Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-07 / 184. szám
......... . - 1989. augusztus 7., hétfő ' ' "•"■■m R iasztó volt a sorban állás Budapesten Miskolcon is bejegyzik a vegyes vállalatokat Mit mond a cégbíró? Szakemberek és érdekeltek körében minden bizonnyal örömöt váltott ki a Magyar Közlöny július 20-i számában megjelent igazságügy-miniszteri rendelet: eszerint augusztus l-jétől a megyei bíróságok is bejegyezhetik a külföldi tőkével rendelkező gazdasági társaságokat. — Az önök számára mit jelent ez a rendelet? — kérdeztük dr. Popovics László megyei bírót, akinek szakterülete a cégbírósági munka. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 — Nekünk természetesen többletmunkát, de olyan munkát, amit szívesen vállalunk. Mindeddig a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozott valamennyi külföldi érdekeltségű cég bejegyzése, és az apparátus feje fölé nőtt a munka. Magyarán: sorba kellett állni, hosszú ideig várakozni, míg elintézték a dolgot, bejegyezték. Tudomásunk szerint a hosszadalmasság miatt több nyugati tőkebefektető visszalépett, mert úgy gondolta, ha már kezdetben ilyen bürokratikus az ügyintézés, akkor itt a termelésben sem sok jó várható. Hogy mennyire fontos és időszerű volt ez a rendelet, azt az is igazolja, hogy az életbe lépésének napján már több bejegyzésünk volt Miskolcon. — Mi történik a folyamatban levő megyei kérelmekkel? — Úgy vélem, most már célszerű kivárni a sorukat a Fővárosi Bíróságnál, ám ha a cég szervezetében, működésében változás következik be, azt már jogilag mi intézzük és ezzel szinkronban mi gyakoroljuk a törvényességi felügyeletet is. A közlöny híre mindenesetre jó hír az alakuló GT-k számára. — Július l-jétől életbe lépett az átalakulásról szóló törvény is. E tekintetben melyek a cégbíróság aktuális feladatai? Tudjuk, hogy ez a törvény teremti meg azt a technikai feltételt, hogy az állami vállalatok, szövetkezetek, vagy a vállalkozási adót fizető kisiparosok valamely társasági formában működhessenek. — Most, ebben a fél évben még a felkészülés idejét éljük. Mi, bírók is folyamatosan tanulunk, hogy a fogadónapokon hibamentes, precíz információkat tudjunk adni, hogy fel tudjuk készíteni az ügyfeleket. — Kik az ügyfelek, és milyen alapvető jótanáccsal szolgálnak? — Tapasztalataink szerint azok a vállalati és szövetkezeti vezetők keresnek föl minket, akik gondolnak a jövővel és akik napjainkban is a legeredményesebben dolgoznak. — Mik mostanában a vállalatvezetők ebből fakadó feladatai? — Számba kell venniük a vállalat, szövetkezet jelenlegi vagyonát, vagyonmérleget kell készíteniük. Tudjuk, hogy a számvitelileg nyilvántartott vagyon értéke eltérhet a vagyon tőkepiaci értékétől. A társaságba ugyanis csak valós értékben lehet bevinni az ingatlanokat és ingóságokat. El kell készíteni továbbá az átalakulási tervet, ez műszaki, közgazdasági és jogi komplex feladatot jelent. Meg kell határozni a fejlesztés fő irányát, a piaci lehetőségeket. és mindennek alá kell rendelni az új szervezetet, amely lehet kisebb, de lényegesen nagyobb is a jelenleginél. — Ki dönt afelől, hogy egy vállalat átalakuljon gazdasági társasággá? '— önkormányzattal rendelkező vállalatnál, illetve szövetkezetnél a vállalati tanács, vagy a közgyűlés. Az államigazgatási irányításúaknái pedig az alapító, tehát a tanács. — Mindenki számára kötelező az átalakulás? — Ilyen parancsoló rendelkezés nincs. Arra azonban nincs, nem lesz lehetőség a jövőben, hogy a gazdaságtalanul működő vállalat vezetése továbbra is a helyén maradjon, jövedelmet kapjon, ha a vállalati vagyon apad. Ha a vagyon az előző két év valamelyikéhez mérten húsz százalékkal csökken, az átalakulás kötelezővé válik. Ilyen esetben az önkormányzatot megszüntetik és államigazgatási felügyelet alá helyezik, aztán átalakítják. A társasággá alakulás lényege: megteremtik aninak a .lehetőségét, hogy az állami vagyon magánvagyonnal és külföldi tőkével kiegészüljön. — Találkoznak-e fékező jelenséggel, szemléletbeli problémákkal? — Több gazdasági vezetőnél fellelhető még a régi beidegződés. A monopolhelyzetet, az erőfölénnyel való visszaélést, a függelmi kapcsolatokat el kell felejteni, mert mindezek homlokegyenest ellentétesek a társasági joggal. A társaságban részt vevők a szó legtisztább értelmében üzlettársak, tulajdonostársak, akiknek szavazati joguk a bevitt vagyonhányadhoz igazodik. — Milyen lesz a törvényességi felügyelet? Milyen feladatokra kell felkészülnie a cégbíróságnak? — A közeljövőben ebben a témában a jelenleginél részletesebb, magas szintű szabályozás megjelenése várható. Annyi azonban prognosztizálható, hogy a törvényességi felügyelet tartalmában és módszerében szabadabb lesz: a gazdasági társaságok önállósága nagyobb, a beleszólás korlátozva lesz. A bíróság peren kívül fog eljárni, tehát nem tárgyalás lesz, hanem meghallgatás. Az eljárások indítványra, például az APEH, a NEB stb. indítványára, vagy a GT valamelyik tagjának kérelmére kezdődnek. Bizonyos esetekben azonban helye lesz a hivatalból való eljárásnak is. A törvényességi felügyelet gyakorlása kapcsán, ha a bíróság törvénysértést észlel, a törvénysértő döntést hatályon kívül helyezi, végső esetben pedig a cég működésének megszüntetésével is szankcionálhat. — Fél éve működik a cégbíróság. Sokat dolgoztak? — Ezerkétszáznyolcvan- nyolc esetben jegyeztünk be olyan céget, amely korábban már működött, de időközben átalakult. És 238 új cég, gazdasági társaság alakult az elmúlt hat hónap során. Most, az igazságügyminiszteri rendelet megjelenése után még nagyobb érdeklődés várható. Ennyi maradt a kukoricából (Folytatás az 1. oldalról) csak részleges volt, tüneti kezelés jelleggel. A mező- gaadasági üzemek és az itt élő lakosság viselte a káresemények következményeinek jelentősebb hányadát, aminek következtében a mezőgazdasági üzemek és a lakosság eladósodott, elszegényedett. Megyénkben az üzemek rendkívül hiányosan alakították ki az ár- és belvízvédelmi rendszert. Helyzetünket súlyosbítja a Tisza—I. és Tisza—II. vízlépcső ökológiai problémája, valamint a belvíz levezetésével kapcsolatos járulékos beruházások elmaradása. Mezőgazdasági üzemeink kényszerhelyzetben vannak, kénytelenek elviselni, elszenvedni olyan károkat, amelyek eredendő oka rajtuk kívül áll. A károk nagy része ár- és belvízvédelmi rendszer kiépítettségének hiányára vezethető vissza. Mindezekből következik: az 1989. évben bekövetkezett katasztrófát üzemeink kivédeni nem tudták, erre még esélyük sem volt. Egyes térségekben 100 éve ilyen mértékű ár- és belvízkár nem fordult elő. (Hernád völgye). A megye mezőgazdaságát ért 1989. évi súlyos ár- és belvízkárok felmérésére a szövetség kezdeményezte a megyei tanács szakigazgatási szervével közösen „válságbizottság” alakítását. A bizottság munkájába bevontuk a biztosító- társaságok és a vízügyi hatóság szakembereit. — Mit állapított meg a válságbizottság ? — Az üzemi károk teljes körű felmérését a MÉM- mel előzetesen kialakított elvek alapján mérték fel a válságbizottságok. Az üzemi vezetők dokumentálták a közvetlen és a közvetett károk mértékét, és annak várható negatív hatását. Ha valakinek olyan kételye lenne, hogy a kárfelmérés liberális lett volna, meg kell nyugtatnom, hogy a biztosító és az ÉVIZIG szakembereinek inkább lett volna érdeke a károk leértékelése, mint a káresemények valós értékének megállapítása éppen az ismert okokból eredően. A káresemények következtében: hetvenegy tsz-ben, 2 állami gazdaságban összesen 47 ezer hektár művelt, terület károsodott. Ebből még ma is jelentős a vetet- len terület aránya. A májusi káresemény felmérésénél a biztosító szakemberei még 304 millió forint közvetlen kárt mértek fel, a közvetett kárral együtt ez a kár akkor még 360 millió forint volt. Az azt követő esőzések, viharkárok után a káresemény mértéke megduplázódott. Az előző 3 év átlagához viszonyított hozamkiesés 636 millió forint, volt június közepéig. Ezen túl július hónapban Tisza- keszi és Bő'cs térségében jelentős jég- és viharkár következtében mintegy 50 millió forintot meghaladó káresemény következett be. Így az összes kár értéke július végén 686 millió •forint. — Mit térítenek a biztosítótársaságok? — A növénytermesztésben a vízborítás okozta termeléskiesést a biztosító csak részben téríti meg. A szövetkezetek egy részének anyagi források hiányában nincs biztosítása. Épületekben, eszközökben okozott károk csak részben, vagy egyáltalán nem térülnek; meg. A gazdaságok többsége újabb, magas kamatú hiteleket kénytelen felvenni. A területek újrahasznosításához nincs elegendő forgóeszköz. Az összes kárból a biztosítótársaságok térítése várhatóan: 97,5 millió forint. A meg nem térült kár 538,6 millió forint. A likviditás helyreállításához reális értékelés alapján mintegy 725—750 millió forintos preferált, 3 évre történő üzemviteli soron kívüli hitel kihelyezése szükséges, így a 73 mezőgazdasági üzem az 1989-ben keletkezett károkat képes lenne 3—4 év alatt kigazdálkodni. — De mi lesz, ha nem kapnak segítséget ezek az üzemek? — Ellenkező esetben 25— 30 gazdaság szanálása és mintegy 10—15 gazdaság felszámolása elkerülhetetlennek látszik úgy, hogy azzal 10 000 ember munkahelye szűnne meg, és ezekben a térségekben nincs más munkalehetőség. Válságos helyzetbe kerültek olyan gazdaságok is, amelyek még soha nem voltak veszteségesek, sőt, hosszú évekig hitel nélkül gazdálkodtak. Az érintett üzemek többsége kedvezőtlen adottságú, gazdaságilag elmaradott térségben van, tehát továbbélésük veszélybe kerül. Partner vállalataik a további váltókihelyezéstől, a bankok a további hitelezéstől elzárkóztak. A gazdálkodás legalapvetőbb feltételeire sincs forrása az üzemeknek. (Üzemanyag, kenőanyag, növényvédő szerek, műtrágya, vetőmag, alkatrész.) A hitelképtelenség miatti sorozatos felszámolás elkerülése érdekében javasoltuk, kértük az erre illetékes országos szerÁrvíz és belvíz nyomán... Katasztrófa sújtotta térség! H!psg| I || 1V | vek segítségét a keletkezett károk időbeni enyhítésére, a gazdaságok fizetőképességének helyreállítására. — Miben segít a TESZÖV és a megye más szervei? — Közvetlen levélben jeleztük 1989. június 5-én a 73 mezőgazdasági üzem kritikus helyzetét, kértük a gyors intézkedését: Németh Miklóstól, a Minisztertanács elnökétől választ nem érkezett eddig, de egy miniszter- tanácsi határozat szerint mintegy 260- millió forintot csoportosítottak át olyan forrásból, amire eredeti célját illetően szintén égetően szükség lenne. Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől válasz érkezett. Semmit nem ad, semmit nem ígér! (A miniszter repülőgépről a ^káreseményt megszemlélte.) Dr. Békési László pénzügyminisztertől válasz sem érkezett. Dr. Hütter Csaba, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől, dr. Uzonyi Tamástól, a Hungária Biztosító vezérigazgatójától érkezett válasz, az Állami Biztosítótól udvarias kitérő válasz érkezett. — Nagy Tamás, az Országos Agrár Reformkor elnöke kérte, hogy Borsod és Szabolcs megye ár- és belvíz sújtotta területeit a kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta területté, és kezelje sorsukat ennek megfelelően. Mi a véleménye a segélykérésről ? — Meg vagyunk győződve arról, hogy a kormány és a felettes hatóságok kiválóan ismerik Borsod és Szabolcs megye mezőgazda- sági üzemeinek helyzetét. A rendelkezéssel kapcsolatos jó szándékukat sem vonhatjuk kétségbe. Ennek ellenére késnek azok az intézkedések, amelyekkel a károkat enyhíteni lehetne a válság- helyzetben levő 73 mezőgazdasági üzemben. A késedelem napról napra mélyíti az érintett gazdaságok gondját, válságát (pl. késedelmi kamat). A döntésre jogosultak talán attól félnek, hogy valótlan adatokat közöltünk. Megnyugtatásul mondom, hogy szövetkezeti elnökeink az önbevallást nagy felelősséggel tették. írták alá. Nem tudunk annyit tévedni, amivel ellensúlyozhatnánk azt a kárt, amit az árvízvédelmi rendszer elhanyagoltsága, hiánya okozott gazdaságainknak. L. Gy. Csak klubtagoknak Ismét lehet autót mosatni a műszaki Miskolcon hosszú évek óta gondot jelent a bérházakban élő autótulajdonosoknak az autómosás. Igen-igen kevés ilyen lehetőség áll rendelkezésre az ország második városában. Ezért is van, hogy hétvégeken, de még hét közben is külterületi közkutaknúl, a Szinvában és a Garad,ma-patakban mossák sokan gépkocsijukat. Mert ugye, piszkos autóval senki nem szeret közlekedni... A Magyar Autóklub Borsod Megyei Szervezete most felújította egy két éve már létezett, s akkor megszűnt szolgáltatását. — Valóban, két évvel ezelőtt végeztünk alsó és felső mosást, illetve teljes szervizt a Győri kapui műszaki állomáson — mondják a klubirodában. — Ezt azonban különböző okok miatt végül is megszüntettük. Igaz, aZ udvaron lehetőséget biztosítottunk külső mosásra, ám a gyakorlat azt mutatta, hogy ez a vártnál lényegesen kevesebbeket érdekelt. Nem csoda, hiszen ha valaki nem akarta összepiszkítani a ruháját. állomáson át kellett öltöznie, s azért egy ilyen egyszerű lemosás nem is az igazi... — Miért, mi az „igazi”? — Most a teljes szervizen belül az alsó, felső mosás mellett megoldható az olajcsere, vagy például a belső tér porszívóztatá- sa, a motor lemosása, vagy a zsírzás. Ezek nem nagy dolgok, viszont sok olyan autós van, aki mégsem szeret vele bíbelődni, sőt, nem kevesen egyszerűen nem tudják az olajat sem lecserélni. Mi főként ezek kedvébe szeretnénk járni a felújított szolgáltatással. — Ki veheti ezt igénybe? — Mint a legtöbb Autóklub-szolgáltatást, ezt is csak a klubtagok. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a helyszínen bárki belépjen az Autóklubba, s akkor már igénybe vehető ez a szolgáltatásunk is. S még csak annyit: az udvaron — októberig — továbbra is rendelkezésre áll a kinti mosó, ha valaki mégis ott, saját maga akarja „tisztába tenni” az autóját. — ny — s — Fentiekhez még annyit teszünk hozzá: mindez elhangzott azon a tanácskozáson, amelyet a napokban tartott a megyei tanács és a TESZÖV. De elhangzott itt más is: Borsod megye több, mint 30 gazdasága nem rendelkezik biztosítási szerződéssel, mert nem volt rá pénzük. Elhangzott egy felhívás is, hogy még takarékosabban, még átgondoltabban gazdálkodjanak az üzemek. Felhívták a figyelmet arra, hogy újra tekintsék át saját erőforrásaikat, és döntse- nek arról, hogy kérik-e a soron kívüli szanálást, vagy megvárják, hogy további erőfeszítések eredményeképpen egy esetleges kedvezőbb rendezési lehetőséget vesznek igénybe. Néhány segítséget a MÉM is lehetségesnek tart. (Társadalombiztosítási járulék halasztása, gyorsított szanálási eljárások, további banki hitelek stb.) Mezőgazdasági üzemeink nagy része tehát nehéz idők elé néz, hacsak nem jön valami segítség, vagy csoda. De hát tudjuk — csodák ma már nincsenek — főleg a mezőgazdaságban. (Bekecsi)
