Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

ÉSZAK MAGYARORSZAG 2 1989. augusztus 22., kedd Miskolci párbeszéd a világkiállítás kormánybiztosával (Folytatás (i: I■ oldalról) határvidékünk az ukrán— magyar, .s a .szlovák—ma­gyar gazdasági kapcsolatok k ibővítésére. Somogyi László azzal kezdte tájékoztatóját, hogy Európa utoljára 19511-ban (Br ü ss.zel ben) re n dez hete tt világkiállítást, azóta min­dig más földrész használta ki az ebben rejlő óriási le­hetőségeket. Most Sevilla készül rá (1992). sót a spa­nyolok Barcelonában olim­piát is rendeznek. Szinte felmérhetetlen annak jelen­tősége, hogy e két világ- rendez'vénv után Becs és. Budapest együtt léphet ki a világ színe elé, s mutathat­juk meg az akikor már egye­sített európai piáénak ered­ményeinket, felt e tűs égé i n ­két. Nem véletlenül kapja a világkiállítás a „Hidak a jövőbe” címet, hiszen ez a rendezvény összeköthet ben­nünket Európával, a világ­gal,, a jövővel. Részletesen szólt arról, hol tart ma a világkiállítás előkészítése. Mint ismeretes, döntés még nincs. A nem­zetközi döntéshozó szerv, a BIE. decemberben mond igent, vagy nemet, de min­den valószínűség .szerint igen lesz a válasz a két kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű ország pályáza­tára. s akkor Becs és Buda­pest már a jogerős 'döntés birtokában folytathatja a felkészülést. Addig azon­ban itthon még sok minden van hátra. Ezek közül a leg­fontosabb a Minisztertanács, majd a parlament döntése. Mi van aikkor. ha a ma­gyar honatyák netán ne­met mondanak ősszel? Való­színű, ho'gy akkor Ausztria, amely egyébként egyedül aligha nyerte voíma el a pályázatot, egyedül rendez világkiállítűst. Magyarorszúg előtt pedig valószínűleg vég­leg .lezárul annak lehető­sége, hogy még egyszer pró­bálkozhasson. A 2000-es vi­lágkiállítás megrendezési jogáért például máris egy sor világváros tülekedik, akad köztük olyan, amely máris konkrét elképzelések­kel, tervekkel'... Mi nem egy szupervilág- ki állításra (készülünk, hi­szen alapvető gondot jelen­tenek számunkra a költség­tényezők. Irtózatos terhet jelent a magyar infrastruk­túra elmaradottsága. A hiá­nyok pótlása nélkül nem vállalhatjuk a világkiállí­tást. Ám. azt is tudni kell. hogy ezeket a beruházáso­kat akkor is meg kellene valósítanunk, ha nem ren­dezzük meg a kiállítást. Szólt a kormánybiztos az előkészületek különböző fá­zisairól. részletezte. mire költjük az együtt mintegy 130 milliárd forintot, amely­ből 00—00 milliárd forint a költségvetést terheli majd, s beszélt arról, hogyan kap­csolódhatunk mi. északke­let-magyarországiak a vi­lágkiállításhoz. Elsősorban az idegenforgalom lehetősé­geinek kihasználásával, .az M3~as autópálya továbbépí­tésével (de befejezése nem­igen várható . ..), a népmű­vészeti hagyományok révén, vagy például a konkrét épí­tési részletekbe történő bekapcsolódással és így ló­vá bb. ' A tájékoztatót igen széles körű véleménynyilvánítás, villa. az érvek és ellenérvek felső rakoz t a’tá s a kö vet te. amelynek során a kormány­biztos azonnal válaszolt is az aggályokra, a kérdésekre, íme csak mutatóban néhány gondolatkör a vitából. Elsőként Matyi László, az SZDSZ helyi szervezetének képviselője kért szót. Feltet­te a kérdésit: mi lesz a vi­lágkiállítással. ha hazánk a nehéz gazdasági helyzet mi­att fizetésképtelenné válik a külföld felé? Vagy. ha ez csak azt követően követ­kezne be. amikor a páriá­mén t és a BIE iis döntött a magyar pályázatiról? Kifo­gásolta azt is. hogy a vi­lágkiállítás szerintük ketté­szakítja az országot, nagy fejlődési, lehetőséget bizto­sítva a fővárosnak és a Dunántúlnak területünkkel szemben. Dr. Kovács László miskol­ci tanácselnök azt hangoz­tatta. hogy lVDagyarország számára soha vissza nem térő alkalom a világkiállí­tás megrendezése, amelyben az egész országnak részt kell vennie. Kicsinyes, pro­vinciális gondok nem térít­hetik el hazáinkat a nagy vállalkozás lehetőségétől. A miskolci tanács augusztus 31-én tárgyal majd erről, s operatív bizottságot hívnak életre, amelynek feladata a kiállításhoz való kapcsoló­dás lehetőségeinek koordi­nálása lesz. Simon Béla miskolci kép­viselő választói körében fel­mérést is végzett e tekintet­ben. Májusiban '57 megkér­dezett köziül 28 i'genit, 14 nemet mondott a kiállításra. 15 pedig tartózkodott. De — mutatott rá — az „igen”- ek között is sok folytatódott „de”-vel. Viagy'-is, csak ak­kor „igen”, ha a kormány garanciákat ad Borsodnak: mi is részesülünk a világ­kiállítás előnyeiből, az inf­rastruktúra fejlesztéséből, ha Miskolcig megépül az M3-as autópálya. Ha mind­ezekre nem kapunk garan­ciát a kormánytól, nem va­lószínű. hogy ö megszavaz­za a 60—80 milliárd forin­tok amelynek forrása csak a költségvetés lehet. Kis Péter, az MDF Mis­kolci Szervezetének képvi­seletében. ugyancsak egy sor aggályuknak {idolt hangot. Támogatta viszont a kiál­lítás megrendezését Fábián Gyula, a megyei l'ée.sz- szövetség titkárhelyettese, mondván: a nagyszabású vállalkozás miniket is kény­szerít majd az előrelépésre. Felhívta a figyelmet a majd jelentkező plusz élelmiszer- igény biztosításán.ak szüksé­gességére. Májer János, To­kaj tanácselnöke bejelen­tette. hogy ők máris elkészí­tették a Világkiállításhoz kapcsolódó terveiket, ugyan­akkor nekik is vannak két­ségeik. Elsősorban a város infrastrukturális elmaradott­sága miatt. Egyimílliórd fo­rint kellene ma ahhoz, hogy Tokaj az. infrastruktúra ol­daláról nézve fogadóképe­sen várja a villägikiaillátást, s hol van még a többi pénz?... Arra kérte a kor­mánybiztost, külön figyel­jenek oda az. előkészületek­nél. s majd később is. To­kaj -Hegyal j a gondjaira, amelyek sóikban a szomszé­dos Szaboícs-Szatmár me­gye gondjai is, Ezért me­gyék feletti fejlesztések szükségesek e térségben. Joósz Gábor, az ÉÁÉV ve­zérigazgatója is szorgalmaz­ta. hogy az. M3-as építését nem csupán folytatni kell. hanem el kell hozni Mis­kolci? 1995-re. Különben sok nyugati számára igen ’távolinak tűnhet e vidék. Rámutatott: ha a nyugati tőke idejön — márpedig er­re csak a világkiállítás ad­hat reményeket — társat keres a magyar vállalatok között, s így azok mint tő­keerős cég jelenhetnek meg, a nyugati piacokon. Talán sikerült érzékel­te inunk, milyen nagy hord­erejű kérdésről vitáztak né-' hány tucatnyian tegnap a miskolci Technika Házálban. S hogy végül is lesz-e Bécs —Budapest Világkiállítás-, s hogy az mit hozhat a bor­sodi konyhára, már nem le­het sokáig eldöntetlen .kér­dés. Az idő sürget bennün­ket — fogalhuaztia meg a kormánybiztos. Néhány hó­napon belül kormánynak, parlamentnek, pályázat-elbí­rálóknak igent, vagy nemei kell mondaniuk. tFolytatás az lelt volna. A villámok már nemcsak fényükkel, valutá­sukkal jelezték ittlétüket, hanem fülrepesztő csattaná- saikkal is, az erős szél fákat csavart ki, az eső pedig hir­telen mennyiségben zúdult le. Űgyanmyira, hogy pél­dául a miskolci Petőfi utcán éjfél tájékán egyetlen kocsi sem bírt áthaladni az úton. örült <1 vezető, ha vissza tudott tolatni a tóvá válto­zott területről, ahol legföl­jebb csónakkal lehetett vol­na átkelni. A zenepalota környékén ebben az időben — éjfél körül — apró gye­rekeket is lehetett látni, kik nagy lelkesedéssel irányít- gatták a kocsikat a járható útra, amíg saját járművük­kel apjuk, akárkik vissza tudtak tolatni a szilárd útra. Igaz, az építkezés miatt egy. irányúsíto'tt, tehát éppen a szemben jövő forgalomnak, de mindenki megértő volt. Tolatás, tülkölés, magyaráz- gatás, de azért hivatalos szerv intézkedése nélkül is — Segítségüket szeretném kérni — kezdte előadását Szabó György, megyei ta­nácselnök a tegnapi tanév­nyitó értekezleten. A megye óvodavezetőit, iskolaigazga­tóit. szaktanácsadóit, és raj­tuk keresztül valamennyi pedagógust szólított közös cselekvésre a gazdasági ki­bontakozásért. A tanácsel­nök a legfontosabb feladat­nak az oktatás megkülön­böztetett fejlesztését tártja. Mint elmondta, sokan meg­vádolták azzal, hogy össze­keveri a fontossági és sür­gősségi sorrendet. Mások is fontosnak tartják, hogy ja­vítani kell az oktatásügy helyzetén, de ennél vannak sürgetőbb feladatok. Sajnos, az oktatási ágazatnál min­dig voltak elsőbbséget él­vező területek. Kétségtelen, ez a befektetés lassan térül meg, s azt szokták mondani, hogy pénzt csak a gazdaság képes kitermelni. Csakhogy a gazdaság fejlesztése kor­szerű technikát, a korszerű technika pedig képzett mun­kaerőt kíván. A tőkét meg odavis'zik, ahol mindez adott. A közgazdász tanács­elnököt nem egyszerűen a humán értékek tisztelete, hanem a gazdasági raciona­litás vezette az oktatásügy fejlesztésének fontosságáig. Ha lassan térül is meg ez a befektetés, de aki soha nem vet. az soha nem is arat. Hogy miért éppen a pe­dagógusok helyzetével fog­lalkozik kiemelten az új ta­nácselnök, ennek is meg­tudtuk az Okát. Kétségtelen, hogy jelenleg más értelmi­ségi pályákon dolgozók sin­csenek megfizetve. De ha eljutunk .ahhoz a társada­lomhoz, ahol a gazdaságot a piaci normák fogják sza­bályozni, akkor a piac auto­matikusan értékeli fel a.z értelmiségi munkát. Kivéve a pedagógusokét, mert a tanítók, tanárok ma is a nemzet napszámosai. Per­sze. legalább ennyire rossz a helyzet az egészségügy területén is, de ha nincs mód egyidejűleg lépni, egy­szerre megoldani a két ága­zat problémáit, akkor fel­tétlenül az iskoláé az el­sőbbség. S hogy az egész­ség érték legyen, az isko­lában kell tudatosítani az egészséges életmódot. De a fejlett közéleii kultúra, vi­takultúra kialakulását is csak az iskolától várhatjuk. Más mozgósítható tartaléko­kat az emberi értéken, a szellemi javukon kívül nem találunk. Be kell látnunk, hogy a kulturális tárca egy­ben gazdasági is. Ezek után a tanácselnök ismertette konkrét elgondo­lásait. Elsőként az óvodai céltámogatások újraéleszté­sét említette. Az általános iskolák helyzetét katasztro­fálisnak minősítette. Ezért mindaddig szükségesnek csak-csak elkeveredett min­denki valamerre, ahová jut­ni akart. Talán azóta már otthon is vannak. Igaz, sokan megijedtek a sűrű villámlásoktól, a dör­gésektől, sokaknak okozott kárt a vihar, ám az Orszá­gos Meteorológiai Intézet Miskolci Központi Főállomá­sa szerint átéltünk már na­gyobbat is.. . — A repülőtéren 9.4 min­es csapadékot mértünk, ami nem különösebben nagy. Igaz, a város más részén es­hetett több eső is. Ennél is többet mond azonban, hogy a szel erőssége J1 m/sec. volt mérésünk szerint, ami elég­gé erősként minősíthető, de még nem viharos. Ennek ellenére a „csak” eléggé erős szél, s az eső igen sok gondot okozott tűz­oltóknak, villanyszerelőknek, postásoknak. A miskolci és diósgyőri tűzoltók 23.22 órá­tól hajnali 5.35 óráig mun­kában voltak. Letört fákat kellett eltávolítani a Tokaj tartja az alapfokú oktatás kiemelt kezelését, amíg a megyék rangsorában a mos­tani tized!kről, az első hely-, re ,nem kerül. Szabó György kezdeményezi, hogy dolgoz­zanak ki egy olyan progra­mot, mely garantálja, hogy három év alatt a megyében a pedagógusok bére eléri az értelmiségiek átlagbérét. A jelenlegi lemaradás 1500 forint. Az elképzelések ko­zott szerepel egy tehetség- gondozó sízakkollégium in­dítása is. Szorgalmazzia. a miskolci böl esés zegye t e m megvalósulását is a tanács­elnök. A legkorszerűbb ok­elöl. vizet kellett szivattyúz­niuk a Herczeg Ferenc ut­cában, u Rácz Ádám utcá­ban, a Vologda úton, a Bo­lyai utcában, Lillafüreden és így tovább. Egy sor helyre szálltak ki az ÉMÁSZ vil­lanyszerelői is, hogy ismét kigyulladjon a fény az elsö­tétült lakásokban, utcákban. A MÁV vonalain is több he­lyen letépte az erős szél a felsővezetékeket, vagy zár­latot okozott, de a hibákat igen hamar elhárították, így a közlekedésben nem volt késés. Már délelőtt megindult a károsultak serege az Állami Biztosító fiókjaihoz. Mi az ÁB Borsod Megyei Igazgató­ságát hívtuk, ahol egyetlen telefon sem „élt”, minden vonaluk beázott. Még dél­után három órakor is csak a Miskolci Postaigazgatóság egyik szerelője jelentkezett egy speciális vonalon, s kö­zölte: a pincében még min­dig vízben áznak a vezeté­kek, tart a hibaelhárító munka. tatási módszerek kidolgozá­sára, tudományos dolgoza­tok. tanulmányok létrejötté­nek ' szorgalmazására 3—5 millió forintos oktatási ala­pot teremtenek. Hogy kül­földön is képezhesse magát a jövőben a pedagógus, erre a célra 25—35 milliós alap létrehozását kezdeményezi a megyei tanács elnöke. A tanévnyitó éi tekezlet második előadója Kelemen Elemér volt. A művelődési miniszterhelyettes közokta­tásunk időszerű kérdéseiről, és a hazai iskolafejlesztés irányairól beszélt. (fR) Ny. I. Üj biztosítófiók Hétfőn délelőtt átadták Miskolcon, a Marx léri benzin- kúttai szemközt a Hungária Biztosító sorrendben 11. bor­sodi egységét. Amint ezt Nyíri Béla, a HB miskolci fiók­vezetője elmondotta, mintegy 2,5 millió forintba került a volt Mérusz-műhely átalakítása, s az egység induláskor 10 ezer ügyfél biztosítási ügyeit kezeli. Azt remélik, hogy ez a szám már az idén alaposan megnő, elsősorban a vasgyá­ri—diósgyőri—újgyőri—komlóstetői lakók és dolgozók kö­réből. Grósz Károly nyugdíjba készül Nyugdíjba készül Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ezt Iványi Pál, a párt Politikai Intézőbizottságának tagja mondta el egy kérdésre válaszolva a budapesti Margitszi­geten tartott vasárnapi fórumon. Közölte az’. is. hogy öl bízták meg Tabajái Csaba, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese ügyé­nek kivizsgálásával. Az eredményről a Po­litikai Intézőbizottság következő ülésén szá­molnak be. A KULTURÁLT MISKOLC FONALBOLT NVÍLIK MISKOLCON Nagyváthy utca 7. szám alatt Az UNITAS GT. 1989. szeptember l-.jén megnyitja fonalboltját, ahol az ipari fonalak széles választéka megtalálható! 32/2 ACRIL 16 2 PUMA 14 2 MOHAIK 17 2 ACRIL Várjuk vásárlóinkat! cm-es fagyálló padlólap, REPREZENTATÍV KIVITELBEN, többféle színben ft/m^-es áron kapható! _____ « fej Uimö Afe^, 7w2eP_ itösít wt" 1­A biztos befektetés kulcsa a Radius Hungarians részvény 7 hónap alatt 142 %-os árfolyamot ért el. Az új alaplökeemelésnél kedvezményes, 120 %-os áron vásárolhatnak részvényt. A Radius Hungaricus részvénnyel csak nyerhet A korlátozott számú kibocsátás miad kérjen mielőbb tájékoztatói és befizetési csekket! Rumi u. 10. 9700 Tel.: 94/13-276 0 Éjszakai vihar l. oldalról) étterem és a Molnár csárda Hegyei tanévnyitó értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents