Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
1989. augusztus 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A vegyiparban is pénzügyi gondok? Milyen fél évet zart az EMV? Az ország gazdasági átrendeződésének időszakában különös figyelmet érdemelnek a hazai vegyipari vállalatok, amelyek mind a termelési szerkezetüket, mind pedig a teljesítményüket tekintve a legsikeresebben alkalmazkodnak a nemzetközi kihívással szemben. Jóllehet, ezeknek a vállalatoknak is nagy erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy talpon maradjanak, eredményeik azonban azt bizonyítják, a nehézségek ellenére is sikeresen megbirkóznak a megnövekedett feladatokkal. Az És/.akmugyarorszúgi Vegyiművekben a napokban megtartott műszaki- gazdasági- konferencián elhangzottakból nemcsak az eredményekre, hanem gazdasági életünk törékenységére is következtethetünk. A sajóbábonyi gyárban, mint azt Németh Károlyité gazdasági vezérigazgató-helyettes beszámolójában elmondta, az esztendő első hat hónapjában teljesítették a termelési célokat. Az elmúlt évhez képest 7 százalékkal termeltek- többet, vagyis 2,61 milliárd forintra nőtt az árbevétel. Ez a teljesítmény egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalat időarányos tervének, az alapanyag-ellátási nehézségek ellenére valamennyi gyáregység eleget tett. Mint a vezérigazgató- helyettes elmondta: az alapanyag-ellátási gondokat elsősorban az államközi és magánjogi szerződések elhúzódása okozta. Emiatt például nem kapott a gyár kellő időben a Szovjetuniótól metanolt, az. NDK-ból ecetsavat, a hazai iparvállalatok közül pedig a Fiizlüi Nitroké- m iá lói monoklór-ecetsavat. Az alapanyag-ellátás közvetlen gondjain kívül olyan hatással is szembe kellett nézni, hogy a szükséges termékek beszerzésére az ÉMV-nek konvertibilis valutát kellett biztosítani. Mindezekkel együtt a vállalatnak nagy gondot okozott és okoz ma is a múlt esztendő végére előállott pénzügyi helyzet. Jelenleg az ÉMV csak 25— 27 százalékos kamattörlesztés vállalása mellett jut a működéséhez szükséges kölcsönhöz. Ebben a pénzügyi megszigorításban rendkívül hátrányosan érinti a vállalatot a vevők fizetési mérlegének romlása; jelenleg mintegy 70 —80 millió forintra tehető az ÉMV kintlévősége. Nagy teher a többletkész- let finanszírozása is. Ugyanakkor a készlet csökkentése olyan helyzetet teremthet, hogy a beszerzési források bizonytalansága miatt egyes üzemek esetleg nem tudnak folyamatosan termelni.Az első hat hónapban a vállalat 153 millió forintnyi nyereséget könyvelhetett el. A hátralevő időben az EMV arra törekszik, hogy termelési és értékesítési tevékenysége révén elérje, illetve valamelyest meghaladja a 300 millió forintot. Ehhez a megfelelő termelési körülményeken kívül természetesen az is elengedhetetlen, hogy ne romoljanak tovább a külső feltételek. De arra is megkülönböztetett figyelmet kell az ÉMV-ben fordítani. hogy határidőre befe; jezzék a folyamatban levő förmaldehyd üzemi rekonstrukciót, valamint az acetanilid üzem kapacitás- bővítését. Végezetül, folytatódjék a műszaki fejlesztés keretében elhatározott újabb gyártmányok termelésének bevezetése — mondotta egyebek között a műszaki-gazdasági konferencia előadója. éi kimogOKis Boldagkovátaljön Komin István felvetele Ároktőtől — Perkupáig... Gyorsítani kell a sialmabetakarítást... Befejezéshez közeledik az aratás Megyénk déli részein már meg is tartották az aratási bankettet néhány mezőgazdasági üzemben. Azért még itt is vari munka 'bőven. A nagy gond évről évre az aratás „mellékterméke” — a szalma betakarítása is. Mert valló igaz: kevesebb a gond az árpa-, a búza-, a borsószem betárolásával. szállításával, mint az aratást kísérő szalmával. Hiába bújnak a kombájnok mögé azonnal a bálázógépek, a szalmalehúzó'k. elég pár milliméteres eső. és a szalmával várni kell. A lábon álló gabona pedig sokkal hamarabb felszárad egy eső után. mint az ázó szálma. És az is igaz. hogy miinden gazdaság elsősorban az aratást tartja lét- fontosságú munkának, mint a szalmabet i- karítást. Ez természetes dolog. Ennek ellenére .ma már sehol nem égetik el. hisz' erkölcsi kötelesség az értékmentés. Nemcsak azért, mert rendelet tiltja az égetést, de a közgazdasági szakember is bizonyítja a takarékosság ez Irányú előnyeit is. (A szalmából ugyanis nemcsak alom lesz. de papír, és trágyázási alapanyag is.) Ezzel pedig több a feladat, mintha egy szál gyufával elintéznék a szalma betakarítását. Ezért, látni még szerte a megyében hen- gerbálával, kis- és óriásbálával teli táblákat. Mert a bálázás, kazilazás. a betakarítással együtt folyik, sőt, még hetek múlva is ad munkál. Ároktőn a téesz 983 hektáros búzaterületéből mindössze 120 hektár maradt vágaton. Magos Elemér, a szövetkezet elnöke arról tájékoztatta a szerkesztőséget, hogy ha nem jötjt volna a hétvégi nagy eső. már be is fejezték volna az aratást. A tavaszi árpa termése 27(1 hektárról már biztos helyen van, 3,6 tonnát adott hektáronként, Volt étkezési szárazborsó-terület 133 hektáron, s a 2,6 tonnás hektáronkénti termést is betakarították. Búzájuk eddigi átlaga 4,5 tonna egy hektáron. Gsobajon, a Taktaközi Tsz kombájnjai már nem duruzsolnak a halárban. Befejezték az árpa- és a búzaaratást, miként a. Szerencsi Állami Gazdaság is,. Pedig nem kevesebb, mint 1283 hektár tavaszi árpát. 1199 hektár őszi búzát vágtak le a kombájnok. s volt még 42 hektár vöröscsenkesz. és ‘ 248 hektár borsó is. A tizenkét Claas Dominátor kombájn persze elfogyasztotta az utolsó hektárig a levágandó területet. Halász András, növénytermesztői főágazat- vezető azonban megerősítette a szahríabe- laikarítás vontalottságáról elmondott aggályainkat. A hét végéig e járulékos munkának alig felével végeztek a tarlón. A monoki Kossuth Mgtsz 340 hektáros búzaterületéből még a féle sincs betakaró va: Szabó Mihály, növénytermesztési fő- ágazatvezető vasárnap este elmondta, hogy a kalászosok betakarítása 'közben kelleti learatni a szárazborsót is, ami „megfogta” az aratókát egy 'kissé. Szombat estig 687 tonna búza került a magtárba. Közben fejezték be a 305 hektár tavaszi árpa betakarítását, ami igen szép — 4,6 tonnás hektáronkénti termést adott. Az országhatárhoz 'közelebb érve sincs nagyobb probléma. Encsen, a Zója Termelőszövetkezet elnöke. Pataki László elmondta. hogy ha nem jött volna közbe a hétvégi eső, már nyugodtabbak lennének. — 1400 hektár kenyérgabonát, 550 hektár tavaszi árpát kellett betakarítanunk, mindebből már csak egy napi munka van hátra — mondta az elnök, és hozzátette, hogy a kombájnosok lélegzetvételnyi szusz- szanás után mennek tovább aratni, mivel vissza kell segíteni a földesi Rákóczi Tsz hat kombájnjának itteni munkáját. — Nagyon változó hozamokat takarítottunk be — kesergett az elnök, és magyarázatképpen elmondta, hogy a májusi árvíz és a belvíz miatt vám olyan tábla, ahol csupán 1—2 tonna termett hektáronként, ami igen lehangoló. Átlagosan azonban ö; tonna búza termett egy hektáron. Tavaszi árpa pedig 4,5 tonna termést hozott hektáronként. A perkupái Dózsa Tsz föagronómusa. Vida János négy napért esedez. hogy ez alatt ne essen az eső. mert akkor ők otl a határ közelében hét végére befejezhetnék az aratást. A 465 hektár őszi búzából 320 hektár termése már bent van. Nem remekelt itt a búza. ugyanis itt nemcsak a belvíz, de érés kezdetén jég is sanyargatta a termést. Meg is látszik az eddigi termésátlagon, hisz’ búzából csak 3.5, árpából mindössze 2,5 tonna volt a hektá- ronkénti termés. Pálházán Dzupin Pálné, főkönyvelő ösz- szesítette számunkra az aratást: — 231 hektár búzaterületünkéit learattuk, a termés 3,6 tonna volt hektáronként. Az árpa- terület 80 százaléka már felszabadult, úgyhogy mi is végzünk a betakarítással — fejezte be a v illámbe s zóíg etés t a Rákóczi Tsz főkönyvelője. Mezőgazdasági üzemeink szakemberei e borongós. dologsürgető időben óráról óráin az eget lesik. Aki végzett a nagy munkával. esőt vár, hogy a tarlóhántás könnyebb legyen. Aki pedig a napokban szeretné megköszönni betakarítóinak a napi 15—18 órai munkát, az a napfényt várja. Kívánjuk azit, hogy mindegyikük reménye teljesüljön — legalább erre a pár napra. (bekecsi) aram A tarlóégetést ki-ki aszerint ítéli meg, hogy mit tud előnyéről vagy hátrányáról
