Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
1989. augusztus 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Új börtön Miskolcon? Kevés a szigorított őrizetes A fegyházi öngyilkosság után Nem terveznek munkatábort megyénkben Az utóbbi egy-két hónapban mind sűrűbben lehetett hallani a hirt, miszerint új börtön épült Miskolcon. Sokan megerősítették az állítást, a nagy többség azonban mit sem tudott az egészről. A területi hetilap Közép-Európa egyik legmodernebb börtöneként mutatta be az épületet. A későbbiekben viszont olyan híreket lehetett „fogni", hogy mégsem az eredeti célra használják majd. Mi tehát a helyzet a Miskolcon felépült büntetés-végrehajtási intézet háza táján? E témában kértük meg dr, Tari Ferencet, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának ezredesét, az országos parancsnok helyettesét, tájékoztassa olvasóinkat. Készséggel tette. Mennyit ér az ellenzék, ha misknici? — Mikor kezdték meg a bv-intézet építését? Miért éppen Miskolcon? Milyen célra ? — Két éve, 1987-ben kezdtük meg az építést. Az alapvető rendeltetés az volt, hogy a szigorított javító- nevelő munkára ítéltek ott helyet kapjanak. Miskolcra azért esett a választás, -mert építőipari munkákban — az akkori információk szerint, — ez a térség tudta volna megoldani a szigorított javító-nevelő munkára ítéltek foglalkoztatását. — Arról is hallottunk, hogy ez az épület az elítéltek (és befogadottak) luxus munkásszállása lesz. Nem túlzás ez akkor, amikor, munkások mostoha körülmények között élnek — munkásszállásokon? — Nem luxusszállót építettünk. Erre anyagi fedezetünk sem lett volna. Pusztán a 'kor átlagos technikai és műszaki színvonalának megfelelően alakítottuk ki ezt az épületet. — Néhányon azonban tudni vélik, hogy időközben megváltozott a rendeltetés. Ha igen, azt mi indokolja? — Igen, változott az eredeti szándék. Ennek oka az, hogy a szigorított javító-nevelő munkára ítéltek száma nagymértékben csökkent. Az előrejelzések szerint két— három ezer ilyen elítéltre számítottunk. Ezzel szemben. a büntetés-végrehajtás őrizetében lévők száma jelenleg alig haladja meg a négyszázat. Megjegyzem, az elmúlt két évben. a más büntetés-végrehajtási fokozatba sorolt elítéltek száma is jelentősen csökkent. Mindezek alapján keressük most az épület leg- gazd aságosabb h asznosí tás i lehetőségeit. — Ki állta a beruházás költségeit? Mennyi az ösz- szeg? Miskolc vagy megyénk tanácsa adott-e pénzt? — Az épület (a beruházás) összköltsége 54 millió forint volt. Ezt teljes egészében a büntetés-végrehajtás állta, tehát saját erőforrásunkra támaszkodtunk. Értelemszerűen sem Miskolc, sem Borsod-Abaúj-Zemplén tanácsa nem járult hozzá az építéshez. — Un mégsem elítéllek \>v-intézete lesz, felmerül-e annak lehetősége, hogy felajánlják megvételre — méltányos áron, — Miskolcnak, vagy a megyének? — Az eredeti rendeltetéstől eltérő hasznosításról még nem döntöttünk. Elvileg más elítéltek is (pl. börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítéltek) elhelyezhetők lennének. Ezzel enyhítenénk a más büntetés-végrehajtási intézetekben még mindig meglévő zsúfoltságot. Ám az értékesítés lehetősége sem kizárt. Hangsúlyozom: minderről még nincs döntés! — A döntés tehát hátravan. Engedje meg, hogy egy más témáról is kérdezzem. A közelmúltban nyilvánosságot kapott a váci }egyházban történt „demonstrativ” öngyilkosság; a szigorított őrizetesek tiltakozó megmozdulása. Kérem, tájékoztassa lapunk olvasóit a vizsgálat eredményéről és arról, milyen intézkedéseket hoztak? — Először tisztázzuk azt, kik is a szigorított őrizetesek. A bíróság annak, a többszörösen visszaesőnek rendeli el a szigorított őrizetét, akit korábban legalább háromszor, egyenként egy évet meghaladóan ítéltek végrehajtandó szabadság- vesztésre — az élet, a testi épség és az egészség, a nemi erkölcs, a hivatalos személy ellen; továbbá garázdaság, kábítószerrel való visszaélés miatt. A szigorított őrizet tartamát a bíróság határozza meg. A leghosszabb tartam öt év. és letöltése a szabadságvesztés végrehajtása után kezdődik. A szigorított őrizet bevezetése óta folyik a vita szakmai berkekben: szükségszerű-e a szigorított őrizet. Az igazságügyi kormányzat ezért is tűzte napirendre ennek a büntetés-végrehajtási nemnek a felülvizsgálatát. Az 1989. július 24-én, a váci _ bv-intézetben történt események (tömeges étkezésmegtagadás, Kalányos Sándor halállal végződött ön- gy i lkossága) felgyorsították ezt a folyamatot. Az étkezés megtagadása miatt indított vizsgálat lezárult. Amiatt büntető vagy fegyelmi eljárást senkivel szemben nem indítottunk. Kalányos Sándor öngyilkosságával kapcsolatban egyes körülmények tisztázása még folyamatban van. Az intézetben korlátozó, vagy szigorító intézkedéseket nem vezettünk be. Az igazságügyi minisz- ler utasítására, a szigorított őrizetesek (jelenleg 306-an vannak) határozatlan tartani ú büntetés-félbeszakításra bocsátását augusztus hetedikén megkezdtük és augusztus húszig minden szigorított őrizetest szabadon engedtünk. Amennyiben az Ország- gyűlés a szigorított őrizet jogintézményét megszünteti, akkor ez végleges szabadon bocsátássá válik. A jogintézmény továbbélése esetén a büntetés-félbeszakításokat vissza kell vonnunk és minden elbocsátottnak folytatni kell a büntetéseltöltést. — Végezetül egy ,,fülesként” kapott kérdést továbbítok válaszért. Igaz-e, hogy megyénkben, elhaló bányász- települések egyikén munka- tábori kívánnak létesíteni? — Ezt meglepődve hallom és öntől először. A válaszom tehát az, hogy a büntetés-végrehajtás tervei között munkatábor létesítése nem szerepelt, — és nem is szerepel — nyilatkozta lapunknak dr. Tar! Ferenc bv- ezredes. T. Nagy József Számomra úgy tűnik, hogy a „merészen kell rágalmazni, valami mindig megmarad belőle” görög bölcselő gondolatát követve akarnak egyesek a miskolci ellenzék köreiből politikai főszereplővé válni. A nép nevében, a demokrácia ígéretével hirdetik: mi elsöpörjük „a helyi hatalmasokat”, a kiváltságos régi rend urait, megfosztjuk politikai eszközeiktől, vagy önként lemondatjuk őket. Ez lehet csak az együttműködés alapja. Mondjanak le az apparátusukról, a vagyonról. a tömegtájékoztatási eszközökről. Mi. a társadalmi igazságosság hordozói meg- döntjük a régi rendszert (lásd: Balázsi Tibor kijelentését „A kommunista párt halott, ám a kommunisták annál elevenebbek”). Tragikus, hogy ma ezek az erők olyan eszközöket, módszereket alkalmaznak, melyet éppen az a mozgalom. melyet támadnak, régen meghaladott. Az egymásnak feszülő nemzet tragédiáját sokszor átéltük. Nem hiszem, hogy ne akarnánk okulni történelmi tapasztalatainkból. Megtanulhattuk, hogy a nemzet korszakos változásait irányítani. hitelt, tömegbázist szerezni csak a realitásokkal Megyénk szervezett dolgozói megdöbbenéssel hallották Németh .'Miklós miniszterelnök Cegléden, az ünnepi nagygyűlésen tartott beszédének a magyar szakszervezeteket érintő és bíráló gondolatait. A nagy hatású beszéd reform-gondolataival, a társadalom erőinek összefogásával a szakszervezetek mélyen egyetértenek. A Magyar Hírlap „Inflá- ciójelentés” című cikkéből kiderül, hogy 1989. júniusában a fogyasztói árszínvonal az előző év azonos hónapjának szintjét 18,2 százalékkal. az alapvető javaknál 19,9 százalékkal haladja meg. Ezek nagyon aggasztó adatok, még akkor is. ha tudjuk, hogy az éves fogyasztói árindexet a havi árindexek átlagaként számolják. (Az utóbbi hat hónapra sajnos az átlag is 15 százalék felett van.) Nem hivatkozom itt a kormánynak és a költségvetésnek még csak az ígéreteire sem, adná Isten, hogy év végéig a kijelölt határok között maradjunk. Egyszerűen csak félelmemet akarom kifejezni a tendencia fölött, és nem hiszek minden további nélkül az olyan kijelentéseknek, hogy mi nem követjük a lengyel, illetve a jugoszláv utat. Elég ha arra utalok, hogy ők is „kicsiben” kezdték, és hihetetlen rövid idő alatt jutottak el a a három-, négyjegyű inflációhoz. Ellenőrzött, szükségszerű inflációról beszéltek ők is kezdetben, amely elengedhetetlen feltétele a dotációk leépítésének, és a liiac kiépítésének. Csakhogy a dotációk nagyon lassan fogynak, mert a felemelt bérek, és az alapanyagok drágulása miatt mindez mast már több nullával kifejezve, de alig jelent jobb egyensúlyt, És hogy Jugoszlávia a tízezer dináros tejár mellett elérte volna a piacgazdaságot? Hát nem merném állítani... Valljuk be végre őszintén, hogy már a két számjegyű infláció sem kézben számoló, a társadalom érdekeit helyesen kifejező, programot alkotni tudó felelős politikai erők képesek. Sajnálatos, hogy itt Miskolcon mind a mai napig nem kerekednek felül azok az erőit, akik tudják, hogy a hatalom nem a korlátlan egyéni becsvágyak gátlástalan kiélése, hanem a közösségi cselekvés kikerülhetetlen eszköze. Elgondolkodtató, hogy miért nem képesek Miskolcon együttműködni a plurális társadalmat felelősen alakítani tudó politikai erők. Erre a választ megtaláljuk, ha megnézzük, kik is azok a hangadók, akik a kisemmizett alattvalók, az öntudatát vesztett néptől kapott mandátumra hivatkoznak. Tudom, hogy ma mind- annyiunknak el kell számolni a múltunkkal önmagunk előtt, és ha társadalmi köz- szereplést vállalunk, akkor a választóink közössége előtt is. Vajon hogyan számolnak el az ellenzéki hangadók a múltjukkal? Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk a beszédnek azon részét, ahol miniszter- elnökünk egyfelől a kialakult válsághelyzet egyik előidézőjének, az átalakulás fé- kezőjének, másfelől az érdekvédelemben rendkívül veszélyes magatartásának tartja a magyar szakszervezeteket, tartható, a gazdaságban bizonytalanságot gerjeszt, alapvetően zavarja a társadalom minden rétegének nyugalmát, sokkal több új problémát okoz. mint amennyit látszólag megold, és alapvetően rombolja az emberi értékeket. kikezdi a munka-, és az üzleti erkölcsöt. A vásárló például elkénedve figyeli az árak felfelé kúszását, nem bízik a boltokban felragasztott árcédulákban (sokszor jogosan!), hisz a gyártó a termék árának feltüntetését már nem is tartja fontosnak. Nincs időnk az árak még csak rövid távú megjegyzésére sem, az üzleti becsapásoknak. manipulációknak tág tere nyílik. Az így 'kész helyzet elé állított vásárló rögtön keve- sellni kezdi saját bérét, rossz a közérzete, munkáját elhanyagolja, (— Ugyan, ezért a pénzért?), ha teheti hasonló illegális manipulációkkal próbálkozik (tisztelet a becsületes kivételnek), illetve sztrájkokkal fenyegetőzik és esetenként irreális bérköveteléseket támaszt. A hatóságok és vállalatok az „elszabadult” („elszabadított”) árak egy részének realitását tudomásul véve lassan engednek, emelkedik a bér és a nyugdíj... valamint természetesen vele együtt az árcédulák számjegyei. A munka háttérbe szorul a bérharc mellett, az emberi tisztesség. stabilitás le-, az irigység, gyűlölet felértékelődik. Azok. akik az elmúlt években mint a pártsajtó — az ő fogalmazásukban — „bér- tollnokai” fiatal, tehetséges újságíróként hirdették az eszmét, konszolidált társadalmi viszonyainkat erősítve igyekeztek, hogy mihamarabb az egyetem marxizmus—leninizmus intézetének tanári állását megszerezzék. Vagy az a fiatal ügyész, ki ma „rendőrállamot kiált”, miközben évekig a rendőrség valamennyi intézkedését ellenőrizte, ügyészi hatalmával élve irányította. Vagy az ügyvéd, ki ügyfelei érdekében minden eszközt igénybe vett, miközben harsányan tisztességet követel, kér számon mindenkitől. Érdemes-e sorolni az új időszak világmegváltóit? Sokan megdöbbenve, keserű legyintéssel figyelik az új reformerek, társadalom-tisztítók hangos táborát. Hogyan, honnan kerültek ide ez.dk az emberek? — kérdezik. A választ Veres Péter bölcsen így fogalmazta meg: „A hatalomnak nagy a vonzereje. Amennyiben az infláció és következményei elleni fellépés, a létminimum szintjén élő százezrek megélhetési gondjai, a munkahelyüket elvesztő dolgozók véleménye szociális demagógia, akkor ismételten veszélyeztetve látjuk kormányunk törekvéseinek megalapozottságát. A pénzügyminiszterünk által említett Sí — sárga irigység — faktor csúcsokat dönt. A legagyafúrtabb ötletek születnek a hatósági árak önkényes megváltoztatására, vagy más módozatú illegális haszonszerzésre. Egy Bala- ton-parti csemegeüzlet vezetője a Népsportban közölt levelében meg merte indokolni. hogy boltjukban vasárnaponként a Népsportot 10 százalékkal drágábban adják a hatósági árnál. Tisztelt Árhivatal! Itt a „szabad rablás” ideje? Magas az infláció? Természetes. hogy magasak a kamatok. hisz a befektetőik is legalább pénzük reálértékét szeretnék, (nem mindig tudják) megőrizni. Egyik következmény: a költségvetés másfél éve sopánkodik a több tízmilliárdos (nem aprópénz!) pluszkiadás miatt, amivel az alacsony eredeti, és a magasabb mai kamat- szint. kiegyenlítését kell finanszíroznia a lakáshiteléknél. Most mondjam azt, hogy alacsonyabb infláció mellett a kérdés fel sem merül? A magas kamatszint melletti, annál alacsonyabb, vagy azt alig meghaladó részvényosztalékok milyen nyereségszintre engednek következtetni? Segíti ez a befektetést, a gazdaság fejlődését. mindehhez hozzávéve a napi ár- és bérharcok bizonytalanságát? Kérdem: vajon nem az infláció (és és rengeteg feltörekvő ember alkalmazkodik hozzá. Ezek kiszolgálják a hatalmat, sőt céljait is túlhangsúlyozzák, vagyis ál-lelkesedést csinálnak”. Eszköz-emberek ezek. akiknek eszköz az is. akiket szolgálnak, eszközök azok is, akiken keresztül előre akarnak jutni. Így érthető, hogy egyre erőszakosabbá válik az ellenzék „demokratúrája”. A hangadóik így akadályozzák meg, hogy a társadalom sokszínű érdektagoltsága végre megjelenjen a politikai életünkben. és az emberek valódi társadalmi, egyéni érdekeit kifejező programok közül választhassanak. „Követelek tőled; mert tisztellek” alapelv lehet egy kulturált politikai párbeszéd alapja. Az MSZMP itt Miskolcon is sok-sok kompromisszumos lépésével kifejezte, hogy a kulturált politikai vitát tartja az egyetlen elfogadható eszköznek a kür lönböző politikai csoportokkal folytatott tárgyalások során. Ügy tűnik, hiába. Bízom abban, hogy itt Miskolcon is mihamarabb mindenki megfogadja Veres Péter intelmét: „Az emberiség vezetői ne legyenek szószátyár kis politikusok, akiket csak az egymással való hadakozás és intrika érdekel.” Itt az ideje, hogy válságos helyzetünk megoldására kidolgozott. felelősen vállalható társadalmi programok versenyezzenek. és ezáltal bizonyítsuk, hogy érdemesek vagyunk szervezeteink tagságának és a város polgárainak bizalmára. Kovács József Mi bízunk abban, hogy a dolgozók, a szakszervezeti tagság saját maguk el tudják dönteni a mozgalom egységének. a szolidaritásnak, a tagság általi meghatározottságnak a jelentőségét a szakszervezetek megújulásában és ezt kifejezésre fogják juttatni az érdekvédelmi harcban is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők különösen érdekeltek egy sikeres kormányprogram kialakításában és a jövőt formáló együttes megvalósításában. Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplcn Megyei Tanácsa Elnöksége ráadásul annak sugalmazott kiszámíthatatlansága) indítja-e derék honfitársainkat forintjaik nyugati valutába menekítésére, netán ész nélküli. vagy éppenséggel ha- rácsolási célú elvásárlására? Talán nem emiatt kell forintunkat állandóan leértékelni. aminek eredményeként a forintból vásárolt valutákból Nyugaton emberi körülmények között élni a valóban (mégoly magas keresetű) turisták számára is egyszerűen lehetetlen. Vagy ez a leértékelt, szinte rongy- gyá tett (a nyugati valutákhoz képest) forint jelentene importversenyt a piacgazdaság jelszava alapján? Az így kalkulált importárakat a végtermékeknél a konkurens magyar vállalatok kaján mosollyal szemlélik, és áraikat inkább ahhoz emelik. összefoglalásként néhány gondolat: Ne az ár- és bérharc legyen erős. hanem a forint. Ne akarjuk százezres bankjegyekkel, millió felé húzó felelőtlen, harácsoló állampolgárokkal bíró ..szerkezetben” elérni a piacgazdaságot. Teremtsük megazár— bér—árfolyam—kamatszimt egyensúlyát minél alacsonyabban, áttekinthetőbben, és legalább egv évre kiszámíthatóan — a dotációik így is leépíthetek, legfeljebb lassabban — és dolgozzunk becsülettel nem az ár- és bérharcra koncentrálva gazdasági problémáink megoldásán. Dobos Zsolt középiskolai tanár Reflexiók Németh Miklós miniszterelnök Cegléden mondott augusztus 20-i beszédéhez Meddig kúsznak az árak?
