Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

1989. augusztus 21., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 kenyeret ünnepeltük megyeszerte (Folytatás a 2. oldalról) lehetőség nyílt. Ottani „lap­zártánkig”, ami 14—15 óra között történt, tizenhatan .jelentkeztek a pártbelépők sátránál, hagy az MSZMP tagjai akarnak lenni. Vala­mennyien emléklapot is kap­tak Nyers Rezső pártelnök sajátkezű a 1 áírásáva 1. A pártelnök dedikált is. Saját, Útkeresés — Reformok című könyvét. Sokaknak. Akadt azonban olyan is, aki az Észak-Magyarország nem­zetiszínű fejléces, csa.k a Ma­jális-parkban hozzájutható példányát dedikálhatta Nyers Rezsővel. Például a Budapestről érkezett Tárnái Gézáné. Kifaggattuk, miért tette. Azután megláttuk a férjét. Tárnái Gézát, aki diósgyőri születésű, s így mindent megértettünk. S ab­ban is igazat adtunk nekik, hogy ez az újság, ezzel a de- dikációval „Tárnái Gézáné- nak üdvözlettel. 1989. augusz­tus 20-án, Nyers Rezső” — egykor még kuriózum is le­het ... A DEMISZ-hez tartozó fiatalok aláírást gyűjtöttek a Majális-parkban is annak érdekében, hogy még a vá­lasztások előtt, vagy azzal egyidőben válasszon a nép köztársasági elnököt. Mint ismeretes, az akciótól Pozs- gay Imre elhatárolta magát. Ennek ellenére folyt az alá­írásgyűjtés. Délig mintegy százan jelentkeztek a fiata­lok sátránál. Ez nem túl sok, de — mint mondták — az ifjúsági szervezetékben en­nél sokkal több aláírás gyű­lik össze .. . Sátrat állított — most elő­szőj.. — a Majális-parkiban az SZMT is. Igen hangzatos jel­szavakat tettek ki. magya­rázva is azok tartalmát, je­lentését. Adtak díjtalan ta­nácsokat is a munkavállalók­nak. s kikérték véleményü­ket a szakszervezeti mozga­lom megújulásáról. Sőt — ezt egyébként megtette a HNF is — új búzából sült kenyeret osztottak. Nem tudjuk melyiknek volt több sikere. Volt akinél az MSZMP olcsó. 8 forintos dinnyéje „győzött” ... Az Avas táncegyüttes legújabb műsorát mutatta be a miskolci közönségnek, ezzel a programijukkal sze­repelnek majd a szeptem­berben megrendezendő ka- towicei diák folklórfesztivá­lon is. Délben lépett a szín­padra a Spath polka-parti együttes. De a délutáni műsor is a népművészet, a hagyományőrzés jegyében telt el. Fellépett a tótkom- lósi néptáncegyüjttes, a Ködmön és a csehszlová­kiai Vranovcan néptánccso­port is. A gyermekek szórakozá­sáról is gondoskodtak a szervezők. A mesemozíban újra láthatták kedvencei­ket, az MSZMP sátrainál készítettek agyagfigurákat, rajzoltak, festettek a kicsik. A papírból hajtogatott, já­tékaikat akár az origami- művészek is megirigyelhet­ték volna. A csanyiki felső színpadon a gyerekek a fel­nőtteket is meglepték szín­vonalas tál aj tor n a- b emut a - tójukkal. Volt itt minden: cselgáncs, birkózás, súly­emelés, karate, ökölvívás. A gyerekek is, de az idő­sebbek is kedvükre gyűjtö­gethették a különféle társa­ságok, szervezetek kiadvá­nyait, szóróanyagait. Ezek közül volt olyan, amit nem adtak mindenkinek, csak akiről látták, hogy megér­demli. A megfelelő diszkré­cióval adta át az egyik „propagandista” a követke­ző szórólapot: „Karcsúsága titka: Elektrogimnaszti'ka: Kocogás nélkül is megsza­badítjuk felesleges kilóitól a legújabb módszerrel! Húsz napig minden másnap felkeres bennünket, ahol y fogyasztani kívánt testré­széről leadhatja a súlyfe­leslegét. A kezelés félórás, fájdalommentes, izomlázzal nem jár." — Ha a kezelés hatásos lesz, erre még visz- sza térünk! Az ünnepi plakátok és szórólapok népművészen vásárt ígértek a park köz­pontjába. Ezzel adós maradt a csanyiki rendezvény, egyetlen kézimunka-elönyo- mó és egy ékszerkészíitő hozta el a portékáit a mis­kolci ünnepre. A legkelen­dőbb. a legkeresettebb cikk mégis u kenyér volt. Reg­gel még több sátornál is osztogattak nemzetiszínű szalaggal átkötött cipókat. Délután találkoztam több olyan emberrel is, aki pénzt is adott volna a nem min­dennapi „mindennapiért" Sátoraljaújhelyen hat or­szág képviselői ünnepeltek velünk együtt. Saját népvi­seletükben vitték a mi nemzeti színeinkkel átkötött kenyerekét: Ács István püs­pök elé, aki az ünnepi mi­se keretében megszentelte azokat. Majd a mise után az együttesek is részt vet­tek a Szent István király napi körmeneten ... Az egyre inkább néptán­cos „hatalommá” váló vá­ros most másodszor házi­gazdája a Zemplén nemzet­közi szövetkezeti néptánc- fesztiválnak. Minden máso­dik esztendőben kap itt he­lyet. ez a találkozó, ám a tánc szempontjából év nem marad ki, hiszen, ha nem nemzetközi, akkor területi néptáncfesztivált rendeznek itt. A Zemplén fesztivál öt­lete tulajdonképpen akkor született, amikor a Hegyal­ja táncegyüttes Spanyolor­szágban vendégszerepeit. Ott megkérdezték a házi­gazdák, hogy hazánkban vannak-e ilyen jellegű .ren­dezvények, mert szívesen eljönnének. — Miért is ne lehetne? — jött a gondolat, s ’87-ben már több külföldi csoport részvételével elkez­dődött a hagyományterem­tés. Ay, idei fesztivál megnyi­tójára tegnap délután. :a Kossuth téren került isor. Az együttesek felvonulása után (érkeztek Csehszlová­kiából. Görögországból, Hol­la nőié ből. Oil aszórszá gból, Spanyolországból és a Szov­jetunióból) Gyarmathy László, a városi tanács el­nöke mondott ünnepi kö­szöntőt, majd Fejti György, az MSZMP KB titkára meg­nyitotta a fesztivált. Bár a meg nyitó vasárnap volt. mór szombaton meg­érkezett néhány csoport. A szlovák és spanyol tánc­együttes tagjai nem .pihen­tek az első napon, hanem — az ott élők nagy örömé­re — Ricsén és Pácinban adtak színvonalas műsort. Fejti György egyebek kö­zött szólt az államalapító Szent István királyról és az ünnep mának szóló üzeneté­ről. — Miben fogalmazható meg az ünnep mai aktuali­tása? — tette fel a kérdést a szónok. — Abban, hogy választ tudunk-e adni az István király kora óta újra és újra megfogalmazható kérdésre: milyen lesz a ma­gyarság jövője, milyen sors vár ránk az ezredfordulón, majd a 21. században? Jö­vőnk és sorsunk nagymér­tékben azon múlik, hogy képeseik leszünk-e felzár­kózni a világfejlődés, az európai fejlődés fő vonula­tához, képesek leszünk-e modernizálni a magyar tár­sadalmat és gazdaságot. A továbbiakban arról beszélt, hogy mindehhez az MSZMP, a tegnap megjelent prog­ram nyíl atko zat a alapján gyökeres változásokat, átfo­gó. mélyreható és egymást erősítő gazdasági, politikai, intézményrendszeri refor­mokat ajánl a társadalom­nak. A demokratikus szo­cializmus modelljét kíván­juk ,a néppel együtt kidol­gozni — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára a sátoraljaújhelyi ünnepsé­gen. Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője megszegi a meg­szentelt kenyeret. Iskolanévadó Felsőzsolcán Felsözsolca legrégibb ut­cája hosszú évek óta vise­li Szent István nevét. Teg­naptól az utcában levő is. kóla sem csak Úgy „egyes”, hanem a névadó ünnepsé­gen első királyunkról nevez­tetett el. Szent István Álta­lános Iskola ... De nemcsak névadóra gyűjt össze a falu apraja és nagyja, hanem emlékmű- avatásra is. Varga Éva szobrászművész alkotásán királyiéi dombormű és egy harang látható. Az ünneplő közönséget Macsuga János tanácselnök köszöntötte, aki az emlékmű jelkép mivoltá­ról beszélt. Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője avató­beszédében, többek között elmondta: Ezentúl Felsözsolca lakói nemcsak az ünnepek alkal­mával találkozhatnak Ist­vánnal, hanem a dolgos hétköznapokon is szembe­nézhetnek a történelemmel. Sokan azt mondják, hogy a magyar történelem egy te­hetséges nép szakadatlan ú jr a ke z dése i nek tör t éne te. Az újrakezdés lehetőségét kell most is biztosítani az embereknek, osztálytól, vi­lágnézettől függetlenül. Min­denkinek kell. hogy szabad­sága legyen tisztelni őseink hlitét. azokat az értékeket, amelyeket az évszázadok halmoztak fel. Meggyőződé­sem. hogy éppen a sokféle, ség. amely a miagyar lakos­ságot jellemzi nézetben, származásban, nemzetiség­ben. a sok érték integráló­dása. összekötése és keve­redése tartott meg bennün­ket ezer esztendőn keresz­tül. Az elmúlt 40 esztendő tanulsága, hogy semmifajta egyszótamúsági. egy világné­zet, egy személyiség nem hozhat felemelkedést az or_ szág számára, csak tragé­diába torkollhat. Az egy- szólamúság bármennyire is demokratikusnak mondja, tartja magát, bármilyen, jó­szándék is vezérli, óhatat­lanul zsarnokká válik, bajt okoz az országnak és az embereknek. A több párt leginkább azért jó. mert a szakadatlan ellenőrzés meg­akadályozza. hogy jóvátehe­tetlen. tévedések következ­zenek be. István ma nem azt mond. ja számunkra, hogy vissza a régi Európához’, a régi Ma­gyarországhoz. Az istváni jelszó azt jelzi: előre a leg­jobb Európáért, a legjobb Magyarországért, Napjaink­ban is sok a pártosság, a viszály. Ám gazdasági hely­zetünk arra figyelmeztet, hogy nagyon hamar meg kell teremteni a társadalmi békét, hogy végre a ke­nyérrel, a megélhetéssel, a jóléttel, az életszínvonallal foglalkozhassunk. Azi istváni harang ehhez hív tettekre. Gyülekezzünk hát! Ki ho­gyan tud: gondolkodva, imádkozva, munkálkodva ... A továbbiakban Tóth Alajos plébános megszen­telte a kenyeret és a ha­rangot, majd Szarka. János­áé, az iskola igazgatója a jelenlevők figyelmébe aján­lotta az István király em­lékezete című kiállítást. Dél-Borsod így ünnepelt Augusztus 20-a jeles nap­jára megyénk legnagyobb kalásztermő vidékén. Dél- Borsodban is méltó módon emlékezett, minden nagy és Hat ország képviselői ünnepeltek velünk Fejti György nyitotta meg a sátoraljaújhelyi néptáncfesztivált Németh Miklós beszéde Cegléden A várossá nyilvánításának 625. évfor­dulóját ünneplő Cegléd főterén a délelőtt tartott politikai nagygyűlésen — a kor­mány és az MSZMP központi ünnepségén — Németh Miklós miniszterelnök, az MSZM'P elnökségének tagja mondott be­szédet. — Megtiszteltetés számomra, hogy ezen a nyári vasárnapon önök közt lehetek. Ez az ünnep igazi népi ünnep. Hiszen ezen az ünnepen Szent István és a ma- gyar nép a főszereplők. Az a magyar nép. amely itt a Kárpát-medencében immáron több mint egy évezrede napi szorgos mun­kájával fenntartója annak a népi közös­ségnek, amelynek tagjaként és örököseként mi most itt ünneplésre összegyűltünk. Az. elmúlt évtizedekben — lehet, hogy éppen ezen a téren is — sokszor felzú- gotl a győzelmi ének, amely a szebb jö­vő érdekében „a múltat végképp eltöröl­ni" biztatta az embereket. Hát nem! A múltat nem szabad, de nem is lehet eltö­rölni! Aki kivágja a fa gyökerét, az meg­öli magát a iát is. Múl! nélkül nincs em­ber. nincs család és nép, és nemzet sincs! Nem véletlen, hogy Rá'kosiék, akik a ma­gyarokkal éppen magyarságukat akarták elfelejtetni, éppen augusztus húszadikát, a legmélyebben gyökerező és ezért legin­kább magyar ünnepnapot akarták kisajá­títani és elsősorban a sztálinista modelli megtestesítő alkotmány ünnepévé tenni. S az sem véletlen, hogy ezt a magyar nép lelkében mindig elutasította. Számomra a nép vágya belső parancs. Érzem, hogy szabad és független ország­ba csak békés úton, nyugodtan, higgad­tan, kitartó építőmunkával érhetünk. Er­ről nem feledkezhet meg sem a hatalmon lévő párt, sem az ellenzék! Az ország, nemzet érdeke minden pártérdeknél mu- gasztosabb. Most mindnyájan érezzük a szabadság, a függetlenség szelét. Ez megcsapta a nem­zetet. De vigyázzunk! Ne részegedjünk meg tőle, mert a kijózanodás nagyon fáj­dalmas lehet. A mai napon egy magyar politikai és morális lángelmére. Szent Istvánra em­lékezünk. Ö az. aki állócsillagként ragyog a magyar történelem horizontján. Sajnos, túl sok üstökös és hullócsillag között. Ö az. akinek történelmi alakja kikezdhetet- lenül áll a magasban. Nem tudom megkerülni, hogy az emel­kedett hangulatú történelmi ünnep alkal­mából mai történelmi hétköznapjaink né­hány aktualitásáról szóljak ... Dolgaink rendbe tételéhez hozzákezd­ünk. Ezt partnereink méltányolják, tö­rekvéseinknek hitele van, kormányunkat bizalomra méltó partnernek tekintik. Ezt a nem könnyen elérhető feltételt tehát a kormány megteremtette. De vigyázzunk! Ez azonnal elveszik, ha a békés ámenet belső feltételeit nem tudjuk megterem­teni. Vajon azért nehezebb ez, mert csak rajtunk múlik? S önmagunkkal nehezeb­ben tudunk kiegyezni, mint külső part­nereinkkel? A sztrájkokra való felhívások és a sztrájkok nem szolgálják a gaz­dasági gondok megoldását, és így nem szolgálják a dolgozók érdekeit. Ezt a dol­gozók jó része is tudja, ami megmutatkozik magatartásukban. Ne kérjünk számon egymáson és önma­gunkon olyan dolgokat, melyek rajtunk, magyarokon nem kérhetők számon. Ne kérjünk számon a ma szerepet vállalni kész nemzedéktől olyan tetteket, melyeket nem ő követett el. Ne kérjük számon a reformkommunistáktól annak a modellnek a hibáit, melynek gyökeres megváltozta­tásán éppen ők dolgoznak. De kérjük könyörtelenül számon a fe­lelősséget mindenkitől, aki a nép nevében beszélve tör a hatalomra, vagy akarja azt megőrizni: valóban a nép szolgálata ve- zérli-e! Mert. akit valóban az vezet, az nem akarhatja megosztani a nemzetet, fel­osztani bűnösökre és bűnlelenekre. fele­lősökre és mit sem tudó szenvedőkre. An­nak meg kell fogalmaznia a sorskérdése- ket és azokra kell megoldást keresnie, mindazokkal együtt, akik készek és képe­sek erre — mondotta beszédében a kor­mány elnöke. kis település népe. Ez a nap különösen azon közsé­gek lakóinak marad minden bizonnyal örökre emlékeze­tes, ahol új .létesítménnyel, például iskolával. köztéri szoborral, emlékművel gaz­dagod (hat)tak kenyerünk, királyunk e szép ünnepén Büik'kzsércen az augusztus 19- én délelőtt megrendezett községi ünnepségen adták át a falu elmúlt negyven év alatt született legjelentősebb beruházását, a Dósa Károly tervező megálmodta, építé­szetileg is remek létesít­ményt, az új nyolc csoport- szobát, tornatermet, vala­mint szertárakat, irodákat magába foglaló általános is­kolát. A vízvezetékkel együtt 28 millió forintba került ok­tatási intézményt — a Me­zőkövesdi Generál Építőipari Kisszövetkezet volt a kivite­lezője — az ünnepség végén azon nyomban birtokba vet­te a falu apraja-nagyja. s főleg a tágas, jól felszerelt tornaterem aratott osztatlan elismerést már az első pilla­natban. Bükkzsércen egyéb­ként még egy jeles ese­ményre került sor ezen a napon. A település egykori, első világháborús emlékmű­vére — amely 32 hősi halált halt hajdan volt zsércire emlékeztet —, harmincnyolc év után újra „visszarepült" az 1951-ben oktalanul ledön­tött turulmadár. Ezt a turul- emlékművet is — akárcsak a tavaly átadott mikóházit — Pacsik István, miskolci szobrászművész készítette. Mezőkövesden, a Matyó­föld központjában augusztus 20- a szép nyári délelőttjén helybéliek és üdülők soka­sága lepte be a fürdőváros egyre impozánsabb főterét:, ahol — miközben emlékez­tek az államalapításra, az új kenyérre, és első kirá­lyunkra — felavatták Vára- dy Sándor szobrászművész alkotását, a Summásemlék- művet. A művész által meg­örökített eseménysor, gondo­latkör tegnaptól nemcsak esztétikai dísze Mezőkövesd központjának, hanem egyben (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents