Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. augusztus 19., szombat Történelmi utunk tanulságai Sajtótájékoztató a megyei tanácson Tervek és nyilvánosság (Folytatás az 1. oldalról) lat következett be az SZKP politikájában, és reformfo­lyamatok bontakoztak ki né­hány más szocialista ország­ban is. Az 1988. májusi párt- értekezlet radikálisan átala­kította a legfelső vezetést és Az MSZMP iprogrammyi- iatkozatáinak tervezete be- zetöb-en megállapítja: a 80- as évek végének a történel­mi fordulópontján hazánk politikai lehetőségei gyöke­resen megváltoztak. Mód nyílik a nemzeti érdekeket érvényesítő új politikára, a szocializmus új modelljének kialakítására. Magyarország többpártrendszerre épülő jogállam lesz, ahol a hata­lom forrása a nép szabad választásokon kifejeződő akarata, s a nemzet élten- őrizheti a hatalom működé­sét. A több fejezetre .tagolt dokumentum első. Forduló­ponton című része leszögezi: az MSZMP legfőbb célja a békés, fokozatos átmenet a demokratikus szocializmus­ba. A válságból kivezető út csak a társadalom energiái­nak felszabadításával, a nemzet sorsáért felelősséget érző erők együttműködésével s egyben nyílt versenyével található meg. Magyarországot az állam­szocializmus válságba juttat­ta. A mielőbbi modellváltás, az átmenet a demokratikus szocializmusba ©Ikerül'he,tét­lenné vált. A nyilatkozattervezet hangsúlyozza: a párt .minde­nekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus minden válto­zatától. Ezzel az elhatározás­sal indult eil a reformok út­ján. és megtette az első lé­péseket a demokratikus szo­cializmus felé. Felelősséget érez a válság miatt és .köte­lességének tekinti, hogy vál­lalja részét a válság leküz­désében. Az .MSZMP szocialista jó­léti államot .akar, amelynek fejtett és igazságos szociális rendszere a teljesítőképes piacgazdaság eredményein nyugszik. Jóléti államot. amelyben az emberek ott­hon érzik magukat, kibonta­koztathatják képességeiket, megteremthetik nyugodt életfeltételeiket és biztosít­hatják gyermekeik jövőjét. A válság leküzdése azonban a nemzet áldozatkészségét igényli. Miközben az MSZMP az áldozatok válla­lására hívja föl: a nemzetet, 'biztosítékokat is nyújt arra, hogy az emberek sorsa ha­marosan jobbra fordul. A többpártrendszer, a tár­sadalmi ellenőrzés és nyil­vánosság .megteremtésével az MSZMP .maga .hozza lét­re ígéretei -számonkérésének intézményes formáit. A Demokratikus szocializ­must című fejezetben a do­kumentum közvetlen fel­adatként az egyének emberi, politikai és szociális jogai­nak kiszélesítését; középtá­vú célként a 'művelődésre, tudományos fejlesztésre és a képzett munkaerőre alapo­zott termelési szerkezet 'ki­építését, hosszabb távú programként pedig a fejlett országok civilizációs szintjé­nek elérését jelöli meg. A programnyilatkozat sze­rint a demokratikus szocia­lizmushoz vezető változások lényege egyébek között: — a demokratikus jogál­lam intézményi rendjének kialakítása széles körű nem­zeti .megegyezés alapján és a közvetlen demokrácia in­tézményeivel — népszava­zással és népi kezdeménye­zéssel — megerősítve: — szabad választásokkal megválasztott, a főihat,álmát gyakorló és a népszuvereni­tást képviselő felelős parla­ment. amelyet a demokrati­kus közvélemény és -a köz­társasági elnök, valamint az alkotmánybíróság hatéko­nyain ellenőriz. Az MSZMP a. társadalmi rendszer szocialista ie^eeét a gyökeres változás mellett döntött. E folyamat mér­földköve lesz a párt 1989 őszére összehívott kongresz- szusa, amely az alapelvek és a politikai irányvonal tisz­tázásával kiteljesíti a párt eszmei és szervezeti meg­újulását. a közösségeik és egyének szabad fejlődésének előtérbe állításával kívánja megte­remteni. mégpedig a .társa­dalmi igazságosság és mél­tányosság, az esélyegyenlő­ség és szociális biztonság szilárd rendszerével, társa­dalmi szolidaritással. s mindezek révén egy közös­ségi 'társadalom kiépítésével. A demokratikus szocializ­mus szempontjából kiemel­kedően fontos a népképvi­selet elvére épülő önkor­mányzati rendszer. Az MSZMP kívánatosnak tartja, hogy a .népképviseleti funk­ciók élvezzenek elsőbbséget az államhatalmi funkciókkal szemben. Az Üj szocialista pártot című részben a tervezet részletesen taglalja, miként szükséges az MSZMP meg­reformálása során a pártál­lam állampártiét a többi párttal alkotmányosan ver­sengő szocialista párttá át­alakítani. Az MSZMP tiszte­letben tartja a választások­ban .kifejeződő nemzeti köz- akaratot. de — miként po­litikai versenytársai is — meghatározó kormányzati befolyásra törekszik — szö­gezi le a dokumentum. A megújult politikai szervezet a programnyilatkozat szerint szocialista párt, néppárt, reformpárt, demokratikus párt, a jövő pártja és nem­zeti párt kíván lenni. A reáljövedelem emelke­dését valamennyi réteg ér­dekének tartja a nyilatko­zat. Leszögezi azonban: a növekedés motorja a kocká­zatvállalók, az új utakat ke­resők kisebbsége. E jól kép­zett kisebbség eredményes tevékenységéért jogosan jár nagyobb jövedelem. Ám a gazdaság gyors átalakulásá­nak időszakában sem sza­kadhatnak le tartósan és végzetesen egyes társadalmi rétegek a társadalom átla­gától. A szocialista jóléti társa­dalom kiépítése elengedhe­tetlenné teszi az állam új­fajta szerepvállalását a mű­velődés, az oktatás, az egész­ségügy és a környezetvéde­lem terén — fogalmaz a programtervezet. Az MSZMP a nemzeti mű­velődést, a tudomány fej­lesztését a haladás elemi feltételének tekinti. Támo­gat és befogad minden olyan törekvést, amely az oktatás és kultúra fejlesztésének szolgálatában áll, s ellenzi a kulturális érdekek kiszol­gáltatását a rövid távú poli­tikai küzdelmeknek és a szűk­keblű gazdasági megfonto­lásoknak. A dokumentumban annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szellemi munka, az értelmiségi tevé­kenység reális anyagi és er­kölcsi elismertetésében azon­nali és radikális fordulatra van szükség. A megreformált szociál­politika keretében minde­nekelőtt a munkanélküliség problémáira kíván megol­dást találni az MSZMP. Programnyilatkozata szerint munkahelyteremtő gazdasági stratégiával, oktatási, átkép­zési programokkal a. lehető legkisebbre kell szorítani azok számát, akik kívül re­kednek a munka világán. Szükségesnek tartja az ál­lami ifjúságpolitika gyöke­res megváltoztatását, a la­A demokratikus szocializ­musba való átmenetben a gazdasági megújulás alapve­tő feltétele a tulajdon re­formja. A ikismagántUlaj- dontól a szövetkezeti tulaj­donon keresztül a működő­képeséé tett állami ituJajdo- iDiig, s a községi, városi, ala­pítványi tulajdonig vala­mennyi modern tulajdonfor­mának — beleértve a kül­földi tőketulajdont is — szabad életlehetőséghez kell jutnia — rögzíti a tervezet Vegyes tulajdonon .nyugvó piacgazdaságot című fejeze­te. Gazdaságunknak piacgaz­dasággá kell válnia. Ennek meg kell teremteni az alapvető feltételét: a kor­szerű. kiszámítható, stabil és rugalmas, pénzügyi rend­szert. A pénzpiac és. egyben az egész .gazdaság hatékony működésének záloga a fo­rint átválthatósága. A programnyilatkozat sze­rint a piacgazdaság kiépíté­sével meg kell változnia az állam gazdasági szerepének. Az államinak — miként a világ összes fejtett országá­ban — a piac feltételrend­szerének megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros hatásainak ki­védését kell megoldani. Miként az Üj társadalmi értékrendre épülő elosztást című fejezetben a tervezet rögzíti: az MSZMP olyan, jövedelemelosztási rendszer kialakítását tűzi ki célul, amely — az egyéni érde­keltséget megerősítve — ha­tékonyan ösztönzi a teljesít­ményeket, & ugyanakkor biztonságosabbá teszi a megélhetést; társadalmi já­randóságokkal, enyhíti a szo­ciális .feszültségeket, és összhangban van, a piacgaz­daság követelményeivel is.. káshoz jutás esélyeinek ja­vítását. A tervezetben az MSZMP elkötelezettségének ad han­got a „harmadik korosztály”, az öregek problémád iránt. Halaszthatatlan feladatnak tekinti a nyugdíjrendszer átalakításé t. Szükségesnek tartja, hogy az alapnyug- díj — munkájától, függetle­nül — állampolgári jogon illessen meg mindenkit. Hazánk és a szomszédos országok lakossága súlyos áldozatok árán tanulhatta meg, hogy egymás ellené­ben. csak vesztesei lehetnek a történelemnek — állapít­ja meg a dokumentum. Ez­zel összefüggésben az MSZMP kifejezésre juttat­ja: alapelivnek tekinti, hogy az Ország gyűlés jóváhagyá­sa nélkül magyar haderő ne léphessen idegen földre. Támogatja azt a gondolatot, hogy -minden, külföldi csa­patot vonjanak ki az euró­pai államok területéről, s a leszerelési folyamat része­ként vonják k;i a hazánk­ban, állomásozó szovjet csa­patokat is. Az emberi jogok, a kisebb­ségek egyeinjo(gúsá,ga__ védel_ mével és teljes körű kitel­jesítésével kapcsolatban a programtervezet rögzíti: az MSZMP a leghatározottab­ban fellép a nemzet,iségj jo­gok megsértése, a kisebbsé­gek erőszakos asszimiláció­ja ellen. Erdélyben kívána­tosnak ítéld legalább a kul­turális kisebbségi autonó­mia megvalósítását, és az anyanemzettel való kapcso­latok szabadságát. Annak érdekében, hogy a válaszfalak leomoljanak a baloldal különböző áramla­tai között, az MSZMP kés,z az egyenjogú, világnézeti korlátok nélküli együttmű­ködésre a szócii'afl.ista, szo- di ál.demo kra'ta, keres ztény - szocialista és a radikális bal­oldali irányzatokkal. (MTI) Tegnap Miskolcon megtar­totta első sajtótájékoztatóját Szabó György, ,a megyei ta­nács új elnöke. Miként az bevezetőjéből 'kitűnt, .az új tanácselnök élkövetkezendő munkájában a teljes nyilvá­nosságra törekszik. Vélemé­nye .szerint ugyanis ezáltal nemcsak korszerűbb és jobb, de bárki által ellenőrizhe­tőbb lesz az apparátus mun­kája. így a megyei .tanács dolgozói közelebb kerülhet­nek azókhoz, akik végülis megteremtik ,az éltartásuk alapját, azaz: nyílt és nyil­vános llehet a kapcsolat a választókkal. Az új tanács­elnök továbbá hitéles és korrekt tájékoztatást ígért és kért. E .korrekt tájékoz­tatás jegyében zajlott volna ez az első sajtótájékoztató is. h,a... Ám már az első napirendi pont sem úgv zajlott, miként azt Szabó György eltervezte. Elsőként ugyanis arról esett volna szó, hogyan döntött a kor­mány csütörtökön, az ,észak- magyarországi térség hosszú távú fejlesztési programjá­nak ügyében. A mostani kormányülésen sajnos, megint — immár másodszor — éllhatasztódott e téma tárgyalása. Az új tanácsélnöknék per­sze voiit másfajta mondan­dója is. Ha az említett okok miatt nem beszélhetett a fejlesztési programról, be­szélt hát arról, mi történt a megyei tanácson belül azóta, amióta az új .elnököt megválasztották. így a sajtó képviselői megtudhatták, hogy a megyei tanács mun­káját negyven év ót.a nem szervezték át. A monolit és foerozsdásodott felépítményre tehát ráfért egy kis ..felújí­tás” mind hierarchikus, mind döntési szinten egy­aránt. A korábbi tizenöt szervezeti egység helyett ■ezért mostanra nyolc lett, az öt hierarchikus ssimt he­lyett három, a három dön­tési szint pedig lereduikiáló- doitt kettőre. Mindez pedig azt jelenti, hogy 83 vezető beosztású dolgozó helyett szeptember elsejétől huszon­hét!) lesz. Az Észaik-Ma- gyarország azon kérdésére: hol vannak ,a többiek? a A miskolci icsészegyetemért Az előkészítési munkák irattározásához egy-két órás segítséget kérne a bölcsész­egyetemet előkészítő társaság azoktól, akik az ügyet ez­zel is szívesen szolgálnák. Jelentkezni lehet: 3545. Miskolc, Pf. 452. megyei itainács elnöke el­mondta, hogy vannak, akik nyugdíjba mentek, .mások korábbi munkaterületük megtartása mellett, érdeme­lik elismeréseként tanácsosi, főtanácsosi, főelőadói beosz­tásit kaptak. Mindez azt je­lenti, hogy megszűntek a párhuzamosan egymás mel­lett futó munkakörök, sőt, száz emberirel kevesebben találnak megélhetést most a Vasasok (Folytatás az 1. oldalról) hanem a már említett felhí­vásoknak megfelelően a kor­mány figyelmeztetése volt a céljuk. Értesüléseink szerint —, amelyeket a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsán sze­reztünk be — sztrájk volt a Mezőkövesdi Kismotor- és Gépgyárban, a Csepel Sáros­pataki Gyáregységében, a Miskolci Mezőgépnél, vala­mint az Ipari Elektronikai Vállalatnál. A December 4. Drótművekben úgy döntöt­tek, hogy a termelést nem állítják le, ugyanakkor til­takozó levelet küldtek a kormány címére. Az áreme­léssel szemben megfogal­mazták ellenérzéseiket az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat dolgozói is. A Borsodi Éreelőkészítő Műben kora délelőtt még 12 órára hirdették meg a mu nfeafoeszüntetést. Később az időpontot módosították, és a két kohászati nagy­üzemhez. valamint a Diós­győri Gépgyárihoz hasonló­an. a .műszakváltás előtti fél órát választották. A szakszervezeti bizottság azért egyezett bele a figyel­meztető munkabeszüntetés időpontjának módosításába, mert így kisebb mértékű volt a termeléskiesés. Ezen­kívül a vállalat vezetőivel egyezségre jutottak abban, hogy a kieső fél órára is megkapják bérüket a dolgo­zók. s figyelembe vették, hogy az időpont megválasz­tásával. illetve a társválla­latokhoz történő alkalmaz­megyei tanácson. Ám az ott maradiakat ésszerűbben, jobban terhettiik és jobban megbecsülik. Ennék egy bi­zonyítéka az említett címek adományozása, amely egyút­tal jó tehetőséget biztosít a régi rangok fatelevemíitésére, visszaadására. S hogy miilyen lesz a hol­nap tanácsi munkája? Nos, (Folytatás a 3. oldalon) sztrájkja kodással egységesebb a de­monstráció. Kádas Gábor, az ércelő- készítő szakszervezeti bi­zottságának titkára ponto­san 13 óra 30 perckor rövid beszédet tartott a karban­tartók üzemcsarnokában tartott munkósgyülésen. — Nem öröm — mondot­ta —. hogy most szinte ha­lotti csend uralkodik az üzemekben. Ilyen munka­beszüntetésre még nem volt példa nálunk. Nagyon saj­náljuk, hogy a sztrájk esz­közével kell élnünk, mert nekünk más a célunk, dol­gozni akarunk, s a munká­ból tisztességesen megélni. Az elmúlt hónapok tapasz­talatai azonban meggyőztek bennünket arról, hogy ,a sztrájk fegyverét kel! már bevetnünk, ezzel, figyelmez­tetnünk a kormányt gond­jainkra. Követeljük, mond­janak le az áremelésről. Ha ez gazdaságii okok miatt le­hetetlen. akkor a fizetések­ben olyan ellentételezést kérünk, amely nemcsak részlegesen és ideiglenesen, hanem teljes egészében kompenzálja az árak emel­kedését. H.a ezt a célt nem sikerül elérni, akkor támo­gatjuk, hogy a vasasszak­szervezet újabb lépéseket tegyen. iKádias Gábor szavait a munikásgyűlés résztvevői egyöntetű helyesléssel elfo­gadták, s az ércelőkészítő- ben is tiltakozást fogálmiaz- nak meg, amelyet a kor­mány elnökéhez juttatnak el,. U. J. Jutalom a Pécsi Sándor Színpadnak A BÁÉV Művelődési Otthon Pécsi Sándor Színpadát, a borsodi aprófalvakban, klubokban, kollégiumokban, állami nevelő iskolákban, szociális és nyugdíjas házakban végzett kimagaslóan eredményes munkásságáért, százezer forint pá­lyázati jutalomban részesítette a Minisztertanács Ifjúsági Kollégiuma. Sajószentpéter, Tárna u. 11., fszt/3. 52 m2-es, 1 + 1/2 szobás, komfortos, üres, teljes felújításra szoruló lakást (gázbekötési lehetőség biztosítva) ÄRA: 370 000 Ft A lakás megtekinthető: 1989. augusztus 28-án 9 órakor Versenytárgyalás ideje: 1989. augusztus 28-án 10 órakor Sajószentpéter, Harica utcában levő 18 m2-cs üres garázs ÁRA: 60 000 Ft Versenytárgyalás ideje: 1989. augusztus 28., 11 óra A versenytárgyalások helye: Sajószentpéter Városi Tanács épülete A vásárlási feltételekről irodánkban, az alábbi címen és telefonon lehet érdeklődni „LAKÉRT” KFT. Miskolc, MSZB tér 4. Telefon: (46) 86-645 Üj szocializmusmodell Megreformált szociálpolitika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents