Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

1989. augusztus 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Szúr-e valakit ez évben,..? ________ A tüske nélküli szeder Szedik a tüske nélküli sze­der terméséit az encsí ha­tárban. Öregek, gyerekek, .sógor, és minden lé-felme­nő rokon, A .szemre is gyö­nyörű amerikai fajtából ed­dig már tizenhét hektár területet telepítettek szak- csoporti formában. Úgy tű­nik, ez járható út, és talán ez az egv'iik legeredménye­sebb érdekeltségi forma — a szakcsoport. Persze, ehhez kell még az álltaim pénze is, méghozzá állami támogatás formájában- Ami ellen most mindeniki t-illaikozik — kivéve az igénylőt. Mert amikor valakinek eszébe jutóit, hogy álhitre támogatást adjanak a gyü­mölcs t e 1 e pit és e k h e /.. akkor az érdekeltek minti-mind helyeselték a döntésit. Ké- vübb azt mondták: a me­gyébe küldött állta mi támo­gatás minden formája fe­neketlen hordókén! nyeli el a milliókat. Ekkor csökken­tették az állami támogatást, és a már beindított szak­csoport! telepítések ennek megfelelően le is csökken­tek. Mindenféle mendemon­da terjedi, és maguk a me­gyei szövetkezetek is akt öl féltek, hogy leáll az állami támogatás, noha a gyü­mölcstelepítéseket az állam kezdeményezte. Az encsi Zó.ja Téesz háztáji ágaza­tának vezetője. Nagy Sándor hatalmas szerzödésköteget mutat, amelyben még az 1987 évi szakcsoporti telepí­tések okiratai vannak. Eb­ben 87 hektár kajszi, öt hektár szilva, öl hektár máin a és —- nem kevesebb, miint — hetvenkét nektár tüske nélküli szeder telepí­téséről van szó. Az ötezer-egyszázha rmi nc- három hektáros szövetkezet örömmel vágott bele a .fent említett gyümölcsösük tele­pítésébe. mivel így biztosít­ható az i-tit élők folyamatos munkája. A foglalkoztatá­si gond szinte teljes mérté­kig megoldódna, ha e gyű­rnöd esősük telepítése reali­zálód ná. — Sajnos, a szedertelepí- tés'ből eddig mindössze 17 hektár viailő'su-lt meg, és ez évben újabb területek — összesen negyvenhárom hek­tár betelepítése készül ej — mondja az ágazatvezetö. és folytatja a többi c'sümöl- csös sorsának isimertetésé­vel: kajsziból 28 hektár ősszel. 80 hektár tavasszal elkészül. málnából eddig eg.v hektárt telepítettek. A csúszás oka (a tervhez ké­pest) az. hogy a további állami lámog'atások odaíté­lését későn határozták el. Mert nem kevés a szakcso­port i tag „beugrója"- Pél­dául kajszinál háromezer négyzetméter után ötezer forint. Ehhez még kell fel­venni tizenegyezer forint OTP-kölcsönt, és kilencezer forintot ad a „Nádor”, vagyis a Bogyósigyümöle's Telepítő és Feldolgozó Rész­vénytársaság. Az éves ter­melési kapacitásunk huszon­öt millió forint lenne. A kajszit a Hernád-völgyében, a szilvát Forrón, a málnát a Fancsali út mellé telepí­tették. A/, állami támogatás a gyümölcs telepítéseknél nem kevesebb, mint huszon­nyolc millió forint volt. — Mit váltattak a szak­csoport tagjai, és mit a ter- melöszövet kézét ? — A tagokkal lebonyolí­tási. földbérleti. termék­értékesítési és gépi munka szolgáltatás» szerződést kö­töttünk. Vagyis a 'tagok munkaerejüket adják csa­ládtagjaikkal, ro konokká 1 együtt, mi pedig adtuk a területei. beszereztük a .szaporítóanyagot, végezzük a gépi munkákat, szervezzük a piacot. A beruházás ön­költsége igen magas, ha például egy hektár kajsziét nézzük, akkor 84 ezer fo­rint. de szedernél, málná­nál 50—60 ezer forint. E napokban már a szeder betakarítása folyik, és nagy gondjuk az encsieknek. hogy az értékesítés csakis az ide kihelyezett hűtőalagút segít­ségével oldható meg. Pá­lyáztak egy hűtötároló meg­építésére is, de a pályáza­tot az illetékesek nem fo­gadták el, így gyakorta ti- íag tárolókapaoi,fásuk szin­te nincs is. Most egy oszt­rák üzletikötővel kooperál­nak erről a témáról. Csak a tüske nélküli szeder vonat­kozásában eddig hatvannégy családdal van szerződése a szövetkezetnek, így nem közömbös, hogy sikerül-e a nagyon jó termést bizton­ságban és jó minőségben továbbadni­Meri éppen elég munka volt vele a zö.ldmunkán, az ötszöri (!) kapáláson át az ember türelmét próbáló sze­désig. és a napokban is gondot adó értékesítésig. — Mindve menny iónt'.’ — Az egri Zöldért vesz: át a tüske nélküli szeder terméséi — mondja Nlagy Sándor. é,s furcsa megjegy­zést lesz az átvételre: — Az egriek negyvenöt forin­tot adnak kilójáért, és még kapunk rá két forintot szál­lítási költségként. A mis­kolci Zöldért a mai napig csak érdeklődött, de sémin. több. (!?) Csak remélhetjük, hogy gyönyörű termés hozama nemcsak ígéret marad, ha­nem realizálódik i.s. Füg­getlenül attól, hogy mikép­pen zajlóit itt megyénk­ben is a málnahá'ború. vagy a bőséges kajszi termés ve­lejárója — az érdektelen­ség. pocsékol ás. a kétkezi munka lejáratása. Mert tud- ju: be lehet csapni a pa- lasztembert egyszer is. két­szer is. de többször soha! (Elég. ha csak az áldatlan húsim i zériára u t a 1 u n k.) Bekccsi Tervezet már van Lesz-e Tokaj­liegyaljai lelepülés­szivetsép? . Eg.v hónappal ezelőtt arról irtunk, hogy nyolc — volt — hegyaljai mezőváros képvise­lői azon tanakodtak, mikép­pen vehetnék ki részüket az esetleges világkiállítás ren­dezvényeiből és hasznából. Az akkor Mádon rendezett tanácskozásnak most van folytatása. Ma, augusztus 24- én, Abaújszántón ismét ta­lálkoznak az akkori résztve­vők, s hihetőleg azok is ott lesznek, akik kimaradtak az első nagy „összeülésből”. A meghívók mindenesetre el­mentek. S a meghívó mellé most csalolódott az a Terve­zet is. amely a Tokaj-hegy- aljai Településszövetség lét­rehozását szorgalmazza. Ez az ötlet nem új. Mái 1985-ben nyilvánosságot ka­pott. habár gyorsan feledés­be is merült. A budapesti Ybl Miklós Építőipari Mű­szaki Főiskola tanára — László Tamás — és a vele együtt megszállott diákok által alapított Hegyalja Cso­port a csaknem 850 évet múltból. pontosabban az 1641-es Szőlőrendtartás egyik jelszavas gondolatából indította mondandóját: „Hozzuk létre a Hegyaljai Mezővárosok Gyűlését!” Ügv látszik, ez a szép­régi gondolat nem volt elég négy esztendővel ezelőtt, alig kapott figyelmet az el­képzelés mai adaptációja. Eltelt viszont négy esztendő, most újra ill az ötlet, immár Tervezet formájában. Lász­ló Tamás főiskolai adjunk­tus az aláírója, szerinte úgy tűnik, hogy most a belső és külső körülmények egyaránt jobb feltételeket teremtenek a Tokaj-hegyaljni Település- szövetség létrejöttének. Néz­zük. miért? — „o demokra­tikusabb politikai légkör kedvező, ma már nem eret­nekség a jelenlegi település­Tiszalökön készült- Pozsonyban dolgozik A közelmúltban sor ke- ' rüll a műszaki áladás-ra és az. üzempróbákra, most pe­dig már a budapesti Sza­bad kikötőben veszik ál a szlovákiai megrendelők azt a köikirakó uszályt, amely az. Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgalóiság lisz.alöki vízlép­cső- és hajójavító üzemében készült. A csehszlovákiai Marti- rnex és a hazai Tech, nő­im, pex közvetítésével gyár­tották le a pozsonyi vízügyi igazgatóságnak ezt az úszó- ra'kodót, amely a három darabra szóló megrendelés első példánya. A tiszai üki üzemben készítették, a mintegy liz. méter széles és húsz. méter hosszú úszó tes­tei. amelyre egv. a kőki ra­kásra szolgáló, egy köbmé­ter űirtartálmú kotrót-,mar­kolót szereltek. Az üzemel­tetéshez szükséges műszaki berendezéseken kívül a sze­mélyzet részére összkomfor­tos lakosztályt is kialakítot­tak. ahol 6—8 .személyit tud­nak kényelmesen, minden igényt kielégítően elhelyez­ni. A komplett lakosztályhoz konyha is tartozik — így a személyzet „önellátásra is berendez, ke d'het. A csehszlovák megrende­lésre készült, hajótestet az igazgatóság egy jégtörő ha­jója vontatta a Tiszán és a Dunán — Jugoszlávián át —a budapesti Szabadkikö- töbe. ahonnan majd Po­zsonyba kerül, és partvád- művek építésénél használ­ják fef Az. első ú,szótestet szep­tember végén egy ugyan­ilyen felszereltségű úszó- kotró követi, amelyet ugyan­csak paiivédművek kialakí­tásánál használnak. Ennek szerelésén is dolgoznak a tiiszalöki üzemben. De „munkában van” a harma­dik hajó is. amelyet a szomszédos ország vészére gyártanak. Ezt a tervek szerint jövő év tavaszán bocsátják vízre és adják át a megrendelőknek. Fojtán László felv. hierarchiát átszelő, egy adott térség fejlődését hatéko­nyabban és arányosabban ■elősegítő. sajátos munka­vállalást felvállaló térségi modell... — a településszö­vetségben való együttgondol­kodás segítheti a tanácsi és az országgyűlési választások­ra való felkészülést prog­ramadással. új személyisé­gek bevonásával.. . — To­kaj-Hegyalja — bar egyelőre még kimondatlanul — újabb >-szölörekonstrukció-< előtt áll. Ez érinteni fogja a tu­lajdonosi és társulási viszo­nyokat, a szőlőtermelés, a borkészítés és tárolás, a ke­reskedelem és a hozzá kap­csolódó idegenforgalom egé­szét. Ennek a "szölörekonst- rukciónak« jelentős telepü­lésfejlesztési vonatkozásai vannak... Az egyedi jegye­ket felmutató hagyományos lakókörnyezeti kultúrák szer­te Európában felértékelőd­lek. A lakossági szemlélet hazánkban is változóban van. Tokaj-Hegyalja telepü­lései mind épületállományu­kat. mind városképüket te­kintve rendkívül értéke­sek. .. Toka j-H egy aljának a világkiállításban való rész­vétele reális, mivel a táj­egységnek a világkiállítás minden témájában van mon­danivalója. Ez a részvétel, a közös fellépés teremtheti meg az alapját a Település- szövetség rövid távú együtt­működési programjának, ez­zel elő is készítve a hosszú távú közös munkát... ” A tervezet szerint a tele­pülésszövetség programok keretében működne, az iga­zi munkamegosztás, az egyes települések saját arculata, szerepe ezek keretében ala­kulna ki. ötletek erre is vannak. Ma tehát, Abaúj­szántón, a délután kezdődő tanácskozáson az érintett te­lepülések vezetői és képvi­selői elhatározhatják, ..meg­lépik-e” a sajátos arcot erő­sítő munkamegosztást. Ér­deklődéssel — ha úgy tet­szik. izgalommal — várjuk, milyen elszántság van a volt mezővárosok vezetőiben; il­letve, milyen kétségek mun­kálnak a hétköznapi gon­dolatokban .... (t. n. j.) Üj munkahelyek asszonyoknak Nem csak a férfiak, de a •nők foglalkoztatása is ko­moly gondot jelent az ózdi térségben. A nehézipar már korábban sem tudott munkát adni a környező községek­ben élő nőknek, akik részé­re a város szomszédságában levő Csernely községben lé­tesített varrodát az Inter- text Kisszövetkezet. A vállalkozás bevált — olyannyira, hogy a kisszö­vetkezet pályázatot nyújtott be a varroda bővítésére. A pályázatot megnyerte, s a rendelkezésre álló pénzből fogott hozzá a már meglevő varroda bővítéséhez. A tervezést a versenytár­gyalás alapján a Borsod Megyei Mezőgazdasági Ter­vező és Beruházási Vállalat nyerte meg. Az általa ké­szített tervek alapján a ki­vitelezést a múlt évben az Ózdi Kohászati Gyárépítő Vállalat kezdte meg. A több mint 8 millió forintos üzem­csarnokot előregyártott és a helyszínen összeszerelhető Mezöpanel elemekből tervez­ték meg és kivitelezték. Ez is közrejátszott abban, hogy a terveknek megfelelően az új üzemcsarnok elkészült, s annak üzembe helyezése, mű­szaki átvétele már megtör­tént. Az új üzemcsarnokban az új munkahelyeken több, mint száz női munkaerő fog­lalkoztatására nyílik lehető­ség. Ez pedig számottevő se­gítség abban a körzetben, ahol a kohászati szerkezetvál­tás miatt mind nehezebben jutnak munkához nemcsak a férfiak, de a nők is. A tervek szerint a tech­nológiát az NSZK-ból be­szerzett korszerű gépekre alapozzák. Varrógépek, va­saló- és szabászgépek kerül­nek az új csarnokba, ahol a legkorszerűbb technológiával állíthatják elő a férfiinge­ket. Mert az elgondolások szerint elsősorban ezek ke­rülnek majd ki az asszonyok keze alól. A minőségi munka annál is fontosabb, mert a gépek értékét az üzemben készített termékekkel tör­lesztik. Emellett arra is le­hetőség lesz. hogy exportál­ják készítményeiket, elsősor­ban az NSZK-ba és a tervek szerint Olaszországba is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents