Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-24 / 199. szám
1989. augusztus 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Elővétel — kockázattal S/jakszervezeti csereüdülésié készülődtem a családommal. Cseh s/.l o vak i ába. Bár csoporttal utaztunk, a vasúti jegyeket egyénileg kellett megváltani. Erre még jóval az indulás elölt gondoltam, ezért Miskolcra utaztam, hogy elővételben megvásároljam a jegyeket. Az oly sokszor reklámozott elővételi lehetőség ezúttal csalódást okozott számomra. A következők történtek ugyanis. A reggeli órákban, nem sokkal 7 óra után érkeztem a Tiszai pályaudvarra. Mindkét nemzetközi jegypénztár ablakát függöny takarta, s így csak találgathattam, •hogy melyik nyit majd ki. Egyre gyűlt az utazóközönség, amikor is egy hölgy kiszólt, hogy csak 11 órától van árusítás. Úgy döntöttem, nem maradok hosszú percekig a huzatos előcsarnokban, s csak nyitás előtt öt perccel tértem oda vissza. Ekkor már mindkét pénztár előtt sokan ácsorogtak. Végül is szerencsém volt, mert oda álltam, amelyik rövidesen kinyitott. Előttem vagy harmincán, mögöttem legalább annyian, akik a másik pénztártól jöttek át. Sorra kerülve közöltem a szándékomat. Elővétellel nem foglalkozom, tessék délután jönni — hangzott a megfellebbezhetetlen válasz. Leforrázva léptem odább, bármennyire is tisztában voltam azzal, hogy 8.46-kor indul a Rákóczi-gyors, s a legtöbben arra kívánnak jegyet váltani. Úgy döntöttem, kivárom az indulási időt, s újból besorakoztam. Hozzájutottam a jegyekhez, de tüske maradt bennem, és egy nyitott kérdés: Miért Apropó E szemet gyönyörködtető látványt Miskolc belvárosában kaptuk lencsevégre, mintegy szép példájaként annak, hogyan lehet ízlésesen virágdíszbe öltöztetni köztereinket. Fotó: L. J. Kozma Lajos bocsi olvasónk szóvá teszi levelében, hogy már körülbelül egy hónapja zárva tart a miskolci Augusztus 20. strandfürdő egyik jegypénztára. Pontosabban az, amelyik .a parkolókhoz közelebb • esik, s amelyet éppen emiatt előszeretettel vettek igénybe az autóval érkező fürdővendégek. E pénztár hiányát különösen az idősebbek érzékelik, akik többnyire már nehezebben mozognak, s bizony nem mindegy számukra, hogy a parkolótól menynyit kell gyalogolni a jegyváltóhelyig. A kabinsorhoz tartozó oldalsó pénztár mellett szól az is, hogy onnan könnyebben elérhető a meleg vizű medence. Vajon miért nem működik csúcsidőben valamennyi pénztár, amikor kígyózó sorok várnak jegyvételre a főbejáratnál? — veti fel olvasónk. Az észrevétellel a strandfürdő üzemvezetőjét, Rontó Lászlót kerestük meg, aki elmondta, hogy szezonkezdetkor több héten keresztül nyitva tartott az oldalsó pénztár. Nem állt szándékukban ezt bezárni, de sajnos. menet közben létszámgondjaik adódták. Többször próbálkozták hirdetéssel, de nem volt jelentkező a pénztárosi munkakörre. Augusztus vége felé járva, már nem várható a helyzet javulása. Szeretnék a jövőben úgy szervezni a dolgokat, hogy ne adódjon hasonló kellemetlenség, melyért 'ezúton is a fürdőzők szíves elnézését kérik. nem lehet biztosítani megyeszékhelyünkön nyál-időben, hogy folyamatosan nyitva legyen a nemzetközi jegypénztár, s csúcsidőben akár mind a kettő? O. K. Leninváros (Észrevételek az Észak-Magyarország című napilapban 1089. augusztus 7-én megjelent „Árvíz és belvíz nyomán ..." című újságcikkhez, valamint Borsodi Gyula 1989. július 29- én elhangzott rádiókommentárjához.) Mind az újságcikk, mind a rádiókommentár dr. Farkas Attila, megyei Teszöv titkárhelyettes előadása alapján készült, és néhány megállapításának részünkről történő pontosítása szükséges. Ezek a következők: „az ÉV1ZIG szakembereinek inkább lett volna érdeke a károk leértékelése, mint a káresemények valós értékeinek megállapítása” — hangzott el. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az É-KÖVI- ZIG eleve nem illetékes a mezőgazdasági károk konkrét felmérésére, s különösen nem érdekelt abban, hogy a valós értékeket elferdítse, ugyanis fejlesztési javaslataink legfőbb indoka az elhárítható kár nagysága. A cikk a szövetkezeti elnökök önbevallásával kapcsolatban megjegyzi, hogy nem tudnak annyit tévedni, amivel ellensúlyozhatnák azt a kárt. amit az árvízvédelmi rendszer elhanyagoltsága, hiánya okozott a gazdaságoknak. Az elhanyagoltság, mint meghatározás, munkánkat minősíti, amiért is szükségesnek tartjuk a következőket rögzíteni: Borsod-Abaúj- Zemplén megye árvízvédelmi rendszere első-, másod- és harmadrendű árvízvédelmi művekre osztható. Az elsőrendű védvonalak hosz- sza összesen 393,3 kilométer, amely teljes egészében igazgatóságunk kezelésében van. E védvonalak közvetlenül a Tisza jobb partján földrajzilag jól elkülönülő területeket védenek az árvízi elöntések ellen, nevezetesen a Bodrogközt, a Taktaközt és a dél-borsodi területeket. A Sajó és Hernád völgyében folyamatos védvonalrendszer nem alakult ki, a nyílt árterek és védett öblözetek váltják egymást. Az elsőrendű védvonalak által mentesített terület nagysága 118 000 hektár. Karbantar- tottságuk jó színvonalú. A másodrendű védvonalak köRolóhúzás az Irma utcában Ismét bezár egy peremterületi bolt Miskolcon, az Irma utcában (Vasgyár) — mint azt megtudtuk özv. Simkó Imréné miskolci olvasónk leveléből. Ez a döntés több száz idős embert érint hátrányosan, hiszen a környék lakói nagyrészt nyugdíjasok. Érthető, hogy sérelmezik a boltbezárást, s hogy ragaszkodnak a lakásukhoz közeli üzlethez, ahol nap mint nap kenyeret, tejet és egyéb élelmiszert vásárolhatnak. Ha végleg lehúzzák a rolót, lényegesen többet kell majd fáradniuk, cipekedniük, hiszen a legközelebbi bolt a Konzum, óta nem történt gátszakadás. Ez természetesen rendkívüli nagy munkaráfordítást igényel a védekezést irányító és végző dolgozóktól. Az árvízvédelmi rendszer kiépítése a rendelkezésre bocsátott beruházási kereteknek megfelelően történik. Meg kell állapítani azt is, hogy a fejlesztési lehetőségek további beszűkülésével kell számolni, ami a meglevő művek előírt méretre való kiépítését időben elhúzza, illetve új területek bevédését nem teszi lehetővé. A mezőgazdasági üzemek jelenlegi helyzetét ismerve, nyilvánvaló, hogy a fejlesztések elhúzódása újabb feszültségeket szül. Az anyagi lehetőségeket mindig is a nemzetgazdaság teherviselő képessége határozza meg. Igazgatóságunk a jelenleginél mintegy kétszer nagyobb ütemű fejlesztést készített elő. Éppen ezért a „hanyagságra” való hivatkozást vissza kell utasítanunk. Egyben rögzíteni kell, hogy nyíltártéri, illetve hullámtéri árvízi elöntés nem 73 mezőgazdasági üzemet, hanem annál lényegesen kevesebbet sújtott (legfeljebb 32-t). Dr. Pados Imre, igazgató, É-KÖVIZIG ahová ráadásul forgalmas úttesten átkelve lehet eljutni. Valóban nincs más kiút? — kérdeztük Ambriskó Dezsőt, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét. Mint elmondta, a vállalat éveken keresztül próbálkozott azzal, hogy szerződéses formában továbbra is üzemeljen a bolt. Ám hiába hirdették meg többször is — legutóbb március 1-jével —, nem akadt vál- lailkozó. Az Irma utcai üzlet évről évre veszteséges, forgalma folyamatosan csökken, ami jórészt annak tudható be, hogy a vasgyári kolónia lakossága egyre fogy, sokan költöznek más lakótelepekre. A kényszerűség szülte tehát ezt a döntést, illetve az, hogy a vállalat számára létkérdés, hogy nyereségessé tegye egységeit, s ha erre nincs mód, a bezárás mellett kell dönteniük. Sajnos nem először kell szembeállítanunk a vállalati érdeket a lakossági érdekkel. S bármennyire is többet nyom a latba az utóbbi, mégsem törhetünk pálcát a vállalat felett, amelyet pedig a gazdasági szabályozók ösztönöznek ilyen meggondolásra. Mindemellett a kereskedelmi vállalatokat nem terheli ellátási kötelezettség, s így még hatósági eszközökkel sem kötelezhetők arra, hogy veszteséges boltokat tartsanak fenn. A tanács mindössze annyit tehet, hogy fél évre meghosszabbítja a nyitva tartást. Az Irma utcai bolt sorsa néhány hónap múlva végleg megpecsételődik, s helyén raktárt alakít ki a kereskedelmi vállalat. Összeállította: BODNÁR ILDIKÓ Valami bűzlik... Felháborodva telefonált szerkesztőségünkbe Mihály Vincéné sajókcresztúri olvasónk. Mint elmondta, több mint két hete bűzös szag érezhető környékükön, de elképzelhető, hogy akár Sajó- ecseg és Szirmabesenyő térségében is. Az esti órákban, úgy fél kilenc tájt „jelentkezik” a szag, s érezhető éjjel is. A nyári hőség ellenére nem tudnak ablakot nyitni. Inkább tűrik a forrósá- got, mint az orrfacsaró szagot. Feltételezhető, hogy a bűz a borsodsziráki tsz trágya- telepéről árad, amely a 26- os útról is jól látható. Pontosan nem tudni, hogy mi, illetve ki a ludas a dologban, de úgy gondoljuk, mint ahogy korábban sem volt bűz, most is elejét lehetne venni terjedésének. Vajon meddig tarthat még a családok szobafogsága?! zé tartoznak a lokalizációs töltések, körtöltések és alvógátak. Borsod megyében valamennyi körtöltés tanácsi kezelésben van. E töltések teljes hossza 12,29 kilométer, védett terület 645 hektár. Harmadrendű töltésnek tartjuk nyilván a hullámterekben levő nyárigátakat, amelyek korábban társulati kezelésben voltak, jelenleg nagyrészt termelőszövetkezeti, kisebb részben tanácsi kezelésben vannak. Ezek teljes hossza 62,4 kilométer, a védett terület nagysága 7306 hektár. Jellemző rájuk a nagyfokú elhanyagoltság. Azok állapota erősen leromlott, és nem rendelkezik a vízjogi engedélyekben rögzített védképességgel. Ebből következően rendszereset! nagyobb károk keletkeznek a nyárigátak által védett területeken, és magukban a nyárigátakban is, mint amilyeneket a vízjárási adottságok indokolnának. Az elsőrendű védvonalak helyzete szerencsére, a pénzügyi lehetőségek leszűkülése ellenére is, lényegesen jobb. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka, hegy a megépült műveken évtizedek Szerkesztői üzenetek B. István, Sárospatak: Munkaviszonyban töltött illőként kell figyelembe venni a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok idején előírt időt. Gál István, Ináncs: Panaszát továbbítottuk az Állami Biztosító megyei igazgatóságához. A kivizsgálás eredményéről levél- ben értesítik önt. Megértésre Feleségemet az elmúlt év márciusában agyvérzés érte, melynek következtében a fél oldala lebénult. Valamelyest javult azóta az állapota, de állandó felügyeletre, segítségre szorul. Járni is újra meg kellett tanulnia. Sokat gyakoroltunk a szobában, aminek eredményeként mind több és több lépést tudott megtenni segítséggel, valamint háromágú táni- botlal. Ekkor határoztam úgy, ha az idő engedi, leviszem őt a bérház előtti kis parkba levegőzni, s hogy ott is próbálkozzunk a járással. De kijutni a földszinti lakásunkból a szabadba csak úgy tudtunk, ha a hátamra vettem őt, hiszen lépcsőn közlekedni végképp nem tudott. Valami könnyebbséget jelenthetett volna a lépcsősor melletti kapaszkodó, de ez sajnos, feleségem béna oldalára esett. Felmérve a helyzetet, azzal a kéréssel kerestem meg a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat V. számú házkezelőségének vezetőjét, Kertész Istvánt, hogy legyen segítségünkre és szereltessen fel korlátot a másik oldalra is. Kérésemet megértéssel fogadta, s alig egy hét leforgása alatt felszereltette a kapaszkodót. Segítőkészségét, gyors intézkedését ezúton is köszönöm. Fekete Sándor Miskolc. Elek T. u. 26. fszi. 2. a Pepitáról Ahányszor csak betérek a miskolci TanácSttáz téri Pepita bisztróba, eltöprengek azon, hogy vajon milyen meggondolásból házasították itt össze a székeket az asztalokkal. Minderről valamikori iskolás éveim jutnak eszembe. Akkor is rögzített padokban ültünk, de azok legalább kényelmesek voltak, jól lehetett rajtuk írni. uzsonnázni. Ezzel szemben mi a helyzet a Pepitában? Mindegy, hogy a vendég apró, avagy nagy, felnőtt, avagy gyermek. Neki kell igazodnia a megszabott méretekhez. Az éhes vendég ezen bizonyára könnyen túlteszi magát. De mit legyenek a gyermekek? Nos — amint már nemegyszer láttam — ők is élelmesen le- küzdik a távolságot, a tányérjukat egyszerűen a térdükre helyezik. Jól tudom, gyors ebédre, reggelire térnek ide be a legtöbben. Mégsem elhanyagolható, hogy azt milyen körülmények között lehet elfogyasztani. Nyíri Kálmán Miskolc
