Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-11 / 188. szám
1989. augusztus 11., péntek ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 KSH-jelentés A Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaú.i-Zemplén Megyei Igazgatóságának augusztus 8-án kiadott jelentése szerint a megye gazdasági helyzetében lényeges változás az előző évhez képest nem történt. Az. ipar I. félévi termelése 98,4%-a volt az 1988. I. félévinek úgy. hogy a II. negyedévi teljesítmény miind az. előző, mind a tavalyi II. negyedévit meghaladta. Csak a vegyipar termelt 1 üt)11,, fölött — 9%- kal —, minden más ágazat termelése bázisszint alatt maradt. Nagy volumenénél fogva a termelés alakulását lényegesen befolyásolta pl. a barnaszén, a villamos energia, a tégla, különféle hengerelt acéltermékek, az. ammónia. a tej és néhány tejtermék. a malomipari és a söripari termékék slb. előállításának csökkenése. Az. iparban foglalkoztatottak száma mintegy 3° „-kai fogyott az elmúlt egy év alatt, ezen belül a vegyiparban 3,5n/ii-k'al többen, a villamos- energia-iparban változatlan létszámmal, a bányászatban, a gépiparban és a könnyűiparban 5,4—6,5" „-kai kevesebben dolgoztak. A létszám- fogyás kissé javuló termelékenységgel párosult. Ez.azonban főleg a vegyiparra jellemző, ahol 5,5%-kal nőtt az. egy főre jutó termelés, és némileg a bányászatra. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek saját termékeik értékesítéséből folyó áron 22,5%-kal több . árbevételt értek el mint a bázisidőszakban, amiben az idei viszonylag magas termelői árszintnövekedésnek magy szerepe volt. A belföldi eladásból származó árbevétel az. átlagosnál mérsékeltebben, az exportárbevétel annál jobban, 37%-kal nőtt. Ennek következtében az exporthányad 22%-ot telt ki, elérte az. ebből a szempontból legjobb korábbi éveikét. A külföldi értékesítés iránya a nem rubelelszámolású export felé tolódik; aránya az összes exportból az 1988. I. félévi 75,7%-ról 83,5%-ra emelkedett. Kedvezőbb az. egy évvel korábbinál a gazdálkodók eredménye is, féléves nyereségük együttesen majdnem kétszerese a tavaly ilyenkorinak. Az állami és szövetkezeti építőipari kivitelező szervezetek első féléves termelése 83,5%-a volt az 1988. 1. félévinek, az állami vállalatok tevékenységének csökkenése miatt. • A foglalkoztatottak átlagos száma és a termelékenységük egyaránt majdnem egytizedével visszaesett. A május 31-i állapot szerint a megye földterületéből valamelyest nőtt a szántó, a kert, a szőlő és az erdő területe, némileg csökkent a gyümölcsösé és a gyepé. A tavaszi vetésállomány 3%- kal kisebb volt a tavalyinál, ezen belül a gabonafélék vetésterülete 5%-kal csökkent, az. ipari növényeké változatlan maradt, s kisebb területen vetettek szálastakarmányokat. burgonyát és zöldségféléket is. Á belvizek miatt a vételién szántó területe több mint kétszeresére, 14 700 hektárra nőtt, emellett jelentős árvízkáro- sodás .is érte a megye mezőgazdaságát. Az ár- és belvízkár a mezőgazdasági terület egytizedét, 47 300 hektárt érintett. A mezőgazda- sági nagyüzemek állatállománya a szarvasmarha kivételével tovább csökkent. Az. összes állattartó kis- és nagyüzem az első félévben 18,5 ezer tonna vágóállatot adott el a felvásárló szerveknek, 13%-kal kevesebbet az. egy évvel korábbinál, s 5"/o-kal csökkent a tehéntejfelvásárlás is. A megyei gazdálkodó szervezetek és intézmények az első félévben 5,8 milliárd forintot költöttek beruházásokra, folyó áron több mint másfélszeresét a bázisidő- szakinak. Döntő többsége — 86%-a — a vállalati, szövetkezeti beruházás. A beruházott összeg 31"/,,-át építésre, 65%-át gépbeszerzésre fordították. A befejeződött és pénzügyileg is lezárt fejlesztések értéke 3,2 milliárd forint, közöttük szerepel pl. a Ohmom Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. évi 150 millió db kapacitású injekciókiszerelő üzeme, a Borsodi Sörgyár energiatakarékos komlóforraló berendezése, a putnoki (i munkaihelyes rendelőintézet. Hat hónap alatt 937 új lakást vettek használatba, az 1988. I. félévinek több mint másfélszeresét. A lakásoknak a tavaly ilyenkorinál nagyobb hányada épült városokban. Különösen Kazincbarcikán, Lenin- városban és Miskolcon épült több lakás, de zömmel magánerőből. Az összes új lakás mindössze 4%-ál fedezték állami forrásból. Az anyagi ágakban működő megfigyelt vállalatok és szövetkezetek a félévben átlagosan 222 400 főt foglalkoztattak, 9400 fővel, 4"/o-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az építőipar mellett főleg a mezőgazdaságban fogyott a létszám. A munkából kikerülők kilenctizedé fizikai foglalkozású. A félév második felében megnövekedett a nyilvántartott .állástalanok száma, a pályakezdő fiatalok jelentkezésére a nyár végén lehet számítani. A félév folyamán m u nka nélkül i-segélyben részesülők száma meghaladta az 1000 főt. Mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek a fogyasztói árszínvonal növekedését meghaladó mértékben emelkedtek. Az anyagi ágakban együttesen a nettó bérek .átlaga 6845 Ft, a .nettó kereseteké 7247 Ft, 18, illetve 19"j|-.kal több, mint tavaly ilyenkor. A bruttó átlagbér (8633 Ft) és átlagkereset (9152. Ft) színvonala 20, illetve 22%-kal nőtt. A növekedés üteme népgazdasági áganként viszonylag kiegyenlített, a nettó keresetek legkevésbé (16%-kal) a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban emelkedtek. A megye lakosságának első félévi főbb forrásokból származó pénzbevétele megközelíti a 26 milliárd, forintot, 20,6%-íkal -többi mint tavaly ilyenkor. A növekedés mértéke kétszerese a bázisidőszakinak, s egy százalékponttal magasabb az idei országosnál. A takarék- betétek félév végi állománya 8,5%-k-al, a hiteleké 16,2%-kal emelkedett egy év alatti. A hitelek között nőtt a közép- és rövidlejáratúak részaránya, főleg a személyi, a vállalkozói és az újrakezdési kölcsönök nagyobb igénybevétele következtében. Az egészségügyi ellátás a félév során egy-egy felnőtt körzeti és községi fogászati, továbbá 2 gyermekorvosi körzettel gyarapodott. Ugyanakkor a felnőtt orvosi körzetek közel egy tizedében, 31 körzetben nincs orvos. A betöltetlen körzeti orvosi állások többsége a városokban van, főleg Özdon (14) és Miskolcon (8). A március 20-i állapot szériáit a végzős általános iskolások 95,8%-a jelentkezett továbbtanulásra. Az ismert középiskolai felvételi adatok alapján az oda jelentkezettek 90%-a nyert felvételt, iskolatípusonként az igényektől és az előző évitől is eltérő arányban. A jelentkezők számánál a gimnáziumokba egyötödével több, .a szakközépiskolákba egyharmadával kevesebb, együttesen 5731 tanulót vettek fel. Közülük a gimnáziumokba beírtak aránya 45,3%, a tavalyi 42,2%- ■kal szemben. Küldőitek — Arcok — Vélemények Küldöttek — ARCOK — Vélemények Hcsaliaiak és kisipara képviseletében Idilli kép fogad Hejöcsabán, a Tallér utcai, sarokra épült családi ház udvarán. Szőrpamacs kiskutya kergeti a cicát, a kutyát meg egy tizenéves kislány. Aki megnyugtat, jó helyen járok. Igaz, tábla nincs a házon, de Balogh Tibor mérlegjavitó kisiparos lakik itt. Aki pillanatokon belül elő is kerül a lugasban megbúvó műhelyéből. Invitál, nézzem meg, hogyan javít egy (régi típusú bolti mérleget, majd egy másik helyiséget mutat, ahol legalább két tucatnyi ilyen-olyan felújított mérleg vár elszállításra. — Az egyedüli mér leg javító kisiparos vagyok egész Miskolcon. Igaz, vállalatok is javítanak, de azért én is megélek belőle. Szerződésem van néhány kereskedelmi vállalattal, így mindig van munkám. Jól eldiskurálunk a szép szakmáról, gondjairól, az utánpótlás-képzés hiányosságairól, a kisiparosokat sar- coló-sokkoló adórendszerről, amíg eljutunk odáig, hogy vendéglátóm küldött lesz a szeptemberi megyei pártértekezleten. — Tizenöt éve váltottam ki az ipart — meséli —, s akkortól vagyok itt párttag, a II, I-es lakóterületi párt- alapszervezetben. Nem egyedül vagyok aktív dolgozó párttag, legalább tízen-tizen- öten vagyunk ilyenek a mintegy száz nyugdíjas között. Mindig jól éreztem itt magam, s mindig, már KISZ-tag koromtól szerettem a mozgalmi-társadalmi életet. Amit csak bírtam erővel, elvállaltam. Most is pártvezetőségi tag vagyok, ezenfelül lakóbizottsági elnök, de voltam a helyi választási bizottság elnöke is, s még ki tudja mi minden. Akadt, aki a szememre vetette; inkább dolgozzon a kisiparos, mintsem politizáljon. Szerintem a kettő összeegyeztethető, s azt is tartom, hogy a pénz nem minden. Aztán: ha kiharcolunk magunknak valamit a lakóterületen, az a miénk, így az enyém is, nekem is hasznom van belőle. Példa erre a Tallér utca. Mennyit kellett küzdenünk, amíg végül leaszfaltozták! Am ebből nekem is hasznom származott, hiszen könnyebben hozzák- viszik így a mérlegeket az ügyfelek. Á Tallér utcát és környékét magam is jól ismerem. Az itt lakók gondjaival többször foglalkozott a sajtó is. Igaz, munkástelepülés ez itt, a város szélén, a Hejőcsabai Cementgyár tövében. A külterületek sok-sok gondjával együtt. — Én is így látom —folytatja Balogh Tibor. — Az alapszervezetben is, a lakótelepen is sok az idős ember. Akikhez nemigen jutott még el az a politikai forrongás, amely most mindennapjainkat jellemzi. Itt a napi gondok kötik le az emberek figyelmét, ezekre a kérdésekre várnak választ. Igaz választ. János bácsit és Juliska nénit egyszer félre lehet vezetni, de ha erre rájönnek, többé nem hisznek senkinek. Ezért nagy a politikai vezetők, a párt felelőssége. Világos, mindenki által érthető érvek és program sorakoztathatja fel csak mögénk az egyszerű embereket. Én ezért vagyok kissé elégedetlen a megyei pártbizottság vitaanyagával is. Állítom, hogy a környék lakói, a lakóterületi párt- alapszervezet tagjai közül csak kevesen olvasták el A-tól Z-ig. A tömegeknek könnyen megemészthető, köznapi nyelven megfogalmazott, de jó, vonzó program kell. S az, hogy a kisemberekre is odafigyeljenek. Számtalanszor megtörtént velünk is, hogy csak mondtuk a magunkét, továbbítottuk, aztán nem kaptunk rá választ, nem történt semmi. Az ilyen politikának nincs sok értelme. Mert akkor csak összegyűlnek a feszültségek. s egyszercsak robbannak. Balogh Tibor számos választási tapasztalatot is szerzett már a párt- és a társadalmi munka végzése alatt. Szívesen beszél arról is, mit vár ő személy szerint a közelgő választásoktól? — Itt, Hejöcsabán még nemigen működik az ellenzék. Hacsak a „föld alatt” nem. De ha meg is vetik a lábukat majd a másként gondolkodók, az ellenzéki pártok, mi nemigen félünk tőlük. Ök sem akarhatnak mást, mint amit mi: Hejő- csaba felvirágoztatását, a környezet védelmét és így tovább. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi tanácstagok mindezt jól képviselik. Ügy tudom, mindannyian MSZMP-tagok is, noha a lényeg nem ez. Minden azon múlik, milyen hitelük van az emberek előtt, mit ígérnek és mit valósítanak meg „vállalásaikból”. Az emberek ma már nem hisznek a nagy szavaknak, s főleg nem az üres ígéreteknek. Ezért mondom megint, visszatérve a megyei pártbizottság vitaanyagához, hogy annyit ígérjünk csak, annyit akarjunk csak, aminek elérése reális. Én az anyagban felfedeztem olyan elemeket, szavakat, mondatokat, amelyeket már öt éve. s még régebben is olvastam, s amelyekből azóta sem lett semmi. Ennek mi értelme? Mondjuk ki: erre vagyunk képesek, s ezt akarjuk megcsinálni, s akkor csináljuk! De csak az vállaljon közéleti tevékenységet, aki teszi is a dolgát, aki hisz abban, amit csinál, mert különben üresen maradnak mögötte a sorok, hitelét veszíti az emberek szemében. Ha itt valaki ígérget, s az emberek azt látják, hogy Hejőcsaba viszont visszafejlődik, nemigen talál a következő alkalommal támogatókra, bármi- í-e is hivatkozzon. S gondolom. így van ezzel a város, a megye és az ország is. Amikor arról kérdezem vendéglátómat, kit képvisel majd Balogh Tibor alapszervezeti pártvezetőségi tag és kisiparos a megyei pártértekezleten. elgondolkodik rövid időre. — Szerintem nem kell kettéválasztani a dolgot. Én hejőcsabai párttag és hejőcsabai kisiparos vagyok. S hadd tegyem hozzá, hogy már régóta a reformerek közé sorolom magamat. Ami az én gondolkodásomban azt jelenti, hogy csak egy gyökeresen megújuló MSZMP lehet életképes. Nekem tehát ezt kell képviselnem. S hiszem, hogy nem leszek egyedül. Ny. I. ili a Itt Az akció folytatódik! Legalábbis erre lehet következtetni a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülésén elhangzott bejelentésiből. A Fejér megyei szövetkezetek képviselője indítványozta, hogy a sikertelen aratási demonstráció miatt a gazdáságoik a műtrágya vásárlását is mérsékeljék, ezzel is jelezve elégedetlenségüket. Az. aratási felvonulás nem. hozott sikert, a kormány nem emelte meg a búza fel- vásárlási árát. Ha úgy tetszik, alulmaradtak a termelők. De most győznek, ha Az ilyen magatartás aligha azonosítható a tulajdonosokra jellemző következetes viselkedéssel. Persze ez érthető, mert valódi tulajdonosok sincsenek a szövetkezetekben. A kétkezi munkát végző szövetkezeti tag és a vezető egyaránt a havi jövedelem növelésében erre válaszul tovább csökkentik a termelést? A műtrágyavásárlás és -felhasználás csökkenésének Ugyanis feltétlenül alacsonyabb növénytermelés lesz a következménye. A gazdaságok jelentős része fizetési nehézségekre, más pénzügyi zavarokra hivatkozva idáig sem vásárolt kellő mennyiségű műtrágyát, sok helyen már zsarolták a talajokat. Ez. az újabb, „foossz>ú”-ak- oió a már megkezdett talaj- zsarolást fokozza, a hozamokat, s velük együtt a jövedelmeket gyériti. Ez tovább rontja a fizetőképességet, s a kör bezárul. érdekelt, nem a vagyongyarapításában. Ezért akarnak a nagyobb felvásárlási árnak érvényt szerezni még azon az áron is, hogy hosz- szabb távú érdekeiket alárendelik ennek. Azt kevesen vitatják, hogy a búza árának emelése indokolt. Erre szükségük van, illetve lenne a termelőknek. Az agrárolló kinyílt, s az egykori kiugró jövedelmezőséggel termelhető növény mára a terület felén veszteségessé vált. S e helyzetnek aligha lehet megoldása a sokat emlegetett szerkezet- váltás, hiszen gabona kell az élelmezéshez, a takarmányozáshoz, s eladhatósága miatt a pénzügyi egyensúlyhoz is. Azt el lehetne fogadni, hogy adott pillanatban az ország nem bír el magasabb felvásárlási árat, s emiatt átmenetileg a termelők járnak rosszabbul. De ehhez valós, végiggondolt és számításokkal is igazolható érvekre lenne szükség. Ám az adatok nem a legegyszerűbb matematikai műveleteken alapulnak. Fölté-> Ez azonban az aratási felvonulást megelőző vitában elmaradt, sőt félrevezető adatok zavarták a termelői közvéleményt. Az árhivatali illetékes például úgy nyilatkozott, hogy a termelők által követett harmincszázalékos áremelés 13—14 százalékkal növelné a sertéshús fogyasztói árát. Ez mintegy sugallja, hogy ilyen mértéket nem viselnek el a fogyasztók, s a hivatal az ő érdekükben áll ellent a termelői követeléseknek. Ha a valóságot fednék a számok, vélhetően nem is okozott volna nagyobb zavart a hivatali érvelés. tele7.ve, hogy egy kilogramm sertéshús előállításához négy kilogramm abrak kell, s ez mind gabona; a 30 százalékos felvásárlási árnövekedés hat forinttal emelné a hizlalás költségeit. Ha ezt maradéktalanul érvényesítenék a hús árában, akkor is csak 4—6 százalékkal kellene többet adni érte a boltokban a takarmány árváltozása miatt. Ez csupán harmada a hivatali közlésnek. A termelőket ezen túl az is dühíti, hogy legutóbb, amikor a hús fogyasztói árát emelték, akkor is csak a költségvetési támogatások apadtak, a termelői árak- változatlansága mellett jártak rosszabbul a fogyasztók E tényt azonban nem magyarázta oly lelkesen a hivatal. mint a gabona és a hús árának összefüggéseit. Nem állítható, hogy szándékos félrevezetésről van szó. ám az ehhez hasonló esetek a hangulatkeltéshez elegendőek. Azaz a helytelen adatok közlése azt erősítheti a vásárlókban, hogy a fizetésekhez képest egyébként is magas élelmiszer- áraknak csupán a mezőgazdaság a gerjesztője. Leegyszerűsítve: a paraszt az oka az életszínvonal romlásának. A hangulatkeltés persze nemcsak hivatali eredetű, hiszen az aratási demonstráció, a műtrágyavásárlás fékezése a kormányra hárítja a felelősséget. Azt sugallja, hogy a hibás irányítás miatt nem lesz elég gabona, hús. Nyilvánvaló: mindkét állítás erősen sarkított, egyoldalú nézőpontból megfogalmazott. A valóság valahol félúton lehet, hiszen a nem elég hatékony mező- gazdasági termelés is árnövelő, és a kormányzati intézkedések is. vitathatók. A korrekt, tényeken alapuló tájékoztatás hiányában, a középúton megbúvó igazságot nem találhatja meg a jószándékú állampolgár, ezért amellé áll, aki számára szimpatikusabb állításokat közöl, aki hatásosabban képes manipulálni őt. S arra későn jön rá, hogy a szóhadjáratok vesztese végül is saját maga lesz. Éppen a dolgos és jószándékú többség érdekében kellene a nyilatkozatháborúktól. a hangulatkeltő információktól megszabadítani a közéletet. V. Farkas József VALÓS SZÁMÍTÁSOKAT, VÉGIGGONDOLT ÉRVEKET VESZÉLYES HANGULATKELTÉS A megye 1989.1. félévi helyzetéről
