Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ra tm XLV. évfolyam, 201. szám 1989. augusztus 26. Szombat Ára: 5,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja «« Szállításra váró eleinek a BVM bodrogkeresztúri gyárában A zöldség- és a gyümölcstermelés tapasztalatai A zöldség- és gyümölcskcrcskcdelemben egyre inkább érvényesülnek n iiiaei viszonyok. Helyenként azonban túl­kínálat, máskor pedig ellátási zavar okoz gondokat. Mindez megkívánja, hogy a Kereskedelmi Minisztérium — együtt­működve más tárcákkal és szervezetekkel — beavatkozzék a folyamatokba, hozzájárulva az időnként előálló nehézségek kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez. Az eddigi tapasztalatok­ról Spilák Ferenc kereske­delmi miniszterhelyettes tá­jékoztatta az MTI-t. Elmon­dotta: már tavasszal lát­szott. hogy a bogyós .gyü­mölcsökből, illetve jó né­hány csonthéjas gyümölcs­ből igen kedvezően alakul a termés. Éppen ezért a MÉM-mel, a TOT-tál és másokkal együttműködve, a Kereskedelmi Minisztérium, egyrészt a piaci zavarok megelőzése, másrészt a la­kossági igényeken felüli ter­mékek hasznosítása érdeké­ben információs fórumot szervezett meg. A nyár közepén a rekord- termést adó kajsziból és a korai őszibarackból belföldi értékesítési akciókkal, olyan kínálati piacot sikerült te­remteni, amivel a fogyasz­tók jelentős része elégedett lehetett. A kajszibarack ta­valyi 40—45 forintos, kilón­kénti fogyasztói árával szemben idén 20 forint alat­ti áron kell el a gyümölcs igen jelentős hányada. A feldolgozóipar érdekeltségét sikerült növelni azzal, hogy a nyersanyag-készletezésre fordított hitelek kamatából a költségvetés összesen (Folytatás a 2. oldalon) Összehívták az Országgyűlés szeptemberi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke, az Alkotmány 22. paragrafusának második bekezdése alap­ján, 198». szeptember 26-án 10 órára ösz- szehívla az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg: — törvényjavaslat a ki- és bevándorlásról; — törvényjavaslat az útlevélről; — törvény- javaslat az állami számvevőszékről: — tör- ' vényjavaslat a büntetőeljárási törvény mó­dosításáról. A háromoldalú politikai egyez­tető tárgyalásokra figyelemmel a kormány egyéb törvényjavaslatokat is benyújthat, amelyekkel a parlament napirendje bővül­het. (MTI) Grósz Károly Wmmk üíazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a Finn Köztársaság kormányának meghívására szeptember elején látoga­tást tesz Finnországban. A tervek szerint .megbeszélést folytat Mauno Koivisto köz- társasági elnökkel, a kor­mány és a finn politikai- társadalmi élet több veze­tőjével. találkozik finn üz­letemberekkel. Holnapnyílik a tokaji írótábor A hagyományoknak meg­felelően. Tiszaladány ad otthont a tokaji írótábor megnyitásának. Ződi Imre, a HNF megyei titkára a Győri Elek nevét viselő mű­velődési házban köszöntheti a megjelent írókat, publi­cistákat, történészeket. Ezt megelőzően, s ez is a hagyo­mányokhoz tartozik, a részt­vevőit megkoszorúzzák Dar­vas József emléktábláját. A vasárnapi, ladányi pre­mier után, hétfőn, immár Tokajban, Kosáry Domokos, történész, akadémikus tart előadást „Magyarság és Európa” címmel. Ezt köve­tően várhatóan olyan esz­mecserére kerül sor, amely a magyarság és nemzetisé­gek helyzetét, kapcsolatát és gondját lámpázza körül. A felkért hozzászólók név­sora- Gál Sándor (Kassa). Katona Szabó István (Gö­döllő). Tóth László (Buda­pest), Székely András Ber­talan (Budapest), dr. Lökös István (Debrecen), Lagzi István (Szeged), Láng Gusz. táv (Szombathely). Fekete Gyula, a Magyar írók Szö­vetségének alelnöke kedden tart vitaindítót irodalmunk jelenéről és jövőjéről, kü­lönös tekintettel a szeilemi- ideológiai és politikai plu­ralizmusra. Szerdán a tá­bor vendégei közönségtalál­kozókon vesznek részt Ede- lényben, Encsen. Prügyön, Sajószentpéteren, Szerencsen és Tokajban. Csütörtökön „A magyarság helye Euró­pában, a nemzetiségiek helyzete Magyarországon” című beszélgetés zárja a 17. írótábor programját. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén törvényerejű rendeletét hozott a menekültek helyzeté­re vonatkozó 1951. évi július hó 28-án elfogadott egyezmény és az 1967. január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről, amelyhez a Magyar Nép- köztársaság ez év március 14-én csatlakozott. Figye­lemmel arra, hogy a menekült státusért folyamodók egy része feltehetően nem ismeri a magyar nyelvet, a kihirdetésre kerülő törvényerejű rendelet az egyez­mény és a jegyzőkönyv angol nyelvű szövegét is tar­talmazza. A testület módosította a polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendeletet. A jövőben köz­forgalmi repülőtér létesítését az eddigiektől eltérően nem a Minisztertanács, hanem a légügyi hatóság ha­tározza meg a környezetvédelmi előírások és a szak­hatóságok véleményének figyelembevételével. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet hozott a szerzetesrendek működé­séről. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzetesrendek működé­sét tiltó rendelkezés nem tartható fenn, az sérti az egyesülési jogot is. A ren­dek mindinkább részt vesz­nek az egyházi és a társa­dalmi életben, így a tila­lom anakronisztikussá vált, és indokolt a katolikus egyház óhaja, hogy a ren­dek működését tiltó 1950. évi 34. tvr. kerüljön hatá­lyon kívül helyezésre, még a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény megalkotása, előtt. A továbbiakban a testü­let módosította a Magyar Népköztársaság felsőokta­tási intézményeiről szóló 1986. évi 13. tvr.-t. A jö­vőben főiskolaként műkö­dik a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Ne­velőintézete, míg a Testne­velési Főiskola elnevezése Magyar Testnevelési Egye­tem, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) elneve­zése Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem, az Agrár- tudományi Egyetem (Keszt­hely) elnevezése Pannon Agrártudományi Egyetem, az Esztergomi Tanítókép­ző Főiskola elnevezése Vi­téz János Tanítóképző Fő­iskola, a Kaposvári Tanító­képző Főiskola elnevezése pedig Csokonai Vitéz Mi­hály Tanítóképző Főiskola elnevezésre változik szep­tember 1-jétől. A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola a jövőben Mezőgazdasági Főiskolai Karként a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem szer­vezetén belül fejti ki tu­dományos, oktatói tevé­kenységét. Az Elnöki Tanács kine­vezésekről határozott, bírá­kat mentett fel és válasz­tott meg, valamint kegyel­mi ügyekben döntött. (MTI) Svéd elképzelések Az ózdi térség szerkezetátalakítására Svédek szállták meg Óz- dot, de nem maguktól .jöt­tek r hívták őket. Hívták, hiszen a skandinávok ipari kultúrája jóval fejlettebb a miénknél, hívták, hogy ké­szítsenek egy tanulmányt az iparváros és térségének szerkezetváltására, üzletfej­lesztésére. Az Indevo Svenska céggel — az Országos Tervhivatal szakmai és anyagi támoga­tásával — ez év júniusában kötött szerződést a tanul­mány elkészítésére a Bor­sod- Abaúj-Zemplén Megyei és ,az Ózd Városi Tanács. A magyarok nem véletlenül keresték meg ezt a társasá­got; korábban már bizo­nyítottak, amikor a svéd Udcvala város térségében a teljes ipari struktúraátala­kítást végrehajtották. Özdon, a tegnapi összejö­vetelen, mintegy negyedszáz ipari vállalat, szövetkezet és ugyanennyi magánvállalko­zó előtt ismertették elkép­zelésükéi. Elmondták, hogy szerintük az ózdiak a textil­iparban, a gépiparban, az elektronikában és a szolgál­tatásban miképp tudnák ha­tékonyan kivenni részüket. A svédek vázolták a konk­rét együttműködési területe­ket, illetve a rövid időn be­lül megköthető üzleteket is. Az Indevo cég munkája persze ezzel a tanulmány- beterjesztéssel még nem ért véget, hiszen elképzelésüket november 30-ig kell végle­ges formába önteni. Ez, már tartalmazza a régió szerke­zetátalakításának megvaló­sítási lehetőségeit is. Ülést tartott az Élni lanács

Next

/
Thumbnails
Contents