Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 1989. augusztus 26., szombat 19 lí). aug. 17-én, éjjel Miskolc laikusság« hatalmas ágyűdörgésre ébredt. Csak reggel derült ki. hogy a románok 49 ágyúlövést adtak le a vasgyárra, mert mulatozás közben egy Rosmarin Ferenc nevű vasgyári fiatti'l- ember agyonlőtt két román közikatonát. Rosman.nt csak másnap fogták el a románok. de addig nagyon sok embert begyűjtötték, megbotoztak. olyükinak még a koponyáját is betörték. 1928. aug. 19-én avatták fel a nyomdászok és betűöntők miskolci szék házát az Arany János utcában. 1890. aag. 20-án jöttek Miskolcra az első zsiandá- rok. uikik élas szemmel figyeltek minden. pofit! ka i megmozdulást- Az utcák neveit németül is felírták, s a városi adó az állami adó háromszorosára emelkedett. 1900. aug. 20-án alakult meg a miskolci görög katolikus egyházközösség. 1902. aug. 20-án, a diósgyőri vas- és acélgyár munkásainak nagygyűlése el határozta a vas- és fémmunkások helyi szakegyletének (szakszervezetének) megalakítását. 1927. aug. 20-i újsághír ismerteti az olvasóival Mussolini miskolci rokonának élethelyzetét. APROPÓ: A MISKOLCI MUSSOLINI! Mussolini Nándor (1927- ben) nyugdíjas MÁV kőművesként tengette napjait Miskolcon, a Sarolta utca 22. sz. alatt- Nevére a kórházi kezelőorvos hívta lel a Reggeli Hírlap újságíróinak figyelmét, amikor Mussolininál gyógykezelésre a kórházba beszá 11 i tóttá k. mmmm (Augusztus 15—31.) A hatvan év körüli tagbaszakadt. vörös bajszú embert szegényes körülmények között találta a hozzá látogató újságíró. Olasz nyelvű születési bizonyítványából ' egyértelműen megállapítható volt a származása. 1868. szept. lián-. Cam polő rmióban, Udi- nében született. Pánin de Milano tartományban. Innen származott Beni'to Mussolini családja is. Mussolini Jaco- mo állatorvos. Nándor apja unokatestvére volt Benito apjának, így a nagyapjuk volt azonos. Nándornak még 2 testvére volt: Margit és Johann. Margit férjhez ment. Johann és Nándor kivándoroltak. Mindketten 6 elemit végeztek és kőművesek lettek. Előbb Rómában, aztán majd minden olasz városban dolgozták; Veneziábani, Pad uá ban, Plarvában,, Livor nóba n és Udinében. 1891-ben Németországba mentek. 2 éviig; Münchenben éltek, aztán Becs. végül Magyarország volt állomáshelyük. Johann (János) Szolnokon, Nándor 1893-ban Miskolcon, teilepedetl meg. Ekkoriban a vasútépítés lázában szükség volt a kőművesekre. 1909-ben, jan. 2-i kelettel megkapta a magyar állampolgárságot. Itt nősült meg, családot alapított, s megragadt a vasútnál. Elább az. Ó-. majd az Üijniiskolci Os z tá 1 ytné r n ökség en dolgozott 40 éven át. Néhány éve került nyugdíjba, de a 700 0.00 korona nyugdíja nagyon kevésnek bizonyult. Mindössze egyszer volt otthon. 1911-ben hazalátogátolt Udinébe, de már alig talált ott ismerőst. Az út igen költséges, többé — a család mellett — nem engedhette meg magának a költekezést. Az -olasz követ (generálkonzul) egyszer (elhívta Budapestre, hogy bármikor ingyen visszatérhet, a nagy rokonra való tekintettel ingyenes hazautazást biztosítana néki. de ő már nem hagyta el a családját. 'Hl. mint kőműves szociáldemokrata lett. s nem szimpatizált a fasizmussal, hát nem kívánta Benito támogatását. sem- Hia küldene valamit, éppen nem utasítaná vissza, mert jó lenne a 2 gyereknek egy kis segítség, de ö maga nem akar közeledni a, fasizmushoz — így mondta tollba életét a duce másodunokiates'tvére Miskolcon. (Akkortájt: — 1927. ápr. 4—6-án, — kötött Bethlen István lytusso'lini olasz minis zterelm ökke 1 báró (sági szerződést a toisantant államokkal és Ausztriával szembeni közös politikában;.) 1963. aug. 22-én avatták tel a mai, 73 m magas ava- si kilátótornyot;. 1869. aug. 23-ájn alakult meg a Borsod-Miistkolczi Hitelbank. 1918, aug■ 23-án kelt Bott- lik főispánnak az alispánhoz küldött leirat«, amelyben felhívja a figyelmet arra. hogy az „entente" államok uszítására a szövetséges államok munlkásái között nemzetközi sztrájkot készítenek elő. 1759. aug. 24-én Miskolc városa elfogadta azt a szerződéstervezetet, amelynek értelmében, a város közterheinek egy részét a diósgyőri korona uradalom tartozott fizetni. Ez a, szerződés megakadályozta azt. hogy a város kényszerüljön, újabb kölcsönöket fölvenni az adók kifizetésére. De ez a kamarával kötött szerződés meg is lösz tótba a várost a függetlenségétől, és visszahelyezte a jobbágyi sorba, amelyből évszázados fejlődés után. nagy áldozatok árán egyszer már kiemelkedett. 1882. aug. 24-én lépett életbe Miskolcon, a házaló kereskedés megtiltásáról szóló szabály re n delet. 1849. aug■ 25-én hirdették ki Miskolcon a Kossu.th- banlkók érvénytelen ítését. 1926. aug. 25—26-án országos taná.rkongresszus volt Miskolcon, az országos ref. tanáregyesület rendezésében. 1888. aug. 26-án szentelte léi Fo'lttni János egri kanonok a miskolci zárdakápolnát. 1927. aug. 27-én adták át a forgailomnia'k az újjáépített Forgó-hidat1776. aug. 29-én lett a minorita gimnáziumból katolikus tanulmányi alapú gimnázium. 1885. aug. 29-én fogadták el a „VaSs-úfi dalkör” alapszabályát, amely ;a dalkör célját ,,.a dal és a zene művelése. ,s ez által a mű érzék nemesítése és a társas élet fejlesztésé”-ben jelölte meg. A dalégylét 1890-91- ben a Miskolci Dal- és Önképzőkör névet vette fel. 1848. a.ug. 30-án szentelték fel a míiisikolci nemzetőrök zászlaját. 1919. aug■ 30-án nevezte ki a Miniszter tanács (Friedrich második kormánya) Gedeon Aladárt Borsod- Abaúj-Zemplén megye és Miskolc kormánybiztosává. 1873. aug. 31-én alakult meg a Miskolc?.i önkéntes tűzoltó és Mentő Egyesület. Elnöke Losonczi Farkas Károly, alelnöke Soltész Nagy Kálmán, főparancsnoka Martin. Károly volt. 1920. aug. 31-én szűnt meg Miskolcon az amerikai gyermeksegélyező akció. Kárpáti Béla wmwmwmmM'''!. SERFÖZÖ SIMON: Elintézett Mért titkolnám? Szerettein volna kedveit, s kedvenc is lenni akár. Dijakkal: cafrangokkal hirelt lenni, akárcsak más. Hcidd látnák a sodródó messzeségek poros szájú fiát, a dicsőség napmelegében röpdösök virgoncon, mint a madár, Akiknek magukban, vékony füstű sorsukban örömük mi lehet? Legalább hadd telne énbennem! Ne azt hallják, földön járó életű lettem, én is göröngyökben bukdosók, szikkadt rögeszmékben, s becsapottságtól vagyok csapzott, bár szárnyam alatt pelyhes illúziókat sohasem melengettem. Így hogyan büszkélkedjenek velem? Csúfítottak volna el elismerések: több lenne a becsületem. Aki másokért szegődtem el bajos, szókimondó munkára, rút sérelmeikért legalább óképpen szolgáltatnának igazságban, leforrázott lelkűvé imigyen lettem, s elintézett is: kézlegyintéssel. Megloptam a vén Is/.ler titkait, Titkait az árnyas Dunának. Magyar íiiltitSn ravasz a vén Unjon, Hisz látott ö busább csodákat. (Ady Endre: A Duna vallomása) Dunakanyari körséta Már odautazás közben ismerkedés a folyóval: 2860 kilométer hosszából 700 kilométeren át érint magyar partokat. Nemcsak sodrása, mélysége is szeszélyes. Az átlagos két és fél méter hol másfél méterre csökken, hol meg a tizenötöt is meghaladja. „Fekete" folyó, no nemcsak azért, mert az, ipar alaposan elsötétítette legendás kék színét, de mert a nagy sikerű NSZK-tévé- l'ilm, a Klinika színterén, a Schwarcz- waldban, azaz Fekete erdőben ered s a csaknem háromezer kilométer lefutása után a Fekete-tengerbe ömlik. Az Ady versében fölemlegetett Iszler nevét a rómaiak Danubiusra keresztelték át. A Dunakanyar hazánk legszebb folyóvölgye — írják a tan- és útikönyvek. „Volt” — teszik ma hozzá az aggályoskodók. SZENTENDRE Húsz kilométerre a fővárostól a Dunakanyar első állomása a folyó jobb partján, előtte a „Kis Duna*’, azaz a Duna egyik mellékága. Ódon barokk épületek, szerfölött szűk utcácskák. A törökök elől menekülő szerbek, dalmátok már a XIV. században kezdték benépesíteni, ekkortájt mintegy nyolcszáz család telepedett itt le. A tizennégyezer lakosú városban ma 60—70 „rác" család él. Szellemesnek szánt megjegyzés az utcai járókelők, zömmel turisták között: „Mi a francnak kell bumlizni Dubrovnikba, meg Splitbe, hogy Dalmáciát meglássuk. Csak ide kell kijönni. Ugyanaz ...” A múltat idézzük: Móricz Zsigmondol a Tanácsköztársaság bukása után itt fogták cl s tartóztatták le. S a még régibb múlt. A nagy „mesemondó” Jókai talán egyetlen regényének valóságmagva után sem végzett annyi oknyomozó .kutatást, mint itteni szín- terű szép regénye, a Rab Raby megírásához. A regényhősről — persze — vendéglőt is neveztek el. Az üveg alatti árlap- szerint egyetlen fogás ára 140—220 forint közölt mozog . . . Nem szabad nyári idényben Szentendrére menni. A szűk utcákon akkora a zsúfoltság, hogy szinte lépni se lehet. Sodródni legföljebb a tömeggel. A prospektusok pedig nem kevesebb, mint negyven, föltétlenül megszemlélendő látnivalót kínálnak. Valamennyi bejárat előtt negyvenen-ötve- nen várnak jegyváltásra. A főtéren bazúri hangulat. Előnyomakodunk a remek építmények között. Már Zsigmond király idejéből nem kevesebb, mint öt templom maradt! Sikertelen próbálkozások után a Bla- govesztenszka templom ajtaját nyitva találjuk. Belépünk. Vesztünkre. A templom .papja minősíthetetlenül ingerült hangon utasít ki bennünket: „Nem látják, hogy takarítás van? Csak azért nincs zárva a templom!”. LEÁNYFALU Alig hét kilométer az út Szentendrétől. A „legfrekventáltabb” nyaraló- és üdülőhely, több mint három kilométer hosszúságával. Elsőként Gyulai Pál építtetett itt nyaralót. Majd Rózsahegyi Kálmánnal az élen a Nemzeti Színház művészei „fedezték l'öl” Leányfalut s töltötték itt nyári pihenőjüket. igazán őslakos azonban Móricz Zsigmond volt a faluban. 1911-től haláláig lakott itt. „Alkotóműhelyét emlékmúzeumnak rendezték be” — közük az útikönyvek. Ez azonban már rég a múlté, mint kiderült. Nagyne- hezen rálelünk Móricz hajdani otthonára, ahol két dühös kutya „fogad” s a házban lakók ímmel-ámmal engedik meg, hogy a falra helyezeti, tehát egyelőre még el nem távolított emléktáblát megtekintsük. Az „új” tulajdonosok 1977-ben vették meg a házat-kertet s azóta lakják. Móricz „író-leszármazottai” is szívesen élnek itt. Ismerősök is. Fábián Zoltánt, az írószövetség titkárát az úttest zebráján áthaladva gázolta halálra „egy részeg korcs- máros”. Az irodalomban a Miskolci Szabad Szótól elindult Szeberényi Lehel lakását nem sikerült kinyomozni, így elmarad a baráti kézfogás ... VISEGRÁD Igazándiból itt tárul föl a dunakanyari táj minden szépsége, pompája. Halála évében az első dunai gőzhajón itt utazott s gyönyörködött kedvére a látnivalókban a mi Kazinczy Ferencünk. Petőfi hajóútját megszakítva kiszállt s gyalogosan vágott neki a Várhegy kaptatójának. (Néhány éve — az autóbuszt lekésve — magam is az „apostolok lován” tettem meg az utat. Megérte a fáradtságot.) Útikönyvből tudom, Vi- segrádon lakott Görgey Artúr s a kitűnő költő, Áprily Lajos is. Mátyás király csodapalotáját a tudósok 1.934-ben találták meg. Az Alsó-vár lakótornyáról a.zt tartják, hogy az ország egyik legerősebb régi építménye, a Fellegvár bejárata pedig legszebb kaputorony műemlékünk. A királyi palota 350 (!) termével építése befejeztekor Európában egyedülálló volt. Hoá merült az idő, amikor a díszkert kőpadkáján Mátyás király üldögélt. Életrajzírói szerint szívesen, időzött itt... ESZTERGOM Nevezik a Dunakanyar nyugati kapujának is s bizonyosan a tájegység legősibb települése. Nemcsak Visegrádnak, — Esztergomnak is nevezetes volt az 1934-es esztendő. Ahogy ott Mátyás palotáját, itt III. Béla király várhegyi palotáját tárták föl. Az ország legrégibb kőből épített erődítménye. Már Géza fejedelem ide tette át udvarát, itt született fia, Vajk, később István, még később Szent István. Itt épült meg az első „főtemplom”, mely utóbb megsemmisült. szólunk majd még róla. Századokon át itt volt a királyi udvar, mígnem a tatárok 1241-ben szátzúzták-dúlták köveit épp úgy. mint fővárosi rangját. Ezt követően épült ki Budán a királyi központ. Múlti emlék: első egyik legnagyobb lírikusunk, Balassi Bálint a vár 1594. évi ostrománál sebesült és halt meg. Esztergom a régi Magyarország hasonló nevű legkisebb megyéjének volt a székhelye. Ma negyvenezer körüli lakosával épp annyira kulturális centrum, ahogyan négy gyárával jelentős ipari város is. Miként Szentendrén, itt is „megközelíthetetlen” a számtalan látnivaló, az Altemplom, a Kincstár, a Keresztény Múzeum: végeláthatatlan sorok a bejáratnál, a pénztárak előtt. Ami szemünknek birtokolható: hatalmas tömegében. gigantikus méreteiben a főszékes- egyház s az Előhegyen rejtőző Babits Mihály Emlékmúzeum. A Bazilika. Említettük, hogy az István király idejében a Várhegyen emelt főszékesegyház leégett. Helyén a XIX. század elején fogtak a Bazilika megépítéséhez. Harmincnégy évig munkálkodtak rajta. Nemhiába. Elkészültekor, 1856-ban a földkerekség' tizenegyedik leghatalmasabb építménye volt. .. Benn nézelődve úgy tűnik — bizonyára tévedek —. mintha az egri főszékesegyház főhajója hosszabb lenne ennél. Künn a szemlélődő az óriások világában érzi magát: a főbejárat timpanonja nyolc 22 méter magas korinthusi oszlopon nyugszik. A száz méter magasságban huszonnégy oszlop-tartotta óriás-kupolában körbejáró látogatók lentről nézvést han- gyányi parányoknak tűnnek. Arra futja még időnkből, hogy fölzarán- dokoljunk az Előhegyre, a Babits Mihály Emlékmúzeumhoz. A költő 1923-tól 1941-ben bekövetkezett haláláig töltötte itt nyarait. Ö, nem pihenéssel, szívós munkával. Itt nincs tolongás. Sőt, kívülünk egyetlen látogató sem akad. Az ágytól az asztalig, azon írógépéig minden a költő emlékét idézi. A legeredetibb látvány a kis tornác falára jegyzett számtalan autogram. A költő feleségének, Török Sophie- nak feladata volt a látogatókkal necket a falra följegyeztetni. A színes krétával irt betűket a feleség nyomban átlátszó konzerváló folyadékkal vonta be s így ma is kitűnően olvashatók. A „legnagyobb” nevek közül jegyezzünk ide néhányat: Ady özvegye. Csinszka, Kosztolányi Dezső. Karinthy Frigyes. Szerb Antal, Szekfű Gyula, Szabó Lörincz, Németh László. Illyés Gyula, Sík Sándor. Csak épp végzek a nevek följegyzésével. máris indulunk. Vár az utolsó állomás: NAGYMAROS Jó pár esztendeje, hogy a szervezet jóvoltából két hetet tölthettem beutaltként az itteni üdülőben. Naponta ismétlődő szokásommá vált: ugyanazon utcácskán reggeli üdvözlésre, esti búcsúra lemenni a Dunához. Állva a parti fövenyen illemtudóan hallgattam olykor csevegéssé szelídült „fecsegését” erről, arról, mi újság a világban, ahonnan épp fodrai érkeztek. Emlékeinknek s emlékeinkből élünk. Kikászálódva a gépkocsiból, első lépteim most is a folyóhoz vezettek. Mentegetődző szavakat kerestem közben; hosszú esztendőkkel korábban tett ígéretemet ily megkésve váltom be: megjöttem végre a „dunaparti randevúra”. De nem volt „kinek” odasúgni rendbe szedett mondandómat. Terméskőből emelt támfal, kőzúzalék, kavicsbuckák fogadtak. Nagy távolból csillant csupán néhány kósza hullám. Oly messzeségből, ahová már nem kiáltozhattam oda üdvözlő szavaimat. Kiss Gyula
