Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám
1989. augusztus 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 FELHÍVÁSl a falun élőkhöz, a mezőgazdaságban dolgozókhoz A B.-A.-Z. Megyei Agrárreformkör a mezőgazdaság és a falvak szolgálatában A B.-A.-Z. Megyei Agrúvreforrnkör 1989. május 30-án alakult meg azzal 'a céllal, hogy a mezőgazdasági termelők és a falvakban élők sorsénak formálásában részt vállaljon. Olyan agrárpolitika kidolgozását sürgeti a kormányzati szerveknél, amely megállítíja a mezőgazdasági termelés lehetet len üléséi. helyreállítja a termelők jövedelmi helyzetét és in parasztság nem kivételezett. de méltó emberi léptékű életének megteremtését. Célja az is. hogy részt vegyen a mezőgazdasági termelők korszerű érdekképviseleti rendszerének formálásában. Az agrárrelormkör-mozgalom, -vitafórum a pártoktól, kormánytól és érdekképviseleti szervektől széktorsemleges platformon működük, egyaránt támaszkodik a mezőgazdasági szövetkezetekben,, állalmi gazdaságokban, a mezőgazdasági vállalatokban és intézményekben tevékenykedő vezetőkre, szakemberekre és dolgozókra, az egyéni termelőikre és mindazokra, akik kötődnek a mezőgazdaságihoz. A célok megvalósítása érdekében az agrárreformkör társadalmi tisztségviselőkkel kíván tevékenykedni, együttműködve a politikai pártokkal, érdekképviseleti szervekkel, egyesületekkel, mozgalmakkal, az országgyűlési képviselőkkel. A megyei agrárreformkör választmánya rövid múltja ellenére egy sor, a mezőgazdaságot érintő fontos kérdés megtárgyalásában részt vett. képviselte a megye érdekeit és kialakította állásfoglalását. Eljuttatta véleményét a megye mezőgazdaságának „válságos” helyzetéről, az Országos Választmányhoz, melyet elnöke az MSZMP KB május 29-i ülésén az agrárpolitika tárgyalásakor hozzászólásában is érzékeltetett. Találkozott a választmány elnöke az Országgyűlés Parlamenti Agrárszekciójának Csoportjával, a Mezőgazdasági Bizottság elnökével', ‘ahol a vlíitía tárgyát a mezőgazdaságot érintő törvények képezték. A parlamenti 'képviselőkkel való találkozás lehetővé tette, hogy az ország- gyűlési és 'helyhatósági választási törvénytervezetről, véleményt mondjon. Az Agrárreformkör Választmánya az Országos Választmányon .keresztüli eljuttatta a kormány elnökéhez javaslatát — támogatva a B.-A.-Z. Megyei TESZÖV hasonló kezdeményezését —. hogy a kormány az árvízsújtotta térségeket nyilvánítsa természeti katasztrófa által sújtott területnek. Felhívta a miniszterelnök figyelmét,, hogy a korábbi hasonló esetekben a kormány egyértelmű állás- foglalásának hiánya több térséget és számos mezőgazdasági üzemet lehetetlen helyzetbe hozott. Képviseltette magát a megyei választmány azon a tanácskozáson (Kunszentmárton). ahol az érdekképvájsé- let és a mezőgazdasági kamara lémája képezte a napirendet, kialakította állásifoglalását a megyei érdekképviseleti szervvel kapcsolatban is. — Olyan erős megyei szövetségre Van szükség, amely a mezőgazdasági szövetkezetek. állami gazdaságok, kistermelők stb. részvételével szerveződik, mint gazdásági érdekképviselet foglalja magába a tagok, dolgozók érdekeit is. Nem támogatja az Agrárreformkör Választmánya a megyében létrehozandó több szövetségi megoldást. Ez megosztottságot jelentene, és nem tenné lehetővé az egységes, hatékony fellépést a megye valamennyi mezőgazd'asági termelője számára. Nagyon fontos, hogy a létrehozandó új érdekképviseleti szervezet a transzmisszió •helyett a taggazdaságok és azok tagijai, dolgozói valós érdekét képviselje. Ennek érdekében szorgalmazza a .reformkor az érdekvédelmi törvény megalkotását. Az apparátus létszámát a felvázolt feladatok és a taggazdaságok igénye határozza meg, törekedni kell a kötLtiségta'knré- kos szervezeti modell kialakítására. Találkozott a megyei választmány elnöke — országos akció keretén belül — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a Néppárt elnökségével, az ÉFISZ vezetőivel. Kerékasztal-beszélgetésen vett részt a megyei választmány, ahol az MSZMP KB, a Parlament Agrárszekciója, a MÉM, a TOT. az ÁG-E képviselői közreműködésével a mezőgazdáságot érintő .legfontosabb kérdések kerültek megvitatásra. Az agrárreformkör támogatta a Péter-Pál napi demonstrációt. részt, vett annak megszervezésében. Azonosult az országos szervező- bizottság azon közleményével, hogy a demonstrációnak nem volt célja társadalmi feszültségek keltése, a kormány gazdasági letörni járnak hátráltatása. A demonstrációval a mezőgazdasági üzemek a társadalom figyelmét kívánta felhívni megoldandó gondjainkra, mielőtt ezek a lakosság élelmiszer- ellátását, az exportot veszélyeztetővé súlyozódnának. A megyei agrárreformkörök kialakították az országos hálózatot, létrehozták az Országos Agrárreformkört, melynek választmányát négy bizottság: .tulajdonreformmal foglalkozó munkabizottság, gazdaságpolitikai munkabizottság, politikai képviselettel foglalkozó munkabizottság, érdekképviselettel foglalkozó munkabizottság segíti. Feladatunk, hogy ezekbe a bizottságokba a képviseletet biztosítsuk. Feladatunk továbbá, hogy kialakítsuk a falusi, városi szervezeteinket. Ezúton kérjük mindazokat, akik azonosulnak törekvéseinkkel, szervezőtevékenysé- günkikel segítsék elő a mezőgazdasági re- íormtkörök megalakítását, és javaslataikat juttassák el a megye; választmányhoz. B.-A.-Z. Megyei Agrárreformkör Megyei Választmánya Kiköltözött a bolt az utcára ...nem szégyellte, hogy'cigányok vagyunk” Vágytam egy kicsire K is gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond — tartja a szólásmondás, s ez így is van, ám némi kiegészítéssel: nagy öröm is. A Váradi házaspárnak mindezekből része van, hiszen három gyermeket nevelnek. Igaz, nem a sajátjaikat, állami gondozottakat vettek magukhoz. De ez számukra nem jelent különbséget. Juli néni és András bácsi már negyven éve házasok. Az asszony ötvenkét, a férj „Felszökő részvényárakat, kedvező konjunktúrát, kitűnő piaci viszonyokat látok!”. A hírek szerint Olaszországban némelyik jósnő gyakran ejt ki száján ilyen szavakat a varázsgömbbe bámulva. Az utóbbi olasz statisztikák arról árulkodnak, hogy a babona korántsem csak a fejletlen déli országrész lakosainak „kiváltsága” — egyre inkább dívik északon, a felső világi körökben, a nagy menedzserek és milliomosok világában is. Az elmúlt években az olasz sajtó nem fukarkodott a babonás csemegékkel. A kereszténydemokrata Giovanni Goria volt miniszterelnökről, aki könyvelői szakmájából ítélve nem éppen a mesék embere, kiderült: be nem lép soha úgy egy ülésre, hogy mutató- és kisujjával ne csináljon „ördögszarvakat” a jósze- rencse megidézése céljából. Az újságok azt is megínták, hogy az An- gelini-cég épületében az ülésterem előtt mindig ott áll készenlétben egy személy. Feladata, hogy „vészhelyzet” esetén belépjén, mégpedig akkor, ha véletlenül tizenhármán jönnek össze odabent. Ez ugyanis bajt hoz a vállalatra, ezért az „ördögűző” munkatársnak csatlakoznia kell hozzájuk tizennegyediknek. Gianni Agnelli, az olasz autógyártás óriása kínosan kerüli a nagy döntéseket, ha kedd van és tizenhar- madika. A FIAT-cég egy másik magas rangú tisztségviselője a esőstől nyakába zúdult bajokat összefüggésbe hozta az egyik cserepes növénnyel, amit akkoriban helyeztek el dolgozószobájában. Ezért utasította titkárnőjét, hogy a növényt távolítsák el — nemcsak a szobájából —, hanem a vállalat székházétól több kilométerre. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy ha a jósok, látnokok, kártyavetök, varázslók valóságos szakmai közösséget alkotnak az olasz csizmán. A közönséges fővárosi telefonkönyvben a „maghi” (varázslók) fejezetnél oldalakon keresztül olvashatók a szerelmi vágy felébresztéséhez, a dohányzásról való mágikus leszolctatáshoz, a sors útjainak kifürkészéséhez értő „szakemberek” nevei. Mert Itáliában igenis diplomához kötik a varázslói, látnoki praxist, még akkor is, ha az utcákon, tereken képesítés nélküli kártya- és tenyér jósok egész regimentje világosítja fel a hiszékeny turistákat jövőjükről. A jövőkutatás így jól jövedelmező iparággá vált: országos szinten 800 milliárd lírás forgalmat bonyolít az „okkult-ipar”, a szakma egyes jól futó tagjai a mágnások rétegét gyarapítják. Arcella mágusa például egész kastélyt vásárolt a transzban végzett szellemidéző munka jövedelméből. Még a muránói üvegipar is kitesz magáért: gyönyörű varázsgömböket fújnak azon a tájon. A babona luxussá nőtte ki magát: egy északi nagyvárosban levélben kell megkeresni az adott jósnőt a 200 ezer lírás csekkel egyetemben, ami.t csupán azért kell fizetni, hogy a mester válaszoljon. Aztán a válaszban meglesz a fogadóóra időpontja is, s a szeánsz díját utólag kell letenni. Ezért aztán nagyon kell hinnie a mágiában annak, aki abból akar meríteni tanácsot. Nemcsak a zsebe bánja ugyanis, ha nem jön be a jóslat, de pórul járhat amiatt is, hogy esetleg szélhámos hálójába kerül. A bűnügyi krónikák nem egy visszaélésről tudósítottak már. Tipikus eset volt például, amikor egy mágushoz betoppant egy másfél méternél alig magasabb leány sudár- magas fiújával, s azt kérte a mestertől, tenne valamit, hogy megnőhessen akkorára, mint barátja. A „mester” gyógyírnek a nemi közösülést írta elő, ámde nem barátjával, hanem vele, a gyógyító varázslóval. Azt mondják, a rendőrség azóta is körözi... A szakma komoly képviselői azonban mindig is megvetették a szélhámosokat, a dilettánsokat, a mesterséget lejárató hiénákat. Augusta Crisafulli (mágusnevén „Marta”) úgy döntött, törődnie kell a szakmai utánpótlással is, és megalapította Felsőfokú Mágia Főiskoláját, Az intézmény — véresen komoly elnevezése ellenére — amolyan gyorstalpaló, hiszen négynapos kurzusokat tartanak benne, „potom” hat és fél millió líráért plusz áfa. A Mesmer Nemzetközi Akadémia San Remó-i, milánói, genovai, anconaiés bari székhelyén tetszés szerint választhatók speciális tanfolyamok: az egyiptomi módszerű múmiabalzsa- mozás megtanításáért félmillió líra a tarifa, de az ördögűző-képzésért már másfél milliót kérnek. A legdrágább azonban a számítógépes csillagjóslás oktatása, a tanulónak hárommilliót kell letennie az asztalra, hogy az okkult tudomány és a magas szintű technológia ismereteit elsajátítsa. Itália gazdasága mostanában teljes gőzzel igyekszik felzárkózni a fejlett Nyugat-Európához, hogy felkészüljön az 1992-es piacegyesítésre. Ezek szerint a gazdasági vezetők mégse rp a mágiában és a ráolvasásban bíznak elsősorban, még ha kísértésbe esnek is olykor. hatvankilenc éves. Cigányok. Hosszú évekig bizakodtak, hátha születne gyermekük — nem sikerült. — Az orvosok azt mondják — meséli Juli néni —, hogy azért nem lehetett, mert fejletlen a méhem. Nagyon szomorúak voltunk, nagyon szerettünk volna egy kis apróságot. De hát mit csináljunk? Aztán gondoltam egyet, olyan sole az intézeti gyerek, aki családra vágyik, miért ne hozhatnánk mi is egyet magunkhoz? így került hozzánk már több mint tíz éve Giziiké. Az ao- ja meghalt, az anyja meg igen léha életmódot folytatott. Több gyerekét is intézetbe adta, pedig magyar asszony ... Gizi soha nem szégyellte, hogy mi cigányok vagyunk. Mindent megadtunk neki, felneveltük, óvtuk, védtük — ha kellett szigorral. — De már nem sokáig lesz velünk — révedezik Bandi bácsi szomorúan —, szeptemberben férjhez megy. Ki tudja, ránk nyitja-e még azután az ajtót? A vőlegénye is magyar, nagyon rendes fiú. A gyülekezetben ismerkedtek meg. ahová valamennyien járunk. Hívők vagyunk. Az esküvő is a gyülekezetben' lesz ... Emlékszem — élénkül fél az emlékeitől —. a televíziót éppen Gizi miatt adtuk el. Égjük este. sőt már majdnem éjszaka. 'kapcsolnám ki a tévét. 'Hát a Gizi megfogja a kezem: „ne tessék!”. Azt hittük, már alszik, mert ott aludt, ahol a tévé volt, kicsi a lakás... de hát nem aludt a betyár. No. mondom, ha te megfogtad a kezem. akkor ezentúl nem lesz tévézés. Eladtam a sógoromnak. A mi vallásunk egyébként „tiltja” a szórakozást. a világi hívságok élvezetét. Nem is voltunk mi se .moziban, se szórakozóhelyen. A gyerekek sem. — Giziivé után vettük magunkhoz írónkét — fűzi tovább a szót Juli néni. — Úgy történt, hogy meghalt a testvérem. Irént ők vették ki az állami gondozásból, de akkor újra visszakerült volna. Nagyon megsajnáltam, őt is befogadtuk. Vele nagyon sok bajunk volt, meg még most is, pedig már tizennégy éves. De szerencsétlen még a mai napig is bepisil néha. Azt mondják, idegi alapon. Egyébként is szellemi fogyatékos, a kisegítő iskolába kellett hordani. ami nincs valami közel. Az uramé volt ez a feladat, de már ő sem fiatal —egyre nehezebb neki. Most meg a legkisebbet kell vin- ni-hozni naponta. mert sajnos ő is ilyen. Irénnek hívják őt is. Most tízéves. Cigány mind a kettő. Hogy ő hogy került hozzánk? A töbhiék már nagyok voltaik, s én megint csak vágytam egy kicsire. Azokat jobban szerettem mindig. Én még most is hoznék egyet, de a férjem már nem vállal többet. Meg is értem, hiszen már csaknem hetvenéves. Meg az egészségével is vannak problémák. No meg a lakás is kicsi, másfél szoba. nyári konyha. Egy nyugdíjból, családi pótlékból gazdálkodunk, meg a Gyivi ad gyerekenként 560 forinttot. A férjem nyugdija 4400 forint, én nem kapok semmit. De azért kijövünk eny- nyiből, nem iszunk, nem dohányzunk, nem járunk szórakozni sem. Talán az Isten ad annyi erőt és egészséget, hogy ezt a két kisebbet is becsülettel felnevelhessük, elindíthassuk az életben. Így a mi életünknek is lesz értelme. Kovács Judit
