kezelik — fejezte be nyilatkozatát Szabó György, a megyei tanács elnöke.

Az időjárás az idén nem fogadta kegyeibe a bükkábrányi külszíni üzemben dolgozó bányászokat. Az ötszáz milliméternél is több csapadék nemcsak az embereket tette próbára. A gépek munkáját is nagymértékben akadályozza egy-egy kiadós eső. Amikor a napokban a helyszínen jártunk, ember és gép egyaránt sártengerrel birkózott. Bizony előfordult, hogy a technika is „'megfeneklett” a lignit kitermelése közben. Terepjárónk is csupán a féllábszárig érő sárig merészkedett, a Tátrák és a Kamazok is kényszerpihenőre tértek.

Kísérőnk, Derekas Barna, a külszíni bányaüzem fiatal főmérnöke kényszeredetten vette tudomásul, hogy bizony egy időre szüneteltetni kell a termelést. De azért akadt látnivaló.

— Rövidesen befejezzük a nagy teljesítményű kotrógép mechanikai szerelését — mutat a hatalmas gép- monstrumra. Mint megtudtuk. az NDK-ból vásárolt marótárcsás kotrógépet még az idén, várhatóan október vége felé üzembe helyezik. A kotrógép súlya nem mindennapi, az ellensúllyal együtt min,tégy 470 tonnát nyom. Természetesen a teljesítőképessége is kimagasló: amikor már üzemszerűen dolgozik, évenként több millió tonna lignit kibányá. szására képes.

— Szükség is van erre a

teljesítményre, ugyanis az idei. mintegy 900 ezer tonnás termeléssel szemben, jövőre már másfél millió tonna szenet kell adnunk — mondta Unger Péter, a bányaüzem vezetője. Majd magyarázatként, hozzáteszi : a Gagarin Hőerőmű re- ko nstr uk c i ó j árnak el őr eh a ladtával nő a tüzelőanyagigény is, amit azonban Tho- rez külfejtési bánya nem tud .kielégíteni. Már az idén is a termelésünknek a nagy részét a Gagar,inban használták fel, mindössze 70— 80 ezer tonna darabos lignitet bocsátunk a lakosság rendelkezésére (azért nem többet, mert jelenleg ennyi az igény — szerk.), további 25 ezer tonnát pedig brikettgyártáshoz vásároltak meg.

Emlékszem, egy korábbi kormánydöntés szerint már

1990- ben el kellene érni az évi 2,5 millió tonnás termelési szintet. Időközben azonban módosították a tervet, ugyanis még ma, sem egyértelmű a bükkábrányi külszíni bányaüzem jövője,, sok a bizonytalansági tényező a föld mélyében rejlő, nagy mennyiségű lignit hasznosítását illetően.

Annyi bizonyos, hogy a 2,5 milliárd forint összeget kitevő bányaberuházás jövő év végén, de legkésőbb

1991- ben befejeződik.

— Ez egyben azt is jelenti — folytatta az üzemvezető —, hogy a másfél millió tonnás termelés eléréséhez a mainál lényegesen több munkáskézre lesz szükség. Most még ötszázegynéhá- nyan dolgozunk a bányaüzemben, de egy-két éven belül a bánya létszáma megközelíti az ezret.

A sárdagasztás közben újabb, látványszámba menő gépkolosszust pillantunk meg. Nem messze a bányabejárattól szerelik azt a hányóképző berendezést, amelyet tizenöt éves üzemelés Után szállítottak a Thorez Bányaüzemből Bükkábrány- ba.

— Lassan összeáll az a termelési lánc, amely egy ilyen, fejlesztés alatt álló külszíni bányaüzem zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen — újságolta a főmérnök. — No. meg azért is lényeges a termelés technikai-műszaki feltételeinek fokozása, mert végül is, a meglevő lignitvagyon hasznosításáról nem mondhatunk le, ami viszont feltételezi az egyre nagyobb mennyiségű szén kibányászását Bük k ábrányb an,

A jövőt sejteti egyébként a bányaközpont fokozatos bővülése is. Lassan szűknek bizonyul a szociális létesítmény, növelni kell az 570 személyes fürdő- és öltöző- kapaciitást, egy helyen találhatók már a különböző műhelyek, elkészült a bányaüzem 50 állomásos telefonközpontja, s várhatóan 1990 végére felépüli a központi üzemépület, így együtt lesz majd a most még szétszórtan dolgozó irányító- és technikai apparátus.

Lovas Lajos Fotó: Laczó József

Szatmári Lajos