Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

1989. augusztus 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 ÍÚ ÉÉII... SÚLYEMELÉS. Szegeden zajlik a felnőtt, országos baj­nokság. Eredményeik, 56 kg: 3. Pátrovics (Kazincbarcikai Vegyész) 225 (97,5. 127,5). 60 kg: 1. Lakatos István (DVTK, edző: Juhász István) 260 (115, 145), ... 5. Daróczi (Ózdi Kohász) 230 (100, 130). 67.5 kg: 6. Kerek (DVTK) 252.5 (110, 142,5). LABDARÚGÁS. Ma 17 órától előkészületi mérkő­zésre ikerül sor Miskolcon, a DVTK sporttelepén. A piros­fehérek ellenfele a Csepel SC lesz. ISMÉT KINYITOTTA KA­PUIT a kazincbarcikai mű­jégpálya. A létesítményt a korcsolyázás kedvelői dél­előttönként 9—13, délutá­nonként pedig 14—20 óra között vehetik igénybe. * „Kiárusítják” a Tokaji Medosz futballszakosztályát? — Hogyan fogadták a'labdarúgók, ami­kor belépett az öltözőbe? — Szeretném nyomatékosain aláhúzni: függetlenül mindentől és mindenkitől, meg akarom oildani a feladatot; Nem tud­tam. milyen az anyag, ismerettel alig ren­delkeztem. Nem törekedtem szimpatikus belépőre, egyetlen dolog foglalkoztat: vé­gig szeretnék menni az úton. Egyébként, kicsit tartanák tőlem, de láthatják, hogy csak annak van oka a félélemre, aki ki­lóg a sorból. — önt szigorú edzőként könyveli el a focitársadalom. Hogyan látott munkához Diósgyőrött? — Rend és fegyelem nélkül nincs esély a sikerre. Ezért kihirdettem egyfajta eti­kai kódexet. A játékosok tisztában van na'k azzal, hogyan kell élniük, viselkedni­ük. s az sem titok, milyen büntetést kap­nak a kilengésekért. A többség érdekét ugyanis senki sem veszélyeztetheti! — Bizonyára találkozott már a sport­ág sok szimpatizánsával, megismerkedett a klub, illetve a szakosztály irányítóival. Milyen tapasztalatokat gyűjtött? — Véleményem szerint az emberek er­refelé szeretik a futballt. Az érdeklődést jelzi, hogy rendre nézőik előtt gyákoro- iunk. az előkészületi találkozókra pedig sokan kíváncsiak. Változást várnak, egy­általán inem közömbösek. A vezetők igye­keznek megteremteni a zavartalan mun­kavégzés feltételeit, a játékosokban pedig megtalálható a szándék és az elhatáro­zottság Más kérdés, hogy mire lesz ele­gendő az a tudás, amely pillanatnyilag jellemzi őket. — Kétszer jártak külföldön. Elérték céljukat az egyhetes kiruccanások? _ Ezeket az utakat örököltem, arra m indenképpen fel lehetett használni, hogy ismerkedjem a keret tagjaival. Közben persze végeztük a felkészülési munika dandárját. Az NDK-foan például igen jó csapatokkal találkoztunk. Elegendő, ha csak az öt válogatottat felvonultató Dy­namo Berlint, említem. Kikaptunk 4-0-ra, de ennék nincs jelentősége. Előrébb tor­tának a gyakorlásban, kiállítottak egy futballistánkat (Fankas Simon büntetése 2000 forint), de a csapat önbizalmának nem tett jót a fiaskó. . — Készítsünk gyorsleltárt! Először ar­ra kérem, vegyük számba, kik távoztuk Diósgyőrből? — Takácsnak lejárt a szerződése. Az egyesület vezetése marasztalta, de irreális igényeket támasztott. A Videotonhoz iga­zol. a DVTK 1 millió forintot kap érte. Kuttor is Székesfehérvárott gyakorol, de körülötte huza-vona alakult ki. Két évig még a DVTK játékosa. A téleviziógyári- ak sokallják az érte kért összeget, folyik a kötélhúzás, érzésem szerint azonban előbb-utóbb a jobb-hátvédet is elveszít­jük ... A csehszlovákiai edzőtáborban megnéztem Krizánt és Lentét, aztán azonosultam a vezetők véleményével, el­engedtük őket. Breznainak lejárt a szer­ződése, Szlifka és Kiss ugyancsak a távo­Palicskó Tibor tudja, mire vállalkozott, s tisz­tában van a rá váró nehézségekkel is. Fotó: Juhász zók listáját gyarapította. A Veszprém és a Szolnok érdeklődik irántuk. — Tekintélyes a lista, hiszen hét spor­toló került más kubhoz. Kik érkeztek a pótlásukra? — Lenimvárosból a kapus Kiss és a vé­dő Csízt. Szolnokról Varga, Sajószentpé- terről Szabó Zsolt erősítik majd hátsó alakzatunkat, s hétfőin írja alá szerződését a ferencvárosi Csiba. A középpályán két új fiúval találkozhatnak a piros-fehér színeik kedvelői: Farkas Simon Ózdról, Tóth László Mádról érkezett. Akadnak újak a támadósorban is. Tóth György a Debreceni Kinizsiben szerepelt, Lakatos Kábán rúgta a labdát, Lehoczky pedig a Borsodi Építők Volánban hívta fel ma­gára a figyelmet. — Létszámban a jelek szerint gyara­podtak, hiszen tíz futballistát igazoltak ... — Ez tény, abban viszont biztos va­gyok. hogy jó ideig akadozik majd a gé­pezet. A csapattá váláshoz legalább fél esztendő szükséges, a jótékony változás­hoz idő kell. Ennek a gárdának meg kell ismernie egymást, a belerázódás nem megy egyik napról a másikra. Valószínű­leg előfordulnak botlások is, ám a kerék forog. Aki egyszer alulra került, legköze­lebb f eleméi kedhet. — Két hét múlva rajt. Ha holnap kel­lene bajnokit játszani, milyen kezdő ti­zenegyet küldene pályára? — A kapuban Veréb és Nagy egyenlő eséllyel indul csatáiba. A szélsoháfved posztokon Csizi és Szabó Zs. szerepelhet, középen Leskó, Varga és Csiba közül ketten alighanem ott lesznek a nyitányon. A középpályáin a Tóth M., Farkas J, Tóth L., Farkas S. összetételű kvartett tűnik a legjobbnak, elöl pedig a Tóth Gy., Lakatos duó rohamozhatja az ellen­felek kapuját. — A szurkolók szinte rá sem ismernek majd erre a társaságra ... — Alapos cserélődés történt. De nagy a cél. Jelenleg egyesek szemében talán túlzottnak és irreálisnak tűnik. Olyan vé­leményekkel is találkoztam, hogy szak­mailag gyengültünk, jobbak távoztak, s az érkezők képessége, tudása nem éri el a kívánt szintet. Erre csak annyit mond­hatok: roppant kemény hónap áll mögöt­tünk. Fontosnak tartom, hogy a munka minősége és mennyisége ellen ne lehessen kifogást emelni. — Ez persze nem jelenti, hogy diadal­menet vár az együttesre, sorban morzsol­ják fel ellenfeleiket.,. — Tökéletesen igaza van. Minden a pá ­lyán dől el. A választott út göröngyösnek ígérkezik. Doros László Egy hónapja új szakvezető dirigál Di­ósgyőrött. Szurkolók, vezetők egyaránt sokat várnák tőle, Palicskó Tibor két évet kért, hogy megoldja azt a feladatot, amelybe már jó néhány edző bicskája beletört: élvonalba vigye a labdarúgócsa- patot. Emlékeztetőül: a vasgyáriak hato­dik idényüket kezdik a két hét múlva rajtoló NB II-ben. Ilyen ‘huzamosan a múltban soha nem hiányoztak a legjob­bak palettájáról. tályú pontvadászat üzemel­tetője — nagyon helyesen még nem döntött, tíz nap haladékot adott a tokajiak­nak (bodrogkeresztúriak- nak?), ' a szövevényes ügy lezárására. * A Medosz SE megpróbál­ja menteni a menthetőt: a hétfőre tervezett baráti kö­ri összejövetelen próbálja „összekalapolni” ,a nélkülöz­hetetlen összeget. Hogy ez sikerült-e vagy sem, még nem lehet tudni. 150 ezer forinton múlik az üdvösség. Állítólag minden érdekeltet meghívlak, a tanácsot, a gazdasági egységek képvise­lőit. És eldől, eldöntik: kell-e Tokaj városának a futball, vagy sem? Ha nem, akkor gyakorlatilag életbe lép a már egyszer papírra vetett, hat pontból álló meg­állapodás és az indulási jog átszáll a bodrogkeresztúri- akra — Tokaj—Bodrog SE néven. Hogy — jogi szem­pontokat figyelembe véve — ez lehetséges-e, s mit szól a „házassághoz” a labdarú­gó-szövetség — mindkettő más kérdés és az esetleges tokaji „nem” esetén napo­kon belül kiderül. Ez az ügy nem is érne meg egy „misét”, ha nem a tokajiakkal történik. Az pe­dig egyenesen párját ritkít­ja, hogy egy város fordul egy községhez, és .nem for­dítva. A végkifejletbe nem kívánok beleszólni, a fel­merült problémákat, gondo­kat helyben kell megoldani — az egyesületi önállóság tiszteletben tartásával. * Az idő persze múlik... Ennek ellenére imég mindig nagyon sokat lehet tenni. Íme: 1. Az egyesület segít­ségére siet a városi tanács. 2. A Medosz SE költségve­tésének 30—35 százalékát .a szociális létesítmény (az öl­töző) fenntartása és ,a szer­táros bére viszi el. Ha vala­melyik gazdasági egység (vagy akár több) ezt a tételt magára vállalja, a labdarú­gókat máris megtarthatják. 3. Városi segítséggel külső támogatókat (divatos nevén szponzorokat) keresnek. 4. Egyénékhez- fordulnák, nö­velik pártoló tagjaik szá­mát. 5. Benyúl .a kasszájá­ba .a város valamennyi üze­me, vállalata, szövetkezete, és ebben az esetben „fejen­ként” 5—10 ezer forint is elegendő lehet... Tokaj újra vizsgázik. A sport és a labdarúgás szere- tetéből! Kolodzey Tamás €> 150 EZER FORINT SZÜKSÉGES £ ÖSSZEFOGNAK A VÁROSI ÜZEMEK? £ A TERV: FÜZIÓ A BODROGKERESZTŰRIAKKAL Tokajban ismét zajlik az élet... Most „csupán” az a tét, hogy sikerül-e megmen­teniük a megyei II. osztály­ban szereplő labdarúgócsa­patukat? A kérdésre inkább nemmel felelhetek, persze, ki tudja, hogy mit hoz a jövő hét, s elsősorban a hétfőre tervezett baráti köri össze­jövetel. Az előzmények 1987-ben kezdődték és „tengeri kígyó­vá” növekedték. A lényeg: nincs pénz a focisták bene­vezéséhez, elindításához. Két esztendővel ezelőtt ;a Tokaji Medosz SE-nék még csak egy szakosztálya volt — a labdarúgó. Később — né­hány hónap alatt, dicséretes szorgalommal, hozzáállással , — létrehozták kajak-kenu, sí és. kézilabda „különít­ményüket” is. Ötszázezer fo­rintos költségvetésüket a városi tanács, a tokaji gaz­dasági egységek, egy tarcali cég és a megyei tanács ad­ta össze. Akkor még nem lehettek tisztában vele, hogy az idő a futballcsapat ellen dolgozik. A növekvő költsé­gek, a csökkenő bevételek napról napra fokozták a fe­szültséget. Nem segítette a kibontakozást egyikét spor­toló fegyelmezetlensége, az­tán nem találtak szponzort,, a városban pedig nincs ki­emelkedő termelési értéket produkáló gazdasági egység. A félmillióból egyszerűen nem tudtak kijönni, a lab­darúgó-szakosztály tavaly már arra kényszerült, hogy a megyei tanács által kajak- kenura és síre folyósított 100 ezerből egy részt magának kiszakítson — „majd’vissza­adjuk” alapon. Pedig — ál­lítják — takarékosan éltek: a játékosoknak gyakorlati­lag nem fizettek ... Az idei év elején már összecsaplak a hullámok. Közgyűlést akartak össze­hívni, de végül úgy hatá­roztak, hogy ezt csak a ta­vaszi szezon után teszik meg. Sikerüli 150 ezer fo­rinthoz jutniuk (saját „ki­termelésben” és a városi ta­nács hozzájárulásából), így befejezték .az 1988/89-es sze­zont. * > Néhány héttel ezelőtt kasz- szát csináltak ... Megadták tartozásaikat (ha úgy tet­szik, a megyei tanács pén­zét eljuttatták az illetéke­sekhez) és közben kiderült: a focira alig maradt néhány forintjuk. Gyorsan észbe .kaptak — .közgyűlést hir­dettek. De a szervezésbe kis hiba csúszott, nem tudtak kellőképpen mozgósítani, így a „gyülekezet” határozat- képtelen maradt. Közben vészesen fagyott az idő, a megyei II. osztályba való nevezés határideje már-már fojtogatta az egyesületet. Valaki kitalálta, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot a bodrogkeresztúri Bodrog SE- vel, csináljanak egy megál­lapodást, a két labdarúgó- szakosztály fuzionáljon és Tokaj—Bodrog SE néven szerepeljen — erre aztán lei- tört a pánik. Legalábbis a futballkedvelők körében. Hi­szen a hazai bajnoki mécs­es ekre Bőd rogkeres z tú r b a n kerülne sor. A Tokaji Me­dosz SE vezetői ellen — ahogy ilyen és ehhez ha­sonló esetékben szinte ter­mészetes — kampány in­dult. Röpködtek a vádak, hogy eladják az egyesületet, kiárusítják a labdarúgó- szakosztályt és így tovább. A városi tanács azt kérte az egyesülettől, hogy a fúziótól lépjen vissza, .az egyesület pedig tudatta; pénzre van szüksége, hiszen fedezet nél­kül nem kezdhet el egy 'baj­noki évadot. * A Medosz SE elnökségi ülésén végül szavaztak. Négy—egy arányban a fúzió mellett. Amikor ennek híre ment, a kétségbeesett szur­kolók, szimpatizánsok „ug­rasztották” .a sajtót, a té­vét, a rádiót... Azt nem ér­tették és nem értik ma sem, hogy egy feltörekvő város­ban miért nincs az egyéb­ként szerény eredményeket felmutató labdarúgóik meg­tartásához elegendő erő? A tokaji állapotok érzékelteté­sére néhány „száraz” tény is elegendő: az elmúlt két és fél esztendőben 6 edző, 3 szakosztályvezető, 3 szertá­ros, 4 csapatkapitány és 4 gazdasági vezető dolgozott... A tervezett megállapodást tehát megszövegezték, aztán aláírták, majd áthúzták, közben a közönség „zajától” megrémültek, ide-oda sza­ladgáltak. A megyei labda­rúgó-szövetség — a II. ősz­„Nem törekedtem szimpatikus belépőre” Beszélgetés Palicskó Tiborral

Next

/
Thumbnails
Contents